Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-07-31 / 31. szám

10 1996. július 31. Kópé. Arany László A kis kakas gyémánt félkrajcárja Agnyija Barto Söprök, Növök virágot öntözök, rendet rakok, s közben növök. Azt mondják, Könyvvel díványra növök egyre csak, heveredve, folyton-folyvást olvasok, csak növök. növök egyre. Padban ülök ­Megyek papával ott is növök, föl a hegyre ­ha megyek, ő nem, de én hajövök, csak növök egyre. ha ablakban Nem jól feleltem: könyökölök, közepesre. vagy moziban ülök: Majdnem sírok, növök. de növök egyre. Ha megvirrad, Növök tavasszal, ha alkonyul, télen, nyáron. növök Túlnőttem már fáradhatatlanul. édesanyámon. Rab Zsuzsa fordítása —, -M *J>á-*7¿-~ Nagy Zoltán illusztrációja Fekete István kedves íróiról Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglát­ja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:- Kis kakas, add nekem a gyé­mánt félkrajcárodat.- Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. Méhészkedj! Persze csak néhány kérdés erejéig. Felteszünk néhány kérdést a méhekkel kap­csolatban, próbálj meg vá­laszt adni rájuk. Ha nem sikerül, az sem baj. A válaszokat is megírjuk. 1. Emberek vagy méhek De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamarájába. A kis kakas megharagudott, fel­szállott a kerítés tetejére, el­kezdett kiabálni: - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár csak hogy ne hallja, bement a házba, de ak­kor meg a kis kakas az abla­kába repült, onnan kiabálta:- Kukurikú, török császár, éltek előbb a földön? 2. A méztermelésen kívül mi a legnagyobb haszna a méheknek? 3. Mivel hívja fel a méh társai figyelmét arra, ha valahol táplálékra talált? 4. Ki a gyermekirodalomnak az a népszerű egyéne, aki ra­jongásig szereti a mézet? add vissza a gyémánt félkraj­cárom! Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkraj­cárom. Megint azt mondja erre a tö­rök császár a szolgálójának:- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, s az égő kemencé­be vetette. De a kis kakas me­gint csak elkezdi: - Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Erre a begye mind kieresztet­te a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba.- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkraj­cárom! Még nagyobb méregbejött erre a török császár. - Fogd meg azt a kis kakast, vesd be­le a méhes kasba, hadd csíp­jék agyon a darazsak. 5. Mit jelent az a mondás, hogy „elhúzták az orra előtt a mézesmadzagot”? Válaszok: 1. Az első méhmaradvány, ami előkerült, a Föld har­madkorából származik. Az ember csak később, a ne­gyedkorban jelent meg a Földön. A szolgáló belevetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas:- Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst! Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszál­lott a török császár ablakába.- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkraj­cárom! Már a török császár nem tud­ta, mit csináljon vele.- Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kis ka­kast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe. Ak­kor a kis kakas megint csak el­kezdi: - Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a fa­rát! A begye mind kieresztet­te a darázst, azok jól meg­csipkedték a török császár fa­rát. Felugrik erre a török csá­szár. - Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast! Vigyé­tek hamar a kincseskamará­ba, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcáiját. Bevitték a kis kakast a kin­cseskamarába, ott megint elkezdi a maga nótáját:- Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt! - Erre a begye mind felszítta a török császár há­rom kád pénzét. A kis ka­kas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gaz­dag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt. 2. A virágok beporzása. 3. Tánccal. Sajátságosán ringó mozgásba kezd, ez­zel jelzi társainak, hogy valahol bőséges élelemre lelt. 4. Micimackó. 5. Hitegetik, de az ígéretekből nem lesz haszna. Tizenkét éves koromig An­dersen és Grimm meséi, vala­mint a székely népmesék vol­tak kedvenc olvasmányaim. Tizenkét éves korom után ol­vasmányélményeimbe bele­szólt a vadászirodalom, May Károly, Verne, Nick Carter stb., s ez az irodalom lassan átcsapott Gárdonyiba, Jókai­ba, Herczegbe, s a költők kö­zül elsősorban és mindenek felett: Arany Jánosba. Apám és minden rokonságom va­dászemberek voltak, és az lettem én magam is. Rácz Noémi illusztrációja A Vasárnap nyári rajzversenye Plecho Terézia, Dócs András, Kassa . * A nyár kellős közepén járunk, az élmények igazán mindenki­ben elevenen élnek, ezért továbbra is várjuk a rajzokat. Osszátok meg velünk is a legszebb, felejthetetlen nyári pilla­natok emlékét! Tokár Katalin, Bátka

Next

/
Thumbnails
Contents