Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-10-02 / 40. szám
3 1996. október 2. Látogatóban Katalónia szívében, ahol él és virul az autonómia Bon dia Barcelona, bon día Catalunya! Kövesdi Károly Egyetlen nap egy idegen városban legfeljebb arra elég, hogy az ember futó benyomásokat szerezzen róla. Beleszagoljon a levegőbe, megtekintsen egy-két nevezetesebb épületet, utcát, múzeumot, meghallgassa az idegenvezető felszínes szövegét, amelynek ráadásul a tartalma és színvonala attól függ, milyen az illető érdeklődési köre. Annál meg végképp nincs lehangolóbb, mint amikor magára hagyják az embert, nézelődjék, míg a többiek a vásárlási mániájukat élik ki egy-egy nagyáruházban. Valahogy így jártunk mi is, amikor egy meleg nyári szombaton - megszakítva a tengerparti semmittevést - elbuszoztunk a katalán fővárosba. A koala mackóról elnevezett utazási iroda valószínűleg azt képzelte, hogy a szlovákiai turistát csak a boltok érdeklik, ezért a csaknem ötszáz koronás útiköltség fejében elfuri- káztatott hetven kilométerre, anélkül, hogy bárhová egyetlen belépőjegyet biztosított volna. Rövid városnézés után (csak fotózzanak nyugodtan a buszablakon keresztül) kiraktak bennünket egy szupermarket előtt, s mehetett mindenki istenhírével. Találkozó este, a zenélő szökőkút- nál, amely, ingyenes látványosság lévén, az irodának nem kerül semmibe. Mit tehettünk? Úgy döntöttünk, juszt se hagyjuk magunkat sodortatni az árral, hanem a nyakunkba vesszük a várost... Barcelonára nem lehet úgy tekinteni, mint egy spanyol nagyvárosra, mert nem is az. Spanyolország tizennyolc autonóm területből álló ország, ezek egyike Katalónia. A katalánok Spanyol- ország 39 milliós lakosságának a 24%-át alkotják, ami durván számítva azt jelenti, hogy majdnem annyian vannak, mint például a csehek. Katalán kisebbségről beBár Kolumbusz nem Barcelonából indult Amerika felfedezésére, szobrát itt találjuk a kikötő közelében, amint az újvilág felé mutat (a szobor méreteire jellemző, hogy az admirális mutatóujja fél méter hosszú). A kikötőre egyébként inkább jellemzőek a hatalmas teherszállító hajók és dokkok, mint az előtérben látható vitorlás. szelni spanyol viszonylatban tehát enyhén félrevezető lenne, annál is inkább, mivel a katalán történelem egészen az örökösödési háborúig külön országról szól. Ez a történelem meglehetősen viharos. Az ókorban Hispánia Tarraco- nensis római tartomány keleti része volt. A népvándorlás idejében az alánok, később a nyugati gótok szállták meg, 711 után pedig az arabok. Az arab uralom a 8. század végén szűnt meg, amikor a harcias katalánok egészen az Ebróig visszafoglalták hazájukat. Később a frank birodalom őrgrófsága lett, Marca Hispanica néven. A frank birodalom feloszlása után a barcelonai grófok lettek Katalónia független urai. Ezt követően három évszázadig Provance-szal egyesül, majd 1137-től Aragóniával egy királyság, de kiváltságait megtartja. 1479-ben Aragónia és Kasztí- lia egyesülésekor Katalónia is része lesz az új spanyol királyságnak, ám Kasztíliával mindig hadilábon áll. 1640-ben nagy felkelés tört ki Katalóniában, melyet ugyan levertek, de egészen 1713-ig megtartotta függetlenségét. 1809-től 1814-ig a franciákhoz kerül. Barcelona a múlt század elejétől a szocialisták spanyolországi fellegvára. Nem véletlenül hallgat a spanyol hivatalos történelem arról, hány katalánt gyilkoltak le az 1936-os polgárháború idején... A mai Barcelona persze békés képet mutat. A viszonylagos függetlenséget minden utcasarkon tapasztalhatja az alkalmi látogató is: mindenütt katalán feliratok, katalán bankok, katalán rendszámtáblák a személygépkocsikon, katalán egyetemek és ad- miralitás, parlament és pártszék- házak, nemzeti múzeumok, színházak. A katalán nép büszke a történelmére és szellemi múltjá- ra-jelenére, amelyből olyan óriások emelkednek ki, mint Picasso, Miró, Salvador Dali, Bunuel vagy Pablo Casals. A város kétszer rendezett világkiállítást, 1888- ban és 1929-ben. Atlanta előtt négy évvel pedig a katalán főváros tartotta minden idők egyik legszínvonalasabb, legszebb nyári olimpiáját, amely szemmel láthatóan sokat lendített a városon. A nyári szabadságát itt töltő hazánkfia könnyen azt hihetné, hogy Katalónia az idegenforgalomból él. Kétségtelen, hogy a mintegy négyszáz kilométer hosszú partvidéken gomba mód szaporodnak a szállodák, s a tengerparti városkák lakóinak száma nyári idényben megtízszereződik, s szinte napról napra változik a táj arculata, ám az országban a mezőgazdasági termelés és a vegyipar dominál. Spanyolország vegyiparának a zömét Katalóniában találjuk. Hangos, de vendégszerető nép a katalán. Reggelente kedvenc kávéházunkban, ahol két nap után már törzsvendégnek számítottunk, sosem mulasztottam el, hogy a napilapok közül ne keressem ki a katalán újságot, amit a tulaj harsány üdvrivalgással kvittéit. Valószínűleg nem képzelte, hogy tudok katalánul, de azért látszott rajta, díjazza az érdeklődést. Mindenütt tisztaság és szerénység, s az azzal párosuló kereskedői szellem, amely nem enged anélkül távozni, hogy meg ne vedd, amit egyszer a kezedbe vettél. Felsorolni is hosszú lenne, mi mindent érdemes megnézni Barcelonában. A legnagyobb látványosság természetesen a Sagra- da Família katedrális, amely egyszerre modern és klasszikus. Negyven éven keresztül maga a tervező is dolgozott rajta, aki szomorú véget ért: hazafelé menet elgázolta egy villamos. Mire felismerték és átszállították egy modernebb kórházba, már késő volt. Élete fő művének kriptájában helyezték örök nyugalomra. A dómot azóta is építik, évtizedes megszakításokkal - legújabban II. János Pál pápa ösztönzésére. Mint valami monumentális vert csipke, szökik a magasba ez a lenyűgöző alkotás, amelynek alkotóját eleinte enyhén szólva őrültnek tartották. Minden turista igyekszik legalább kívülről megnézni az olimpiai stadiont és az olimpiai falut, de aki a művészeteket kedveli, inkább a Picas- so-múzeumot ejti útba, vagy Miró alkotását, A madár és a lány című szobrot tekinti meg. Maga Miró elmenekült az egyre terebélyesedő Barcelonából és Mallorcára költözött, a civilizáció tülekedése azonban itt is utolérte. A látványosságok közül kiemelkedik a Santa Maria dél Mar gótikus székesegyház, az Arc de Triomf, amely csak nagy vonalakban hasonlít párizsi rokonára, a Palau de la Música ca- talana (katalán opera), a Tibida- bo hegyen emelkedő Sagrat Cor székesegyház, melynek tetején a riói szabadságszobor kicsinyített mása emelkedik, vagy a monumentális aréna, amelyben ma is bikaviadalokat tartanak. Román stílus, gótika, eklektika és klasszicizmus keveredik a városban, jellegzetesen mediterrán beütéssel. Az Európai Uniótagság nem tette tönkre a katalán identitást. Csak néhány hazánkfia szeretné elhitetni, hogy az egységesülő Európa rémségétől félni kell. A nemrég még elmaradottnak és szegénynek számító Spanyolország egyre virágzóbb és fejlettebb ország. Igaz, Barcelonában nem láttuk a szegénynegyedet. Buen viaje / Bon viatge - suhannak el Barcelonától távolodva a kétnyelvű feliratok az alagutak fölött, mindenki tudtára adva, hogy ez ugyan Spanyolország, de elsősorban Katalónia, amely minden látogatót tárt karokkal vár. Barcelonát az évszázadok során sokszor tönkretették és feldúlták. Az autonómia legszembetűnőbb bizonyítéka a saját parlament.
