Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-12 / 35. szám, szerda

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 10. Baleset Kubában Havanna. Kubában tizenhárom ember életét vesztette és 65 megsebesült, amikor egy személyvonat és egy mozdony frontálisan összeütközött. A szerencsétlenség a szigetország középső részén fekvő Ciego de Avila közelében helyi idő szerint hétfő délután négy órakor történt. A Santiago de Cubából Havannába tartó vonatpn katonaújoncok utaztak. (MTI) Tamil támadás Colombo. A tamil lázadók kedden egy rendőrőrsöt támadtak meg Sri Lanka északkeleti részén és legalább 15 rendőrt megöltek -jelentette a Reuter kato• nai és rendőrségi források alapján. A támadásban, amelyet az önálló tamil államért harcoló Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szakadár szervezet fegyveresei a Colombótól 200 kilométerre lévő Pollonaruwa körzetben hajtottak végre, megsebesítettek még legalább tíz rendőrt. (MTI) Alberto Fujimori perui elnök hétfőn találkozott John Majorrel (ČTK/AP-fotó) Izraeli légitámadások Baalbek. Az izraeli légierő gépei kedden Libanonban több támadást hajtottak végre egy Hezbollah-rádióadó és feltételezett gerillaállások ellen. Libanoni biztonsági körökből származó értesüléskre hivatkozó jelentések szerint az izraeli gépek több rakétát lőttek ki az Irán-barát síita muzulmán Hezbollah szervezet egyik kelet-libanoni rádióadó-állomására és teljesen megsemmisítették azt. Szemtanúk beszámolói szerint óriási füstfelhők gomolyognak a Bekaavölgyben fekvő Baalbek város felett, amelynek szélén működött a rádióállomás. A Hezbollah lezárta a támadás színhelyének környékét. (MTI) Baszkföldi merénylet Tolosa. A baszkföldi Tolosa városában egy ismeretlen fegyveres kedden agyonlőtt egy helybeli üzletembert - közölték helyi sajtóügynökségek a belügyminisztérium tájékoztatására hivatkozva. A merénylet egy nappal azt követően történt, hogy Madridban agyonlőtték a spanyol Legfelsőbb Bíróság egy bíráját. Mint az AP amerikai hírügynökség írja, a madridi kormány mindhárom gyilkosságért az ETA baszk szeparatista szervezetet tette felelőssé. (MTI) Az albán miniszterelnök a parlamentben rendkívüli állapotot javasolt a kialakult helyzet miatt Verekednek Vlorában Tirana. Aleksander Meksi albán miniszterelnök hétfőn felkérte a parlamentet, hogy vezessen be rendkívüli állapotot az ország déli részén lévő Vlora városban, ahol másfél nap leforgása alatt hárman vesztették életüket és mintegy 150-en sebesültek meg a zavagásokban. Az albán televízió szerint a késő esti órákban is tartó parlamenti vitában Halit Shamata belügyminiszter támogatta a rendkívüli állapot bevezetését célzó kezdeményezést. A miniszter azt hangoztatta, hogy a balul végződött piramisjáték egyik szervezője, a Gjallica nevű társaság bukásának és a nincstelenné vált vlorai lakosok haragjának semmi köze sincs a terrorista csoportok által elkövetett alkotmányellenes cselekményekhez. Az Adriai-tenger partján fekvő kikötővárosban hétfő estére visszatért a nyugalom. Tegnap azonban újraelkezdődtek a zavargások, amelyek során a tüntetők felgyújtották a kormányzó Demokrata Párt székházát. A kikötőváros így kívánt tiltakozni amiatt, hogy hétfőn agyonlőttek egy tüntetőt Vlorában. A 33 éves áldozat koporsóját kedden 2000 ember kísérte a városon. (MTI) Albániában megfordult a helyzet: a tüntetők verik a rendőröket. Ha lehet egy megjegyzésünk - ez sem a demokrácia legfényesebb jele... (ČTK/AP) A tádzsik hatóságok Teljesítik a követelést Dusanbe. A tádzsik hatóságok úgy döntöttek, hogy teljesítik a 15 személyt fogságában tartó Báhrom Szadirov vezette fegyveres csoport követeléseit - jelentette be kedden Dusanbéban Zafar Szaidov, a tádzsik államfő szóvivője. Mint elmondta, a kormány keddi rendkívüli ülésén döntöttek az ellenzéki harcosok követeléseinek teljesítéséről. A tanácskozáson részt vett Ernomali Rahmonov tádzsik elnök is. A tádzsik hatóságok vállalják, hogy hazaszállítják a harcosokat Tádzsikisztánba - mondta Szaidov. A fegyveresek hazavitelével és a túszok kiszabadításával Abdurrahman Nazimov miniszterelnök-helyettest bízták meg - fűzte hozzá a szóvivő. A tádzsik ellenzéki csoport múlt kedd óta tartja fogságában a tizenöt személyt, köztük a tádzsik belbiztonsági minisztert és kilenc ENSZ-tisztviselőt. Szabadon bocsátásukért azt követelik, hogy a tádzsik vezetés engedje szabadon- hazatérni Afganisztánból Szadirov bátyjának fegyvereseit, akik Ahmed Sah Maszud tádzsik nemzetiségű afgán vezér oldalán harcoltak a Kabult elfoglaló tálibok ellen. A szóvivő elmondta, vállalják ezeket a feltételeket. (MTI) Az Együtt 83. belgrádi naggyűlése incidensek nélkül ért véget Albright levelet írt Milosevics elnöknek Az Országgyűlés foglalkozott a bizonyítványokkal Aggodalomigazolás Belgrád. Incidensek nélkül ért véget az Együtt szerbiai ellenzéki pártkoalíció hétfő esti, 83. belgrádi gyűlése. MTI-és ČTK-HÍREK A több tízezer tüntető előtt mondott beszédekben az ellenzéki vezetők hangsúlyozták: úgy tűnik, hogy sikerül elérni a múlt év novemberében rendezett szerbiai helyhatósági váA hétfő esti tüntetés volt a 83.-ik a választások óta lasztások eredeti eredményeinek elismertetését, ám ennek ellenére a demokratikus erőknek hosszú és nehéz küzdelemre kell felkészülniük, ha el akarják érni az ország demokratizálását. Zorán Djindjic, s a Demokrata Párt elnöke beszédében azt emelte ki, hogy Belgrád, valamint az egyetemi és ipari központok önkormányzatának megszerzésével azt sikerül elérni, hogy a következő választásokon ne szavazhassanak „holt lelkek", s hogy a szavazatszedő bizottságok tagjainak tudtával ne csalhassák el a voksolást. Vesna Pesics, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke elsősorban Slobodan Milosevics szerb elnök azon nyilatkozatának szentelte beszédét, amelyben az államfő a görög újságírókkal folytatott beszélgetés során az igazságosságot nevezte meg saját maga legfőbb tulajdonságának. A nagygyűlés után a környező utcákban álló rendőrök ismét megakadályozták, hogy a tüntetők felvonuljanak a belvárosi utcákon. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter személyes súlyát latba vetve kemény hangú levelet írt Slobodan Milosevicnek, amelyben felszólította a szerb elnököt, hogy mielőbb fogadtassa el és léptesse életbe az ellenzéki erők helyhatósági választási győzelmét utólag elismerő és szentesítő parlamenti A levél kemény hangját emelte ki az amerikai szóvivő határozatot. Sürgette azt is, hogy a belgrádi vezetés kezdjen párbeszédet az ellenzéki szervezetekkel. Nicholas Burns külügyi szóvivő hétfői közlése szerint a levelet a hét végén kézbesítette a belgrádi amerikai képviselet vezetője. Madeleine Albright a jövő héten tizenegy napos európai és ázsiai körútra indul. A balkáni helyzet bizonyosan fontos téma lesz az európai fővárosokban. A genfi illetőségű, nagy tekintéjnek örvendő Nemzetközi Békeiroda Vesna Pesicset, a Szerbiai Polgári Szövetség elnökét jelölte az idei Nobel-békedíjra. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Budapest. Mészáros István, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának vezetőhelyettese hétfőn napirend előtti felszólításban interpellálta Kovács László külügyminisztert a szlovákiai magyar iskolákban csak egynyelvű, szlovák bizonyítványt kaptak a tanulók. Mészáros rámutatott, hogy ez igazolja azokat az aggodalmakat, amelyek propagandafogásnak tartották a szlovák kormány illetékeseinek bizonygatásait a szlovák nyelvtörvérvény ártatlanságáról. „Az SZDSŽ Számára világos, hogy történtek egyértelműen felsőbb utasításra történtek, és beleütközik az alpszerződés rendelkezéseibe"- fejtegette Mészáros. Elmondta, hogy az ilyen eljárás támogatásával a szlovák kormány önmagáról állít ki bizonítványt az európai normáktól eltérőt. Válaszában Kovács László elismerte, hogy a felvázolt kép sajnos megfelel a valóságnak, sőt akár gazdagítható lehetne. A külügyminiszter különösen fontosnak tartotta az alapszerződés végrehajtásának megkezdését. Artaega szerint a törvényhozás államcsínyre készül Elnöki küzdelem MTI-HÍR Quito. Ecuador „átmeneti" elnöke, Rosalia Arteaga (helyi idő szerint) hétfő esti tévéinterjújában figyelmeztette honfitársait, hogy a törvényhozás „államcsínyre" készül. Arteaga és a fegyveres erők vezetői közti megbeszélés után Fausto Jaramillo elnökségi szóvivő az EFE szerint mindenesetre azt mondta, hogy a két napja elnöklő alelnöknő alá fogja vetni magát a quitói kongresszus döntésének. Arteaga szerint a kongresszusnak módosítania kell az alkotmányt, mégpedig kétharmados többséggel, mielőtt „ideiglenes" elnököt nevez ki az 1998 augusztusára kitűzött választásokig szóló megbízatással. Három halottja és több sebesültje van a tegnapi horvátok és bosnyákok közötti összecsapásnak Bosznia-Hercegovinában Mostar megosztott marad MTI-és ČTK-HÍREK Mostar. Három halottja és mintegy kéttucatnyi sebesültje van azoknak a hétfői összecsapásoknak, amelyeket a hercegovinai Mostarban vívtak egymással a bosnyákok és a horvátok adták hírül a keddi zágrábi napilapok. A horvát tömegtájékoztatás Ivan Prskalo mostari polgármesterre hivatkozva közölte, hogy két horvátot is meggyilkoltak a hétfői összecsapások idején, míg a szarajevói televízió azt jelentette, hogy egy 66 esztendős bosnyák halt bele fejlövésébe, s a sebesültek száma kéttucatnyi. A horvátok és a bosnyákok egymást vádolják az összetűzések kirobbanásáért. A polgármester szerint a muzulmánok között fegyveresek csoportja haladt, amely különválva elindult a horvát Hősök tere felé, ahol a horvátok tartottak karneváli felvonulást. A horvát rendőrség útját állta ennek a csoportnak, összecsapás robbant ki, amelyben 18 rendőr is megsebesült. Ezt követően robbant ki a lövöldözés annak a parknak a közelében, ahol a mostari összecsapásokban meghalt bosnyákok egy része van eltemetve. A polgármester szerint a mostari horvát rendőrség „muzulmán szélsőségesek fegyveres támadását" hiúsította meg. Haris Silajdzic, Bosznia-Hercegovina bosnyák társminiszterelnöke viszont a horvátokat vádolta az incidensekért. Az ugyancsak már Mostarban tartózkodó politikus szerint a hétfői összecsapások az eddigi legsúlyosabb csapást mérték a daytoni megállapodások végrehajtására. Alja Izetbegovics, Bosznia-Hercegovina államfői testületének elnöke is a helyi horvát hatóságokat tette felelősség a hétfőn történtekért. A szarajevói televízióban kijelentette, hogy nem a föderációs horvát hatóságok, hanem a „helyi mosztari hatalmasságok" a felelősek, akik kiváltságaik és hatalmuk elvesztését féltik" az egységes Mostar megteremtésétől. Mostarban hétfőtől éjszakai kijárás: tilalom van érvényben 19 órától 6 óráig. Horvát források szerint keddre virradóra újabb robbanás történt a megosztott város horvátok ellenőrizte felében, a polgármester tájékoztatása szerint újabb gránátot lőttek ki ismeretlen tettesek Mostar nyugati részére. A mostari sebesültek (ČTK/AP)