Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-11-06 / 45. szám
Nagyvilág 1996. november 6. 7 Egy olaszországi szuperbörtön a rács túlsó oldaláról II. Vezeklés Ucciardonében Prágai levél Lela, a zsebtolvaj A tizedik szektor felé vesszük az irányt. Különleges látványt nyújt az a 15-20 elítélt, akik mind egy- egy számítógép-képernyő előtt ülnek. Komputertanfolyam is működik az Ucciardonében. Vezetőnk hirtelen ránk szól, siessünk, de nem mondja, miért. Váratlanul több tucat rendőr bukkan elő valahonnan futólépésben, felszólítanak, hogy ne menjünk tovább. Jó néhány páncélozottjármű közeledik, aztán megállnak a „maximális biztonságú zóna” előtt, néhány méterre tőlünk. Apokaliptikus a hangulat. Az egyik páncélozott jármű ajtaja lágyan felnyílik, a maffia egyik ismert vezére száll ki belőle nyugodtan, vele egy csapatnyi rendőr. Leírhatatlan feszültség lesz úrrá rajtunk, moccani sem tudunk. A rendőrök felszólítanak, hogy gyorsan távozzunk a helyszínről. Agati úr felénk hajolva mondja: - Uraim, amit most láttak, államtitok, és érvényesek rá azok a biztonsági előírások, amelyeket aláírtak. Harmadnapra kerül sor arra, hogy néhány kérdést feltegyünk a biztonsági elitakció helyi vezetőjének, Giuseppe Agatinak. Mit jelent az, hogy a legveszélyesebb bűnözők vannak itt? Elsősorban „maffia jellegű” bűncselekmények elkövetői töltik itt a büntetésüket, főleg olyanok, akikre az olasz büntetésvégrehajtási törvény 41., korlátozó paragrafusa vonatkozik. Milyen korlátozásokat tartalmaz ez a paragrafus? A maffia-ügyben elítélteket csak havonta egyszer látogathatják meg a családtagjaik, míg más elítéltek havonta akár négy-hat alkalommal is találkozhatnak a családjukkal. A maffiózók havonta csak egy csomagot kaphatnak, amely csak fontos, személyes holmit tartalmazhat, mint pl. fehérneműt, míg másoknak négy csomagot küldhetnek. Naponta csak kétszer sétálhatnak egy-egy órát, délelőtt és délután. A kormány minden eszközzel megpróbálja megszakítani azokat a kapcsolatokat, amelyek az elítélteket a maffiához fűzik - pl. a Cossa Nostrához vagy a Cammorához elejét véve, hogy a büntetésüket töltők üzeneteket juttassanak el a külvüág- ba. Ebben az intézményben Olaszország legveszélye- sebbnek tekintett bűnözői vannak. Mi a feladata a Polizla Penitenzi- aria helyi parancsnokának? - kérdezem Agati úrtól elsőként, miközben irodájában cigarettával kínál. Amióta a kormány eldöntötte, hogy igazi harcot indít a maffia ellen, a mi szerepünk is megnövekedett. Ucciardonében csak egyetlen törvény uralkodik, a jog. Elhiheti, hogy 600 rendőr és 1200 elítélt irányítása nem könnyű feladat, különösen ebben a börtönben, ahol rendkívül szigorúak a biztonsági előírások. Ebben az intézményben Olaszország legveszélyesebbnek tekintett bűnözői vannak. Biztonsági fokozatok szempontjából háromféle börtön létezik Itáliában. Ucciardone a legmagasabb fokozatba tartozik. A mi börtönünket az egész világon úgy ismerik, mint egy „bonyolult” büntetés-végrehajtási intézményt, ahol a biztonságtechnikai problémákat csak kifinomult eszközökkel lehet megoldani. Megnevezne néhány itt bebörtönzött maffiavezért? Természetesen nem mondhatok neveket biztonsági okokból. Van itt nálunk Szicíliában egy törvény, a „hallgatás törvénye”. Az jár a legjobban, aki a legkevesebbet beszél. Az embereim nap mint nap kockára teszik az életüket, ezért én nem akarok semmi külön kockázatot. Szicíliában egy ember élete hamar „meginoghat”, és a mi rendőreink nem superma- nek. Amikor az embereim munkanapja véget ér, akkor egy biztonságos helyről távoznak, a börtönből. Amikor kilépnek az utcára, csak magukra számíthatnak. Csak bent garantálhatjuk a biztonságukat, kívül már nem. Milyen rendőrök teljesítenek szolgálatot a maximális biztonságú szektorban? Mindenekfelett megbízhatóak, akik széles körű szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek. Bár nincs is igazán nagy különbség a Éjjel-nappal készenlétben Archív-felvétel normál szektorok és a különleges szektor rendőrei között. Mindkét csoport ugyanabban a kiképzésben részesül. A különleges szektor rendőrei talán egy kissé más kapcsolatban vannak az elítéltekkel: állandóan testközelből figyelik őket. Mit Jelent az a kifejezés, hogy külső riadóállapot? Tegyük fel, hogy megáll egy jármű a börtön falához közel. Nos, az autóbomba nagyon népszerű dolog mostanában a maffia körében. Ilyenkor rendkívül gyorsan a helyszínre küldünk egy tűzoltókból és rendőrökből álló különleges csoportot. Mindezt a külső rendőri erőkkel és a carabinierikkel együttműködve hajtjuk végre. Vagy egy másik példa az üyen riadó elrendelésére: ha egy nem azonosított személy többször elhalad és visszatér ugyanarra a helyre, a börtön falaihoz közel. Véleménye szerint napjainkban mivel foglalkozik elsősorban a maffia? Az elmúlt tíz évben óriásit változott a maffia tevékenysége. Nemcsak a szó szoros értelmében vett kriminalitás jellemzi már, hanem a külön viselkedés- kultúra, gondolkodásmód, különleges mentalitás, amit „Omerta”-nak hívunk. A maffia rendkívül bizarr, Fantomashoz tudnám hasonlítani, aki állandóan változtatja az arcát: az ember soha nem tudja, kivel áll szemben. Ez teszi nehézzé a maffiaellenes erők munkáját. Mi a szerepe a maffiaellenes harcban a bátorságnak? Egy „belső fényt” jelent ez a bátorság - valakiben vagy megvan, vagy nincs ennyi az egész. A félelem és a bátorság között keskeny a határ. A félelemnek is léteznie kell. Lehet, hogy egy napon éppen a félelem segít hozzá valakit ahhoz, hogy megmentse az életét. A bátorság a láthatatlan ellenség elleni folyamatos harcot is jelenti, a harcot a jövőért. És legfőképpen azt, hogy nem teszünk úgy, mintha nem látnánk, mi történik körülöttünk. E.Scorletti Az embereim nap mint nap kockára teszik az életüket. Cséfalvay Ildikó A minap a metróban utazva éppen egy, a zsebtolvajokról szóló cikk olvasásával voltam elfoglalva, ami annyira lekötötte a figyelmemet, hogy csaknem elfelejtettem kiszállni a Pankrác nevű állomáson. Itt található Prága egyik legnagyobb „mindenes” piaca is. A metró halijában nagy volt a zsivaj, két piaci árus és egy nő üldözött, majd el is kapott két középkorú nőt és egy pénztárcát kért tőlük számon. Azok persze méltatlankodtak, kiforgatták a zsebeiket, hogy nincs náluk semmi és ki akartak szabadulni az árusok keze közül: valószínűleg bolgárul vagy románul beszéltek. Az árusok kocsis módra szitkozódtak és rendőrséggel fenyegetőztek, amit a delikvensek minden bizonnyal meg is értettek, mire az egyik oszlop mögül előbukkant egy kb. 6 éves formájú kislány és odadobta eléjük a pénztárcát. A nők kihasználva e váratlan fordulat okozta zűrzavart, kiszabadultak a két férfi kezeiből, beugrottak az éppen nyitott ajtójú metrószerelvénybe és gyorsan elvegyültek az utasok tömegében. A két férfinak csak a kislányt sikerült kirángatniuk a metróból, a két nő után kiáltva: „Hiszen majdcsak érte jöttök!” Megrökönyödve mentem utánuk, kíváncsi voltam, mi lesz a kislánnyal. Az történt, hogy az árusok átadták a kislányt a meglopott nőnek, hogy az vigye a rendőrségre: ők pedig mentek vissza a piacra árusítani. A nő kézenfogta a megrémült kislányt és vonszolta maga után, miután azonban kiderítette, hogy a forradalom óta megszűntek a rendőri hadiszállások az egyes metróállomásokon, elengedte őt és elindult hazafelé a családjához. A kislány ottmaradt egyedül a töjnegben, tanácstalanul, falfehéren, s mindenfelől ellenségre lesve. Nagyon sajnálatraméltó volt. Odamentem hozzá és megszólítottam. Összerezzent és el akart futni. A hanglejtésemből megérezte, hogy nem akarom bántani. Azt akartam tőle megtudni, hogy hová mehetett az anyja, s hogyne kísérjem-e el valahová. De csak nézett rám bánatos szemeivel, s meg se mukkant, majd lassan elindult a mozgólépcsők irányába, a metrószerelvényekhez. Búcsúzóul megsimogattam a fejét, ő pedig pár méterről visszanézett, s azt mondta, hogy „Lela”. Talán így hívták... Az utóbbi három évben a Prágába látogató turisták száma olyan jelentős, hogy azok az egész év folyamán „munkát” biztosítanak a zsebtolvajok számára. Opera az őserdőben ATeatro Amazonas operaház az isten háta mögött, az őserdő mélyén. Száz éve épült a Negro, a Solimoes és az Amazonas folyó találkozásánál, ahol az őslakók fényévnyi távolságra éltek a civilizációtól, de a kaucsuk-ültetvé- nyekből gyorsan meggazdagodott „gumibárók” fényűző operaházra vágytak. Tizenkét évig készült, mindenből a legjobbat szerezték be: carrarai márványt, velencei kristálycsülárokat, damaszkuszi selymet. A hatszáznyolcvanöt férőhelyes Teatro Amazonasban a leghíresebb társulatok, operaénekesek léptek fel, csillagászati gázsiért. Mikor a kaucsuk kora lejárt, az operaház elcsendesedett, kikezdte az idő vasfoga, a trópusi pára, a termeszhangyák inváziója. A Teatro Amazonas megmentéséért sokan megmozdultak, így a dalszínház századik születésnapján ismét teljes pompájában tündökölhet. A vendégeket repülőgépek szállítják az őserdő szívébe. Adjani elhagyja Franciaországot Elhagyja Franciaországot Isa- belle Adjani, a világhírű francia színésznő. Új lakhelye Párizs helyett a svájci Genf lesz, s néhány héten belül költözik majd át a Léman-tó mellett fekvő városba. A költözködés hivatalos indoka - legalábbis Adjani ezt nyilatkozta -, hogy Párizsban nyaranta immár túl szennyezett a levegő, s ő tiszta, egészséges környezetet akar biztosítani mind magának, mind nemrégiben született, 16 hónapos kisfiának, Gábrielnek. Ráadásul rokonságának egy része Svájcban él, tehát hozzájuk is közelebb kerül lakhelyváltoztatásával - mondta, előre megígérve a génVasárnapi pletykák Adjani „Margót királynő’’ szerepében fieknek: mostantól fogva, amikor nem forgat, idejének többségét a svájci városban tölti majd. Ugyanakkor egyes rosszmájú kommentátorok a színésznő elhatározását nem pusztán a tisztább levegő utáni vággyal magyarázzák, de arra is rámutatnak, hogy Svájc adószabályai jóval enyhébbek a hasonló francia rendelkezéseknél - aligha véletlen, hogy például Main Delon szintén itt szerzett magának állandó lakhelyet. Bárhogy legyen is, a genfiek örömmel várják a francia színésznő költözését: mint mondogatják, ezzel „Margót királynő” (Adjani egyik legutóbbi filmjében a francia kálvinisták, a XVI. századi hugenották vezérének számító IV. Henrik feleségét alakította) végre Kálvin városába (azaz Genfbe) érkezik... Diana: nem kaptam honoráriumot Diana hercegnő, Károly walesi herceg exneje cáfolta, hogy honoráriumokat vett fel Nagy-Bri- tanniában vagy külföldön jótékonysági rendezvényeken való részvételért. Kijelentésével a People állítására reagált, a lap szerint ugyanis Diana 200 ezer dollárt követelt jelenéséért egy washingtoni jótékonysági akción. Négy hónappal ezelőtt 180 ezret követelt Chicagóban, ahol ugyancsak egyjótékony- sági estélyen vett részt. A hercegnő szóvivője útján határozottan tagadta ezeket a hí- reket. Diana cáfol Gibson menekül Mel Gibson igazán hatásos módszert talált arra, hogyan tartsa távol magától a hölgyeket. A minap ismét gyűrűbe szorították rajongói, mire Gibson kabátja aíá nyúlt, s egy döglött patkányt kapott elő. Talán mondani sem kell, mekkora riadalom támadt a hölgyek táborában... Gibson persze nem járkálhat Hollywoodban örökké döglött patkánnyal a zsebében. A sztár végül is arra az elhatározásra jutott, hogy elköltözik a filmvárosból, egyrészt a „támadó” hölgyek miatt, másrészt azért, mert nem akarja, hogy hat gyereke a züllött Hollywoodban eresszen gyöMel Gibson az alaszkai Juneau- ba költözik keret. Választása a távoli June- au-ra esett, ahol, gondolja, nyugodt családi életet élhet. Nem biztos, hogy így lesz, hiszen az alaszkai városban a hír hallatára máris új útikönyvet adtak ki, amely többek közt az új prominens lakó címét is ismerteti.
