Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-12-11 / 50. szám

'ublicisztika 1996. december 11. 9 III N V I•'<IK I / IU 1)1 I fi VKIKINI),\- Pista, ha valamit mégis vissza­kapnék, akkor legelőször édes­anyám síremlékét csináltatom meg ....- mondogatta az idős hölgy, miután Juhász úr kézbe vette ügyeinek intézését. Kíván­sága teljesült. Ha kicsit megkés­ve is, de Kiss Jenő magyar kirá­lyi ezredes és neje, Zichy Ludo- vika grófnő immár méltó sírhe­lyen nyugodhat a sídi te­metőben. Prikler László felvételei zó szülői házban csak ők nyitották rá néhanapján az ajtót, tőlük szá­míthatott segítségre, támaszra. Több mint húsz év együttélés után nehezen szokja meg az egyedüllé­tet, s összkomfortos lakása magá­nyából még alighanem sokáig visszaemlékezik a kastélyban eltöl­tött évekre, Genyáékra, Botosékra, meg a többi szomszédra. Marietta kisasszony hosszú éve­ken keresztül üldögélt az omla­dozó kúria verandáján, ahol egyetlen szórakozása a francia nyelvű magazinok olvasása volt, amiket nővére családjától kapott Belgiumból. Körülötte pucér ci­gánylurkók futkostak, s gondo­latait csupán a félig-meddig analfabéta romákkal oszthatta meg. De méltóságteljes tartását azok a nehéz idők sem törték meg, azok alatt az évek alatt sem felejtette el, amit tanult, ma már Juhász úrnak segít a francia és német nyelvű üzleti levelek megírásában. Aki a színes tévét feltalálta Ozogány Ernő Köztudott, hogy Thomas Alva Edison volt minden idők legter­mékenyebb feltalálója: kétezer­ötszáznál is több szabadalom fűződik a nevéhez a villamosság, a filmipar és az építészet terüle­tén. Az viszont már kevéssé is­mert, hogy a későbbiek folya­mán akadt méltó utóda, aki, bár találmányainak számát tekintve nem kelhetett versenyre az ame­rikai zsenivel, a világra gyakorolt hatásában éppoly jelentősnek te­kinthető: Goldmark C. Péter leg­alább annyira megváltoztatta az emberek mindennapi életét, mint elhíresült tengerentúli elődje. Mintha a Mikulás ajándé­ka lett volna: 1906-ban a gyer­mekek legkedvesebb szentjének a nevenapján született Budapes­ten. Szülei 1919-ben Bécsbe emigrálnak, így érettségi vizsgá­ját is a császárvárosban teszi le. Ekkor veszi fel nevébe nagybáty­ja, a romantikus zeneszerző, Goldmark Károly iránti tiszte­letből a Cári kezdőbetűt, így • Goldmark C. Péterként ismeri meg a világ. Egyetemi tanulmá­nyait Berlinben folytatja, majd a Siemens és Halske cégnél vállal munkát. Itt ismerkedik meg Gá­bor Dénessel - a későbbi fizikai Nobel-díjas kutatóval -, aki a kor divatos elektromechanikus tele­víziójáról a teljesen elektronikus televíziózás irányába tereli a fi­gyelmét. Szerencsére hallgat a tanácsra: így jut el egy évtized múltán élete fő művének, a működőképes színes televízió­nak a megalkotásához. Érdemes tudni, hogy már a har­mincas években kísérleteztek a színes tévével, viszont az adást nem lehetett a fekete-fehér ké­szülékeken nézni. Egyre nyilván­valóbbá vált, hogy csak olyan megoldás számíthat sikerre, amelynél ez a feltétel teljesül. Goldmark 1935-től az amerikai CBS (Columbia Broadcasting Systems) kutatómérnökeként, majd laboratórium-vezetőjeként kísérletezik a színes televízióval. A legenda szerint (mely ez eset­ben sem fedi teljesen a valósá­got) az Elfújta a szél című első amerikai színes film 1939-es be­mutatója volt rá akkora hatással, hogy eldöntötte a használható színes televíziós rendszer megal­kotását. Mindenesetre történel­mi tény, hogy egy évvel később már megszervezi az első bemu­tatót. További kísérletezések után végül 1950-ben szabadal­mazzák Goldmark rendszerét NTSC néven, amelyet az Egye­sült Államokban és Japánban napjainkig használnak, hatásáról pedig érdemes tudni, hogy a francia fejlesztésű SECAM és a német PÁL - ez utóbbi a legel­terjedtebb Európában, így ná­lunk is - alapját képezi. A második világháború befejezé­sét követően figyelme a hang- technika felé fordul: 1948-ban szabadalmaztatja a négy-öt per­ces, bakelitalapú hanglemezek azóta oly ismert utódját, a negy­venpercnyi felvételt tartalmazó PVC alapanyagú mikrobarázdás, LP-hanglemezt, forradalmasítva a hangtechnikát. Ezt követően fi­gyelmét ismét a televíziós tech­nikának szenteli: elkészíti a belső szervek vizsgálatára alkal­mas miniatűr kamerát, majd a távközlési műholdak és az Ame­rikában a hatvanas években rob­banásszerűen terjedő kábeltele­vízió összekapcsolásának műsza­ki feladatait oldja meg. Ez irányú tevékenysége bátran összevet­hető Edisonéval: míg elődje ház­hoz szállítja az univerzális ener­giát, a villamosságot, megvaló­sítva a második ipari forradal­mat, addig Goldmark a modem társadalomban nélkülözhetetlen információforrásra kapcsol rá minden háztartást. Tevékenysé­gének eredményét napjainkban kezdjük csak igazán élvezni. A gyakorlati értékeket előtérbe helyező Amerikában szédületes karriert futott be: a világ egyik legnagyobb távközlési vállalatá­nak, a CBS-nek csaknem húsz éven át volt az igazgatója. Imádta az autókat, a sebességet, ez lett a veszte: hetvenegyedik születésnapját követően, 1977. december 7-én gyorshajtás kö­vetkeztében autóbaleset áldoza­ta lett. Élete és halála akár roha­nó, zaklatott századunk jelképe lehetne. Korszakos tevékenysé­gének köszönhetően annyit for­dult a világ, mint két emberöl­tővel korábban, Edison hatására.

Next

/
Thumbnails
Contents