Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-16 / 42. szám

1996. október 16. Sport Mi köze van Csermák Józsefnek Kiss Balázs atlantai sikeréhez? A pincesori fiú újra visszatért... J. Mészáros Károly Szencen a Pincesor híres-hír­hedt utca. A legismertebbek egyike. Sokan büszkék arra, hogy ott éltek-élnek. Szeptem­berben világhírű vendége volt a városnak. Földijei közé láto­gatott Csermák József, az 1952-es helsinki olimpia kala­pácsvető bajnoka, Szene szü­lötte, aki negyvenötben - ti­zenhárom évesen - édesanyjá­val és öccsével együtt Német­országba menekült, majd két év kinnlét után a magyarorszá­gi Tapolcán telepedtek le. Ma is ott telnek nyugdíjas hétköz­napjai. Valamikor ő is a Pince­soron nevelkedett, amire leg­alább annyira büszke, mint vi­lágra szóló sportsikereire. Em­legette is ezt jócskán a város­beliekkel tartott találkozón. Előtte beszélgettem a sok-sok emlékkel, élménnyel hazatért egykori kiválósággal. Mikor járt utoljára szülőváro­sában? Elég régen. Tizenegy-tizenkét éve, de nagyon szeretek ide jönni, hisz nosztalgiám van a város iránt. Itt élnek a kedves, bájos rokonaim, szívesen lá­tom őket. Most is hozzájuk ve­zetett az első utam, aztán kö­rülnéztem az utcákban. Csak- hát a sok változás valahogy el­tájol, nekem a régi város nőtt a szívemhez. Azt ismertem. Szülőházunkat is lebontották, még a helyét sem találtam. Ha­talmas lakóházakat emeltek oda. Élménybeszámolóra érkezett. Biztosan megkérdezik: ho­gyan él ma az egykori világ­csúcstartó olimpiai első? Nem vagyok milliomos, sose voltam az, mert én még nem pénzért, hanem ingyen spor­toltam. Általában kitüntetés volt a jutalmunk, amiért nem lehetett egy deka kenyeret sem venni. Helsinki volt a csúcs? Valóban. Olimpia bajnokságot, ráadásul az álomhatárnak vélt hatvan méter túlszárnyalásá­val, sem nyer mindennap az ember. Örültem, hogy egyszer legalább bejött. Az egészben csak az a furcsa, hogy három olimpiai indulásá­ból a legelső hozta az igazi si­kert. Általában a fordítottja a jellemző... Ugyan nem vallottam be ma­gamnak, de én azért mentem ki Helsinkibe, hogy minden­Nézd csak, Csabikám, Helsinkiben még szalag nélkül adták az ara­nyat. Sydneyben akár te is szerezhetsz Ilyen érmet. (Orosz Csaba kenussal, a szenei beszélgetés másik vendégével.) Prlkler László felvételei első, Lovász harmadik, Eckschmiedt ötödik lett. Ter­mészetesen kalapácsvetésben. Pedig soha nem készültem edzőnek. Tulajdonképpen fel­kérésre vállaltam el ennek a társaságnak az olimpiai felké­szítését. Valamikor együtt ver­senyeztem velük. Zsivótzky az én hatásomra lett kalapács- vető... Tizennyolc év múltán Atlantá­ban megszületett a szám ne­gyedik magyar aranyérme. Hogy tekint a második bajnok Kiss Balázs győzelmére? Büszke vagyok rá. Bizonyos fo­kig az én hatásom is benne van ebben. Tapolca nincs messze Veszprémtől, ahonnan Balázs való. Sikereim nyomán az öt­venes években nagyon sokan dobtak nálunk kalapácsot. Többek között egy fiút is edzet­tem, aki később elkerült a test- nevelési főiskolára, elvégezte, majd mikor visszatért Veszp­rémbe, elkezdte ezt a verseny­számot forszírozni, mert jól ér­tett hozzá. Mozsdényi József­nek hívják. Tőle tanultak so­kan kalapácsot dobni, így ke­rült oda Szabó Ernő, Kiss Ba­lázs felfedezője, nevelőedzője is. Hát ennyi közöm van az at­lantai bajnok sikeréhez. képpen nyerjek. Erre tettem fel mindent. Mindig első akar­tam lenni, még vert helyzetből is. Ötvenkettőben egy pillana­tig sem vezettek előttem. Har­madikra dobtam a 60,34 méte­res világcsúcsot, és már akkor éreztem, a huszonhét induló­ból senki sem fogja tudni ezt túlszárnyalni. Alkatom (180 cm/85 kg) eleve hátrányt je­lentett a közel százkilós kala­pácsvetők társaságában. Követ­kezésképpen nekem többet kellett bizonyítanom: akarat­tal, szorgalommal, odafigye­léssel és jó versenyzési tudás­sal. Ötvenhatban ezt az igye­kezetemet nagyon keresztül húzta a forradalom. Sokáig nem tudtunk edzeni, maga az út több mint egy hétig tartott, két hetet késtünk, tehát akkli- matizációra nem volt lehetősé­gem, mert a kiérkezés után négy nappal már dobókörbe álltam. Mire repülnünk kellett volna Melbourne-be, nem volt már felelős magyar kormány, így a repülőtársaság sem tudta senkitől behajtani a fizetniva­lót. Kivittek ben­nünket egy Prága melletti edzőtábor­ba, és ott vártunk. Végül is a csehek­nek köszönhetjük, hogy kijutottunk. Ők összeszámolták, mennyi a mérlege a magyar és a cseh­szlovák állam keres­kedelmének, és azt mondták, vállalják a bank szerepét, mert van Magyaror­szágnak annyi kinnlevősége, hogy azt ki tudják belőle fizet­ni. Ilyen előzmények után mennyire volt elégedett mel- bourne-i ötödik helyével? Valamelyest. Alapvetően nem lehetek elkeseredett, mert ná­lam sokkal gyengébb ered­ményt elért versenyzőket is ki­vittek és visznek ki azóta is. Olimpiai pontokat szereztem, s ez jelentett valamit. Hatvanban Rómában huszon­nyolc évesen érett dobóként indulhatott... Várjon, megpróbálok visszaemlékezni Nyolcvan injekciót nyomtak a gerincem köré, az ol­dalamon folyt aver. Oda már sérülten mentem ki. A közvélemény nem tud róla: ötvenegyben egy nagyon ko­moly gerincsérülést kaptam, ami aztán úgy- ahogy meggyógyult, de gyakorlatilag két állapotom volt, vagy fájt, vagy nagyon fájt a derekam. Ebből nem csinál­tam nagy ügyet, pró­báltam magamat túltenni rajta. Egy idő után hozzászok­tam, hogy fáj a dere­kam. Róma előtt az _______ utolsó hazai edzést kö vetően lepihen­tem, ám utána nem tudtam felkelni az ágyról. Bejelentet­tem az orvosnak, hogy mi tör­tént, én nem mehetek az olim­piára. Erre ő azt válaszolta: dehogynem. Csinálok egy no- vokain-blokádot a gerincedre, és útra kelsz. Megérdemled, hogy ott légy, mert ugyanúgy végiggürizted a felkészülést, mint a többiek. Ha Önön múlik, marad? Bejelentettem volna, hogy sé­rült vagyok, nem tudok verse­nyezni. Hát ha a csapatvezetés is mondta volna, hogy menjek ki, kimentem volna, mert sze­rettem volna látni az olimpiát, na meg Rómát. Mi történt a versenyen? Nem tudtam a selejtező szintet megdobni. Nyolcvan injekciót nyomtak a gerincem köré, az oldalamon folyt a vér, mire be­fejezte az orvos a novokain- blokádot. Addigra már nem fájt semmi, csak nem tartott az izomzat, mindenem elernyedt, jóformán imbolygott a felső ré­szem, mert nem tudtam koor­dinálni magamat. Dobni meg egyáltalán. Tokióban már nem indultam, hatvankettőben visszavonultam. Egy könyvben Helsinki kala­pácsvető bajnokát markos kőműveslegényként emlege­tik. Ez igaz? Nem. Géplakatos az eredeti szakmám, de hamarosan meg­szereztem a gépésztechnikusi oklevelet is. Emellett elsajátí­tottam a diesel- és gőzmoz- donyvezetés fortélyait. Már a sportolás mellett dolgoztam. Évtizedek kötöttek a vasúthoz. Olimpiai szereplésein túl még mire büszke? Tanítványaim mexikóvárosi teljesítményére. Hárman áll­tak a dobókörbe: Zsivótzky Mlchal Martlkán (középen) az atlantai dobogón. Hogy Sydneyben Is ugyanoda kerülhessen, ahhoz legelőször az ausztráloknak kell kialakítaniuk a versenyek színhelyét. CTK-felvétel Ito ismét amatőr December ötödikén kezdődik a japán Kadomában a műkorcso­lyázók és jégtáncosok pénzdíjas Grand Prix-versenysorozatába tartozó NHKTrophy viadal, me­lyen Midori Ito is rajthoz áll. Az 1992-es albertville-i téli ötkari­kásjátékokon a nők között má­sodik, ezt megelőzően az 1989- es világbajnokságon aranyér­mesjapán hölgy tavaly kapta meg ismét az amatőr státuszt. Célja, hogy az 1998-as naganói olimpián újból bizonyítson. Miért kezdtek egy órával korábban? Furcsa és szokatlan ok miatt kezdték egy órával korábban a Reál Celta Vigo-Real Betis spanyol labdarúgó-bajnoki mérkőzést. Haim Revivót, a Betis izraeli középpályását ugyanis a Jóm Kippur vallási ünnep előírásai „kötötték”. Pontosan megbeszélt mindent a rabbijával, és ezután módosí­tották a mérkőzéskezdést, Re- vivo pedig először ünnepelhet­te külföldön Jóm Kippurt. Ko­rábban otthon, szülei tanítása szerint hódolt bálványának. Újra a kötelek közé lépnek December tizennegyedike az új időpontja Riddick Bowe és Andrew Golota ismétlő mérkőzésének. Amint emléke­zetes, a két nehézsúlyú profi bokszoló első összecsapása jú­liusban több mint botrányos körülmények közepette ért vé­get. A lengyel, jelenleg Chica­góban élő Golotát ismételt mélyütés miatt a hetedik me­netben leléptették, minekutána betódultak a ringbe a két fél hí­vei, és tömegverekedés tört ki. Az ügy egyik következménye, a kiosztott büntetések mellett, az a döntés, hogy az év végén új­ból a kötelek közé kell lépnie a két „nehézfiúnak”. Sydneyben ódzkodnak a vadvízi pályától Szinte sokkolta a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség (ICF) vezetőit az a bejelentés, me­lyet a sydneyi olimpia főszer­vezője tett, miszerint a 2000-es olimpián nem szán­dékoznak megrendezni a sportág vadvízi (szlalom) versenyeit. Az ok: hiányzik a pálya építéséhez szükséges 12 millió dollár. A vadvízi csa­tározások színhelyéül az Új-Dél-Wales állambeli Penrith városának környékét szemelték ki. Az állam parla­mentje azonban úgy döntött, hogy nem ad pénzt a pálya építéséhez, márpedig az olim­piai szervezőbizottság erre számított. Ráadásul már a síkvízi versenyek pályáinak elkészítése is 28 millió dollár­ba kerül, ott rendeznék az evezős viadalokat is. Barce­lonában és Atlantában óriási sikere volt a szlalomverse­nyeknek, csak az aranyolimpi­án 14 ezer néző látta a hely­színen, a televíziós közvetíté­seket pedig 32 millióan követ­ték nyomon.

Next

/
Thumbnails
Contents