Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-10 / 28. szám
6 1996 .július 10. Heti gazdaság Gazdaság és fogyasztó A gazdasági fejlődéshez elsősorban kiművelt emberfők kellenek Kevés, amit készen kapnak A kincset elviszik, a pénz elfogy, csak a meddő marad Rózsával és gyümölccsel Európába A kertészet válik Zimbabwe legfontosabb gazdasági ágazatává. Az édesen illatozó rózsákból és a zamatos gyümölcsökből egyre többet exportál az ország. A zimbabwei kertészeknek azzal sikerült hatalmas piacokat meghódítaniuk, hogy abban az időszakban kínálják kertészeti termékeiket, amikor Európában éppen szezonon kívül vannak. Tavaly november végéig, tehát a dél-afrikai kertészeti idény tavaszán 48 ezer tonna virágot és zöldséget adtak el az Európai Unió országaiba több mint 100 millió dollár értékben. Világbanki kölcsönök Oroszország 500 millió dolláros kölcsönt, kap a világbanktól arra hogy átszervezze és felújítsa bányaiparát. A hitelről már három éve tárgyaltak az érintettek, és folyósítása lehet, hogy a technikailag már szétesőben lévő oroszországi bányászat megmentését is jelenti. A Világbank egyébként eddig 6,4 milliárd dollárt hitelezett Oroszországnak. Ugyancsak hitelképesnek találta a Világbank Ukrajnát, ahová most 310 millió dolláros kölcsönt folyósítanak. Ezt a pénzt Ukrajna kereskedelme fejlesztésére és az árak liberalizálására, a privatizáció felgyorsítására, valamint a tőkepiac beindítására fordítja. A hitelkeret lehetőséget nyújt arra is, hogy az ország létfontosságú termékeket vásároljon a világpiacon. A hitel törlesztési ideje 17 év, és az első részletet 4 év múlva kell visszafizetnie Ukrajnának. Befejeződött a cseh privatizáció Mintegy hatévi működés után tegnap megszüntették a nemzeti vagyon privatizálására létrehozott csehországi minisztériumot. Maradék feladatait az új kormányban már a pénzügyminisztérium veszi át, a megszűnt ágazat mintegy száz alkalmazottjával együtt. A minisztérium tevékenységének ideje alatt, a kisprivatizáció során 22 ezer árverést szervezett, részt vett mintegy 2000 állami vállalat magánosítási folyamatában, és mintegy 800 céget adott át községi önkormányzati hatáskörbe. Közös pénz A világ hét legfejlettebb országa az ún. G7 csoport múlt heti lyoni csúcstalálkozóján Róbert Rubin amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy rendkívül érdekesnek találja európai partnereinek igyekezetét az Európai Unió közös pénzének bevezetésére. Az Egyesült Államok támogatja a közös európai pénz bevezetését, amely terv azonban még nem nyerte el az Unió összes tagországának támogatását. Általában nagy előnynek tartják egy ország gazdasága számára azt, ha nemcsak a lakosság szorgalmára és tudására támaszkodhat, hanem arra is, amit a természet már korábban „bespájzolt”. Ha azonban elemezzük az egyes országok gazdasági eredményeit, rá kell jönnünk arra, hosszú távon egyáltalán nem kell, hogy igaz legyen a tétel, miszerint a gazdag természeti adottságokkal megáldott országban gazdag polgárok élnek. Több példa hozható fel annak dokumentálására is, hogy egy bőséges szén-, földgáz- vagy érclelőhelyekkel rendelkező ország a gazdasági csőd szélére sodródik. Elég csak Mexikó, Argentína, Nigéria vagy legújabban Oroszország helyzetére gondolni. Figyelemre méltók az ellenpéldák is, Japán, Korea vagy Tajvan, amelyek szinte természeti kincsek nélkül kerültek a világgazdaság élvonalába. Ezek a tények valahol azt jelzik, hogy a gazdasági eredményeket végső soron az emberi erőforrások minősége, no meg a felgyülemlett tőke nagysága határozza meg. A Világbank egy táblázatot állított össze, amely a potenciális fejlődés alapfeltételeként nemcsak a tőkefelhalmozást vette figyelembe, hanem az egyes országok emberi és természeti forrásait is. Az ilyen kritériumok alapján, bőséges természeti adottságaiknak köszönhetően, Kanada és Ausztrália kapott magas értékelést, de olyanok is előkelő helyet értek el, mint a viszonylag kicsi Svájc, Dánia vagy Luxemburg, ahol a föld alól nemigen lehet nagy gazdagságot előbányászni. Olyanok viszont, mint Brazília vagy a már említett Argentína és Oroszország alacsony nemzeti terméket produkálnak nemcsak természeti adottságaikhoz, de már csak területük és lélekszámúk viszonylatában is. Az elmúlt harminc év történelme is ezt látszik alátámasztani, hiszen Mexikó, Argentína, Venezuela gazdasági válságokon ment keresztül, némelyik ország többször is, sőt az olajban gazdag közel-keleti országoknak is sokszor vannak pénzügyi gondjaik, míg Hongkong vagy Tajvan gazdasági fejlődése töretlen volt. Az Egyesült Államokban a Har- vard Egyetemen végzett kutatások szerint a hetvenes és nyolcvanas években 97 ország eredményeit összehasonlítva a kevesebb természeti adottsággal rendelkező országok gazdasági növekedése volt a gyorsabb. Az időszak tizennyolc leggyorsabban fejlődő országa közül csak Malajziának és Mauritiusnak vannak számottevő természeti kincsei. , A természeti kincsekhez ugyanis nem egyszerű hozzájutni. A bányászat megindításához pénz és emberi potenciál is kell, amely hiányzik azután az ország kereskedelméből és az ipari termelésből. Az is megfigyelhető, hogy a nyersanyagok ára sokkal nagyobb kilengéseket mutat a világpiacon, mint az egyéb árufajtáké vagy a szolgáltatásoké. így a természeti adottságaira támaszkodó ország sokkal inkább ki van téve a gazdasági sokkhatásoknak. Példa lehet erre a kávé, amelynek ára a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján több mint 215 százalékkal emelkedett, majd visszaesett az eredeti ár alá. Valamivel kisebb, 154 százalékos volt az olaj áremelkedése is 1977 és 80 között, majd itt is az eredeti árhoz tért vissza a piac. Azt hihetnénk, hogy Costa-Rica vagy Elefántcsontpart, esetleg Mexikó vagy Nigéria profitáltak ebből az átmeneti árfoíyamemel- kedésből. A valóságban alig érezte meg gazdaságuk ezt a számukra kedvező változást, sőt inkább romlott a fizetési mérlegük. A harmadik probléma a közigazgatási szektor hirtelen expanziója. Az árfolyamnövekedés hozta jövedelmek ugyanis az államkasszába folynak be adó, vám vagy más illeték formájában, esetleg az állami kézben lévő vállalatokhoz, amelyek sok esetben a külkereskedelmet is uralják. A kormány pedig mindig készen áll arra, hogy a hirtelen szerzett pénzt közmunkákra költse, utakat építsen, a fővárost fejlessze, vagy jobb esetben az egészségügybe vagy az oktatásba fektesse. Természetesen vannak olyan országok is, amelyek az adott lehetőségekkel élni tudtak. Ilyen volt Indonézia, amely stabil gazdaságot épített ki természeti kincseinek kiaknázásából, de hasonló volt Malajzia útja is a fejlett gazdaságok közé. (Profit) Országok a gazdaság szerint Ország Gazdagság Emberek Tőke Természeti kincs Ausztrália 835 21 8 71 Kanada 704 22 9 69 Luxemburg 658 83 13 4 Svájc 647 78 19 3 Japán 565 80 18 2 Svédország 496 56 15 29 Izland 486 23 16 61 Katar 473 50 11 39 Emirátusok 471 65 14 21 Dánia 463 76 17 7 Norvégia 424 48 22 30 USA 421 59 16 25 A táblázat első számoszlopa az egy főre eső bruttó nemzeti terméket adja meg ezer dollárban, a további három adat pedig e gazdagság egyes alkotóelemeit fejezi ki százalékarányban. (Világbanki adatok) ... alig érezte meg gazdaságuk ezt a kedvező változást, sőt inkább romlott a fizetési mérlegük. Egy édes történet Milka, a szeretet íze Kevés termék dicsekedhet olyan sikertörténettel, mint a Milka csokoládé. Annak ellenére, hogy a pozsonyi Figaro édességgyár mint a Jacobs Suchard Figaro része csupán három éve árusítja a hazai piacon a Milka táblacsokoládékat, csokiszeleteket és desszerteket, gyakorlatilag minden édességet kedvelő ember ismeri és szereti a jellegzetes lila csomagolású csemegéket. Persze a Milka az említett három évnél jóval hosszabb múltra tekint vissza. A csokicsemege születésének időpontja 1901, amikor is a Suchard Svájcban megkezdte árusítását. A Milka, a si- mogatóan lágy csokoládé zamatét annak köszönheti, hogy alpesi tejből készül. A csokoládé borítóján látható tehén nem a grafikus fantáziadús ötletének köszönhetően legel olyan pompás környezetben, hanem mert ez a valóság. Az Alpesek lankáin a mélyzöld legelőkön a harap- nivalóan friss és tiszta levegőn tartott tehenek nagyszerű teje adja a Milka alapanyagát, ami egyben utánozhatatlan zamatot is kölcsönöz a tejcsokoládék etalonjának számító Milkának. Nem csoda, hogy az igényes piacú Ausztriában az első számú táblacsokoládénak számít, Németországban szintén a legsikeresebbek közé tartozik, eredményes terméknek bizonyult a Távol-Keleten, valamint Latin-Amerikában, és Szlovákiában is röpke három év alatt a táblacsokoládék piacának 12 százalékát szerezte meg. És ez még csak a kezdet, ugyanis Szlovákiában, a viszonylag új piacon még dinamikus növekedés előtt áll a Milka termékcsalád. A siker láttán piacunkon megjelent az I Lőve Milka desszert, és tavaly a kelendő Milka Leó és Milka Nussini csokiszelet is. Hogy a fogyasztókkal még szorosabb kapcsolatot tartsanak fenn, a Figaro számos versenyt hirdetett meg, mint például a Nyár a Milkával, Karácsony a Milkával elnevezésű akciót. Természetesen további érdekes versenyekre van még kilátás, hiszen a 100 éves Figaro fennállását méltóképpen meg kell ünnepelni. A konkrét terv egyelőre maradjon titokban, addig is fogyasszák a Milkát, a szeretet ízét. (só)
