Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-11-27 / 48. szám
1996. november 27. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató A kábelbarát A kanadai születésű Jim Carrey tavaly elnyerte az év legjobb komikusának díját. Sikereit olyan filmekkel aratta, mint az Ace Ventura, A maszk, a Mindörökké Batman. Ezek a mozidarabok képregényekből születtek, és mindegyikben a technikai trükkök által létrehozott fantasztikus látvány hatott a nézőkre. A kábelbarát a komikus első olyan munkája, amely nemcsak a néző recehártyáját ingerli, de némileg a szívéhez és agyához is szól. Bár az ifjú komikus nagyjából ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik (karikatú- raszerűen eltúlzott mimika, akrobatikus „túlmoz- gás”), mégis úgy érezzük, ezúttal más, mint korábban. A Carrey megszemélyesítette kábelszerelő - ellentétben pl. a Dum és Dumber balfácán főhősével - nem egyszerűen hülye. Ez a pasas félnótás, mi több, őrült, de személyiségének varázsa van. A film sztorija mindössze annyi, hogy Steven Kovácsot, az ártatlan lelkületű építészt (Matthew Broderick) elhagyta barátnője, ezért új lakásba költözött. Egy barátja tanácsára ötven dollárt ajánlott a kábelszerelő srácnak, ha illegálisan beköti a fizető mozicsatornákat. A furcsa viselkedésű fiú látszólag ingyen teljesíti a kérést, valójában sokkal nagyobb árat követel, mint ötven dollár: Steven őszinte barátságát akarja elnyerni, bármi áron... „A filmben végig tetten érhető valami baljós kettősség - magyarázza Carrey. - Hatalmába kerít minket valami zavaró érzés, és eközben mégis majd leesünk a székről, úgy nevetünk. Úgy fogalmaznám, mintha Hitchcock összetalálkozna Jerry Le- wisszal, vagy mintha ötvözném a Rosemary gyermekét a Furcsa párral.” Könyvből film Ha ölni kell Hollywoodban mindenki nagy összegben fogadott volna, hogy a John Gri- sham sikerkönyvéből készülő Ha ölni kell című film főszerepét - Jack Brigance védőügyvédet - csakis valamelyik szupersztár játsz- hatja. A legtöbben Tóm Cruise-ra és Brad Pittre gondoltak. Nagy meglepetést okozott, amikor kiderült, hogy Bri- gance-t a szinte teljesen ismeretlen Matthew McCo- noughey alakítja. Ajóképű, rokonszenves fiatal színész a texasi Austinban született. Filmrendezőnek készült, már készített is néhány ügyes reklámfilmet. Miután azonban Herbert Ross rendező rábízta a Bárhol, bármit, bármikor... című filmjében a talpig becsületes rendőr szerepét, úgy döntött, kis időre lemond a rendezésről. A Ha ölni kell sikere után úgy tűnik, ez a „kis idő” egészen hosszúra nyúlik... Negyvennégy ország kulturális miniszterei és vezető filmesei Budapesten Százéves a magyar film Katerina Posová Budapest a közelmúltban az európai kultúra, illetve film fővárosává vált. Itt gyűltek össze az Európa Tanács által szervezett 8. konferenciájukra a kontinens negyvennégy országának kulturális miniszterei és vezető filmes szakemberei, hogy az európai film jövőjéről tanácskozzanak. Ugyanakkor itt valósult meg az első magyar film forgatásának 100. évfordulója alkalmából a Magyar Filmesek Világtalálkozója, hiszen köztudomású, hogy a magyar és magyar származású filmesek közül sokan nemcsak otthon, hanem a nagyvilágban is kimagasló teljesítményükkel járultak hozzá az egyetemes filmművészet és filmipar fejlődéséhez. (A hollywoodi műtermek kapuján állítólag sokáig virított a krétával írt felirat: „Nem elég magyarnak lenni, egy kis tehetség is szükségeltetik...”) Ezek érdemei előtt kívánt tisztelegni a Magyar Miniszterelnöki Hivatal által szervezett nagyszabású rendezvény, amelyre több mint hetven személyiséget hívtak meg az egész világból és amelynek néhány jelentős mozzanatáról szól ez a rövid beszámoló. S mint ahogyan egy filmet gyakran a közepén kezdenek el forgatni - hogy máris érzékeltessem az egész rendezvény súlyát és jelentőségét -, írásomat is in médiás rés kezdeném: a négynapos Világtalálkozó harmadik reggelén a Magyar Parlament kongresszusi termében a Világtalálkozó Előkészítő Bizottságának elnöke, a magyar operatőrök ki tudja, hány generációjának mestere és „Gyuri bácsija”, a nyolcvankét éves örökfijú Illés György (aki egy új magyar film forgatásáról „ugrott ide”) adta át az Arany Pillangó díjat mintegy ötven külföldön élő magyar filmesnek és néhány - a magyar film presztízsét külföldön terjesztő - személyiségnek. íme néhány név az előbbiek közül: Bánfalvy Ágnes, Tony Curtis, Ferrari Violetta, Mickey Hargitay, Kréncsey Marianne, Lohinszky Lóránd, Mészáros Márta, Szabó László és Gyarmathy Lívia „Nem elég magyarnak lenni, egy kis tehetség is szükségel- tetik...” Muráti Lili, Orosz Lujza, Ras Éva, Szabó László, Szeleczky Zita, Udo Kiér színészek; Badal János, Kovács László, Novák Emil, Vámos Tamás, Zsigmond Vilmos operatőrök; Rófusz Ferenc, Szabó László, Szőts István rendezők, sőt: Peter Hledík pozsonyi rendező (akiről kevesen tudják, hogy Kossuth Lajos kései leszármazottja); Faragó Katinka, Szőts André, Andrew G. Vájná pro- ducerek. Majd ugyancsak a Parlamentben, Horn Gyula miniszterelnök tüntetett ki nagy magyar művészeket: Badal János, Kovács László és Makay Árpád operatőröket, Herskó János és Szőts István rendezőket, Andrew G. Vájná producert, Tony Curtis filmszínészt és in memóriám „a nagyokat”: Korda Sándort, Adolph Zukort, William Foxot, Rad- ványi Gézát. A hazai filmszakma számára pedig fontosat közölt bevezetőjében a miniszterelnök úr: „Rövidlátó az a kormány, amely a kultúra rovására javítja az állami költségvetést. Szeretnénk elkerülni csapdát...” „Snitt” az elejére: A Világtalálkozó vetítései (számos régi és új film, amelyet magyarok renA mozi az álmok, a vágyak, a feledés oazisa. ezt deztek, játszottak, fényképeztek vagy gyártottak), sajtótájékoztatói az újonnan megnyitott remek „multikino”-ban, a Corvin Budapest Filmpalotában kaptak helyet, amely négy mozitermével, videotárával, kiállítási csarnokával, kávézójával ugyancsak méltó pesti otthona lett a hetedik művészetnek. S hadd tegyem hozzá: pontosan negyven évvel ezelőtt, 1956 októberében, itt, az egykori Corvin moziban és környékén gyülekeztek, harcoltak, estek el vagy innen kerültek börtönbe a legifjabb budapesti felkelők, akiknek most a mozi bejárata mellett állítottak gyönyörű emlékművet. A Világtalálkozó megnyitója nagy élmény és esemény volt: bemutatták Marco Ferreri világhírű olasz rendező Ezüstnitrát című francia-olasz-magyar koprodukcióban készült új filmjét, melyet nagyrészt Magyarországon forgattak (producere André Szőts) s amelynek témája - a mozgókép századik születésnapját ünneplendő - a MOZI. A mozi „a közösségi képzelet gyára, a fantáziálás katalizátora, az álmok, vágyak, feledés oázisa...” Másnap a Corvin előcsarnokában a „Magyar film - Világfilm” című rendkívül érdekes és szellemesen megformált kiállítást Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter nyitotta meg számos nevezetes hazai és külföldi személyiség jelenlétében. Majd bemutatták élő, közvetlen - digitális, műholdas HD-video - adásban a francia- országi Cergy-ből Szabó István Offenbach titka című franciául beszélő új filmjét. A szellemes, sokban igéncsak aktuális mon- danivalójú komédia látványvilága remek ötletességgel mozgat meg és idéz korabeli metszeteket, illusztrációkat. ,A Tanár Úr” - Nemeskürty István történész, filmtörténész és a Budapest Filmstúdió sokéves művészeti vezetője, valamint Gyürey Vera, a Magyar Filmintézet és Filmarchívum igazgatója emléktáblát leplezett le az Uránia mozi előcsarnokában abból az alkalomból, hogy a hajdani Alhambra mulatóban már 1896 áprilisától láthatott a közönség mozgóképeket és az épület tetőteraszán forgatta 1900-ban Zsitkovszky Béla fényképész az első magyar filmet. Nagyon tartalmas-mozgalmas sűrű négy nap volt, amelynek részleteiről - személyes találkozásokról, megható vallomásokról, kedves meglepetésekről - persze még igen sokat lehetne mesélni. Egy-két alkalommal meg is fogjuk tenni... Az '56-os elesettek szobra a Corvinnál A szerző felvételei Szerelme álmában fecsegte ki: szeretője van. Ő pedig meghallotta. Vége is lett a kapcsolatnak gyorsan. Tóni Braxton elképesztő karriere Amerikában Azt mondják, legalább egy regénye mindenkinek van. Csak nem biztos, hogy megírja. Vagy - tehetjük hozzá - esetleg képekben, netán dalokban mondja el. Ez utóbbiak közé tartozik a hihetetlen gyorsan felívelő karriert kezdett soul- énekesnő, Tóni Braxton. Életének fontos motívumait dalszövegekben dolgozza fel. Új, második albumának a Titkok (Secrets) címet adta, s hogy miért, annak kulcsa a Beszél álmában (Talking in his Sleep) című számában van. Vele is megtörtént, mint a dalban, hogy szerelme álmában fecsegte ki: szeretője van. Persze, amikor elküldte, nem mondta el barátjának, hogy kihallgatta az álmát. így hát e két titok nyomán máris jogos a lemezeimben szereplő többes szám. Tóni életregényének bizonyára jelentős fejezete lenne, ahogy első albumával, 1993- ban szinte berobbant az amerikai zenei életbe. Debütáló nagylemeznél szokatlanul magas, tízmillió eladott példány, három Grammy-díj (köztük a legjobb új előadónak járó), három American Music Award és két Sóul Train Award tette egy csapásra ismertté a nevét. Az albumból öt kislemez is sikert hozott, mind előkelő helyen szerepelt a tízes, illetve némelyik az ötös toplistákon. Minderről talán még csak nem is álmodott, amikor a marylandi Severn templomi kórusában énekelt négy nővérével együtt, és Quincy Jones, Cha- ka Khan, Whitney Houston meg Stevie Wonder lemezeit hallgatta. Először talán akkor gondolhatott az énekesi karrierre, amikor természetes zenei adottságait egy helyi tehetségkutató verseny díjazásra érdemesnek tartotta. Ám ekkor még a tanári pálya vonzása erősebbnek bizonyult: beiratkozott a Bowie State Egyetem tanári karára. Hogy milyen pedagógus vált volna belőle, talán sosem derül ki, mert tanulmányait félbehagyva elsőként szerződött a női énekesek közül az akkor még új és kevéssé ismert LaFa- ce Records lemeztársasághoz. 1991. január 1-jét írtunk akkor. Producere az énekes, lemeztársaság-tulajdonos Baby- face lett. Közreműködése nyomán közös dalukból (Give you my Heart - Neked adom a szívemet) Eddie Murphy ’92-es filmje, a Bumeráng kísérőzenéje lett. Ez volt első kislemeze, és már a második (Lőve should brought You Home - A szerelemnek haza kellett volna hoznia) egyértelműen nagy sikert aratott mind a kritikusok, mind a lemezvásárlók között. A siker nyomán számos televízió-műsortól kapott meghívást és világ körüli turnéra indult, így Európa, a Távol-Kelet és Ausztrália számos városában is megismerhették a kellemes hangú, gyönyörű fiatal énekest. Újabb két filmbetétdal következett - ezúttal a Whitney Houston főszereplésével készült Az igazira várva című filmben. 1995 elején vették föl Tóni új, második albumát, ezt a bizonyos Titkokat. Ismét siker fogadta. A harmadik lemezig még van egy kis idő. Tóni addig sem lustálkodik. Könnyű neki. Káprázatos hangja van.
