Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-12 / 35. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 10. PANORÁMA GFL Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a felekezeti oktatás újraindításáról Költséges, ám kifizetődő Mostanában egyre több szó esik az országos és a regionális sajtóban a Szlo­vákiai Református Keresz­tyén Egyház törekvéseiről. Egyik legfontosabb célja­ként a felekezeti oktatás újraindítását jelölte meg. Erről kérdeztük Erdélyi Géza püspököt. DUSZA ISTVÁN Milyen elvi dolgok motiválják önöket a református iskolák alapításakor? Évszázadokon keresztül nagy gondot fordítottak az egyházak az oktatásra, és nem elsősorban a lelkészképzésre, hanem a köz­jót szolgáló iskolákra, kollégiu­mokra, főiskolákra, egyetemek­re. Nagyszerű eredményeket ér­tek el, ami ugyan nagyon költsé­ges volt, de mindig kifizetődő. Kifizetődő volt, mert egyre több művelt fő került ki iskoláinkból. A református egyház iskoláiban nagyon gazdag hagyománya van a tehetséges szegényebb gyerekek támogatásának, patro­nálásának a tudományok meg­szerzésében. Fontos az egyház értelmiségének a jelenléte is a szik. Ebben mindenképpen nagy munkát végezhetünk. Most mégis leginkább az a kérdés, hogy valójában végez­hetik-e ezt a munkát. Formailag a lehetőségek sora adva van, hiszen törvénybe fog­lalták az egyházak ebbéli szere­pét. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert rengeteg papír­munka, tárgyalás előzi meg egy­egy iskola alapítását. Egyhá­zunk hátrányban is van, mert a nagyobb létszámú történelmi egyházakhoz képest kevesebb a még létező és használható in­gatlanunk. Ráadásul a beneši dekrétumok alapján elvett va­gyonrészt nem kaptuk vissza. Egy teljes felépítményű iskola­hálózat kialakítására nekünk sokkal kevesebb feltétel adott, mint mondjuk a katolikus vagy az evangélikus egyháznak. Kevesen tudják, hogy mi volt ennek a kiváltó oka. Egyházunk háborús bűnökkel történt megvádolása ma sem indokolható, de még kevésbé magyarázható a rehabilitálás mai megtagadása az egyházi vagyon akkori konfiskálását gyonuktól. Mi mást érvényesít­hettek akkor, mint a nemzeti szempontokat? A nehézségek ellenére beszél­het-e az iskoláik visszaállítá­sának igényéről? Mindjárt a fordulat után voltak próbálkozások Királyhelmecen, szülők, sőt mi több, a gyere­kek negatív befolyásolására. Mi lehet ennek a fóbiának a ki­váltó oka? Ez számomra is nagy talány. Mi lehet a megfejtés? Talán ideoló­giai betokosodás? Mert évtize­deken keresztül működött itt egy prés, s akik idáig jutottak, AJki ezt hajlandó és kész vállalni, annak helye van isko­láink tanítói között, hiszen szakmai tudá­sával együtt az erköl­csi minőséget > v szolgálja. ^ Méry Gábor felvételei < V ... kevesebb a még létező és használható ingatla­nunk. Ráadásul a be­neši dekrétumok alapján elvett vagyon­részt nem kaptuk y y vissza. társadalomban, amely nélkül a reformátusságnak nem juthat kellő nagyságú szerep. Egyben az ő révükön kerülnek át a köz­tudatba azok a hagyományos er­kölcsi értékek, amelyeket a Krisztust követő egyházak mind felvállalnak. A hitre való vezetés és az erkölcsi nevelés nélkül minden érték összeomlik, elve­Munkabiztonság Szigorúbb ellenőrzés Pozsony. Késéssel kezdődött tegnap a kabinet ülése, mivel közúti baleset történt a Po­zsonyba vezető autópályán, és Vladimír Mečiar kormányfő órá­kig várakozott egy autókonvoj végén. Még egy zavaró tényező befolyásolhatta volna a tanács­kozást, ugyanis a parlament nem fogadta el az egyik Btk.­módosítást sem. Oľga Keltošová munkaügyi miniszter azonban úgy nyilatkozott, hogy nincs el­lentét a kormánykoalíció tagjai közt. A kormány elfogadta a munkgügyi tárca által a munka­biztonsági előírások megtartá­sának ellenőrzésére kidolgozott javaslatot. - Tavaly megnőtt a halálos kimenetelű balesetek száma; 149-en vesztették életü­ket munkahelyükön. Ez sürgeti a szigorúbb ellenőrzést - nyi­latkozta Keltošová. A javaslat szerint kétévente tüzetes el­lenőrzést kell tartani minden olyan munkahelyen, ahol műkö­dik szakszervezet. A kormány a munka törvénykönyv, és a polgá­ri perrendtartás módosítását is tervezi - a javaslatok lefektetik az alkalmazott és a munkáltató munkabiztonsági kötelezettsé­geit, illetve az előírások megtar­tásának ellenőrzését. A kor­mány tudomásul vette a fo­gyasztói árak januári alakulásá­ról szóló jelentést. (TA SR) érintő ügyekben. A konkrétan sújtott gyülekezeteknél is az tűnik fel, hogy az etnikai határ mentén egymás mellett élő gyülekezeteinket más-más mó­don kezelték. Vagyis a dekrétu­mok rendelkezéseinek végre­hajtása során csak a magyar nemzetiségű református gyüle­kezeteket fosztották meg va­Gömörben több helyen is. De csak egyetlenegy sikerült, a csal­lóközi Alistálban. Ahol megpróbálkoznak ezzel, nyomban ellenállást tapasz­talnak a pedagógusok ré­széről, akik aztán igyekeznek más belátásra bírni a szülőket. Pedig az egyházi is­kolák nem ragaszkodnak a fe­lekezeti egyszínűséghez, de még a diákok feltétlen vallá­sosságához sem. Mi erről a véleménye? Ez így van. A református iskolák nem csak toleránsak voltak, mert az egyháznak magasabb normái vannak: a lojalitás és a tolerancia. A keresztyén egyhá­zakban másnak kell érvényesül­nie, magasabb rendű viszonyu­lásnak, ami nem lehet más, mint a pozitív felebaráti szeretet, s ez több a másiknak az elviselésé­nél. Az egyén támogatásánál, segítésénél, felkarolásánál kezdődik ez a viszonyulás. Ahol mégis születnek józan gondolatok, ott a babonák szintjén, hazugságokkal töre­kednek az önmagukkal meg­hasonlott pedagógusok a azok közül nem mindenki képes a józan szembenézésre önmaga tévedéseivel. Nem ítélem el őket, csak nem tudom megérte­ni, hogy még a kételyeiket sem fogalmazzák meg, ehelyett ha­zugságokat terjesztenek. Jó szándékú ember nem vonhatja kétségbe az egyházi iskolák lét­jogosultságát. Egy példával vilá­gítanám meg a válaszom lénye­gét: mindenütt a világon a hu­manitárius cselekedetek élén az egyházak járnak; kórházak, öregotthonok, árvaházak, be­teggondozók, segélyszolgálatok személyzetét éppen a Krisztust követő hit emeli ki a megszoká­sokból. Minden gond mellett ezekben az intézményekben más a légkör, mint az államiak­ban. Az egyházi iskolák eseté­ben a fejlődés zavartalanabb, biztosabb erkölcsi példákra ala­pozott változata a legfontosabb. A pedagógusok erkölcsi döntés után kezdenek el tanítani, s ez szakmai motiváció is, hiszen a gyermekeket szolgálja. Aki ezt hajlandó és kész vállalni, annak helye van iskoláink tanítói kö­zött, hiszen szakmai tudásával együtt az erkölcsi minőséget szolgálja. A titkosszolgálat és a katonai hírszerzés parlament általi ellenőrzése Még foghíjasak a bizottságok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A törvényhozás tegnap megválasztotta a titkosszolgála­tot és a katonai hírszerzést fel­ügyelő parlamenti bizottság öt, illetve hét tagját. A titkosszolgá­latot Igor Urban (DSZM), Jozef Straňák (DSZM), Jozef Tarčák (DSZM), Viliam Sopko (Közös Választás), Hubert Kraus (mun­kásszövetség) felügyeli. A kato­nai hírszerzést Ján Danko (DSZM), Imrich Andrejčák (DSZM), Marián Vanko (DSZM), Jozef Klein (KV) Ivan Rosival (DU), Klement Kölnik (mun­kásszövetség) és Miroslav Micha­lec (SZNP) ellenőrzi. A szavazás alátámasztotta, hogy a 8 tagú bi­zottságokban a kormánypártok 5-5 helyre tartanak igényt. Fi­gyelmen kívül maradt az ellen­zék érvelése, mely szerint 4:4 az igazságos arány. A KDM a tit­kosszolgálatot felügyelő bizott­ságba Ladislav Pittnert, a hírszer­zést felügyelő bizottságba pedig Ján Čarnogurskýt jelölte. A ma­gyar képviselők jelöltje az előbbi bizottságba Köteles László (Együttélés), az utóbbiba pedig Ásványi László (MKDM) volt. Az első körben egyikük sem kapta meg a megválasztásához szüksé­ges szavazatot. A pótszavazást mára halasztották. Este a törvény­hozás jóváhagyta 16 bíró kineve­zését. (hg) RÖVIDEN Bírók megválasztása Pozsony. A parlament az esti órákban jóváhagyta öt bíró négyévi időtartamra, illetve 11 bíró állandó jelleggel való megválasztását. A törvényhozás külön szavazott két jelöltről. Eva Herdová és Viera Šantová esetében Jozef Liščák igazság­ügyi miniszter közlése szerint „az illetékes bíróságok negatív javaslatot tettek". A két hölgyet a törvényhozás nem választot­ta meg. (hg) MPP: támogatja a szülők petícióját Pozsony. A Magyar Polgári Párt elítéli az állami szervek pre­cedens nélküli nyomásgyakorlását és a kétnyelvű bizonyítvá­nyokjogalapot nélkülöző betiltását. Az MPP támogatja a peda­gógusszövetség és a szülők tiltakozó akcióit, s kész politikai és jogi segítséget nyújtani az igazságtalanul meghurcolt pedagó­gusoknak. A párt az ügyben már tájékoztatta külföldi partne­reit és több nemzetközi szervezetet, (ú) Szakszervezeti vezetők Brüsszelbe Pozsony. A szakszervezeti konföderáció vezetőségének tagjai tegnap megvitatta az érdekegyeztető tanács hétfői ülésén el­hangzottakat. Tárgyaltak közelgő brüsszeli útjukról is. A láto­gatás során az EU képviselőivel Szlovákia integrációs esélyeit vitatják meg. (TA SR) Nagy méreteket ölt a korrupció Pozsony. Szlovákia lakosságának 96 százaléka szerint az or­szágban nagy méreteket öltött a protekcionizmus és a korrup­ció - derül ki a statisztikai hivatal legutóbbi felméréséből. A megkérdezettek 29 százaléka bevallotta, hogy hivatalos ügyek intézése során csúszópénzt kellett adnia. (TA SR) Tizennégy év kettős gyilkosságért Pozsony. A pozsonyi kerületi bíróság 14 évi fegyházbüntetés­re ítélte Pavol Pavlovics F.-et. Az ukrán állampolgár 1996. ja­nuár elsején Dunajská Lužnában (Szenei járás) megölte két honfitársát. A büntetés letöltése után az elítéltet kitoloncolják az országból. A vádlott fellebbezett. (TA SR) Jobbra fordul a sorkatonák sora Pozsony. A védelmi minisztérium idei költségvetése 14,3 milliárd korona. A tárca gazdasági osztályának tájékoztatása szerint a tavalyinál több pénznek köszönhetően idén el­kezdődik a hadsereg részleges professzionalizálása, de a tár­cajelentős összeget fordít a légi és a szárazföldi alkulatok felszerelésének felújítására, valamint a sorkatonák életkörül­ményeinekjavítására is. (TA SR) Elhunyt Július Strinka Pozsony. Tegnapra virradóra 68 éves korában elhunyt Július Strinka, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke, emberjogi har­cos. Végső búcsúztatása február 17-én lesz a pozsonyi krema­tóriumban. (TA SR) Rita Süssmuth, a Bundestag elnöke Szlovákiában Tájékozódni kíván a Gaulieder-ügyről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ivan Gašparovič ház­elnök meghívására tegnap dél­után kétnapos hivatalos látoga­tásra Szlovákiába érkezett Rita Süssmuth, a német szövetségi parlament elnöke. A vendéglá­tójával folytatott kora esti meg­beszélést követően a Bundestag vezetője kijelentette, hogy nem kívánja értékelni, mennyiben teljesíti Szlovákia a társulási szerződésben vállalt kötelezett­ségeket. „Ez majd a csatlakozni kívánó országokkal folytatandó tárgyalásokon kiderül" - mond­ta. Egyúttal megjegyezte, hogy senki sem kényszeríthető az euro-atlanti csatlakozásra. Új­ságírói kérdésekre válaszolva közölte, hogy ma tájékoztatást kér egyebek között a Gaulieder­üggyel kapcsolatban is. Rita Süssmuth ma tárgyal a köztársa­sági elnökkel, továbbá a minisz­terelnökkel, a külügyi tárca vezetőjével, és részt vesz a par­lament külügyi bizottságának ülésén is. (gágyor) Cuper szerint a szavazatszámláló tévedett, mert ő támogatta a Btk. módosítását - a szavazás eredményét ez már nem befolyásolta Dušan Slobodník ismét vádol ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament nem hagyta jóvá a Btk. márciusi és decemberi módosítását sem. A. Nagy László (MPP) így kom­mentálta a szavazás eredmé­nyét: „Egyetértek a Szlovák Nemzeti Párt elnökével, aki a szavazás után azt mondta: »Vé­günk van.« Úgy vélem, a tegnapi szavazás valóban a vég kezdetét jelenti a kormánykoalíció szá­mára." Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) nem titkolta, hogy meglepte a döntés. „Nyilván ke­mény viták lesznek a kormány­koalíción belül, hiszen a Btk. módosítása egyike volt annak a négy feltételnek, amelyet az SZNP a szlovák-magyar alap­szerződés támogatásának felté­teleként szabott." Dušan Slobodník (DSZM) a ma­gyar politikusok állítólagos kül­földi nyilatkozataival próbálta alátámasztani azt az állítását, hogy veszély fenyegeti Szlová­kia integritását. Bauer Edit (Együttélés) kérte: még a szava­zás előtt osszák szét a képvi­selők közt az Európa Tanács megrendelésére a Btk. módosí­tásáról készített szakértői véle­ményeket. Csáky Pál (MKDM) azzal vádolta a kormánykoalíci­ót, hogy a félelem légkörének megteremtésére, az ellenzék és a másként gondolkodók megfé­lemlítésére törekszik. Csáky visszautasította Slobodník vád­jait, és felszólította: ha bizonyí­tani tudja, hogy a magyar politi­kusok valamelyike megsértette az alkotmányt vagy az érvényes törvényeket, forduljon bíróság­hoz. Cuper délután kérte annak jegyzőkönyvezését, hogy a sza­vazatszámláló tévedett, ő ugyanis támogatta a módosítá­st. Ivan Gašparovič házelnök tu­domásul vette a kérést, ám a szavazás eredményét ez nem befolyásolta, (horváth) Michal Kováč a parlamentben (ČTK-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents