Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-09-25 / 39. szám
1996. szeptember 25. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Fizessenek Meciarék Kövesdi Károly Nyugdíjas édesanyám panaszolja, hogy a befektetési alap, amely a vagyonjegykönyves privatizáció második hullámában a „csőbe húzta”, visszaköveteli az ezer koronáját. Nem is panaszolja, inkább tanácstalanul tálja szét a kezét, mit tegyen? Fizesse vissza, holott felajánlották neki, mint sokezer nyugdíjasnak, s ő jóhiszeműen elfogadta? Ne fizesse vissza? Bíróságra adhatják, sőt, jogászok véleménye szerint, ha nem tesz eleget a felszólításnak, egyszerűen lefoghatják a nyugdíjából. Egyik ismerősömtől hatezer koronát követel egy másik alap; ő már el is határozta, hogy visszafizeti az összeget, amelyet a majdani feltételezett nyereségből előlegezett meg számára az alap. Talán azok jártak a legjobban, akik tavaly ősszel pánikszerűen rohantak visszaadni a használhatatlan vagyonjegykönyvüket. Igaz, a pénzüket csak néhány hónap múlva kapták vissza (addig kamataival együtt az állam használta), de legalább visszakapták. Legeslegjob- ban a mindenható kormány járt, amely lóvá tett vagy hárommillió embert, s kivett a zsebéből vagy hárommilliárd koronát. így néz ki Szlovákiában a jogállam, ahol a tisztelt kormány az emlékezetes hosszú rablások éjszakája óta állandóan a rendteremtésen, a régi „rend” visszaállításán munkálkodik. Ugyanakkor a szerződések megszegése általában úgy történik, hogy a szerződő felek egyike felrúgja az egyezséget. Ebben az esetben sem az alapok, sem a kisbefektetők nem bűnösek. Ha van bűnös, az a Meciar-kormány, amely így terjeszti Szlovákia jóhírét (csalogatja a nyugati tőkét), s ülteti fel azt a tömeget, amely rá szavazott. Kézenfekvő tehát, hogy őket kellene perelni, mert ők idézték elő a lehetetlen helyzetet. Arra való a bíróság, az ügyészség s végső soron az alkotmánybíróság, hogy a sokezer palira vett polgárjogait megvédje. Vendégkommentár A hallgatag többség Huncík Péter______________ A befektetési alapok bírósági úton követelik vissza a kisembertől azt a pénzösszeget, amit annak idején privatizációs könyvéért fizettek ki neki. Mert amióta a kormányzat leállította az ún. kuponos privatizációt, az alapok nem tudnak mihez kezdeni a polgár könyvével. És a kisember most pereskedni kezd a pénzéért, igazáért. És könnyen lehet, hogy a kisember nyerni fog és megkönnyebbülten sóhajt fel: mégis van igazság! Pedig a kisembert már jóval ezelőtt orrbavágta a nagypolitika. Orrbavágta, amikor kettéosztotta az országot, leállította a privatizációt, balfékeket nevezett ki minisztereknek, iskolákat, intézményeket zárt be, amikor kényelmetlen embereket robbantott fel vagy rabolt el, amikor önkényeskedett vele szemben. Itt álljunk meg egy szóra. Ki kell mondanunk, hogy a kisember részese volt mindennek. Sőt úgy is mondhatnám, az ő hallgatólagos beleegyezésével történt minden. De mivel ezek az esetek nem érintették közvetlenül, hallgatott. Ő volt az oly sokat emlegetett hallgatag többség. A gátlástalanok épp erre építették terveiket. Arra, hogy a kisember csak akkor mozdul, ha közvetlenül őt fenyegeti a politika, mert a kisember egyik fő hiányossága a polgári szolidaritás teljes hiánya. Ezért mosolyoghat cinikusan a leválthatatlan kultuszminiszter, ezért privatizálhat bagóért milliárdos vagyonokat néhány kormány- tisztviselő, ezért tart ott az ország, ahol már a madár se jár. És ha a kisember és a kis- politikusok most sem ébrednek fel, akkor lehet, hogy a hallgatag többség megtarthatja az ezer koronáját, de a jövőnket végleg elveszítjük. A szerző pszichiáter, publicista, a Márai Sándor Alapítvány igazgatója Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Modem élet, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság, Nagyvilág: Szénási György Riport: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Kópé: Tallósi Béla, Nagyvilág: Ordódy Vilmos (52-38-314) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo Lóvá tett alapok, palira vett polgárok... Adós, fizess - de ki az adós? A posztkommunista országok közül sajátságos utat választott a kommunista állami vagyon privatizációjára az egykori föderatív Csehszlovákia: hogy a kispénzű állampolgárok is részesülhessenek az állami vagyon elosztásából, vagyonjegyeket lehetett vásárolni, illetve azok révén tulajdonjogot (részvényeket) szerezni. Az ország kettéválása után Csehország tovább folytatta a magánosításnak ezt a formáját, míg Szlovákiában furcsa helyzet állt elő. A vagyonjegyes privatizáció második hullámát a legutóbbi választásokon hatalomra került Meciar-kormány megtorpedózta. Először leállította a folyamatot, majd egy törvény- módosítással úgy döntött, hogy a megszerezhető részvények helyett az állampolgárok állami kötvényeket kapnak, melyek névleges értéke tízezer korona. Ezzel a lépéssel a kormány lehetetlen helyzetbe hozta a befektetési alapokat és azokat a polgárokat, akik az alapokra bízták a vagyonjegykönyvüket. Azon túl, hogy az állami kötvények fedezete is enyhén szólva kétséges, Szlovákiában várható, hogy a közeljövőben elszaporodnak a bírósági perek a lóvá tett polgárok és a jóhiszeműen kalkuláló alapok között. O A kormány nem tehet róla... O Egyértelműen ő a felelős... Mondtam neked, Józsi, hogy Meciaréktól tanulj: nem a kaszinóban kell megpróbálni a meggazdagodást! MS-Rencín Ozogány Ernő, műszaki menedzser: A Engem személy szerint ^ nem érint a kérdés, mert nem az alapokon keresztül igyekeztem realizálni a részvényesi igényemet. Az első fordulóban elkövettem azt a hibát, hogy befektetési alapra bíztam a dolgot. Kiderült, hogy az alapoknál elhelyezett részvény értéke jóval kisebb, hiszen azoknak el kell tartani az apparátusukat. Ezért a második fordulóban igyekeztem olyan céget kitippelni, amely beruház, amelynek van jövője. Az alapok és a polgárok közti feszültség nem a két fél hibájából alakult ki, hanem egy harmadik fél a bűnös, mégpedig a kormány, amely felrúgta a játékszabályokat. Tulajdonképpen a kormánytól kellene követelni kártérítést. Az alapok csak az eredeti állapot visszaállítására törekednek, míg a polgárok jogosan védik a saját érdekeiket. Egyik fél sem tehet róla, hogy így alakult a dolog. Harna István egyetemi tanár, az Együttélés PM gazdasági szakértője: A Ez bonyolult kérdés. Tulaj- ^ donképpen bolondot csináltak a polgárokból is és az alapokból is. A kérdés lényege visszanyúlik a választásokig, melyek előtt megvolt az ígéret, hogy folytatódik a vagyonjegyes privatizáció. Ekkorra már 3 és fél millió ember megvette a vagyonjegykönyvet. A kormánypárt megígérte a folytatást, ami a választások kimenetelére is hatással volt. Ha a választások előtt állítják le a privatizációt, a polgárok meggondolták volna, kire szavaznak. Az alapok jóhiszeműen jártak el, hiszen bíztak a Moravcík- kormány ígéretében. Sem az alapok, sem a polgárok nem tehetnek róla, hogy a privatizáció leállt, s a kormány az adósságlevél mellett döntött. Az alapok nehéz helyzetbe kerültek, hiszen á bőrükről van szó. A polgároknak csak azt tanácsolhatom, hogy nézessék meg a szerződésüket jogásszal, hiszen minden szerződés másféle. Minden esetben a szerződéstől függ, visszakövetelheti-e az alap az előleget a polgártól, vagy nem. Helyreigazítás: Múlt heti számunk 2. oldalán sajnálatos elírás jelent meg a Vendégkommentár alatt. Szigeti László természetesen a Kalligram és nem a Nap Kiadó igazgatója. Az érintettek és az olvasók szíves elnézését kérjük. Komlósi Zsolt parlamenti képviselő, EPM: A kormány azzal, hogy megváltoztatta a vagyonjegyes privatizációt, s kikényszerítette a törvény megváltoztatását, anélkül, hogy kellő figyelemmel és körültekintéssel járt volna el,.és a lehetséges következményekkel számolt volna, nagy problémát idézett elő. Ez persze csak egy a sok gond közül, amit a kormány által kidolgozott törvénymódosítás és az arra vonatkozó rendelet okozott. Igaz, a módosított törvény számol az alapok kárpótlásával, ha az alapok bizonyítani tudják a veszteségüket. Kárpótlást kérhetnek a pénzügyminisztériumtól. A kártérítés összege maximum félmillió korona lehet, ami messze nem elég a valós költségek fedezésére. Az alapok nem ennyit előlegeztek meg a lakosságnak. Minden esetben a szerződéstől függ, hogy az illető alap jogosan követeli-e vissza pénzét a minisztériumtól. Mint politikus, a kormányt tartom felelősnek a helyzetért, s azért, hogy nem hajlandó ezt orvosolni. Ez mind a lakossággal, mind a befektetési alapokkal szemben inkorrekt dolog. Olvasói levél Magányos vagyok Egy kérésem lenne Önökhöz. Egyedül élek a férjemmel, aki sajnos 1996. január 10-től már a harmadik agyvérzésen esett át és teljesen tehetetlenné vált. Egyedül gondoskodom róla. Sokszor már úgy éreztem, nem bírom erővel, de főleg a lelkierőm van fogytán, mivel egész nap egyedül vagyok és nincs senki, akihez egy szót szólhatnék, s ez nagyon ijesztő sokszor. Gyakran úgy érzem, hogy vége, nem megy tovább. De másnap muszáj folytatni. Sajnos, én is elég beteges vagyok, de nincs mikor odafigyelni magamra. Tisztelettel azért fordulok Önökhöz, ha lehetséges lenne az újság rovatán keresztül segítséget találni, egy egyedül élő, magát magányosnak érző nőt, aki eljönne hozzánk. Természetesen nem munkára, csak barátnőnek. Természetesen legyen még ereje maga körül ellátni mindent és legyen Istenben bízó, megértő és lelki támaszom, aki szeret kézimunkázni, és igazi barátnőm lenne. Én sajnos 2 éves körtói nagyszüleiül nevelésére voltam utalva, a szüleim idejekorán meghaltak. Legjobb lenne, ha egy nyugdíjas tanárnőt találnék. Igen várnám a segítségüket, sok hálával gondolnék Önökre. Van nekünk három jó gyermekünk, de sajnos ebben a mai világban mindegyik messzebb talált munkát. Megjegyzem, nagyon jó gyermek mind a három, aranyosak, de kevés az idejük. 57 éves vagyok, igen magányos és mostanában nagyon szomorú természetű. Az újságban nem kérném a nevemet közölni, csak kérésre adják meg. Tisztelettel egy régi olvasójuk. Név és cím a szerkesztőségben Miért nincs asztali naptár? A papírüzletek és a könyvkereső kedések sok helyen már most tele vannak 1997-es asztali naptárakkal. Már egy éve is sokan kerestünk egyszerű asztali naptárt magyar nyelven. Sajnos, sehol sem volt kapható a mi vidékünkön (Léva, Újvár és környéke). Sajnos, az a helyzet, hogy magyar nyelvű asztali naptárral sehol sem találkoztam ez új évadban sem. Vajon miért? Nem engedélyezik? Biztosan lenne rá kereslet. Vagy egyszerűen nincs, aki törődjön vele? Jó lenne, ha a Vasárnap oldalán kapnék választ kérdésemre. Szívélyes üdvözlettel egy régi (nyugdíjas) olvasójuk. Kovács Lajos Felsőpél Kedves olvasónk! Sajnos, mi sem tudunk választ adni a kérdésére, hogy miért nem kapható asztali (és fali) naptár a hazai magyar piacon. Bár még csak szeptember vége felé járunk, s remélhetjük, talán decemberig feltűnnek a papír- vagy könyvesboltokban. Egyet ígérhetünk: ha valamelyik hazai kiadónk megjelentet 1997-es naptárt, lehetőségeinkhez mérten azonnal ismertetjük azt a Vasárnap kulturális rovatában, kiadóink frissen megjelent könyveihez hasonlóan. A szerkesztőség
