Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-09-11 / 37. szám
Lb 1996. szeptember 11. Magyarok az atlantai dobogó tetején: Kiss Balázs Legelső a boldogság J. Mészáros Károly Már Atlantában szívükbe zárták a magyarok milliói. Azzal örvendeztette meg sikerekre vágyó honfitársait, amire júli- usban-augusztusban oly sokan és türelmetlenül vártak: olimpiai aranyéremmel. Ő szállította a piros-fehér-zöld-mezesek negyedik ötkarikás elsőségét. Kiss Balázs, 1996 atlantai kala- pácsvető-bajnoka, áll július hu- szonnyolcadika óta a sportkrónikákban. Nem is olyan hatalmas, mint amilyennek véltem. Az olimpiai kamerák mintha torzítottak volna. Kézszorítása viszont jelzi, nem pehelykönnyű sportszer feszül gyakran a kezében. Kemény, férfias munkával járhat, ha uralni akarja. Hát még ha ő hajítja a legmesszebbre is! Mint ahogy tette ama júliusi éjszakán. Egyáltalán nem zavartatja magát az autogramgyűjtők gyűrűjében. Elvégre olimpiai sikerével nekik is örömet szerzett, s most saját kezű aláírásával mindegyiknek külön kedveskedik. Elfogy a türelmem a hosszú várakozásban, így én is beállók a Kiss-kupac tolongói közé. Ez már a magyar sportolók budapesti fogadásának igazán utolsó felvonása. Ha nem akarok Amerikába menni utána, itt az alkalom az interjúra. Balázs is ezt látja jónak. Ide- oda forog, sokadszor kanyarítja papírra a nevét s eközben felel- get kérdéseimre. Közvetlenül Los Angelesből mentél Atlantába. Egyáltalán nem voltam biztos abban, hogy most hazajössz, és találkozhatunk. Meddig maradsz otthon? Hazahívtak a Grand Prix-verse- nyek. Amíg Európában tartanak, maradok. Négyszer nyertél amerikai egyetemi bajnokságot. Maga ez a tény is segített az olimpiai lámpaláz leküzdésében? Nagyon sokat. Már csak abban is, hogy beszélem az angolt. Úgy éreztem, mintha hazai környezetben versenyeznék. Az amerikaiak is neked szurkoltak? Egy darabig, aztán jobb szerettem volna, ha nyolcvanötezer magyar van a lelátón. (És úgy kissbalázsiasan felnevet.) Remélem, két év múlva lesznek annyian az atlétikai Eb-n, a Népstadionban. Magadat tartottad az első számú esélyesnek? Egyáltalán nem. Akkor hova vártad magad? Még egyszer nem akartam negyedik lenni. (Közben egy középkorú férfi áll mellé. Megkéri, nézzen a fia fényképezőgépe felé, hadd örökítse meg kettejüket.) Akcentusodban ott van az amerikai tartózkodás nyoma... Nincs akcentusom, ezt felejtsétek el! Jó?! Ha nem kerültél volna a tengerentúlra, akkor is olimpiai bajnok lennél? Hát ez jó kérdés, de nem hiszem, hogy tudnék rá válaszolni. („Köszönjük ezt az óriási élményt” - szól közbe egy újabb férfi. Kezet ráznak, miközben Balázs illemtudóan megjegyzi: „Mindenképpen segített.”) Harmadik kísérleted (81,24 m) jelentette a győzelmet. Ez véletlen, hogy így jött ki, vagy a verseny közepén szoktál a legmesszebbre dobni? Általában az elején megy jobban. Ennyire szükségem volt arra, hogy kellőképpen ellazuljak. Izgulós típus vagy? Az szoktam lenni. Most már nem vagyok. És a többiek dobása közben mivel töltőd az időt? Hogyan vezeted le a feszültséget? Jó mélyen a szemükbe nézek. Az amerikai Deal az utolsó sorozatban alaposan rádijesztett. Mire gondoltál, amikor kalapácsa földet ért? Minden gondolkodás nélkül kimondtam: ez nem igazság, ha most vernek meg. (Közben kisebb terefere alakul ki a körbegyűlt szurkolók között. Balázsnak kell bizonygatnia, hogy az amerikai szabályszerűen folytathatta a harmadik sorozat után. Addig ugyanis holtversenyben a nyolcadikkilencedik helyen állt, s tudvalévő, innen már csak a legjobb nyolc versenyezhet az érmekért.) Ötödéves hallgatója vagy az egyik Los Angeles-i egyetemnek. Hogyan tudtál a tanulás közben világklasszissá érni? Mifelénk az ilyesmi gyakran engedményekkel meg a kötelességek részbeni elnézésével jár... A sport nem lehet az ember életének a középpontja, mert akkor beleőrülne. Más dolgokra is oda kell figyelni. („így van!” - hangzik helyeslőén a közelből.) Dehát te tanulsz, és emellett kalapácsvetésben világklasz- szis lettél. Hogyan? Hát ez csak megtörtént. Ezt nem lehet megtervezni. így sikerült. Közben valaki megkérdi: Balázs, te mit tanultál? Bizniszt. (Ennek hallatára felélénkül a várakozó kolléganő is. Egy gazdasági rádióműsorba invitálja a kalapácsvetés üzleti életben is bennfentes bajnokát.) Mi lesz, ha végzel az egyetemen? Amerikában maradsz? Erre nem tudok válaszolni. Most se vagyok a tengerentúlon, a nyarat itthon töltöm. Egyik atlantai nyilatkozatodban mondtad, hogy nem imponál neked az amerikai mellveregető viselkedésforma. Olimpiai sikered után sem ragadhat rád ebből valami? A nagy pillanat elmúlt. Az ember az olimpiára épít, de nem az olimpia pályafutásának a vége. Az atléták végigversenyzik az évet, így aligha fogsz most pihenni... Hátra vannak még a Grand Prix-viadalok. Az idén még mit szeretnél elérni? Megnyerni a kalapácsvetők nagydíjsorozatát. Akiket megvertem Atlantában, megpróbálják megragadni a második Az atlantai döbókörben esélyüket. Oda kell hát figyelnem rájuk. Már itt is rengetegen gratuláltak. Melyik volt számodra a legkedvesebb? Azt nem tudom megmondani. De az igazán feldobott, hogy olyan sokan jöttek. Én jobban örültem azoknak az embereknek, akik örültek, mint magának a sikernek. Beceneve: Bo Született: 1972. március 21-én, Veszprémben Testi adottságai: 192 cm/115 kg Foglalkozása: a Los Angeles-i University of Southern California ötödéves hallgatója Sportegyesülete: Veszprémi EDAC Fotó: Prikler László és CTK Mi jelent többet az életedben: az atlantai arany vagy az amerikai egyetem elvégzése? A diplomáért ugyanolyan csatát vívok majd, mint az atlantai dobókörben tettem. Na és az életemben? Nem hiszem, hogy az olimpiai siker lenne az első helyen. A boldogság az első az ember életében. A nagy pillanat - még ha bármennyire felemelő is - egyszer elmúlik. Edzője: Dán Lángé, nevelte: Szabó Ernő Legnagyobb sikerei: a kalapácsvetés olimpiai bajnoka (1996 Atlanta; 81,24 m), Universiade-győztes (1995 Fukuoka; 79,74 m), világbajnoki negyedik helyezett (1995 Göteborg; 79,02 m) Balázs különszáma: autogramot osztogat és nyilatkozik Névjegykártya Kuriózumkosár Grosics nem ábrándozik Nyáron múlt hetvenéves Grosics Gyula, az egykori magyar labdarúgó aranycsapat hálóőre. Megkérdezték tőle: csinált-e számvetést az elmúlt évtizedekről? - Nem érzem a hetven év súlyát. Nem érzem, hogy betöltöttem, s nekem most ehhez viszonyítva kell élnem. Számvetés? Két dolgot tehet az ember: vagy vállalja önmagát a múltjával együtt, vagy állandóan azon morfondírozik, hogy másként csinálná, ha újra kezdhetné. De az utóbbi esetben állandóan szembekerül önmagával. Visszamenőleg nem lehet megszépíteni az életet. Ez ábránd. Mi a Fischerrandom? Bobby Fischer, amerikai sakkzseni a tőle szokásos dacos módon kijelentette, hogy megváltoztatja a játékszabályokat, s ezzel visszaadja a sakknak azt a varázsát, amivel a komputeridőszak előtt rendelkezett. A volt világbajnok Argentínában mutatta be Fischerrandomját, és kijelentette, hogy a hagyományos sakk eltompult a szűkös nyitási változatok végtelen elemzésétől. „Sőt ami még ennél is rosszabb, a sakk csalás lett. Minden játszmát (Karpov és Kaszparov orosz mesterek között) lépésről lépésre beállítottak. A klasszikus sakk legnagyobb problémája, hogy mindkétjátékos tudja a kezdeti pozíciókat, így ez a játék a legkönnyebb a világon.” A Fischerrandom ötletszerűen szétrakott figurákon alapul, ami 960 nyitási lehetőséget kínál. „Képzeljék csak el a kártyajátékosokat, ha úgy játszanának, hogy annak, aki oszt, indításkor mindig ugyanazok a kártyái lennének és a szem- benülő társának is ugyanazokkal a lapokkal kellene játszani. Ez értelmetlen!” - mondta lehengerlőén Fischer. Joyner-Kersee kosarazni akar Olimpiai pályafutását már befejezte Jackie Joyner-Kersee, nemzedékének legjobb amerikai női atlétája, de még nem vonul vissza. Sydneyben már nem indul az ötkarikás játékokon, ám a 34 éves sportlegenda közölte: szeretne elkezdeni kosarazni, mivel a főiskolán igen nagy sikerrel művelte ezt a sportágat. Kersee olimpiai éremgyűjteménye tekintetre méltó: Los Angelesben (1984) ezüstérem hétpróbá- Joyner-Kersee, bán, Szöulban győzelme után (1988) arany hétpróbában és távolugrásban, Barcelonában (1992) győzelem hétpróbában és harmadik helyezés távolugrásban, Atlantában (1996) bronz távolugrásban. Ezenkívül három világbajnoki aranyérem tulajdonosa: kétszer hétpróbában, egyszer tá- voíugrásban nyert. Vajon mire viszi szöuli hétpróba- a kosarak Archív felvétel alatt? Bécs vb-t várt, de „csak” Eb-t kapott A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) legutóbbi kongresszusán Helsinkinek ítélte oda az 1999. évi műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokságot. A finn főváros három éve már Európa-bajnokságot rendezett. A vesztesek mezőnyében végzett Budapest és Bécs is. Igaz, az osztrákokat némiképp kárpótolták: tizennyoíc év elteltével ismét ők adhatnak otthont a sportág kontinensviadalának, ugyancsak 1999-ben.