Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-11 / 6. szám
CSALÁDOK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA SZLOVÁKIÁBAN ÉS KÜLFÖLDÖN Kel toso vá szerint jól élünk „Olyan minisztérium élén állok, amelynek az elmúlt évre visszatekintve van mivel dicsekednie.” Ha találós kérdésként adnánk fel, vajon melyik minisztertől, netán miniszterasszonytól származik az idézett öndícséret, alighanem kevesen találnák ki, hogy Olga Kel- tosová munka-, szociális- és családügyi miniszter idei első sajtóértekezletén hangzott el ez a kijelentés. Főleg azok a családok vonnák kétségbe igazát, akik tavaly éppen e tárca intézkedései nyomán estek el a családi pótléktól és egyéb jellegű állami támogatástól. Kiszivárgott hírek szerint a családok nagyon jelentős hányada nem jobban, de összehasonlíthatatlanul rosszabb anyagi körülmények között él, mint korábban. Ez adta az apropót ahhoz, hogy körülnézzünk szomszédainknál, de távolabbi országokban is: vajon hogyan működik másutt a rászorultak támogatási rendszere. SZLOVÁKIA: A pótlék a jövedelem és az életkor függvénye Bauer Edit, az Együttélés parlamenti képviselője az alábbiakban a hazai támogatási rendszer legfőbb vonásait foglalta össze. A családi pótlék az állami támogatások rendszerébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy nem alanyi jogon jár, tehát az állam csak azokat a családokat támogatja, amelyek jövedelmi szintjük alapján gyermekeik ellátását és nevelését a saját erejükből nem tudják megfelelően biztosítani. Családi pótlékra jogosult a saját gyermekét nevelő szülő, vagy nevelőszülő, a nagykorú, de saját egzisztenciával nem rendelkező személy (legfeljebb 28 éves korig ), ha közép-vagy főiskolai egyetemi tanulmányait nem fejezte be (kivéve, ha már van egy felsőfokú diplomája); ha nem tanul tovább baleset vagy betegség miatt, esetleg, ha tartósan rossz az egészségi állapota, vagy ha munkanélküliként tartja nyilván a mukahivatal (18 éves korig). Családi pótlékra az a család jogosult, amelynek összjövedelme nem haladja meg a létminimum kétszeresét. A létminimum a családtagok személyes létminimumának és a háztartás minimális fenntartási költségének az összege, így családonként változó. Egy személyre hatéves korig 1 130, 6-10 évig 1 260, 10-15 évig 1 470 koronát számítanak, 15 éven felül önálló egzisztenciával nem rendelkező, vagyis ellátatlan személy esetében 1 590 koronát, felnőtt személy esetében 1 470 koronát. Az egyszemélyes háztartás minimális fenntartási költsége 710 korona, ha két személy él közös háztartásban, akkor ez a költség 910, 3-4 személyes háztartás esetében 1 120, 5 és több személyes háztartás esetében pedig 1 240 koronára rúg. A családi pótlék összege a család helyzetétől és a gyermek korától függően változik. A jogosultságot az előző naptári évben elért jövedelmi szint alapján ítélik meg, kérvény alapján. A családi pótlék a gyermek korcsoportjának személyes szükségleteit fedező minimális költségek fele, illetve harmada, a család jövedelmi szintjétől függően. Az 1995-ben jóváhagyott 134-es törvény korlátozásokat vezetett be a jogosult személyekre vonatkozóan. Eszerint családi pótlékra az a személy jogosult, akinek állandó lakhelye (ugyanúgy, mint a gyermeké) Szlovákiában van. Családi pótlékra nem jogosult, akinek az előző naptári évben több, mint hat egymást követő hónapban nem volt saját jövedelme (nem volt munkaviszonyban), nem fejtett ki önálló gazdasági tevékenységet, és nem szerepelt a munkanélküliek nyilvántartásában. Kivételt képez, ha az illető személy rokkant (nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, vagy tíz éven aluli gyermekről gondoskodott; ha különleges ellátást igénylő, egészségileg súlyosan károsodott gyermekről gondoskodott, aki nem volt tartósan szociális intézetben) és ezt hivatalosan igazolja, illetve olyan közeli személyről gondoskodott, aki túlnyomó- részt, vagy teljesen tehetetlen és ezért járadékban részesült. Hasonlóan ítéli meg a törvény a jogosultságot abban az esetben is, ha a szülő maga is jogosult volt családi pótlékra (pl. 28 éven aluli egyetemista), katonai vagy civil szolgálatát, illetve börtönbüntetését töltötte. Mivel a jogosultság megítélésében az előző év jövedelmi szintje a meghatározó, a törvénymódosítás rendelkezik azokról az esetekről, amelyek döntően megváltoztatják a család helyzetét, minek következtében a jogosultság átértékelését lehet kérni, pl. szülés, válás vagy elhalálozás esetén. A gyermek kora A családi pótlék havi összege ha a család összjövedelme legfeljebb a létminimum 1,5-szöröse ha a család összjövedelme legfeljebb a létminimum kétszerese 0-6 év 565 Sk 377 Sk 6-10 év 630 Sk 420 Sk 11-15 év 735 Sk 490 Sk 15 év fölött 795 Sk 530 Sk CSEHORSZÁG: A család összjövedelme a döntő Nyugati szomszédunknál január elsején lépett életbe az új családipótlék-rendszer. A pótlék összegének kiszámításánál abból indulnak ki, hogy a család összjövedelme hányszorosa a létminimumnak. Ha ez a létminimum 1,1-szerese, akkor a gyermek személyes szükségleteit fedező összeget 0,32 értékű együtthatóval szorozzák be. Az összjövedelem emelkedésével párhuzamosan csökken a koefi- ciens értéke. Az együttható nagysága 0,14-re esik, ha az összbevétel legfeljebb a létminimum 1,8-3-szorosa. Vegyünk egy példát. Adott egy négytagú család: a gyermekek 8 és 12 évesek, a havi összjövedelem pedig 9 584 cseh korona, ami a létminimum 1,3-szorosa. (E család létminimuma egyébként 7 580 cseh korona.) Esetünkben az egyik gyereknek 381 cseh koronás pótlék jár, a másiknak pedig 454, vagyis összesen 835 cseh korona. Mivel azonban a szóbanforgó család bevétele nem haladja meg a létminimum 1,3-szorosát, a családi pótlékon kívül szociális segélyre és lakbérfizetési támogatásra is jogosult. Vlado Gloss felvétele AUSZTRIA: Magas pótlék, de meddig? Ausztriában már az első gyermek után jár pótlék, annak 19 éves koráig, méghozzá alanyi jogon. Összege a gyermek életkorától függ. Az anya egy gyermek után, annak tízéves koráig, havonta 1 400 schillinget kap (több mint 4 100 korona), kivéve, ha az anya az apa javára írásban lemond az összegről. Tízéves kor felett az összeg 1 650 schillingre emelkedik (csaknem ötezer korona), majd pedig ha a gyermek eléri a 19 éves kort, már 1 950 schilling (több mint 5 700 korona) jár utána. A családok tanuló gyermekük után annak 27 éves koráig jogosultak családi pótlékra. Az anyák a gyermek kétéves koráig egyébként gyermekgondozási szabadságra mehetnek, s ezalatt havonta 5 290 schillinges (több mint tizenötezer korona) gyermekgondozási segélyt kapnak. Ez utóbbi csak akkor jár, ha az anya rendszeresen megjelent terhesrendelésen. A gyermekszabadság alatt a munkaadó nem mondhat fel az anyának. Újdonságnak számít, hogy gyermeknevelés címén a nyugdíj kiszámításánál 48 hónapot beszámítanak. A gyermekek számával arányosan adókedvezmény is megilleti a családokat. Ennek azonban csak a neve az, valójában minden családnak havonta kifizetnek egy bizonyos plusz összeget: az első gyermek után 350, a második után 525, a harmadik után pedig 700 schillinget. Ausztriában nagy vita folyik a szociális juttatásokról, s a költségvetési tárgyalások megszakadásának, valamint a kormánykoalíció tavaly őszi felbomlásának egyik oka az volt, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) nem tudott megegyezni a költségvetési kiadások csökkentésének módozatában. Bár most a vita alapvetően a nyugdíjrendszerről és a korengedményes nyugdíjakról folyt, a Néppárt korábban kinyilvánította: meg kívánja reformálni a családi pótlék rendszerét is. Elképzelése szerint a magas jövedelműek egyáltalán nem kapnának családi pótlékot, s csökkenne a 19 életévet betöltött tanulók után járó összeg is. Összehasonlításként: Ausztriában a bruttó átlagkereset 28 ezer schilling (több, mint 80 000 korona) körüli. Bár tartományonként változó az az öszeg, amely után már szociális segély jár, mégis általában 5 000-5 200 schillinges nettójövedelem alatt már igényelhető. NÉMETORSZÁG: Tisztességes támogatás Németországban idén januártól vezettek be számos egyszerűsítést a családi pótlék rendszerében. Eddig a munkaügyi hivataloknál kellett igényelni a családi pótlékot, amelyet a kötségvetésből fizettek minden gyermek után 16 éves korig. A továbbtanulók után 27 éves korukig járt a támogatás, amelynek havi összege egy gyermek után hetven márka (csaknem ezerötszáz korona), kettő után havi 130 (kb. 2 600 korona), három után 220 (kb. 4 500 korona), négy vagy több után gyermekenként havi 240 márka ( csaknem ötezer korona). Emellett az egyik szülő az évi adójából minden gyermek után levonhatott 4 100 márkát (kb. 85 000 koronát). Az idén bevezetett új rendszerben a munkáltatónál kell egy egyszerű nyomtatványon igényelni a családi pótlékot. A munkahely a dolgozó havi adólevonását a családi pótlék mértékével csökkenti és a maradékot utalja át az államnak. Emelkednek az összegek is: egy és két gyermek esetében gyermekenként és havonta 200 (4 100 korona), három gyermek esetében 300 (6 200 korona), négy vagy több gyermek esetében 350 márka (7 000 korona) jár januártól. A gyermek 18 éves koráig automatikusan jár a támogatás, s ettől kezdve kell csak igazolni, hogy a fiatal továbbtanul. Tekintettel arra, hogy a bérből és fizetésből élők havi átlagkeresete 3 700 márka körüli (mintegy 76 000 korona) és a családok többségében csak egy kereső van, ez elég tisztességes támogatásnak tekinthető. EGYESÜLT ÁLLAMOK: Még a rászorultsági elv érvényesül A hazai fogalomnak megfelelő családi pótlék az USA-ban nem létezik, ám a több száz szövetségi, állami és helyi szociális segélyprogram közül jónéhány figyelembe veszi a családi körülményeket és az eltartott gyermekek számát. A legkiterjedtebb juttatások: a gyerekes családoknak folyósított támogatás, az élelmiszerjegy-rendszer, a kedvezményes iskolai étkeztetés. A gyerekes családoknak folyósított segélyt hivatalos adatok szerint tavaly csaknem négy és félmillió család, vagyis kb. tizenötmillió fő vette igénybe, összességében huszonhárommilliárd dollár értékben. Élelmiszerjegyet huszonhatmillióan igényeltek, javarészt családosok, a juttatás egy négy fős család esetében legfeljebb havi 386 dollár (kb. 11 500 korona). A szegények kórházi és járóbeteg-kezelését biztosító Medicaid-program tavaly mintegy harmincmillió amerikaira vonatkozott: a juttatások összértéke az utóbbi évtizedben a kétszeresére emelkedett és tavaly meghaladta a nyolcvanmilliárd dollárt. Ez a program egyébként az amerikai gyermekek egynegyedét érinti. A juttatások nagysága függ a család éves összjövedelmétől, az eltartott gyermekek számától és életkorától, a családok összetételétől. Alapvetően a mindenkori szegénységi küszöböt veszik figyelembe: a kormány 1994-ben egy négyfős család esetében éves - adózás előtti - 15 141 dolláros összjövedelemben (kb. 450 000 korona) szabta meg a nyomorszintet, egyedülállóaknál pedig 7 500 dollárban, ami nagyjából 225 000 koronának felel meg. A szociális segélyrendszer meghatározó eleme a rászorultsági elv érvényesülése, amelynek szellemében a szövetségi segélyek nem adhatók, hanem rászorultság esetén állampolgári jogon járnak. Az igénylés módja azonban rendkívül bonyolult, külön ügyvédi irodák szakosodtak a kérelmezési ívek kitöltésére és beadására. OROSZORSZÁG: Jár ugyan, de akadozik Oroszországban megmaradt a szovjet korszakból örökölt családi pótlék. A családoknak jövedelmi viszonyaiktól függetlenül alanyi jogon jár a pótlék, de kérvényezni kell. Az összeg azonban a gyerekek ellátásához szükséges költségeknek csak a töredékét fedezi. Sok helyütt azonban, a fizetésekhez hasonlóan, akár több hónapon át, is még a viszonylag kis összegű pótékot sem folyósítják. A rubel öt éve kezdődött mélyrepülése miatt a családi pótlékot a mindenkori minimálbér 70 százalékában határozták meg. Jelenleg a duma által megállapított 56 ezer rubeles (12,7 dollárnak, vagyis mintegy 380 koronának felel meg) havi bér hetven százaléka, azaz mintegy 39 ezer rubel (8,65 dollár, tehát 260 korona) jár minden egyes gyerek után a szülőknek. Ez az összeg azonban a gyerekneveléssel járó kiadások töredékét sem fedezi, hiszen például Moszkvában egy havi kombinált diákbérlet árának felel meg, ami 36 ezer rubelbe kerül. A nagycsaládosok, illetve a nehéz anyagi helyzetben lévő családok gyermekeinek viszont továbbra is ingyenes az iskolai étkezés. Az oldalt készítette: P. VONYIK ERZSÉBET 1996. február 11. l/BSÉmap
