Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-24 / 30. szám
1996. július 24. Kópé Dénes György A fény és az árnyéka Forrón sütött a nap. A júliusi hőségben lankadtan munkálkodtak a parasztok. Éppen elkezdődött az aratás, s az ormótlan kombájnok lassan araszoltak a gabonában. Amerre vágigpásztázott a tekintet, sárgáló gabonatáblák nyújtózkodtak. Sík volt a határ, csak távolabb, a mezsgyében emelte gyér lombozatát egy vén vadalmafa. A sugárnyalábok szinte perzselték fakózöld koronáját. Alatta még kurta volt az árnyék, hiszen az ég kellős közepéről tűzött le a napsugár. Egy aranyfényű sugár váratlanul ráförmedt a tenyérnyi árnyékra.- Megint itt ólálkodsz körülöttem! Mint tegnap és tegnapelőtt. Már magam sem tudom, mióta jársz a nyomomban. Pedig senkit, semmit nem utálok jobban, mint tédeg. Jól tudod, hogy én a fény vagyok, a ragyogás. Minden porcikám szikrázik, sziporkázik, még a szempillám is aranyból van. Te meg itt lapulsz a fa alatt, és sunyin, sötéten nyújtózkodol. Mióta az eszemet tudom, te mindig ellenségem voltál. Mert neked egész más a természeted. Te mindent árnyékba borítanál, mert nem akarod, hogy az élőlények örüljenek a teremtett világnak. Téged a sötétség szelleme küldött, hogy leher- vaszd a mosolyt, a ragyogást az emberek arcáról.- Ez nem igaz! - méltatlankodott az árnyék. - Én a te ikertestvéred vagyok. Egyszerre születtünk. Minenki tudja, hogy árnyék csak ott lehet, ahol fény is van.- Hazudsz! Én makulátlan vagyok. Nekem nincs ilyen sötét képű testvérem. Az én testvéreim a ragyogó fénysugarak. Nézz csak föl az égre, ott lángol az én ősanyám. Csöppented: arany az arca s mindig nyájas, mindig mosolygó. Ő küld le engem testvéreimmel a földre, hogy hajnaltól estéiig körültáncoljuk a viruló földtekét. Ha az emberek föltekintenek a sziporkázó égre, nyomban énekszóra fakadnak, s nem győzik ismételgetni: „Milyen szép idő van, hogy ragyog a drága napocska!”- Csak ne olyan hevesen - kottyantott közbe az árnyék.- Hallottam én mái*azt is, amikor szidalmazták a meleget. Még az égre is fölfenyegettek: ,Az ördög vinné el ezt a könyörtelen napot. Olyan hőség van, szinte kibírhatatlan. Sehol egy felhő.- Rágalom - mérgelődött a napsugár. - Belőled a gonoszság beszél. Hiszen az emberek szeretik a meleget. Egész télen a tavasz meg a nyár után sóvárognak. Tudják, mindent a napsugaraknak köszönhetnek: a mezők és az erdők zöldjét, az érett gabonát, a zamatos gyümölcsöt, az egész földi életet. Mert nap nélkül, meleg nélkül nincs virágzás ezen a sártekén.- De felhő nélkül sincs. Ha nem esne néha az eső, ha nem fakadnának meg a hasas fellegek, írmagja sem maradna a termésnek - feleselt az árnyék.- Hallgass, te bajkeverő! - förmedt rá a sugár. - A nap az élet forrása. Tudják ezt az emberek is. Nincs szükségük árnyékra, homályra. A sötétben minden elpusztul. De a napfény a boldogságot jelenti. Mi, napsugarak azt akarjuk, hogy mindenki boldog legyen a földön. Érlelő fénnyel hintjük be a világot. Ragyogjanak a hegyek és a völgyek, sziporkázzanak a folyók és a tengerek! Ne gubbasszon senki sötétségben és félelemben.- Nincs igazad! Árnyék is kell az élőlényeknek. Hiszen az állandó forróság megölné az életet - vágott vissza az árnyék.- Megölné? Ézt mered mondani?! Takarodj előlem, te gonosz árnyék! Távozz innen, mert nyomban fölperzsellek! - fenyegette meg a napsugár, és még tüzesebben nyalogatta a fa koronáját.- Csak szeretnél fölperzselni!- mormogta az árnyék. A napsugár mérgében még ir- galmatlanabbul sütött. Még a fűszálak is szikráztak a kánikulában, a madarak meg abbahagyták éneküket, és a bokrok rejtekébe húzódtak. Az aratók lihegve dolgoztak. És hiába kortyolgatták a langyos vizet, egyre jobban kiszáradt a torkuk.- De kegyetlenül éget ma a nap. Szinte elviselhetetlen a hőség. Csak tűnne már fel egy felhő az égen, hogy fátylat borítson a napra - sóhaj- tozták itt is, ott is. Mikor a faluban delet harangoztak, az aratók fáradtan hagyták abba a munkát, és ingük ujjával megtörölték verejtékes arcukat.- Menjünk ebédelni.- De hová?- Oda ni, a vadalmafa alá, az árnyékba. Mikor az almafa alá értek, sorban leheveredtek, és eszegetni kezdtek.- Müyen jó ez a kis árnyék - mondogatták. - A tűző nap alatt még az étel sem esne jól.- Nem bizony! Az árnyék csöndesen mosolygott magában, és fölnézett az égre, ahonnan mérgesen tűzött alá a sugár.- Hiába dühösködsz - szólt csöndesen - láthatod, hallhatod, mennyire szeretnek, becsülnek engem is az emberek. Mert árnyékra is szükség van, nemcsak fényre. Vak Bottyán Szentül hitték a kurucok, hogy Vak Bottyán tábornok testét nem fogja a fegyver, őt sem karddal, sem golyóval megsebesíteni nem lehet. Amikora tábornok fülébe ezek a hírek eljutottak, megörült, mert bízott benne, hogy ezzel is növelheti a kurucok bátorságát. Azon töprengett, miképpen titkolja el a sebeket, mert bizony mindig az elsők között harcolt, kapott is sebet eleget. Egyszer kémszemlére lovagolt, és Paks mellett összecsapott az ellenséggel. Az összecsapásban két sebet is kapott. Az arcát kardvágás, combját pedig olyan puskalövés érte, hogy holtáig sántákéit tőle. Amikora kurucok meglátták, hogy sántákéivá jár a táborban, megkérdezték tőle:-Mi történt a lábával, tábornok úr? Csak nem sebesült meg kegyelmed? - Vak Bottyán így válaszolt: - Sebesült a kutya! Tudjátok, hogy az én testemet a fegyvernem fogja. A Duna-hídnáljártam az ácsok között, ott a gerendáról egy szilánk lehasadt, és erősen megütötte a combomat. Attól sántikálok. - Azt mondja erre az egyik kuruc vitéz a másiknak: - Ugye, mondtam, komám, hogy Vak Bottyán tábornok úr testét nem fogja a fegyver? Éljen a tábornok úr! Thaly Kálmán nyomán ÁA Nagy Zoltán rajzai Gyulai Pál A pulyka és a veréb Nagy garral, felfuvalkodva szárnyával a földet szántja; jár az udvaron a pulyka. berzenkedik, puffaszkodik, Összegagyog neki-nekirugaszkodik. kiterjeszti szárnyát, De a veréb csak neveti farkát, s újra visszamondja neki: aztán magát „úgy volt, úgy van, illegeti, úgy lesz biz a’! billegeti, Szebb a páva, s méreg eszi, mint a pulyka!” mivel senki A pulyka most már föl nem veszi. mit tegyen? A kutya annyit sem ad rá, Dérrel-durral hogy legalább megugatná. továbbmegyen. De egy veréb Összegagyog a sövényre száll tarkát-barkát, majd víg kedvvel kiterjeszti jobban farkát, odább szökdel, aztán magát és elébe áll, illegeti, és borsot tör orra alá, billegeti, csiripolva így szól hozzá: s egész udvar kineveti, „Biz azt kend hiába fújja, mert azalatt a kis kutya szebb a páva, a verébtől megtanulta, mint a pulyka!” s mai napig is ugatja: A pulykát ez szörnyen „Szebb a páva, bántja, mint a pulyka!” 5/ 4 fW' Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, Elfáradnak, földbe búnak, fintorog. este lett. Nedves hajjal futkároznak Tisztatestű hőség ül a meztélábas záporok. fényesarcú fák felett. A nagy játék nyertesei Az elmúlt héten megtartott sorsolás eredményeként gazdára találtak a Vasárnap szerkesztősége és a PrimüVefü' £ég által szervezett nagy játék nyereményei. Mivel a három forduló kérdéseire adott válaszok között nem voltak hibátlanok, a legjobbnak ítélt megfejtések közül sorsoltuk ki az öt szerencsés nyertest, akik a Primavera és a VOX NOVA Rt. ajándékcsomagját kapják. KIK AZOK? Nagy Szilvia Sportová 401 946 19 Ciéov Pál Gábor Záhradnícka 15 986 01 Filakovo Farkas Abigél J. Krára 12 940 01 Nővé zámky Vatascin Péter és Erika Pod záhradami 104 943 04 Stúrovo-Obid Coka Krisztina és Szabolcs ul. Veskovská 22 079 01 Veiké Kapusany Figyelem! ! ! A nyerteseknek a díjakat a szerkesztőségben augusztus elején tartandó ünnepség keretében adjuk át, amelyről nem hiányzik majd a habostorta sem. Erre külön értesítővel hívjuk meg a nyerteseket. Belépés csak meghívóval és a nagy játék kérdéseire adott helyes válaszokkal lehetséges. A meghívókat rövidesen postázzuk. S hogy a díjátadási ünnepségen a belépéskor ne legyen gondotok a helyes válaszokkal, íme a nagy játék egyes fordulóinak megfejtései: 1. forduló 1.1 Barbie barátai: Ken, Skipper, Carol. Marina, Sindy, Diana stb. 1.2 Barbie jachtján van medence 2. forduló 2.1 Disneyland Kaliforniában, Floridában, Franciaországban és Japánban található. 2.2 Egész estét betöltő Walt Disney-rajzfil- mek: Csipkerózsika, Hófehérke, Szépség és a szörny, 101 kiskutya, Oroszlánkirály stb. 3. forduló 3.1 A Naptól számítva a Föld sorrendben a 3. bolygó 3.2 Az apályt és a dagályt a Hold és a Nap vonzása okozza. A nyerteseknek gratulálunk!
