Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-03 / 27. szám
6 1996 .július 3. Gazdaság és fogyasztó Heti gazdaság Cseh kötvények Sorrendben már a második cseh koronában történő kötvénykibocsátást indította meg a múlt héten az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBOR. A kötvény- csomag értéke 1,5 milliárd korona, fizetési határideje egy év, és évi kamata 11,5 százalék. A nyugat-európai tőkepiacon az eladási árfolyamot az ING Barings Bank állapította meg a névleges érték 100,75 százalékában. A Világbank születésnapja Ötven éve kezdte meg működését a Világbank, amely annak idején fő figyelmét a háború sújtotta Európa újjáépítésére összpontosította. Akkor még Felújítási és Fejlesztési Nemzetközi Banknak hívták. Miután beindult a Mar- shall-terv megvalósítása, a bank figyelme fokozatosan a szegény országok felé fordult, hogy segítséget nyújtson gazdaságuk megélénkítéséhez. A harmadik világ országainak helyzete áll ma is a Világbank figyelmének homlokterében, és újra olyan háború sújtotta körzetekben tevékenykedik, mint a Gázai-övezet, Mozam- bik, Angola, Ruanda, Burundi vagy Szudán. Jelenleg 180 tagja van a Világbanknak (csak Kuba és a KNDK kivétel a föld országai közül), és a megszokott feladatai mellett egyre inkább szerepet vállal a környezet- védelemben, a nők helyzeténekjavításában és a magánszektor gazdasági szerepének erősítésében. Búzapiac Pozsonyban Bemutatták a Pozsonyi Árutőzsde búzakereskedelmi rendszerét, amely a regisztrált raktárakon keresztül lehetővé teszi a termény nemzetközi kereskedelmét. Egyelőre egy olyan modellről van szó, amelyet kialakítói még tovább módosíthatnak a kereskedők és a termelők javaslatai alapján. A regisztrált tőzsdei raktáraknak a javaslat szerint egy beszállítótól minimálisan 100 tonna búzát kell átvenniük, majd efölött a 20 tonna egész számú többszörösét, tehát 100,120,140 ... stb. tonnát. A beszállító (raktározta- tó) minden tonna étkezési búzára 2500 korona előleget kap majd, a takarmánybúzára 2250 koronát. A raktározott gabonát kilenc hónapon belül kell eladni, s a raktározási költséget az eladó a beszállítás napjától az eladási szerződés megkötéséig fizeti. Ezen a tőzsdén csak tőzsdei tagok kereskedhetnek, a tagság ára 300 ezer korona, de előírt az is, hogy a közvetítő az eladótól csak 0,25 százalékosjutalékot kérhet a megkötött üzlet összegéből. Ehhez járul költségként még a tőzsdei díj. Eredménytelen fogyókúra A felmérések alapján az amerikai mintára történő vállalati hatékonyságnövelés (karcsúsítás) nem hozott eredményeket Európában. Szakértők szerint földrészünkön csak az a filozófia vezet eredményre, amely szerint a vállalatot a emberekkel együtt, s nem ellenükben kell fejleszteni. Az ábrákon azon vállalatok mutatóit láthatjuk, amelyekben az utóbbi öt év alatt lényegesen lecsökkent az alkalmazottak száma. Üzemelési nyereség Az alkalmazottak munkaerkölcse 1,9% Javult t.:,:,;.:;i Nem változott I ) Romlott A rendszerváltozással Kelet-Európába is beköszöntött az Internet Világrészek közeledése Európa bemutatkozó lapja az Internetben Szénási György Szinte alig van olyan nap, hogy az újságok valamelyikében ne olvasnánk az Internetről. Ha azonban az utcán megkérdeznénk néhány embert, hogy mit is tudnak róla, bizonyára elég sok vállrándítást kapnánk feleletképpen, vagy esetleg valamilyen bizonytalan visszakérdezést, hogy ugye a számítógépek körül jelent ez valamit. A téma azonban több figyelmet érdemel, ha másért nem, már csak azért is, mert mint már említettem, a közeljövőben állandó olvasnivalót jelent majd ez a téma a sajtóban. Ha viszont az ember nincs tisztában az alapfogalmakkal, igazán nem könnyű megérteni egyik-másik üyen témájú írást. Mi is tehát az Internet? Az angol elnevezés fordítása nemzetközi hálózatra utal, a „net” szóval jelölt hálózatok alatt pedig az utóbbi időben általában számító- gépes hálózatot értünk. Mint minden dolognak, az Internetnek a lényegéről is sokat elárul története. A hetvenes évek elején, még a hidegháborús időkben Richard Nixon elnök úgy döntött, hogy meg kell védeni a Pentagon katonai számítógépeinek hálózatát. Ezt úgy oldották meg, hogy a hadi hálózatot összekapcsolták az egyetemi hálózattal. A politikai fagypont olvadása után a hálózat életképesnek mutatkozott, külföldre is terjedni kezdett, és így lett az eredetileg Arpa- netből Internet. 1989 után eljutott hozzánk is, mégpedig az Eam elnevezésű európai főiskolai hálózaton keresztül. Természetesen mindenféle nemzetközüeg összekapcsolt számító- gépes hálózatok léteznek. Természetesen adódik a kérdés, miért éppen az Internet az, amelyik most univerzálissá válik. Azért, mert ez nemcsak a puszta adatfogadást és adatküldést teszi lehetővé, hanem az interaktív beavatkozást is. Be lehet tehát lépni a hálózatba nemcsak levelezéssel, de akár videokonferendával is. Ez azt jelenti, hogy egyszerre több helyszínt kapcsolhat össze hanggal és képpel, s mindegyik helyszínen egyazon időben lehet használni a hálózatot, akár az éppen beszélő szavába vágva. Problémát jelent viszont az adatvédelem az Internetben, éppen a fent leírt előnyök miatt. Ezt tartják a legkevésbé biztonságos hálózatnak, ám az utóbbi időben itt is történt előrelépés. Léteznek már olyan programok, amelyek a velük levédett adatokat biztonságosan megőrzik. Ennek bizonyítéka az is, hogy néhány bank is bekapcsolta saját belső hálózatát, de valószínűleg annak csak egy részét, az Internetbe. Az elmondottakból még egy előny is nyilvánvalóvá válik. Az, hogy az Internet különböző számítógéptípusokkal is képes együttműködni. Az egyes rendszereket vezérlőszámítógépek, ún. szerverek kapcsolják össze, ezek pedig az egyes állomásokkal, tehát a konkrét számítógépekkel működnek együtt. A szervereknek mindegy, hogy milyen „nyelven” szólnak hozzájuk, hogy az állomás éppen a Unix, az OS/2 az Apple vagy a Windows rendszerben működik, s így az, aki ebben a hálózatban kíván kommunikálni, a saját ízlésének és pénztárcájának, eseüeg ismereteinek megfelelő számítógépet választhat. A kínálat is hozzáidomul már az Internethez, hiszen ma kínálnak olyan olcsó gépeket, amelyek nem tartalmaznak semmiféle fölösleges elemet, csak azt, ami a hálózat használatához kell. Azt azonban már előre el kell dönteni, hogy mit is akarunk a hálózattal kezdeni. Ha ugyanis gépünknek nincs elég kapacitása vagy hangkártyája, esetleg eléggé jó grafikus kártyája, akkor nem nézhetünk videoklippet vagy esetleg filmet az Internetben, márpedig ma már erre is van lehetőség. Még így is elolvashatjuk viszont a New York Ti- mes-ot, vagy más újságot, mert rengeteg található az Internetben, még magyar, cseh vagy szlovák is. A csadakozás az Internethez kétféle módon mehet végbe, vagy telefonvonal és természetesen a számítógépes jelet távközlési jellé alakító modem segítségével, vagy pedig egy irányító számítógépen keresztül. Ez utóbbi tesz lehetővé nagyobb adatátvitelt, de ugyanakkor sokkal drágább is. Ha tehát valaki a házi gépét akarja az Internethez csatlakoztatni, akkor modemet vesz, amelyből eléggé bőséges a kínálat a piacon. Arra azért vigyáznia kell, hogy nálunk elismert (ho- mologizált) legyen, s így megértesse magát a vonal másik végén lévő modemmel is. Ha már így felkészültünk az Internetre, akkor rájövünk, hogy ez nem elég. Úgy állunk mintha vettünk volna egy telefonkészüléket, és azonnal hívni szeretnénk a rokonokat, pedig, még vonalunk sincs. Ahogy a postánál telefonvonalat rendelünk, ugyanúgy az Internet hálózatra is csatlakozást kell rendelni. Ezt az ún. pro- vider-nál, tehát az Internet szolgáltatójánál intézhetjük el, aki mindjárt több megoldást is kínál. Ha a legolcsóbb csadakozási formát választjuk, akkor a kis vonal- kapacitás miatt alig jutunk be a hálózatba. A nagyobb kapacitás azonban drágább. Nos, ezek között kell dönteni, mert a használat átalánydíja néhány tízezer korona havonta. Nos, ha már minden összejött, és benn vagyunk a hálózatban, akkor elméletileg 60 millió partnerünk van, de lehet, hogy holnap már néhány százezerrel több. Ebből fakad az utolsó jó tanács: Ezek az emberek egymás között elsősorban kommunikálni akarnak, ezért jó, ha ismerjük a legelterjedtebb kommunikációs eszközt, az angol nyelvet is. Persze rátalálhatunk magyar használókra is, de ha igazán élvezni akarjuk, amit megfizettünk, akkor enélkül nem megy. HASZNÁLTRUHAKERESKEDŐK, FIGYELEM! HOLLAND szortírozott és originá! áruval várjuk nagykereskedésünkben. Vásároljon közvetlenül | az importőrtől. * nemcsak a puszta adatfogadást és adatküldést teszi lehetővé, hanem az interaktív beavatkozást is. Egy édes történet Jacobs kávé, az aroma bajnoka Amióta a pozsonyi Figaro édességgyár a Jacobs Suchard, illetve ezen keresztül az amerikai Philip Morris birtokában van, nemcsak a csokoládéi újultak meg belsőleg és külsőleg, hanem kínálata új termékekkel is bővült. Ezek egyike a hazai piacon immár meghatározó pozícióval bíró Jacobs kávécsalád. A jellegzetes aromájú Jacobs Café egyike a legrégibb márkáknak, ugyanis 101 éve van jelen a piacon. Johannes Jacobs 1895-ben Brémában nyitotta meg kávé- és teakereskedését, később a kávét saját maga kezdte pörkölni. A cég 1982-ben fuzionált a svájci Sucharddal, s miután a vállalat 1992-ben megvette a Figaro részvényeinek meghatározó hányadát, Szlovákiában is piacra került a Jacobs kávé valamennyi fajtája. A Jacobs összetévesztheteden zamatét, ülatkombinációját sajátos receptjének, a zöld kávészemcsék gondos kiválogatásának és a hosszú évek során megszerzett tapasztalatnak köszönheti. A finom kávé kedvelői napjainkban a királyi színvonalú Jacobs Krönung, a csemege Jacobs Merido és a hagyományos, a szlovákiai fogyasztó ízlésvilágához közel álló Jacobs Standard őrölt kávék közül választhatnak. Valamennyi kávémárkát gondosan csomagolnak, hogy utánozha- tatian zamatából, frissességéből mit se veszítsen. A kínálatból természetesen a szemes kávé sem hiányozhat. A nyári vakációk során bizonyosan megnő az instant kávék szerepe, ezért a kirándulókra gondolva a Jacobs Krönung Instant, továbbá a csemegének számító Merido Instant és az erős Jacobs Mocca Press márkákat ajánlják a fogyasztóknak. A pihenés perceit édessé és maradandóvá teszik az illatos Jacobs kávék, melyek a Figaro révén országszerte a kedves vásárlók rendelkezésére állnak. (só)
