Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-24 / 30. szám
Tanácsadó 1996. július 24. Júliusi dugványokról Július második felében jön el az ideje a kerti krizantémok zölddugványozásának. A vegetatív szaporításhoz szükséges dugványokat csak egészséges tövekről szedjük. Közben ne használjunk kést vagy ollót, hanem inkább törjük a hajtásokat, így ugyanis elkerülhető az esetleges vírusos fertőzés átvitele az egyik tőről a másikra. A dugványozáshoz 5-7 cm-es, kétleveles részeket törjünk le, s ültessük őket homok és tőzeg 3:2 arányú keverékébe. Egy- egy cserépben, méretétől függően, 3-5 dugványt nevelhetünk. Ne feledjük, hogy a krizantém vízigényes növény, sokat is párologtat, ezért 2-3 naponta öntözzük.-rNyúltenyésztés - gondokkal Az anyanyúl energiaigénye a szoptatás időszakában a legnagyobb, eléri a napi 4,9 MJ emészthető energiaértéket. Ez azt jelenti, hogy naponta 400- 500 gr a takarmányfelvétele. 500 grammnál több takarmányt képtelen az anyanyúl felvenni, tehát a nem kellően koncentrált, energiában szegény takarmányból nem tudja energiaigényét kielégíteni. A tenyészanyák takarmányában szoptatás idején 3-4% zsír fel- használásával a megfelelő energiaszint biztosítható. A választási időszakban az emésztési rendellenességek igen komoly elhullást okozhatnak. Hasmenéses megbetegedést válthat ki a takarmány nagy keményítő- és alacsony rosttartalma. A fiatal nyulak a keményítőben gazdag takarmányokat nehezen tudják megemészteni. Nyersrost hiányában a vakbélben kemé- nyítő-túltengés léphet fel. Ebben a közegben a kórokozó baktériumok elszaporodnak, mérgező anyagokat képeznek, amely hasmenéses megbetegedést vált ki. Számos megfigyelés szerint a keményítőben gazdag, rostban szegény takarmányok etetése a leválasztást követő jelentős mértékű elhullások egyik tényezője lehet. A nyulak nyersrostigényét jobb, ha emészthetetlen, ligninben gazdag rosttal elégítjük ki. (rövidítve) Kistermelők Lapja A szőlő magnéziumhiánya éppoly gyakori, mint a vashiány A lombtrágyázás a legolcsóbb A szőlőnél a vashiány mellett gyakori baj a magnéziumhiány is. A leveleken az érközökben a levél széle felől behúzódó, egyre jobban kiterjedő sárga foltok mutatkoznak. Emellett a ko- csánybénulás egyik okozója, ami hasonló következményekkel jár, mint a botritiszes ko- csányfertőzés: az elpusztuló kocsány nem tudja ellátni szállító szerepét, a bogyók így silányak maradnak. A beteg ko- csányrész elhal, törékennyé lesz, a fürt leszakadhat. Megelőzése magnéziumtartalmú mikroelem-levéltrágyával lehetséges; ilyen a Multimicro Fluid, a Fito-Horm-Mg, a Bio- fit, a Fito-Horm-Standard-S. A növények éves magnéziumszükséglete a fajtától és a terméseredménytől függően 30- 100 kg/ha között változik. A termesztésben kevés olyan műtrágyát használnak, amelyek magnéziumaránya eléri a növények által kívánt értéket. Az Mg-hiány megszüntetésére a leghatékonyabb és legolcsóbb módszer a keserűsóval történő lombtrágyázás. A magnézium-szulfát (keserűsó) vízben tökéletesen olElőször a legalsó levelek sárgulnak, majd lehullanak. dódik, a rovar- és gombaölőszerek hatását a tapasztalatok szerint nem rontja, ezért kijuttatása a növényvédő permetezésekkel együtt a leggazdaságosabb. Ha a leveleken jellegzetes magnéziumhiány-tünet lép fel, a lombtrágya töménységét 5%- ig lehet emelni és 10-14 naponként ismételni a permetezést, amíg a tünetek megszűnnek, illetve újabbak már nem alakulnak ki. Hol és mikor számíthatunk Mg- hiányra? Bizonyos talajtípusokon: pl. humuszban szegény homoktalajokon, savanyú homok- és barna erdőtalajokon, ahol erős a kilúgozódás, nitrogénnel és káliummal bőségesen ellátott talajokon, egyoldalú műtrágyázás mellett. K. Sz. Messziről látható a szőlőültetvényekben a magnéziumhiány A „szártörő” gomba a málna talaj feletti részét támadja meg Utat nyitnak neki a kéregrepedések is... A málna különféle gombás és baktériumos eredetű betegségei elsősorban abból adódnak, hogy eltérő körülmények között termeljük, mint amelyek között eredetileg az ősi, nem nemesített faj élt. A málna ugyanis erdei - tehát árnyékban élő - növény, ma mégis egyes fajtáit déli fekvésű domboldalakon, síkvidéki helyeken termeljük. így aztán nem csoda, hogy fokozottan fogékon egyes kórokozókra... A málna leptoszfériás vesszőfoltosságát a Leptosphaeria coni- othyrium okozza, amely nálunk általában minden málnatermő vidéken előfordul. Ez a gombafaj a korábbi ismeretekkel ellentétben sebparazita. Terjesztői közül a „legfontosabb” a Thomasiana theobaldi nevű kétszámyú (Díptera) rovar. A legyengült ültetvényeket sokkal intenzívebben támadja. Gyakori a mély fekvésű, sűrű ültetvényekben; ahol főleg akkor veszélyes, ha csapadékos az időjárás. Tudni kell róla azt is, hogy több gazdanövénye van, például különféle földiszeder-, ribizli-, vadszőlő-, rózsa- és egyéb fajok. Nálunk azonban elsősorban a málnán és a rózsán ismert. Kórképére jellemző a vesszőn, a talaj közelében fellépő barnás színű elhalás. Az elhalt szöveteknél a vessző pattanva eltörik. A gomba jelenléte általában a megtámadott vessző elhalásával jár. Ha a vessző a károsítást mégis átvészelné, akkor tavasszal gyengén fejlődik, s csak gyenge termést hoz. Nagyon fontos, hogy a betegség elleni védekezésnek már a telepítésnél s az agrotechnikai munkáknál megteremtsük az előfeltételeit. Ne telepítsünk málnát mély fekvésű, párás mikroklímá- jú helyekre, ügyeljünk rá, hogy ne sűrűsödjön be az állomány. Ne hanyagoljuk el a rovarkártevők elleni védekezést. Egyébként nyugalmi és vegetációs időszakban ugyanazok a vegyszerek hatásosak ellene, mint a didimellás és az elzinoés vesszőfoltosságot okozó élősködő gombafaj ellen. p. r. Megkérdeztük a szakértőt Kitagadhat-e az apám? Jelige „Szomorúság”: Édesapám és köztem akkor romlott meg a viszony, amikor két éve férjhez mentem. A szomszéd faluba költöztem a férjem családjához, de majdnem minden hétvégén meglátogattuk apámat. Én ilyenkor sütöttem-főztem neki. holott a bátyám nem messze tőle lakik. Ahogy azonban telt az idő, apám kijelentette, nincs szüksége a segítségemre, s újabban már a házba sem akar beengedni. A sógornőmtől tudom, hogy az édesapám ügyvédhez akar fordulni és végrendelkezni akar, mégpedig úgy, hogy mindent a bátyámra hagy, engem pedig kizár az örökségből. Lehetséges ez? Ha édesapja ügyvédhez fordul, megtudja, hogy az örökhagyó leszármazóit csak bizonyos, a törvény által megszabott okokból kifolyólag, /.árhaqa ki az öröklésből, mégpedig írásbeli kitagadási nyilatkozattal. Ezeket az okokat a most hatályban lévő Polgári Törvénykönyv 469a §-a rögzíti. finnek értelmében az örökhagyó kitagadhatja az örökségből leszármazóját, ha az a/ a jó erkölccsel ellentétben nem nyújtott segítséget az örökhagyónak betegségben, öregségben vagy más jelentős esetben, b/ az örökhagyó iránt folyamatosan nem tanúsít érdeklődést, melyet mint leszárDr. Szabó Elena mazónak tanúsítani illene, c/ szándékos bűncselekmény miatt legalább egy évig tartó szabadságvesztésre volt ítélve, d/ folyamatosan rendezeden életet él. Ha ezen okok valamelyike fennáll, az örökhagyó kitagadási nyilatkozatot írhat. Az Ónok esetében a felsorolt okok közül egyik sem „illik” helyzetükre. Ha az örökhagyó utasítja el leszármazója segítségnyújtását, akkor itt már nem a leszármazó negatív cselekvéséről van szó. Ha az örökhagyó kitagadja gyermekét (leszármazóját) az öröklésből, s a kitagadási nyilatkozatban feltüntetett okok nem felelnek meg a valóságnak, a kitagadott leszármazónak lehetősége van bírósághoz fordulni, indítványozni, hogy a kitagadási nyilatkozatot érvénytelenítsék. Egyébként a Ptk 479. paragrafusa védi a leszárma- zókat, amikor megszabja, hogy a kiskorú leszármazók- nak legalább a törvény szerinti örökrésznek megfelelően kell örökölniük, a nagykorúaknak pedig a törvény szerinti örökrészük felének megfelelően. Grafológia Jelige: „KIBONTAKOZÁS” Úgy érzi, cipelnie kell a súlyos keresztjét. Mentális és érzelmi szintjére tapadt ez a kereszt. Önnek tartós kapcsolatra lenne szüksége és nem a pillanat szülte boldogság érzetére. Élete kettétörött, s ez lavinaként zúdult személyiségére. Gondolatait, érzéseit annyira megzavarta, hogy félő, még önmagához sem Bartalos Mária grafológus tud igazán őszinte lenni. A boldogság keresése kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja ismét. Azt javaslom, keressen fel egy pszichológust, akinek segítségével levetheti a nehéz keresztjét. Sikerülni fog! Szexposta „Mónika”: - 19 éves fiatal- asszony vagyok, a férjem 24 éves. 1 éve vagyunk házasok, de már a házasságunk előtt 3 évet együtt jártunk. Van egy féléves kislányunk. Az a problémánk, hogy amióta megszületett a kislányunk, a férjem nem akar közösülni velem. Azt mondja, hogy neki már nincs kedve. Örüljek, hogy nem csal meg úgy, mint sokan mások. Ő nem akar se velem, se senki mással nemi életet élni. Nem tudom, talán az a baj, hogy terhességem alatt ritkán szeretkeztünk? Szívesebben végez önkielégítést. Az nem érdekli, hogy nekem is szükségem van rá. Mondtam, hogy menjen el orvoshoz, de hallani sem akar róla. Nem tudom, mit csináljak. Kérem, doktor úr, segítsen! Félje elhidegülése mögött valószínűleg lelki eredetű problémák húzódnak meg, bár néha előfordul, hogy a szülés a férjben szexuális eltávolodást vált ki. Ennek hátterében gyakran téves „szexuálideológiák” állnak, melyek tisztázásával és megbeszélésével feloldódik a probléma. Azt javaslom, próbáljanak minél többet beszélgetni a kialakult helyzetről, ha nem megy, keressenek fel egy pszichológust. A férje figyelmébe ajánlom Bárczi Gusztáv sorait: „Szeresd egészségedet, mert ez ajelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Dr. Bordás Sándor Őrizd szüleid egészségét! - mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.” „Féljek?” -17 éves fiú vagyok, és a következő problémám van: Kb. egy éve került sor az első nemi érintkezésemre - illetve csak került volna sor. A barátnőmmel kimerítő tánc után hajnaltájt érkeztünk a lakására. Egy darabig még szórakoztunk, szinte idillikus volt a helyzet, aztán ágyba bújtunk. Az előjáték tartott vagy húsz percig, persze csak én csináltam mindent. És amikor megkérdeztem tőle: „akarod?”, azt mondta, „nem, én még szűz vagyok". Én pedig észrevettem, tulajdonképpen nem is állt be igazán az erekcióm. Hát ez jól jött. Aztán három hónappal később lett volna alkalom egy másik lánnyal, de a férfiasságom újra cserben hagyott. Pedig félelem egyáltalán nem volt bennem. Jött a nyár - újabb lányok, és amitől féltem, bekövetkezett. Egy jónak induló kapcsolat emiatt ment tönkre. Egyikünk se tudta megérteni. A dologban az a furcsa, hogy az önkielégítésnél az erekció szinte mindig megvan, és van időszak, amikor naponta kívánom. Most már igazán félek a nemi aktustól és nem tudom, ez az első, sikertelen élménynek a következménye, amin én is képes vagyok magam túltenni, esetleg pszichológussal vagy ez egy maradandó testi hiba, ami ugye borzasztó lenne, hisz én is családot akarok alapítani valamikor. És még egy kérdés: Kell-e esetleg beutaló a pszichológushoz? Fiatalúr, ne féljen, a korábbi válaszaimban már számtalanszor megfogalmaztam, hogy a szexuális kapcsolat kialakítása egy tanulási folyamat következménye. Az Ón esetében ez a tanulási folyamat negatív élménnyel kezdődött, és ez a kudarcélmény kapott nagyobb hangsúlyt az Ön szexualitásában. Ne váltogassa a partnereit, ne kezelje tárgyként a női nemet, hanem alakítson ki egy lánnyal egy megfelelően mély érzelmi kapcsolatot. Egy ilyen szerelmi viszonyban lehet megbeszélni kiegyensúlyozott, nyugodt körülmények között belső gondjainkat akár szexuális problémáinkat is. Tehát először alakítson ki egy mély érzelmeken alapuló partner- kapcsolatot, és amennyiben esetleg ott is gondjai volnának, mindenféle beutaló nélkül keressen fel egy pszichológust.
