Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-02 / 40. szám

12 1996. október 2. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató Majomparádé Közhelynek számít, hogy egy filmben gyereket és állatot szerepeltetni biztos siker. Ken Kwapis rendező cseppet sem szégyellte, hogy ezt az ősrégi, unalomig ismert pa­nelt használja Majomparádé című új mozidarabjában. New York egyik legelegán­sabb szállodájába, az ötcsil­lagos Majestíc Hotelbe külö­nös vendégek jelentkeznek be: Lord Rutledge (polgári foglalkozására nézve szélhá­mos és ékszertolvaj) és Dunston névre hallgató kí­sérője, az idomított orangu­tán (fő polgári foglalkozását nézve ékszerlopásra betaní­tott majom). Az egyhangú foglalatosságába belefáradt állat elhatározza, hogy meg­teszi az első lépéseket az em­berré válás felé vezető úton, és megszökik. Csakhamar se­gítőtársra lel a szállodaigazgató kisebbik fia, Kyle személyében. Sosem látott bújócska-fo- gócska kezdődik a ragyogó folyosókon és termeken át. Az állord mind kétségbeeset­tebben próbálja visszasze­rezni megélhetési forrását, Dunstont, a hotel igazgatója pedig a jó hírnevéért harcol... Külön érdekesség, hogy a szálloda-tulajdonos felesé­gének szerepében Fay Duna- wayt láthatjuk, aki most először szerepel vígjátékban, és mint elmondta, nagyon élvezte a forgatást. „Már jó ideje vágytam efféle munkára. A forgatókönyvet roppant humorosnak talál­tam, a történet is igen nagy vonzerőt jelentett.” Háromnapos fesztivál volt Érsekújvárod: Érsekújvárott a Béke mozi­ban a Stúdió érté idén is megrendezte nemzetközi kortárs művészeti fesztivál­ját Transart communicati­on 4 címmel. A világ 15 or­szágából 35 művészt látha­tott a közönség. Képünkön a mexikói Martin Renteria látható, aki nem kis megle­petést szerzett népes kö­zönségének. Nem csalás, csak ámítás Tóth Lehel felvétele Megterhelő évad vár a Győri Balettre: több hetes európai turnék mellett három bemutató Erősíteni kellene a kulturális háromszöget Négyen a Könnyek tengeréből Schuch József felvétele Szabó G. László Már a nyár végén, augusztus 28- án elkezdte új, immár 18. évad­ját a Győri Balett. Külföldi tur­néinak sora egyértelműen azt jelzi: az együttes iránti ér­deklődés - hat évvel azután, hogy Markó Iván szakított „a Nap szeretteivel” - a fénykor szintjéhez ért. A nemzetközi el­ismerés pedig létkérdés egy ba­lett-társulatnál, állítja Kiss Já­nos, az együttes igazgatója, hi­szen egy táncművész esetében tripla gyorsasággal ketyeg az óra. Magyarul: csak akkor érez­heti jól magát, ha „beleszakad” a táncba. Ebben az évadban valóban ko­moly megterhelés vár a Győri Balett tagjaira. Három bemuta­tót tervez az együttes. Az első november 2-án, Fanfár minden­kiért címmel kerül a repertoárra. - Nem véletlenül kötjük ehhez a dátumhoz három új egyfelvoná- sosunkat - mondja Kiss János. - A Győri Balett 1979 november 2-án, halottak napján született. Az évad első bemutatóját azóta igyekszünk ehhez az időpont­hoz kapcsolni. A három új pro­dukció három ismert koreográfus műve. Wüliam Főmül, az együttes táncosa Embert virágzik a föld címmel viszi színre új kompozíci­óját, amely az élet folytonos körforgá­sát ábrázolja három pár közreműködésével. Dem- csák Ottó Harangozó-díjas táncművész hatvanhárom sze­replővel, a Győri Tánctagozatos Általános Iskola és a Művészeti Szakközépiskola növendékeivel a kábítószer ördögi vonzásáról és a szerelem misztikus erejéről szól Hazug színek című alkotá­sában. A Fanfárt együttesünk ré­gi barátja, Róbert North kompo­nálta, aki 1997. november 2-án Paco de Lucia zenéjére a Car­ment viszi színre két felvonás­ban. Eredetileg Amerikában akarta megcsinálni, de annyira megszeretett bennünket, hogy mi kapjuk a művet. A novemberi bemutató előtt, fennállása óta először, erdélyi körútra utazik az együttes. Ja­nuár 7-e és február 17-e között pedig egy „gyilkos” európai tur­néra.- Ausztria, Németország, Svájc és Luxemburg színpadain lé­pünk fel, szinte naponta más vá­rosban. Tavaly januárban jár­tunk először a salzburgi Festspi- elhausban, ahol akkora sike­rünk volt, hogy rögtön az előadás után visszahívtak ben­nünket. A Hazug színekkel, nem sokkal a győri bemutató után, Franciaországba utazik a Győri Balett iskolája, majd ismét az együttes veszi a nyakába a vilá­got. Törökországban lépünk színpadra az Entre dós Aqu- asszal, a Könnyek tengerével és a Carmina buranával. Március közepén pedig tizenkét előadás­ból álló turnéra utazunk Fran­ciaországba. És ami egy kis ki­térő lesz az életünkben: a no­vemberi bemutató után Haran­gozó Gyula koreográfiáját, a Térzenét tanulja be az együttes. Ez a darab a Duna-melódiák című európai turné része lesz. Márciusi franciaországi vendég- szereplése után ismét egy egész estét betöltő darab, Az Opera­ház fantomja több hetes próbaidőszaka kezdődik. A koreog­ráfus Libor Vaculík, aki a Játék a szere­lemről, a Mr. Faust és a Könnyek tenge­re után negyedszer dolgozik majd Győrben. Salzburgi impresszáriónk 1998-ig utaztatja az együttest. Az ő kérése volt, hogy valami meglepetésszerű, kétfelvonásos darabot vigyünk színre. Az Ope­raház fantomját mi ajánlottuk fel, és azonnal ráharapott. Libor Vaculíknak pedig, aki szereti az ilyen nagyszabású történeteket, első felkérésre étvágya támadt a darabra. Gombár Judittal már meg is beszélték a jelmezeket és a hatásos színpadképet. Bár a következő nyár még messze van, az együttes tán­cosnője, Bombicz Barbara fejé­ben már kész a Galamb koreog­ráfiája.- Barbara egy hónapos tanul­mányúton járt a michigani egye­temen, ahol gyorsan kiderült, ki is ő valójában. Az ottani zenei tanszék vezetője írt is neki ze­nét, amelyre most a Galamb megszületett. Ezt majd a Győri Nyár rendezvényei közt láthat­ják a nézők. Elfoglaltságunk lesz tehát bőven, de egy táncos szá­mára az jelent katasztrófát, ha nincs leterhelve. Bécs-Győr-Pozsony. Kiss János nemcsak egy nemzetközi hírű társulat sikereit szorgalmazza. E három város élő kapcsolatáért is nagyon sokat tesz.- Mi, táncosok olyanok vagyunk, mint a légi akrobaták. Egymás kezét fogjuk. Az osztrák-ma- gyar-szlovák kulturális kapcso­lat a múltban is élt. Mi most ezt szeretnénk szorosabbra fogni. A három város tánciskolájának nö­vendékeinél kezdjük, hogy a jövőben olyan példát mutathas­sunk, amüyet sem a politikusok, sem a gazdasági szakemberek nem képesek. Balettnövendéke­ink nemegyszer szerepeltek már bécsi és pozsonyi tánciskolások­kal, és bízom benne, hogy ez is erősen hatni fog a három város kapcsolatára. Tizennyolc évvel ezelőtt elindult egy csapat. Markó Iván állt az élén, és szent meggyőződéssel hirdette: ők a Nap szerettei. A Győri Balett hatodik évadját kezdte most Kiss János vezetésé­vel. Markó időközben új együt­test verbuvált. November elején először áll közönség elé a társu­lat. Első bemutatójuk: „felújí­tás”. A Nap szeretteit kínálják - a győriek nem kis meglepetésére.- Én nagyon termékeny alkotó­nak hittem Ivánt - mondja Kiss János. - Ő is azt nyilatkozta, mi­után hazajött Izraelből, hogy száz mű van a tarsolyában. Ha új társulatával régi darabbal kezd, akkor úgy látszik, még­sem. Kár. Mellesleg, mi már nem foglalkozunk a múlttal. Tiszteljük, de előre nézünk. Ezen a pályán nincs tegnap. Csak ma és holnap. „Mi olyanok vagyunk, mint a légi akrobaták.” Jeff Bridges nem éppen szerencsés. Háromszor is jelölték már Oscarra. Negyedszerre talán megkapja. Vitorlák alatt, a nyílt tengeren, hatalmas kalandok közepette A Bridges família három híres színészből áll: Lloyd, az apa, a most ötvenöt éves Beau és öccse, az 1949-ben született Jeff, aki az igazi sztár a család­ban. Nem is volt kétséges, hogy milyen pályát választ, hiszen már nyolcévesen szerepelt a Ka­land a víz alatt című tévésoro­zatban, tizennégy évesen pedig országjáró turnén vett részt édesapjával: az Évfordulós ke­ringő című darabbal. Később a New York-i Berghoff Stúdióban tanult színészetet, majd televí­ziós munkákban lépett a kame­ra elé. A film számára Peter Bogdanovich fedezte fel, aki főszerepet bízott rá az 1971-' ben bemutatott Utolsó mozi­előadásban. Jeffet az ötvenes évekbeli amerikai kisváros kí­nálta sivárságban, kiúttalanság­ban vegetáló texasi kemény fic­kó megformálásáért Oscar-díjra jelölték, s ugyancsak nominál- ták a díjra a Villám és Fürgeláb című, Michael Cimino rendezte filmben nyújtott alakításáért. Tekintélyét az sem tépázta meg, hogy több nagy bukásban is benne volt, igaz, a kudarc nem rajta múlott. (E három film a King Kong új változata, A mennyország kapuja, valamint a Trón, avagy a számítógép láz­adása.) A közönség azonban nem pártolt el tőle, a nagy te­kintélyű Filmakadémia sem, mert harmadszor is Oscarra je­lölték a Csillagember című John Carpenter sci-fi főszerepéért. A sztár sokat dolgozik, mi is lát­hattuk a Kicsorbult tőr, a Más­nap reggel, A halászkirály le­gendája, az Azok a csodálatos Baker fiúk című filmjét és több más moziját. Most egyik új, 1995-ben készült filmje, a Vad Bili kerül a nézők elé. A Vad­nyugat hőskorában játszódó, iz­galmas westemt Walter Hill rendezte, hőse egy legendás alak, akinek útját hullák szegé­lyezik. Ám utoléri a sorsa: egy szerencsevadász hátba lövi. Legújabb szerepét a nálunk most műsorra kerülő White Squallben kapta. Vitorlák alatt, a nyűt tengeren küzd sorstársai­val rengeteg kaland közepette. Izgalmas filmben, izgalmas sze­repben. (pm)

Next

/
Thumbnails
Contents