Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-02 / 40. szám

Nagyvilág 1996. október 2. 7 A várat 1988-ban a Világörökség részévé nyilvánították Őszi séta a budai várban Pazar kilátás a pesti oldalról Prikler László felvétele Régóta készülődtem már erre a várbéli sétára, de aztán mindig közbejött valami. Az olyannyira áhított porhanyós, őszi nápsütés helyett nyirkos ködben közelí­tettem meg vizsgálódásom tár­gyát: a budai várat. A Bécsi kapu előtt, az Ostrom ut­ca elején az utcaffonttal tompa szöget bezáró kedves házacska most is ott állt a helyén; soha nem tudtam eldönteni, vajon a szobák bútorai is tompa szögű paralelogramma alakúak-e. igaz, e kérdésnek jószerivel csak A Halászbástya azokról a halászokról kapta a nevét, akik a Vízivárosban éltek. addig volt értelme, amíg a ház lakóiban régimódi budai polgá­rokat sejtettem; most valami cég költözött az épületbe; egy káefté pedig akár paralelogramma ala­kú bútorokat is beszerezhet - mondjuk - a Muto Tobilitól... Az Országház utcán - csatár­láncba fejlődve - japán turisták közelítenek; egymás kezét fog­ják, hogy el ne vesszenek a köd­ben. Rendületlenül fényképez­nek. A Hilton elé lágyan hintázó fekete Mercedesekkel, fekete ballonkabátban, a tévéből is­mert bankárok érkeznek. A Halászbástya előtt egy baj­szos, tangóharmonikás férfi operettmelódiákat játszik, meg­lehetősen magányosan, de azért pergő ritmusban. Rám moso­lyog, mire kerek öt forintot ejtek a hangszertokba. Mindig izga­tott a kérdés, vajon miért hívják Halászbástyának a Halászbás­tyát. Most, erre a cikkre készül­vén, megtudtam: korábban, a török időkben Híradás bástyá­nak nevezték. Talán innen kém­lelték a török felderítő osztagok körbe a látóhatárt. A Schulek Frigyes építész tervezte neoro- mán Halászbástya pedig - min­den valószínűség szerint - azok­ról a halászokról kapta a nevét, akik a Vízivárosban éltek, s akik­nek a törökök kiűzése után e fal­szakasz védelme volt a felada­tuk. A Mátyás-templommal szemben, a szitáló esőben, egy néma, moz­dulatlan, keménykalapos kintor­nás áll. Az is lehet, hogy szobor... A „Főik dressing” bolt bejárata előtt ugyancsak két szoborszerű alak: mindkettő kalocsai mintás félbundában. A férfin - kiegé­szítő öltözetként - gyöngyösbok- rétás, árvalányhajas kalap, fekete csizma. Szomorú szemmel kém­leli az eget. A hölgyön püspöklila szoknya és hasonló színű lábbeli. Ó elektronikus ügyességi játék­kal múlatja az időt. A háttérben matyó mintás térítők lengenek. A Várban dívó „idegenforgalmi kereskedelem sajátos probléma­köréből dr. Budai Aurél építész a Magyar Nemzetben ezt írta: „A vi­lág minden, turistaforgalommal rendelkező, műemlékvárosában létezik az az igény, hogy a látogató ne csak nézegethesse a látnivaló­kat, hanem vásárolhasson is vala­milyen, az adott helyre jellemző, olcsóbb vagy értékesebb emlék­tárgyat. (Toledóban acélkardot, Isztambulban szőnyeget, Athén­ban amforamásolatokát.) Az ilyenfajta kereskedelem elleni fel­lépés a műemlékek valamiféle »méltósága« érdekében pénz­ügyileg káros és a szabad piacgaz­daságban végül leheteüen is. A Várban jelenleg érzékelhető vásá­rozó, piaci jelleget azonban min­denképpen meg kell szüntetni...” Most vessünk egy pillantást kelet felé! Távol, a ködben a Parla­ment, alant apró makett- járművekkel a Clark Ádám tér. Innen hajdan várfal húzódott a Duna-partra vízért lejárók védel­mére. Ezért nevezték az erre nyí­ló kaput Vízi kapunak. Az egykori vízhordó út vonalát követi a mai sétaút. A Vízi kapuval átellenben, a vár nyugati peremén, a Fehérvári rondella tövében állt a Fehérvári kapu. De menjünk tovább. A vár­nak - a budavári palotának - mindig is kiemelkedő, mondhat­ni: politikai jelentősége volt. A A 2. világháború harcaiban szinte teljesen kiégett a királyi palota. Várdombon épült palotákban ki­rályok laktak annak idején, de ú- jabban ide akarták költöztetni - a többi között - a nemzet színhá­zát, a miniszterelnökséget, az el­nöki rezidenciát, a szent korona múzeumát, valamint a világ ma­gyarságának egyetemes em­lékművét is. A Szent György tértől északra, a Duna felőli oldalon úgynevezett hajtogatott várfal követi a fenn­sík szabálytalan peremét. Ezeket a falakat úgy építették meg, hogy az egyes részek szöget zárjanak be egymással, így az egyik falsza­kaszt a másik koronáján elhelye­zett ágyúk tüzével védhették. A budai vár igazi szépsége csak egy külső pontról - mondjuk a Gellérthegyről - érzékelhető iga­zán. Uralkodásra termett, valódi stratégiai pont ez: innen el­lenőrizni lehetett a dunai át­kelőhelyeket, s a hozzájuk ve­zető utakat is. A várat - talán ép­pen azért, mert mindig a politi­kai hatalom szimbóluma volt - sokszor lerombolták. A török el­pusztította Mátyás és Zsigmond palotáját, majd az azt követő - felszabadító - ostrom, azaz Buda megvívása után a Vár „romos, el­hanyagolt, egykori gazdag építé­szeti képét szinte teljesen elvesz­tő épületegyüttessé vált” - írja a Budapest lexikon. Az 1848/49- et követő osztrák megszállás és „felszabadítás” után német meg­szállás, majd orosz felszabadítás és megint megszállás követke­zett. A második világháború har­caiban szinte teljesen kiégett a királyi palota. 1948-ban - Ja- náky István tervei alapján - kezdődött el az újjáépítése, és el­tartott több mint húsz évig. A budai várat és környékét 1988-ban a Világörökség részé­vé nyilvánították. Nem is az itt lévő épületek egyedi művészeti értéke miatt, hanem azért, mert „a világon szinte egyedülálló táj­képi adottságokkal” rendelke­zik. Barátság Prágai levél Pilip nem szereti a Gurukulát Cséfalvay Ildikó Az 1996/97-es iskolaévtől újra 9 év lett a kötelező isko­lai látogatás ideje Csehor­szágban. Az ország alapisko­láinak száma 4121, ebből 39 a magán- és 16 az egyházi alapiskola. Az alapiskola lá­togatása minden gyermek számára köte­lező. Amennyi­ben a szülők nem íratják be gyere­küket, bűntettet követnek el, ame­lyért 2 évi börtön- büntetésre is ítél­hetők. A mulasz­tásra azonban nem minden eset­ben jönnek rá a hivatalok, mivel senki nincs megbízva e törvény betartá­sának ellenőrzésével és nem létezik semmilyen lista, amely tartalmazná az iskola- köteles gyerekek névjegyzé­két. A mosti alapiskolába tavaly egy 9 éves gyereket íratott be az anyja az első osztályba, mondván, mivel igen kisnö- vésű volt a gyerek, megvárta a fiatalabb testvérét. Egy másik 9 éves prágai kisfiú még mindig nem jár iskolá­ba, mert szülei vallási fana­tizmusból nem íratták be. Az eset kivizsgálásával a rendőrség foglalkozik. A ki­sebb falvakban általában a szomszédok jelentik fel azo­kat a szülőket, akik „elfelej­tették” beíratni gyereküket az iskolába. A szokványostól eltérő a Ha- re Krsna indiai szekta GU- RUKULA elnevezésű alapis­kolája, mely immár két éve működik a mozgalom etoló­giái farmján, Chotysan u Be- nesova falu mellett. Ennek az iskolának sikerült elnyer­nie a község, a benesovi is­kolaügyi hivatal és a helyi pedagógiai tanácsadó bele­egyezését és szimpátiáját. Csak Pilip iskolaügyi minisz­ter nem hajlandó elismerni törvényes iskolaként, arra hivatkozva, hogy mindössze négy gyerek látogatja. A Gurukulában heti öt napon 4 órás oktatás folyik, a következő tantár­gyakban: írás, ol­vasás, matemati­ka, angol, krsna fi­lozófia és dalok, tesmevelés és já­ték. A gurukulai olvasó­könyvben azonban még vé- ledenül sem fordulhat elő olyan mondat, hogy, Anya húst darál”. A leborotvált fejű gyerekek sálakba burkolva, törökülés­ben ülnek a padlón, a szüne­tekben verik a dobot és Hare Krsnát dicsőítik. A gyerekek értékelése csak szóbelüeg történik, mivel a jegyekkel való osztályozás felébreszte­né bennük a versenyszelle­met, amelyet ők elutasíta­nak. Bohumír Sumsky, az iskola­ügyi minisztérium alapisko­lai szakosztályának igazga­tója szerint az ilyen iskola elismerhető, ha a gyerekek kétévente egyszer vizsgát tesznek cseh nyelvi és egyéb tudásukról egy állami alap­iskolában. Mindenesetre a Gurukula egyelőre műkö­dik - valószínűleg meghall­gattattak a szektabeliek imái. Hadihajóból - múzeum Őfelsége Ferenc József egykori hadihajója, a Lajta Monitor szép kort ért meg: 125 évet. Most is­mét hullámokon ringatózott Bu­dapesten, a Belgrád rakparti ki­kötőben. Európa első folyami „monitorjának” születésnapjáról megemlékezett a Honvédelmi Minisztérium és a Lajta Monitor Hajózási Alapítvány, amely a Hadtörténeti Múzeummal közö­sen szeretné helyreállítani a vilá­gon egyedülálló haditechnikai és ipartörténeti emléket. Pénz híján ugyanis csak a törzsét sikerült felújítani. Teljes helyreállítása után a Lajta múzeumhajóként in­dul bemutatkozó látogatásra, felfelé a Dunán. Útközben né­hány napra megáll a nagyobb du­nai városok kikötőiben, ahol az érdeklődők megnézhetik a dunai gőzhajózás és a hadihajózás tör­ténetét bemutató kiállítást. sem, csupán arról van szó, hogy a két szupersztár több más kol­légához hasonlóan komoly edzéssel próbálja csúcsformá­ban tartani magát. New York­ban a manhattani Chelsea Piers sportközpontban fedezték fel a 15 méter magas és 33 méter széles megmászható falat, a nagy „sziklát”, ahogy a sporto­lók hívják. Ha idejük engedi, mindketten „hegymászással” fejlesztik izmaikat, erősítik aka­raterejüket. ,A sziklán” próbál­nak szabadulni a filmforgatás alatt felgyülemlett stressztől, méregtől, haragtól... Bruce Willis a minap hét barátja társaságában tért be a Nirvána étterembe. Miután jót ettek a 25 féle ínyencfalatból, Willis lenleg gyakran élvezi Tóm Hanks és Keanu Reeves társasá­gát, ugyanis egyfedélalatt lak­nak a manhattani „The Mark” luxusszállodában. A jövő hó­napban további híres vendége­ket várnak: Albert herceg fog­laltatott szobákat. A monacói trónörökös nővére és húga tár­saságában érkezik majd New Yorkba. Egyelőre nem tudni, hogy Stefánia hercegnő magá­val hozza-e hűtlen férjét is. Mint ismeretes, Dániel Ducruet a nyárutói tengerparti üdülésen egy Fili nevű sztriptíztán­cosnővel csalta meg Stefániát. Egyes források szerint a her­cegnő el akar válni, mások sze­rint már megbocsátott férjének a félrelépésért. (dz) NewYork-i afférok Kevin Costner szabad idejében legújabban falra mászik. Ha­sonló kedvtelésre talált Ham­son Ford is. Nem hóbortos egyik Costner, „a hegymászó” Bruce Willis étteremben kon­certezett elővette szájharmonikáját, s egy kerek órán át szórakoztatta a vendégeket. A koncertért ugyan gázsit nem kapott, a tu­lajdonos azonban a vendéglő számlájára íratta az elfogyasz­tott 25 féle ínyencfalatot. Bruce Willis hálából 165 dollár borra­valót csúsztatott a pincérek zse­bébe. Whoopi Goldberg mostanság nem fér a bőrébe - panaszkod­tak a „The Associate” című film forgatócsoportjának tagjai. A főszereplő Whoopi nap mint nap sztárallűrjeivel keserítette életüket. Alig jelent meg a felvé­tel helyszínén, ki tudja, mi ok­ból, máris bejelentette, hogy tá­vozik. Donald Petrie ren­dezőnek szinte minden percért Whoopi nem fér a bőrébe... könyörögnie kellett. New Yorkban az is közhírré té­tetett, hogy Miss Goldberg je-

Next

/
Thumbnails
Contents