Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-19 / 20. szám

Vasárnap 1996. május 19. A NAP kel 05.09 - nyugszik 20.28 órakor A HOLD kel 06.47 - nyugszik 22.11 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük IVÓ, MILÁN -GERTRÚDA valamint Alvián, Buda, Emiliána, Ivonn, Tuzson nevű kedves olvasóinkat Ivó - két név egybeesése. 1. germán Ivó névből. Ennek jelen­tése szó szerint: tiszafa, szabad fordításban:; tiszafából készült íj, illetve ilyen íjjal fölfegyverkezett harcos. 2. Az Iván név szláv becézőjének, az Ivó névnek az átvétele. Milán - szláv eredetű, jelentése: kedves. május 20. Bernát május 21. Konstantin május 22. Rita május 23. Dezső május 24. Eszter május 25. Orbán Egy váltás ország elég egy életre. George Mikes, magyar származású brit író ilasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 52-38-318) Főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (« 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona («52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komá­romi Nyomda Kft. Szerkesz­tőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyek­nek: 820 06 Bratislava, Prie­vozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszolgá­lat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megren­delések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladá­sát engedélyezte: RPP Bratis­lava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (* 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 RIPPL-RÓNAI JÓZSEF Született: 1861. május 23-án, Kaposváron Meghalt: 1927. november 23-án, Kaposváron 135 éve született a neves festő, grafikus, iparművész, a posztimpresszionizmus legkiemel­kedőbb magyar képviselője. 1887-től erősen Munkácsy hatása alatt állt, többnyire az ő szalon­képeit utánozta. Az első önálló stílust mutató al­kotása, a Nő fehérpettyes ruhában. Ezután a „fe­kete korszak” tíz éve következett. Képein a feke­te szín igen nagy szerepet játszik, az aláfestés nélküli vásznakon gyakran szénnel rajzolta fel a formákat s híg színekkel töltötte ki azokat. Az Ágyban fekvő nő vagy az Öreganyám, mely utóbbi Gauguinnek is nagyon tetszett, e korszak első jellegzetes alkotásai. 1902-ben Kaposvárott telepedett le. Innen datálódik második korszaka, amelynek tárgyi jellegzetessége a kisvárosi élet, kisvárosi alakok festése. Képei Kaposvár tipikus alakjait, családjának és ismerőseinek szokásait ábrázolták. Legismertebb festményei: Apám és Piacsek bácsi, Móricz és Babits arcképe, vala­mint a Pirossapkás önarckép. ORBÁN OTTÓ Született: 1936. május 20-án, Budapesten Hatvan éve született a Kossuth-díjas költő, műfordí­tó. 1981-től a Kortárs rovatvezetője, 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem és a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt. 1989-ben a Magyar PEN Club alelnöke. A háború, az üldöztetés, az árvaság volt és maradt költészetének visszatérő motívuma. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulójától inkább a tények szembesítésére építette verseit. Önéletrajzi költeményeiben az egyén és a történelem titkait val­latja. Nyugtalanság, fintor, kétségbeesés és várako­zás jellemzi verseit. Főleg angol és spanyol költőket fordít. GÖRGEY ARTÚR Született: 1818. január 30-án, Toporcon Meghalt: 1916. május 21-én, Visegrádon 80 éve halt meg a honvédtábornok, vegyész. Hivatá­sos katona volt, majd 1845 nyarán leszerelt, és a prágai egyetemen vegyészetet tanult. Ő fedezte fel a laurilsavat. 1848 márciusa után felajánlotta szolgá­latait a független magyar kormánynak, előbb őrnaggyá, majd Kossuth javaslatára tábornokká lép­tették elő, s a felsődunai honvédsereg vezérévé ne­vezték ki. A szabadságharc csatáiban kiemelkedő katonai képességével és személyes bátorságával tűnt ki. Politikai tekintetben hajlott a bécsi udvarral való megegyezésre, s ezért összeütközésbe került Kos­suthtal. A temesvári vereség után - a teljhatalom Rippl Rónai József: Kalitkás nő, 1892 (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) birtokában - Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz cári csapatok előtt. Később Kla­genfurtba internálták, ahonnan 1867-ben tért haza, s haláláig Visegrádon élt. Történelmi szerepe és tettei azóta is vita tárgyát képezik a történészek körében, sorsát neves irodalmárok dolgozták fel. DAJKA MARGIT Született: 1907. október 13-án, Nagyváradon Meghalt: 1986. május 24-én, Budapesten Tíz éve halt meg a Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész. Vidéki társulatoknál kezdte pályáját, majd 1929-ben a Vígszínház szerződtette. Később más fővárosi színházak tagja volt, végül a Thália Szín­házhoz szerződött, s ott játszott nyugdíjba vonulásá­ig. A színpadon ritkán nyílott alkalma egy-egy da­rab nagy szerepét eljátszania, ám tehetségével ki­sebb szerepeit naggyá tette. Emlékezetes alakítást nyútjott a János vitéz Iluskájaként, a Rómeó és Júlia dajkájaként, a Tóték Tótnéja szerepében. 1932-től filmezett, s felejthetetlen egyéniségét, kiváló szerep­formáló képességét többek között a Macskajáték, az Égigérő fű, a Herkulesfürdői emlék, a Legátó című filmek kópiái őrzik, s nagyrészt neki köszönhető - Latinovits Zoltán méltó partnereként -, hogy a ma­gyar filmművészet egyik legnagyobb alkotása, Hu- szárik Zoltán Szindbád című fdmje óriási szakmai és közönségsikert aratott. Júniustól új köntösben a Megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy az alábbi címen: d. a. Czvedler s.r.o., Klástorná 4, 931 01 Samorín BÖNGÉSZŐ Kedves Olvasóink. Ismét a Vasárnap böngészésére invitáljuk önöket. Múlt heti, 19. számunkban olvas­hatták ThDr. Erdélyi Géza: A lelkipásztori munka etikai kérdései Közép-Kelet-Európában című írását. Kérdésünk: Melyik német városban tartották az Eu­rópai Protestáns Lelkészegyesületek konferenciáját? Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szer­kesztőségünk címére: Vasárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A.6. emelet, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. A beküldők közül kisorsolt szeren­csés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó május 22-i számában kö­zöljük. A múlt heti böngésző helyes megfejtése: a Ke­reszténydemokrata Mozgalom. fOOJát a NATO-megváMsról Egyik régi olvasónk, aki időnként megtisztel le­velével és kiegészíti saját gondolataival a 100 so­rokat, nemrég fogas kérdést tett fel nekem: a szlovákiai magyarság számára megváltás lesz-e a sokak által hőn óhajtott, másokban bizonytalan­ságot keltő NA TO-tagság? Én is régen töröm a fejem a válaszon, és egyre inkább optimista vagyok, pedig egyelőre a NA- TO-tagság olyan biztos - ahogy jó apám szokta mondogatni -, mint a kutya vacsorája. Mindenekelőtt megpróbálok rövid „leltárt” készíteni a NA TO-tagság körül zajló diplomáciai és politikai dzsungelról. Mindjárt az elején nem árt leszögezni, hogy a második világháború után kettéosztott világ nyugati katonai tömörülése napjainkban óriási változásokon megy át, igyekszik egy európai biz­tonsági rendszerré átalakulni. A 16 tagállamhoz újabbakat óhajt felvenni, főleg a volt kommu­nista országok sorából Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Ezeknek az országok­nak be kell illeszkedniük az európai gazdasági és politikai közösségbe, és igazi demokratikus rendszert kell teremteniük. Ez folyik több-keve­sebb sikerrel ma Közép-Európában. Nem egy­formák az eredmények, ezért a belépési le­hetőségek is különbözők. A nyugati hatalmak egyelőre nem állapították meg a felvételi sorren­det, azonban egyre több nyilatkozat, kommentár emlegeti, hogy a legesélyesebbek az első cso­portban Csehország, Lengyelország, Magyaror­szág és Szlovákia. Itt a sorrend is bizonyos ér­tékrendet jelent. A NATO-központban és a nyu­gati fővárosokban most folyik az értékelés, amelynek eredményét év végére nyilvánosságra hozzák. Közien egymásnak adják a kilincset a várományos fővárosokban a nyugati diploma­ták, miniszterek, katonák, politikusok, akik ker­telés nélkül figyelmeztetnek arra, hogy az elkö­vetkező nyolc hónapban kövessenek el mindent annak érdekében, hogy megfeleljenek a NATO- tagság követelményeinek. Hogyan is állnak Szlovákia előkészületei a belépésre? Sajnos, nem valami rózsásan. Először is: Meciar és miniszterei ugyan egyre határozottabban hangoztatják eltökélt szándéku­kat a belépésre, azonban a kormánykoalíció má­sik két pártja (Slota, Lupták) egyáltalán nem lel­kesedik érte és még mindig a semleges, „Ke­let-Nyugat közötti híd” Szlovákia illúzióját ker­getik. Már ez is eléggé kétessé teszi a szándékot és sokan emlékszünk a kormányfő egykori ma- * gabiztos kijelentésére, hogy ha nem kellünk Nyugatnak, megyünk Keletre. Ennél azonban még súlyosabb probléma az ország demokratizá­lása Másodszor: A demarsok óta sűrűn Pozsonyba látogató nyugati politikusok mindegyike óvato­san, vagy nyíltabban a kormány tudtára adja, hogy elégedetlenek a demokratizálási folyamat­tal. És itt különösen három dolgot emelnek ki, amelyek ismétlődnek a nyugati fenntartásokban. Az egyik az ország demokratizálásának mai szintje (minden hatalmat az uralkodó pártnak!), az ország „biztonságát szolgáló törvény”, a má­sik kettő pedig bennünket, magyarokat érint. Kurt Schiebold NATO-ezredes ezt így fogalmaz­ta meg Liptószentmiklóson: „Szlovákia még mindig nem rendezte a nemzetiségi kérdést és vi­szonyát Magyarországgal." Lényegében ugyanez csendült ki Solana NATO-főtitkár diplomatikus szavaiból, és Richard Holbrooke, Clinton elnök tanácsadója is nyíltan megkérdezte Meciartól, miért nem cserélik már ki a szlovák-magyar alapszerződés ratifikációs iratait? Mint ismere­tes, ezt már Budapest is kérte diplomáciai úton, azonban a kormányfő legfrissebb magyarázata szerint megint a magyarok a hibásak, mivel nem akarják elfogadni a szlovák parlament utólagos egyoldalú kiegészítését. így újra patthelyzet van és ki tudja, mikor lép érvénybe az alapszerződés, amely a NATO-tagság egyik alapfeltétele. A magyar kisebbség így lett a NATO-tagság kritériumának egyik lényeges tényezője. Ugyan­is, ha Szlovákia az elkövetkező hónapokban nem rendezi viszonyát Magyarországgal és a kisebb­ségek jogait továbbra is nyesegeti, a megígért nyelvhasználati törvényre is fittyet hány, akkor az első csoporttal aligha kerül be a NATO-ba. Erről már nyíltan beszélnek Nyugaton. Visszatérve olvasónk kérdésére: megváltás-e ' számunkra a NATO-tagság? Ha nem is megvál­tás, de olyan demokratikus fejlődési tehetőség, ahol nem kell feláldozni magyarságunkat a nemzetállam oltárán. SZŰCS BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents