Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-02 / 40. szám

Modern élet 1996. október 2. 5 A BauMIDA bárhol vállalja a lapos tetők beépítését Ankét Szürke lakótelepeink egyre üdébb színfoltjai OrdódyVilmos ___________ Az egy kaptafára épült, több­nyire szürke panelházak látvá­nya cseppet sem vonzó. Akinek viszont ilyen lakást sem jutta­tott a sors vagy a jószerencse, az mindent elkövet, hogy ma­gáénak mondhasson néhány szobát a betondzsungelben. Ez manapság, amikor a lakótele­pek építése már jó ideje szüne­tel, nem kis feladat. A lakás­gondok enyhítését célozza (igaz, ez csak egy csepp a ten­gerben) a BauMIDA építkezési társulás, amely a lapos tetők beépítésével foglalkozik. A fővárosban egyre több lakóte­lepen jelennek meg ezek, a kockaházakat vonzóbbá tevő, többnyire zöld cserepes épít­mények. Azonkívül, hogy ez a módszer lakáshoz juttat sok családot, esztétikai szempont­ból is figyelemre méltó, hiszen az ilyen „ráépítés” üde színfol­tot jelent a panelrengetegben. Az esztétikumon kívül azon­ban más, sokkal fontosabb és főleg hasznosabb feladata is van ezeknek a „padláslakások­nak”. Ezekről az előnyökről és még másról is beszélgettünk a társulás igazgatójával, Dániel Zoldossal.- Úgy gondolom, felesleges lenne a „ráépítés” összes előnyét felsorolni. Az elsődle­ges cél természetesen lakáshoz juttatni néhány családot. Ezenkívül elég megemlíteni azt a jól ismert tényt, hogy a la­pos tetők gyakran beáznak, Atipikus lakás, atipikus lépcső Esztétikai látványnak sem utolsó a panelházak beépítettteteje nyáron a kánikulában átforró­sodnak, ennek következtében a felső lakásokban kibírhatat­lan a hőség. Télen ellenkező a helyzet, a hideg okoz gondot. Amint lakások kerülnek a tetőre, mindez megszűnik. Feltételezem, hogy az ilyen tetőtéri lakás nem olcsó... Olcsónak valóban nem olcsó, viszont mindenképpen megéri az árát, hiszen a lakók összeha­sonlíthatatlanul több komfor­tot kapnak, mint az alattuk levő szomszédok. Ezek ugyanis többnyire atipikus lakások, szinte mindegyik más. A meg­rendelő vágya számunkra pa­rancs. Egyikük például azt kí­vánja, hogy tágas fürdőszobája legyen, a másik L alakú konyhát akar. Van aki csak óriási nappa­liban érzi jó magát, szomszédja viszont ugyanarra az alapterü­letre három szobát építtet. Meddig tart egy tetőráépítés? Az a ház nagyságától függ. Álta­lában nyolc, tizenkét hónap alatt hozzuk tető alá az új laká­sokat. Gondolom, az ilyen jellegű épít­kezéshez a lakók beleegyezése is szükséges. Igen, az alapszabályzat szerint a lakók nagyobbik felének jóvá kell hagynia ezt az építést. Ez­zel általában nincs probléma, mert az emberek zöme tudato­sítja, hogy az építkezéssel járó elkerülhetetlen felfordulást, Olcsónak valóban nem olcsó, viszont mindenképpen megéri az árát... zajt, port stb. bőven kárpótolja majd az, hogy az épület műsza­ki részét, a víz- és gázvezeté­ket, lefolyókat, a csatornázást, továbbá az elektromos hálóza­tot teljes mértékben felújítjuk, ami - különösen az öregebb épületeknél - nem csekélység. A három-, négyemeletes panel­házakban nincs felvonó. Az ötö­dik emelet „ráhúzása” után nem építenek lifteket is? Nem, mert az aránytalanul megdrágítaná az egész építke­zést. Persze, ha a lakók igénylik a felvonót és hajlandók állni a többletkiadásokat, ennek sem­mi akadálya. A fővároson kívül vidéken, pl. Dunaszerdahelyen, Léván, Ga- lántán stb. is vállalnak tetőrá­építéseket? Természetesen igen. Ha ka­punk egy-két ilyen megrende­lést, semmi akadálya, hogy vi­déken is letegyük névjegyün­ket. Egyébként erre már volt példa. Zólyomban, sőt a Ma- gas-Tátrában is építkeztünk. Valamennyi épülő lakásnak van már tulajdonosa? Ha nem, miként keresnek rá vevőt?- Természetesen előfordul, hogy néhány félkész lakásnak még nincs gazdája, ám nem tar­tunk attól, hogy üresen marad­nak. Az eladásuk sohasem oko­zott problémát. Még nem volt rá példa, hogy nekünk kellett volna, mondjuk apróhirdetés útján, vevőt keresnünk. A jö­vendőbeli tulajdonosok általá­ban elmesélik ismerőseiknek, hogy hol „építkeznek”, és máris akadnak érdeklődők. Ilyenkor naphosszat csengenek a telefo­nok, és mi ki sem tudjuk elégí­teni az összes érdeklődőt. Étkezési szokásaink 1996-ban LámplZsuzsánna Van egy ismerősöm, akinek az íróasztalán, az üveg alatt, kü­lönféle családi fotók társaságá­ban bölcsen hirdeti a felirat: „Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk”. Hm. Micsoda velős, okos megfogalmazás. Is­merősöm szerint is az. Eszik is eleget, hogy éljen. Húst süte­ménnyel, gyümölcsöt zöldség­gel, vajas kenyeret szalonná­val, sajtot lekvárral - ez utóbbi­ra külföldi magyar ismerősei szoktatták rá mert hát úgy ér­telmezi a bölcs mondatot, hogy enni sokat kell. S különben is minden egy gyomorba megy, mondogatja előszeretettel. Étkezési szokásaink nem iga­zán használnak egészségünk­nek. Túl sok zsíros, füstölt, tar­tósítószereket tar­talmazó, cukrozott, lisztes ételt fogyasz­tunk, főzünk és vá­sárolunk, s még so­rolhatnám. De nem ez a szándékom. Az általánosságoknál - amelyek természe­tesen nem légből ka­pottak, hanem valós alapjuk van-jobban érdekelnének ezút­tal a kedves olvasók étkezési szokásai. Ehhez persze szük­ségeltetik az Önök .játékkedve”, no meg a hajlan­dóság, hogy - névtelenül, jeli­gével - valljanak konyhatitka­ikról, életmódjuk egy szeletké­jéről. A játék roppant egyszerű. Kérem, válaszoljanak a követ­kező kérdésekre: 1. Mennyi ideje vezet önálló háztartást? 2. Hány személy számára veze­ti a háztartást? 3. Ebből mennyi a felnőttek száma? Mennyi a gyerekek szá­ma? 4. Milyen korúak a gyerekek? 5. Mielőtt nekilátott volna saját háztartásának megszervezésé­hez, voltak már ez irányú ta­pasztalatai? 6. Ha voltak ilyen tapasztalatai, írja le röviden, hogy mit csinált. 7. Mikor tanult meg főzni és mi­lyen körülmények között? 8. Mi az, amit szülei háztartásá­ban jónak talált és átmentett saját családja étkezési szokásai közé? 9. Mi az, ami szülei étkezési szokásaiban nem tetszett és mi­ért? 10. Sikerült saját háztartásában kiküszöbölni ezeket a negatívu­mokat? Hogyan? 11. Egyedül dönt családja étkezé­si szokásainak alakításában, vagy valamelyik családtaggal közö­sen? Ki az? 12. Támogatják „konyhafilozó­fiáját” a családtagok? 13. Ha nem támogatják, mit mon­danak, miért nem? Ön szerint igaz, amit mondanak? 14. Szoktak reggelizni? 15. Ha igen, írja le, miből áll egy tipikus hétköznapi, s egy tipikus hétvégi reggelijük. 16. Előre megtervezi az étrendet? Mennyi időre? 17. Sorolja fel azt az öt élelmi­szert, amelyekből a legtöbbet vá­sárolja. 18. Miből áll önöknél egy jelleg­zetes hétköznapi és vasárnapi ebéd? 19. Az Ön által elké­szített ételek megfe­lelnek elképzelései­nek, vagy a körülmé­nyek hatására mást kell készítenie? 20. Melyek ezek a kö­rülmények? 21. Mit szoktak va­csorázni? 22. Sorolja fel saját és családtagjai kedvenc ételeit. 23. Váljék egészségé­re, mondjuk ajóízűen elfogyasztott étel után. Véleménye sze­rint miből áll az a reggeli, ebéd és vacsora, amely az ember egészsé­gére válik? 24. Mikor készített utoljára valami újat, különlegeset, és mi volt az? 25. Honnan jött az ödet? Elárul­ná, hogyan csinálta? 26. Kora: 27. Neme: 28. Lakhelye: 29. Ha szeretne még hozzáfűzni valamit a témához, kérem, úja le most ide. Tisztelt olvasók, minden játék­nak van tétje. Itt a legkézen­fekvőbb - a megismerés. Hiszen az eredmények nyomán készült értékelést majd Önök is elolvas­hatják. De hogy még jobban érez­zék, mennyire szükséges az együttműködésük, a kérdésekre válaszolók között tízen gusztusos és finom recepteket tartalmazó szakácskönyveket, valamint élet­módformáló irodalmat nyerhet­nek. Ne felejtsék hát el még ma kézbevenni a tollat! Válaszaikat a szerkesztőség címére vátjuk. A borítékra írják rá: Étkezési szo­kásaink. Tízen gusztusos és finom recepteket tartalmazó szakács- könyvet nyerhetnek. Egészségünk A veszélyes horkolás A horkolás már nem egy eset­ben vezetett szépen induló há­zasságok felbomlásához is, mi­vel az alvás közben kibocsátott kellemetlen, néha megdöb­bentően erős hangok szinte el­viselhetetlenné teszik azoknak az éjszakáit, akik hortyogó személlyel töltik egy szobá­ban, pláne egy ágyban az alvás óráit. Nem árt tudnunk: a hor­kolás távolról sem veszélytelen jelenség. Még olyan válfaja is van, amely az életet veszélyezteti. A horkolók rossz alvók, sok­szor felriadnak, súlyosabb ese­tekben akár több száz alkalom­mal is megszakad náluk az al­vási folyamat. Ezt a jelenséget az oxigénhiány okozza, amely­re a szervezet azonnali riadó­val válaszol: reflexesen, a test erős rándulása közepette fel­ébreszti a horkoló embert. Az oxigénhiány azért következik be, mert ellazulnak a légcsövet tartó izmok, és emiatt a légcső azonnal összeszorul, fulladá- sos tünetek lépnek fel, és erre „válaszol” a felébredés. Ezek után érthető, hogy reggel fá­radtan ébrednek. A kóros ese­tek következményei akár élet- veszélyesek is lehetnek. Fel­merül a kérdés: vajon mi a hor­kolás oka? Egészen az utóbbi évekig általánosan elfogadott volt az a felfogás, hogy a nyelv okozza, amely alvás közben hátraesik a száj hátsó részébe, így részben elzárja a légutat, aminek következtében rezgő hangokat hoz létre. A legmo­dernebb, komputertomográ- fos (rétegátvilágítási) vizsgála­tok kimutatták: a torok más ré­szeinek is szerepük van a hor­kolás létrejöttében. A legújabb elmélet szerint a fő ok a garat izmainak laza tónusa, a száj­padlás és a nyelv nem eléggé feszült állapota. Harminc-har­mincöt éves kor között a férfi­ak húsz, a nők mindössze öt százaléka horkol, de hatvan év felett a férfiaknak már hatvan százaléka, a nőknek pedig negyven százaléka hortyog! A jelenség egyébként az elhízott, vastag nyakú emberek köré­ben háromszor olyan gyakori, mint a soványak között. Mindezek következtében a horkolás megszüntetése nem csupán egy kellemetlen jelen­ség kiküszöbölésére irányul, hanem komoly veszély meg­előzését is célozza. Alattomos allergia Akár terroristának is nézhet­nék az 54 éves kölni asszonyt. Az arca elé kötött kendőből csupán a szeme, szemüvege látszik ki. A kendő alatt sok­szoros szűrő lapul. Karin Schmitz, ez a pár esztendővel ezelőtt még sugárzóan szép, életvidám nő jó ideje szüntele­nül az életéért küzd. Fulladá- sos rohamai - ha nem állna szobájában az oxigénpalack és nem kapná orra, szája elé a maszkot - bármelyik pillanat­ban megfojthatnák. Karin Schmitz ritka, ám annál súlyo­sabb betegségben szenved: multiple Chemical sensitivy szindrómában. Az embert kö­rülvevő, egy híján 140 anyagra allergiás! Csupán a konyhasó és az ivóvíz nem okoz nála al­lergiás rohamot. Napjai fájda­lommal kezdődnek. Injekcióz­za magát, hogy az égető érzés és a bénulásos tünetek enyhül­jenek. Kínszenvedés a zuha­nyozás is, mert a csapvíz szá­mára túl sok klórt és nitrátot tartalmaz. Lakásából csak az életmentő gyógyszerekkel és injekcióval fölszerelkezve mer kilépni. „Az allergia kölni ki­rálynéja” - vigasztalásul aján­dékozta meg magát ezzel a címmel - akkor kezdett el gya­nakodni, hogy valami nincs rendben a szervezetében, ami­kor rájött: rosszulléteinek elsődleges okozója fogainak amalgám- és palládiumtömé­se. Tizenöt fogából kellett ki­bányászni a régi töméseket és újakkal helyettesíteni őket. De úgy látszik, vagy későn jöttek rá baja okozójára, vagy már akkor kialakult szervezetében a túlérzékenység: napok alatt robbant nála a multiallergia.

Next

/
Thumbnails
Contents