Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-09-04 / 36. szám
Sport 1996. szeptember 4. Sido H. Zoltán Chris Evert és Martina Navráti- lová visszavonulása óta Stepha- nie Gráf, vagy ahogy mindenki ismeri, Stefii Gráf a tenisz nagyasszonya. A hivatásos játékosok között 1982-ben felbukkant német bajnoknő hihetetlenül gazdag sportpályafutása során eddig száz tomagyőzelmet ért el, ebből húszat Grand Slam viadalon. Talán jelképesnek számít, hogy a jubileumi, századik elsőségét éppen Wimbledonban, a fehér sport szentélyében szerezte meg. Steffi Gráf ízig-vérig sportember. Meglehetősen erős jellem, a pénz, a csillogás nem vakítja el, a sajtó csak újabb és újabb sikeréből tudósíthat, a róla szóló szaftos pletykákról még véletlenül sem. - Meglehetősen zavar a nyüvánosság, a bulvársajtót pedig kifejezetten utálom. Én teniszező vagyok, nem pedig filmsztár. Fogalmam sincs róla, miért kell engem arról faggatni, hogy éppen melyik fiúval járok, vagy hogy milyen a fürdőruhám. Azt szeretném, ha az emberek a játékom miatt kedvelnének, s nem állandóan azt firtatnák, hogy mit teszek a mérkőzések előtt vagy után - árulta el a vájkáló- dókkal szemben érzett érzéseit. A brühli születésű Gráf, aki jelenleg második virágkorát éli, 1982 tavaszán, tizenhárom esztendősen egy skandináviai körversenyen aratta pályafutása első győzelmét. Felfelé ívelése kezdetén még Evert és Navráti- lová uralkodott; az előbbi az alapvonalról játszva, elsősorban biztonságával, kétkezes fonákjával verte meg ellenfeleit, az utóbbi remek szerva-röpte játékával késztette megadásra a háló túloldalán állókat. S hogy miben teremtett iskolát Stefii? Mindent és (szinte) mindenkit elsodró lendületével, rettegett erejű ütéseivel, fantasztikus mozgáskészségével lepi meg a többieket. Különösen tenyeresei váltak elismertté, hiszen szinte minden helyzetben így bombázza vissza a labdákat, hol tiszta lappal megütve, hol enyhén pörgetve. Sikersorozatából számos eseményt ki lehetne ragadni, a Évek óta tucatszámra születnek róla az ilyen fotók bőség zavarával küszködve mégis csupán két időszakot emelünk ki: az egyik a nyolcvanas évek végét, a másik napjainkat érinti. Első Grand Slam tornáját 1987-ben a Roland Gar- ros-n nyerte meg, majd egy évvel később egyszerűen megállít- hatatlanná vált. Szinte hihetetlen, de abban az esztendőben mind a négy Grand Slam tornát megnyerte, ráadásul Szöulban az olimpián is diadalmaskodott. Ezek után nem csoda, hogy 1987 augusztusától 1991 márciusáig megszakítás nélkül vezette a világranglistát, s ez a 186 hetes időtartam azóta is megdöntheteden rekordnak számít. Nem csoda, hogy ezekben az években Graf-korszakról kezdtek beszélni, amit ő hevesen visszautasított: - Szerintem badarság Graf-érát emlegetni. Ma ezt a versenyzőt éltetik, holnap meg a másikat. Aztán jött Szeles Mónika, aki kétkezes ütéseivel mindenkinek megálljt parancsolt, és Gráf visszacsúszott a második helyre. Ugorjunk egyet előre az időben! Napjainkban, ugyan megosztva Szelessel, de újra a német bajnoknő a világelső, és hiába ostromolja őt - időnként sikerrel - Arantxa Sanchez-Vica- rio, Conchita Martinez vagy Mary Pierce, a legfontosabb tornákat, mint legutóbb Wimbledont és a Roland Garros-t, Gráf nyeri. Igaz, egyre komolyabb egészségügyi problémákkal küszködve; legutóbb, a századik diadalát követően, öthetes kényszerpihenőt vett ki, hiszen hol a háta, hol a bokája fáj. Pedig még csak 27 éves... Legutóbbi születésnapját egyébként éppen Pozsonyban ünnepelte, ahol június derekán bemutató jellegű teniszmérkőzést játszott. A magánéletében már talált társat, ahogy Pozsonyban fogalmazott, ,jó kezekben van”, ám a teniszpályák vüágában nemigen, de ez talán általános jelenség. - Az élvonalban egyszerűen képtelenség társat, barátnőt találni. Igaz, hogy kezdetben SabatiniA világelső a víziállatok között is feltalálja magát A reklámokból jóval többet húz, mint a pénzdíjas tornák megnyeréséből. vei játszottam párost, de akkor is csak néhány szót váltottunk egymással. És már ez is a múlté. Amíg a fiúk általában együtt tréningeznek vagy söröznek, addig a nőknél a pályán kívül is teljes a vetélkedés - vélekedett erről. A győzelemre szüntelenül éhes Gráf tehát nem játékostársaival vitatja meg néhanapján elszenvedett veresége okát, hanem „amilyen gyorsan csak lehet, rohanok a szállodába és lefekszem aludni, hogy mindent elfelejtsek”. Egy dolgot azonban nem tud elfelejteni, nevezetesen az apjával kapcsolatos történéseket. A kilencvenes évek elején például ugyancsak idegesítette őt a szeretett apja ellen indított kampány, amikor is azzal vádolták, hogy intim kapcsolatok fűzik egy fotómodellhez, aki ráadásul Peter Gráfot nevezte meg gyermeke apjának. Akkoriban a családi zűrök meglátszottak játékán, néhány váratlan vereséget is elszenvedett. Napjainkban Gráf papa még nagyobb gondban van, ennek ellenére lánya játékán ez nem látszik. Hiába, azóta érettebb, ellenállóbb lett Steffi. Pedig állítólag ő is érintett a dologban, nevezetesen apja adócsalás-sorozatában, mivel az adóhatóságok szerint a bajnoknő sem „szende leány”, aki mit sem tud csillagászati jövedelmeinek eltitkolásáról. A téma közismert, ezért csak dióhéjban az eseményekről. Steffi Gráf profi pályafutása során századik tomagyőzelméig legkevesebb 120, de lehet, hogy 170 millió márkát teniszezett össze. Ebből a tekintélyes summából mindössze 33 milliót fizetett ki adó formájában, az adóhatóságok szerint további, legalább 21 millió márka adóhátralékot halmozott fel, mégpedig apja ügyeskedései révén. A dolog bökkenője, hogy a pénzt az utolsó fillérig a sokszoros bajnok kereste, a jövedelem-bevallások is Stephanie Gráf nevében készültek, jóllehet a teniszezőnő váltig hajtogatja: neki a pénzügyekről halvány fogalma sincs, a pénzzel való minden kapcsolatát a magánál hordott bankkártyája testesíti meg. A vizsgálati fogságban ülő Gráf papa bírósági tárgyalásán remélhetőleg kiderül, lánya ártatlan vagy vétkes az adócsalásban. Hiába, a tenisz egyben a pénz világát is jelenti, és a sok pénznél még jobb a több pénz. Pedig Grafék esetében van mit a tejbe aprítani, igazán nem kellett volna tisztátalan eszközöket igénybe venni. A bajnoknő sportruhája olyan, mint egy hirdetőoszlop, telis-tele van hirdetésekkel, a reklámokból jóval többet húz, mint a pénzdíjas tornák megnyeréséből. Pedig az sem kevés, ahogy Gráf állítja, „ami a pénz szerepét illeti a teniszben, véleményem szerint már-már túlzás, amit kifizetnek.” De rögtön hozzáteszi: „Mindenesetre helyénvaló dolog, ha elismerik, világszerte óriási az érdeklődés a tenisz iránt. Fizessenek is a műsorok szereplőinek. De ő- szintén megmondom, verseny közben sohasem gondol az ember a pénzre, mindig csak a győzelemre összpontosít.” Stefii Gráf esetében ez biztosan így van. Olyannyira összpontosít a győzelemre, hogy lassan már folytatásokban kell közölni a dicsőséglistáját. Reméljük, még sokáig felkerülnek rá a további tomaelsőségeinek helyszínei. Gráf már most legenda, és legendákra, kimagaslóan nagy formátumú játékosokra minden sportágnak szüksége van. Még a méltán népszerű tenisznek is. Névjegykártya Született: 1969. június 14-én Brühlben Testi adottságai: 175 cm/ 59 kg Lakhelye: Brühl és New York Helyezése a világranglistán: 1., augusztus derekáig összesen 346 hetet töltött az élen. Grand Slam-elsőségek. Australian Open: 1988, 1989,1990,1994; Roland Garros: 1987,1988, 1993,1995,1996; Wimbledon: 1988,1989, 1991.1992.1993.1995, 1996; U. S. Open: 1988,1989, 1993.1995. Egyéb sikerek: 1988 olimpiai bajnoka, kétszer megnyerte a Fed Kupát, hatszor a Mesterek Tornáját, az ITF hatszoros világbajnoka. Kuriózumkosár Két gépkocsi az ezüstéremért Óriási jutalomra számíthat Mansueto Velasco, a Fülöp-szigetek egyetlen atlantai érmese, aki a 48 kilósok olimpiai döntőjében pontozásos vereséget (19:6) szenvedett a bolgár Petrovtól. Sok távol-keleti rajongó azóta is vitatja az eredmény, jogosságát. Ettől függetlenül a sikeres bokszolót maga a köztársasági elnök jutalmazta félmillió pesóval (19 200 dollár), valamint 7000 pesós életjáradékot is kilátásba helyezett. Egyes lapértesülések szerint Velasco magánszemélyektől új házat és két gépkocsit kap. Ki nyissa meg az olimpiát? Sydneyben csak 2000-ben randevúznak a világ legjobb sportolói, de az ausztrál házigazdák rögvest komoly problémával találták magukat szemben. Ugyanis rövid időn belül el kell dönteniük, hogy ki nyissa meg az új évezred első olimpiáját. A szokásjog szerint az államfő mondhatja el a néhány szavas ünnepélyes megnyitót, ám a Brit Nemzetközösséghez tartozó ausztráloknál ez gondot okoz, náluk ugyanis a brit királynő számít az ország első emberének. Többek véleménye szerint azonban nem neki kellene megnyitnia a játékokat, hanem a közéjük tartozó miniszterelnöknek. Valószínűleg népszavazáson dől el ez a kényes kérdés. Vigaszdíj a melléfogásokért Kártérítésben részesít több tömegtájékoztatási eszközt az atlantai játékok szervező- bizottsága amiatt, hogy a versenyek első napjaiban az általa üzemeltetett hírügynökség hibás adatokkal és gyakran nagy késésekkel látta el a szolgáltatásaira előfizető sajtószerveket. Egyebek között összekeverték a versenyzők nemzeti hovatartozását, de előfordult az is, hogy a súlyemelő-eredmény mellett a hat métert tüntették fel. A melléfogásokban ludas IBM cég megígérte, hogy Naganóban és Sydneyben ilyen bakikat már nem követnek el. Roch reformtervei Sokak számára a legérthetetlenebb sportágak egyike a vívás. A versenyzők egyforma fehér ruhában vannak, s arcukat sötét rostély fedi. A nézők - különösen a tévé előtt - gyakran képtelenek saját vívójukat felismerni. René Roch, a nemzetközi > szövetség Atlantá- * bán újraválasztott francia elnöke novemberben rendkí- | * vüli kongresszust hív össze, amelyen javaslatot tesz szá- mos újításra. A versenyzők a jövőben színes öltözékben lépnének pástra, s egy átlátszó rostély védené . fejüket. Ugyanakkor a fémből készültek helyett az olcsóbb és erősebb szénszálból előállított fegyvereket részesítenék előnyben. A legmeghökkentőbb tervnek a zsinór nélküli találatjelző versenyeken való rendszeresítése tűnik. Roch legalább a párbajtőrözőknél szeretné bevezettetni. A francia Flessel, a női párbajtőrvívás kétszeres atlantai bajnoka CTK-felvétel Gráf Wimbledonban ünnepelte századik tornagyőzelmét ' ' “ --- t Te niszező vagyok, nem filmsztár Archív felvételek