Új Szó, 1997. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-24 / 19. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. JANUÁR 24. KOMMENTÁR Üresedő kassza SIDÓ H. ZOLTÁN A napokban meglehetősen kellemetlen tényt hozott nyilvánosságra a Szlovák Nemzeti Bank. Az év első három hetében több mint 600 millió dollárral csökkent az állam devizatartaléka. A csökkenés oka: a behozatal meghaladja a kivitelt, és a különbözetet állni kell. Bár a jegybank vezetői szerint nincs nagy baj, mivel a tartalékok háromhavi behozatalra elegendőek, mégis .előfordulhat, hogy ha a januári kedvezőtlen folyamat ilyen ütemben folytatódik, akkor alig fél év alatt nullára csökkennek a Szlovák Nemzeti Bank tartalékai. Természetesen ez csupán elméletileg lehetséges, mégis - enyhén szólva - kellemetlen, hogy a mennyiségi növekedésre összpontosító Trormánypolitikának áldozatul esik az 1994-ben és,1995-ben felhalmozott devizatartalék. A külkereskedelmi mérleg deficitjét persze más eszközökkel is finanszírozni lehet, például az idegenforgalomból és nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból származó bevételekkel. Tény, hogy az idegenforgalom 1996-ban jó évet zárt, több százmillió dolláros többletet könyvelt el, a nemzetközi szolgáltatások területén szintén pozitív a mérleg, ám mindez nem elegendő, ugyanis a legfontosabb tényező, a külföldi tőke beáramlása területén szembetűnő az ország elmaradása a többi közép-európai posztkommunista országhoz képest. Csupán egyetlen kiragadott példa: a Bank Austria pozsonyi fiókjának sajtótájékoztatóján közölték, hiába támogatják a PHARE program keretében a nyugat-európai és az itteni cégek vegyesvállalat-alapítási szándékait, eddig egyetlen ilyen üzletet sem tudtak nyélbe ütni Szlovákiában. A tartalékok apadása mellett van még egy kellemetlen fejlemény, ez pedig az ország adósságállományának növekedése. Tavaly 1,2 milliárd dollárral nőtt az adósság, igaz, jórészt a vállalkozói hitelfelvételek miatt. Akárki vette is fel a hiteleket, egyszer törleszteni kell őket, márpedig üresedő kasszából ez körülményes lesz. JEGYZET Hudec nyelve TÓTH MIHÁLY Örvendetes fejlemény, hogy kisebb kötetet lehetne összeállítani azokból a Pravdában, Smeben, Národná obrodában és Prácában megjelent írásokból, amelyek szerzői az igazságérzetre, a humanizmusra, Szlovákia érdekeire, az alkotmányra és nem utolsósorban hatalomgyakorló politikusok ígéreteire hivatkozva sürgetik a kormányt: terjessze a parlament elé a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Elkeserítő, hogy a Mečiarkormány nem tekinti szükségesnek az ilyen törvény elfogadását, mert „a meglevő jogszabályok elegendőek a kisebbségi nyelvek használatának szabályozására". Az ügy pikantériája, hogy az állásfoglalás annak a minisztériumnak a szakvéleményezése alapján fogalmazódott meg, amelynek élén két szempontból is humán beállítottságú személyiség működik. Ivan Hudec egyrészt orvos, másrészt pedig író. Tehát - Gorkijjal szólva - a lélek mérnöke. Szlovákiai magyarként még rágondolni is rossz, milyen állásfoglalás került volna a kormány asztalára, ha kidolgozásával, mondjuk, a belügyminisztérium valamelyik galamblelkű humanistáját bízza meg a miniszterelnök. Úgy tűnik, mintha Hudec a napilapok közül kizárólag a Slovenská Republikát olvasná. Minisztériumának állásfoglalásait az e lap köré csoportosult „értelmiségiek" ihletik, akik még a DSZM átlagánál is héjábbak. Az a kormánynyilatkozat, hogy „nincs szükség kisebbségi nyelvtörvényre" voltaképpen azt juttatja kifejezésre, hogy Mečiar mozgalma paríroz a Szlovák Nemzeti Pártnak és a Maticának. Az állásfoglalás indoklása, amely szerint 32 hatályos jogszabály szavatolja a magyarok nyelvhasználatát, viszont azt akarja tükrözni, hogy Szlovákia mégiscsak jogállam, amelynek esze ágában sincs anyanyelvüktől megfosztani a kisebbségeket. Csak ilyen kormányhatározatok születhetnek egy olyan államban, amelynek kormánya egy Slota-párt igényeit is ki akarja elégíteni, ugyanakkor azt is bizonyítani szeretné, hogy Európa közepén működik, s jogot formálhat a NATO- és EU-tagságra. Ha Hudec, mondjuk, kommunista ügyészként, netán rendőrként kezdte volna pályafutását, az ember azt mondaná, istenem, ilyen volt a neveltetése. Csakhogy a mi kulturális miniszterünk sokkötetes író, aki tisztában van a nyelv mibenlétével, alkalmazása lehetőségeivel. Vajon miért veszélyezteti oly buzgón Slota és a maticások aranyerét? Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT - DUNAJSKÉ TLAČIARNE Rt. 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ESvývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Feladatunk a bűnüldözési statisztika megjavítása. Ezért, tizedes, maga betör valahova, őrmester, maga pedig bravúros nyomozással órák alatt felgöngyölíti az ügyet! (Marabu rajza) Elkerülhető-e a vérfürdő Szerbiában? A balkáni kérdőjelek folytatódnak Karneválok háttere Naponta óriási tömegek vonulnak fel Belgrád és több szerbiai nagyváros utcáin, farkasszemet nézve a rohamrendőrökkel. Kifogyhatatlan ötletekkel meztelenítik le a rezsim ármánykodásait, ám kérdés, adott pillanatban mi fog történni. SINKOVITS PÉTER Ki ne emlékezne rá, hogy évekkel ezelőtt a jugoszláv válság és az országot szétrobbantó háború a Szerbiához tartozó Koszovó tartományból indult ki? Az albán többségű lakosság, úgymond, „veszélyeztette" az ott élő szerbséget - ez képezte a Milosevics által meghirdetett program alapját. A Tito utáni Jugoszlávia eresztékei meglazultak, magától kínálkozott ekkor az államot mégis egyben tartó laza konföderáció gondolata, Belgrád azonban nem támogatta ezt az elképzelést. Meghirdette viszont a „minden szerb egy hazában" képletet, s feltüzelte, valamint fegyverrel látta el a Boszniában és Horvátországban élő szerbséget. Azonban nem érezte meg hogy a hadi vállalkozás mikor érte el zenitjét (Boszniában önálló köztársaság, HorvátorA békefolyamatoknak nem egyedül Milosevics a garanciája. szágban pedig magas szintű autonómia), s a folytatás már csak a teljes vereséget hozta magával. A Milosevics-rezsimnek nem maradt más hátra, mint hogy - hirtelen váltással - a békepolitika hírnökévé lépjen elő, s ezáltal mentse hatalmát. Ez azonban igencsak kényelmetlen öltözéknek bizonyult; a báránybőrbe bújtatott farkas arroganciája mind gyakrabban és egyértelműbben villant elő. Az OLVASÓI LEVELEK Megáll az idő Ez volt a címe a hatvanas évek egyik nagy magyar slágerének. Úgy látszik, e megállapítás egykori kedvenc napilapomra, az Új Szóra is érvényes. A múlt időt az új köntös (kék fejléc) beköszönte óta számítom. A régi tördelés, a hosszabb lélegzetű kommentárok, a megszokott rovatok nekem jobban tetszettek. Mivel, sajnos, államilag kézben tartott tájékoztatási eszközök (mindenekelőtt a televízió) sokáig hatásosan leplezték a tényeket, a választási csalások nyomán azonban kirajzolódott egy másik Szerbia arculata is, amelynek elege van a háborúból, az ország elszigeteltségéből, a megalázottságból, a nyomorból és a rendőrállamból. A tüntető felvonulások több mint két hónapja tartanak. Kezdetben csak a helyhatósági választások eredményeinek meghamisítása miatt özönlöttek az emberek az utcára, az idő haladtával azonban az Együtt (Zajedno) koalíció már a hatalomátvételt tűzte ki célul, s ennek egyik lépéseként árnyékkormányt szándékozik alakítani. A Nyugat is világos álláspontra helyezkedett, miután rájött, hogy a békefolyamatoknak nem egyedül Milosevics a garanciája, Draskovicsék erre hasonlóképpen alkalmasak. Az úgynevezett Kis-Jugoszláviát alkotó másik köztársaság, Montenegro pedig igyekszik minél jobban elhatárolódni, hiszen a tengermelléket magáénak tudva vitálisán érdekelt a (nyitottságot feltételező) turizmus és kereskedelem újrafejlesztésében, hasonlóképpen készen áll a privatizáció megindítására, éppen ezért a napokban intő levélben közölte Belgráddal: amennyiben a választási eredményeket nem korrigálják az EBESZ meghagyásai alapján, valamint nem állítják le a márka árfolyamát megbolygató fedezetlen pénzkibocsátást, akkor Crna Gora „lazít" a két köztársaság eddigi szövetségi államformáján, és saját pénznemet nyomtat. E pillanatban a jugoszláv katonaság semleges, és ígéretet tett, hogy nem lép fel a tüntetők ellen. A mintegy százezres létszámú rendőrség hangulatát már nehezebb megítélni, bizonyos információk szerint ott is egyre kifejezettebb a megosztottság, a hatalom igazából a jól fizetett és szlovákiai magyar napilapokban nem túl nagy a választék, megmaradtam az Új Szó hűséges olvasójának. Szóval a lapban naponta megjelenik a harmadik oldal alján egy részletes időjárás-jelentés. A hazai meteorológiai előrejelzés mellett - örömömre európai hőmérsékleti helyzetképet is közölnek egy politikai térképen. Éppen erre a térképre vonatkozik írásomnak a címe. A kedves olvasó, ha ránéz, láthatja, hogy a kitűnően felszerelt rohamrendőrségre számíthat. Milosevics helyzete megingott, s talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, soha nem volt még vertebb helyzetben. Az elnök kipróbált taktikája, hogy a kisebb bajt a nagyobbal feledteti. Ilyen vonatkozásban érdemelnek figyelmet a Koszovóból érkező hírek, ahol az utóbbi napokban történt egykét rejtélyes gyilkossági kísérlet meg robbantásos merénylet, ezeket a hivatalos Belgrád - az esetek letisztázása nélkül - máris az „albán terroristák" számlájára írta. A háború tehát visszakanyarodhat kiindulópontjához. Ugyanakkor a magára hagyatott baloldal ismét közeledni látszik a Seselj által vezetett radikálisokhoz, volt kommunisták és fasiszták szövetkezése pedig általában nem szokott jól végződni. A hatalom a jól fizetett és felszerelt rohamrendőrségre számíthat. A múlt év novemberében Jugoszláviában szövetségi, illetve helyhatósági választásokat tartottak. A szerb parlament összetételének módosítása a mostani esztendő végén esedékes. Milosevics jelenleg Szerbia elnöke (alkotmányjogilag e poszt a parlamentáris rendszer fölött áll), s feltehetőleg - megpróbálva egérutat nyerni - időközben várományosa lesz az államfői tisztnek, erre azonban mind kevesebb az esélye. Vagy beadja a derekát, és elismeri a választási csalásokat, s ekkor még egyezkedhet az ellenzékkel, vagy újabb ellenségképet kreálva „mobilizálja" a maradék erőket, vagy vállalja a testvérháború kirobbantását. A balkáni kérdőjelek folytatódnak. A szerző az újvidéki Magyar Szó munkatársa. posztszocialista, a kelet-középeurópai országok még mindig a nagy és dicső Szovjetunióval határosak keleten. Pedig ez az ország már pontosan 5 éve nem létezik. Amennyiben Önök azzal argumentálnak, hogy ez csak egy informatív, kisebb országokat nem feltüntető grafika, volna néhány ellenvetésem. Ezen a kis térképen nincsenek rajta a balti államok, sőt még a Franciaországnál is nagyobb Ukrajna sem, ugyanakkor a két TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Természetes, hogy aki hatalmon van, erősebb államot szeretne, aki pedig fordítani igyekszik a helyzeten, a hatalom gyengítésére törekszik. Aki viszont azzal érvel, hogy a hatalom gyengítése azonos Szlovákia gyengítésével, az demagóg jelszavakat használ. Minden ország érdeke az állam hatalmának gyengítése és a polgárok egyéni felelősségtudatának erősítése. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a polgár felismerje, a sorsa tőle magától, nem pedig az államtól függ. PRÁCA A kulturális tárca által a kormány elé terjesztett elemzés szerint az alkotmányon kívül 40 jogszabály biztosítja a kisebbségi nyelvhasználatot. Tény viszont, hogy más országokban sokszor egyszerre több törvény is szolgálja ezt a célt. Tehát miben vagyunk mi jobbak náluk? Miért ígérték a mi hatalmasaink, hogy elfogadunk egy ilyen törvényt? A minisztériumi anyag kifogásolja a magyarországi szlovákok helyzetét, de semmit sem javasol a hazai helyzet rendezésére. Még az a szerencse, hogy nálunk a nemzetiségek valóban békésen élnek egymás mellett. SME 1962 óta a Kelet-szlovákiai Vasműben 164 dolgozó szenvedett halálos munkabalesetet. A legsötétebb év viszont az 1960as volt, akkor száz alkalmazottra 8,12 munkabaleset jutott. Az egykori Csehszlovákia területén működő kohók 1995-ös átlaga egyébként száz alkalmazottra 1,09 munkabaleset volt. Idén a kassai vasmű bizonyult a legbiztonságosabb cégnek a trineci vasmű és az ostravai Nová huta előtt. PRAVDA A pozsonyi bőrfejűek újabb véres akciójáról Dušan Ivan rendőrségi szóvivő annyit tud, hogy a két kiskorú romát a 104es buszon mintegy tíz, a szélsőséges mozgalomra jellemző módon öltözött személy támadta meg. Az orvos, illetve az összevert és összerugdalt fiúk szülei egyelőre nem engedték a rendőröknek a fiatalok kihallgatását. A rendőrség eddig szemtanút sem talált, és nem sikerült megállapítani a bőrfejűek által szintén összevert néger személyazonosságát NOVÝ ČAS Két év börtönt kapott az a 35 éves férfi, aki Pozsonyban megpróbált kirabolni egy fiatal kerékpárost. A rablás azért nem sikerült, mert miután pisztollyal fenyegetőzve megpróbálta elvenni a kerékpárt, megijedt egy arra járó társaságtól, és kereket oldott. Kiszemelt áldozata azonban távolról követte, és amikor a rabló egy szemeteskukában kezdett kotorászni, belelökte, majd rázárta a tetőt. Egy óra múlva a rendőrök szabadították ki. évvel később megvont szlovák-cseh határvonal (1991-ben még nem létezett önálló Szlovákia) már igen. A szovjet utódállam, Litvánia nem létezik, de a nála 25-ször kisebb Luxemburg jelölve van. Megemlíteném még, hogy Magyarország délen - Önök szerint még most is a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal határos. Talán megállt volna az idő? Krammer István Léva