Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-24 / 30. szám
1996. július 24. Sport Bearanyozza Zambiát Samuel Mátete a „georgiai szaunában”? „Nem vagyok szájhős, de világcsúccsal nyerek!” D. Tok Ernő Majdhogynem totemisztikus áhitat övezi őket. Két lábon járó félistenek. S bár a rövidebb sprinttávok körüli hercehurcához mérten jóval mérsékeltebben menedzseltek, az atlétika vérbeli tudorai biztosak benne, hogy a 400 méteres gátfutóknál nincsenek keményebb legények. Ok aztán valóban „legények a gáton”! Nincs ebben semmi túlzás. Azt mondják, a királyi szám - azaz a 100 méteres síkfutás - mindössze a látvány nyújtotta varázsa miatt tartja transzban immár évtizedek óta a sajtót, ám négyszer olyan hosszan s ráadásul gátak között teljes gőzzel gázolni végig, s egy teljes körön át a maximális gyorsaság határán vágtázni, az csak az igazán ámulatba ejtő! E szám nagy öregje, Edwin Moses mondta fénykorában: „A sima 400 méter az önsanyargatás tudománya, míg a 400 méteres gátfutás az önsanyargatás művészete.” Mindez a nyolcvanas évek derekán lehetett, amikor egy kitwei (Zambia második legnépesebb városa) futballcsapatban ellenállhatatlanul brillírozó, alig 16 éves „versenyló” - fizikumában rejlő játékstílusa miatt becézték így bizonyos Sámuel Matete még csak nem is hallott az adéti- káról. Két év múlva, a római világbajnokság idején sem tudott érdemben hozzászólni a „témához”, ám újabb egy esztendő elteltével, 1988-ban a szöuli olimpián az akkor alig 20 éves „ver“ Olimpiai bajnokok férfi 400 gáton — 1896 kimaradt a műsorból 1900 Walter Tewksbury (USA) 57,6 1904 Harry Hillman (USA) 53,0 1908 Charles Bacon (USA) 55,0 1912 kimaradt a műsorból 1920 Frank Loomis (USA) 54,0 1924 F. Morgan Taylor (USA) 62,6 1928 David Burghley (Nagy-Brittania) 53,4 1932 Robert Tlsdall (Írország) 51,7 1936 Glenn Hardin (USA) 52,4 1948 Roy Cochran (USA) 51,1 1952 Charles Moore (USA) 50,8 1956 Glenn Davis (USA) 50,1 1960 Glenn Davis (USA) 49,3 1964 Warren Cawley (USA) 49,6 1968 David Hemery (Nagy-Brittania) 48,1 1972 John Akii-Bua (Uganda) 47,82 1976 Edwin Moses (USA) 47,64 1980 Volker Beck (NDK) 48,70 1984 Edwin Moses (USA) 47,75 1988 Andre Philips (USA) 47,19 1992 Kevin Young (USA) 47,78 1996 Samuel Matete? senyló” már ott „ügetett” Moses nyakán az egyik előfutamban. Az első kanyarig... Féltávnál ugyanis totálisan begörcsölt, és végül annak is örülhetett, hogy a második féltávot egyáltalán képes volt valahogy megtenni. Később mégis az önsanyargatás mellett voksolt. 1991-ben már Afrika 5. legjobbja volt, ugyanebben az évben Tokióban, a világbajnokságon pedig majdhogynem ismeretlen „pojácaként” aranyérmes lett. Sőt, ki- lencvenháromban, a stuttgarti vb-n minden idők harmadik legjobb idejével - 47.10-a szám afrikai rekorderévé lépett elő! Balszerencséjére azonban az amerikai Kevin Young ugyanakkor még nagyobb virtuozitásról tanúskodva a nagy öreg, Moses addigi világcsúcsát - 47.02 - is lepipálta: 46.78! Sajnos, még a tavalyi göteborgi világbajnokságon sem sikerült Sámuelnek bearanyoznia Zambiát, pedig az őt legyőző Adkinset abban az idényben korábban négyszer is megverte... A sportbúvárok bizonyára észrevették, kimaradt a rövid Matete-karrierből egy nagyon fontos évszám: 1992, Barcelona. Ezzel a kellemetlen évszámmal bizony alaposan fel is dühítettem riportalanyomat, amikor az atlantai olimpia jegyében készült interjút éppen a legutóbbi ötkarikás játékokon történt intrikák felidézésével kezdtem: Mintha nem nagyon kedvelnéd a nagy napokat, Szöul után Barcelonában is bukás várt rád, mellesleg ekkor már mint a nagy esélyesre. Meg lehet ezt valahogyan magyarázni, Sam? Ugye, megérted, miért mondom, lehetnél hozzám kedvesebb is, na de mindegy, megszoktam már, hogy örökké ezt vágják a fejemhez. Szöulban még zöldfülű voltam, naivan begurultam a táv első felében, aminek az lett a következménye, hogy idejekorán, már félúton kikészültem. Ellenben Barcelonában úgy fordultam be a célba, hogy az utolsó előtti gátnál átveszem a vezetést - mivel köztudottan a hajrámról vagyok híres -, ám miközben arra figyeltem, hogy hol tartanak a vetélytársak, bal térdemmel picit megkocogtattam a gátat, s némileg megbillenve, egyensúlyomat korrigálva, a szomszédos pályára landoltam, amiért persze azonnal diszkvalifikáltak. Figyelmetlenség, avagy a túlzott versenyláz okozta a veszted? Is-is, azaz talán mégiscsak inkább az előbbi. Pontosabban technikai bizonytalanság: miközben az utolsó előtti gát fölött siklottam, tudat alatt már az utolsó járt az eszemben, pontosabban az utolsó utáni finis, mivelhogy piszok erősnek éreztem magam arra, hogy az utolsó lépések során valamennyi előttem futót lehajrázzam... Atlantában aztán óvatosabb és türelmesebb legyél, már csak azért is, mert még Göteborgban fogadtam egy kollégámmal, hogy az olimpián végre valahá- ra te nyersz majd... Na és mekkora a tét? Mert ha nem kevés forog kockán, akkor talán megegyezhetünk. Vagy az enyém a fele zseton, vagy „véletlenül” megint megbotlom... A viccet félretéve, nem tettél rossz lóra, a befutó én leszek! Nem vagyok szájhős, Atlantában végre bearanyozom Zambiát, és Kevin Young orra alá is török egy jó adag borsot, mert 46,6 körüli világrekordot futok! Egy gyermetegen primitív kíváncsiság: mégis, honnan ez a nagy önbizalom? Nem beszélek a levegőbe! Edzéseken - rendre csupán 90 százalékosan hajtom magamat - 47,3 körül futok immár hónapok óta. Számold csak ki, a hiányzó tíz Egy párharc, amely már sohasem ismétlődhet meg. Matete O'obbról) az azóta tragikusan elhunyt ukrán Európa-bajnokkal, Oleg Tverdoglebbel viaskodik a pozsonyi tartánpályán. Vlado Gloss felvétele százalék durva öt tized, s a maradék két tizedet pedig kihozza belőlem az olimpiai versenyláz, meg a vetélytársak túlzott magabiztossága. Csakhogy a meteorológusok szerint a verseny idején legalább 35 fokos kánikula és 90 százalékos páratartalom, vagyis valóságos szauna „kedveskedik” majd nektek. Bár egy zambiainak ez meglehetősen szokványos időjárásnak tűnik... Jól sejted, a hőség is nekem kedvez majd, s miközben a többiek szenvedni fognak, én felszabadultan beszáguldok a célba. Egyébként, hogy nagyon őszinte legyek, ez a mérhetetlen optimizmus nálam a feszültségek levezetését szolgálja, csupán ezért remélem, nem tűnök egy beképzelt hájfejnek, ha üyeneket mondok... Miért, talán ennyire odafigyelsz arra, milyennek látnak mások? Nem vagyok gép, igyekszem odafigyelni másokra. Felületesen nézve talán egy beképzelt hólyagnak hisznek, ennek ellenére én mindig szívesen állok például a riporterek rendelkezésére is, mert ebből az interjúból is sok mindent tanulok, vagy lega-lábbis lemérem, mit tudnak rólam. Emitt-amott kiderül, hogy a világ különböző pontjain milyen is az imidzse Sámuel Matetének. Meg aztán, hogy nézne az ki, ha folyton- folyvást azt válaszolnám, tanultam a hibáimból, s mindent megteszek majd az olimpiai arany érdekében. Nem jobban hangzik, ha egyenesen kimondom: igenis én nyerek majd Atlantában?! Szerintem úgy lenne tisztességes, ha ezt mondaná mindenki, elvégre senki sem ezüstért vagy bronzért versenyez, ha történetesen ő a világ egyik legjobbja valamiben. Én bevallom, a legjobb, a legesleg- jobb akarok lenni! Apropó, s a focit miért mellőzted, talán mert még idejében rájöttél, hogy ez mégsem a te műfajod...? Zambiában a foci és a kosárlabda a menő. Aki jó fizikumú, az vagy focistának vagy kosarasnak indul. Ami engem illet, akkor mondtam búcsút a futball- nak, amikor valaki egyszer arra próbált rávenni, hogy ha gólhelyzetbe kerülök, rúgjam mellé vagy fölé, mert így jobb lesz. Hát én ebből tovább nem kértem. Hogy Sámuel Matete nyeri - ráadásul világcsúccsal - az „önsanyargató művészek” olimpiáját, a férfi 400 méteres gátfutást, azt szinte biztosra vehetjük. Elvégre ő maga mondja ezt, s az örök másodikra végre tényleg rámosolyoghatna már a szerencse is... Könyv jelent meg Hargitayról Könyvet adtak ki Magyarországon Hargitay Andrásról, a magyar úszósport legendás alakjáról. Címe: Négyes pályán. Az öt fejezetből álló kötet felöleli a neves sportoló életútját, gyermekkorától a sportpályafutása legfontosabb állomásain át az állatorvosi hivatásának megkezdéséig. - Amit, s ahogy megéltem, és úgy éreztem, hogy másoknak is érdekes lehet, megírtam kötetemben - nyilatkozta Hargitay. - A négyes, a bajnokok pályájáig vezető utam, s harcaim bemutatását tartalmazza a mű, amely bebizonyította számomra, hogy nincsenek véletlenek. Öt év alatt a Föld körül Kilencvenegy december elsején indult el Genovából, és kilencvenhat június végén érkezett a pulai kikötőbe az Equator hajó, amelynek fedélzetén a székesfehérvári Gál család, vagyis József, a családfő, neje, Judit és fiuk, József megkerülte a Földet. Ugyanarról a Gál Józsefről van szó, aki a nyolcvanas években Fa Nándorral - első magyarként - már körülhajózta bolygónkat. A mostani útjuk során tapasztalt természetrajzi és néprajzi érdekességekről, az expedíció mindennapjairól, a család élményeiről két könyv jelenik meg. Az egyik kiadvány szerzője Gál József. Az inkább gyerekeknek szóló másik könyvben Judit tolmácsolja immár tízéves fiuk gondolatait. Gálék tízmillió forintot költöttek a hajóra, nagyjából ugyanennyit egyéb költségekre. Vagyonukat ráfordították a vállalkozásra, de még így is az utazás kiadásainak háromnegyed részét támogatóik fizették. Muster csak barátságról beszél Thomas Muster nem sok vizet kavart idén Wimbledonban. De a brit sajtó mégsem hagyta figyelmen kívül. Újra előszedMuster teniszjátéka alig érdekelt valakit Wimbledonban Archív felvétel te Sarah Fergussonnal kapcsolatos románcát. Az osztrák teniszező azonban tagadta, hogy közeli viszonyba került volna az ex-yorki hercegnővel, aki májusban vált el András hercegtől, Erzsébet királynő másodszülött fiától. Egy interjúban Muster elárulta, miért értik meg egymást olyan jól Fergie-vel: - Mindketten hasonló helyzetben vagyunk, ő is nagyon magányos és csak néhány emberben bízhat meg. Az ő pozíciójában szinte képtelenség barátokat szerezni. Meg tudom érteni, milyen az, amikor valakit ki akarnak használni. Sarah és én sokat beszélgetünk magánügyeinkről, de semmi többről nincs szó... Best minden idők legjobbja Egy közvélemény-kutatás alapján az északír George Bestét választották meg minden idők legjobb labdarúgójának. A Manchester United egykori kiválósága két angolt, Stanley Mathewst és volt csapattársát, Bobby Charltont megelőzve végzett az élen. Best május huszonkettedikén múlt ötvenéves, harmincegyszer játszott az északír címeres mezben. Klubjával 1967-ben angol bajnoki címet szerzett, legnagyobb sikerét pedig az egy évvel későbbi BEK-győzelemmel könyvelhette el. 1968-ban őt volt Anglia és Európa legjobb labdarúgója.
