Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-11 / 6. szám
Vasárnap 1996. február 11. Névnapjukon szeretettel köszöntjük BERTOLD - MARIETTA nevű kedves olvasóinkat Bertold - germán eredetű, jelentése: pompával uralkodó Marietta - a Mária olasz becézett változatából ered február 12. Lídia, Lívia február 13. Ella, Linda február 14. Bálint Valentin február 15. Kolos Georgina február 16. Julianna Lilla február 17. Donát Ha egy kormánynak elég hatalma van ahhoz, hogy mindent megadjon, amit kívánunk, akkor elég hatalma van ahhoz is, hogy elvegye. Barry Goldwater UasÉmap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 52-38-318) Megbízott főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (« 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona («52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyeknek: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (® 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 Teleki László Született: 1811. február 11-én Meghalt: 1861. május 8-án 185 éve született Pesten Teleki László politikus, író, akadémikus. Az 1848^19-es szabadságharc lelkes híveként már 1849 tavaszán egyenjogúságot követelt Magyar- ország nem magyar népeinek, és Kossuthot megelőzve eljutott a dunai népeket összefogó államszövetség tervéig. 1852-ben az osztrák ellenforradalmi bíróság halálra ítélte, s távollétében, jelképesen hajtották végre az ítéletet. 1861-ben hazatért, s a Határozati Párt vezetője lett. Még ugyanebben az évben önkezével vetett véget életének. Irodalmi munkásságának legmaradandóbb műve a Kegyenc című történelmi drámája. A történeti forrásokból építkező és Shakespeare királydrámáinak formai jegyeit viselő műben az ember és a politikus dilemmáját dolgozta fel. Őróla írta Illyés Gyula A különc című drámáját. II. Béla (Vak Béla) Született: 1108. november 10-én Meghalt: 1141. február 13-án 855 éve született II. Béla Árpád-házi magyar király. Álmos herceg fia volt. Hogy alkalmatlanná tegye az uralkodásra, ötéves korában apjával együtt megvakít- tatta Kálmán király. II. István uralkodása alatt, 1129- ben az udvarba került, s feleségül vette Uros szerb fejedelem lányát, Ilonát. István halála után trónviszály következett, majd miután a nemesek nagyobb része őt támogatta, 1131. április 28-án királlyá koronázták. Uralkodását azzal kezdte, hogy leszámolt azokkal, akik részt vettek a megvakításában. A vak királynak az uralkodásban nagy segítségére volt a felesége, aki a királyi tanácsot is bevonta a politikai döntésekbe. Béla trónralépése- kor belső viszályok dúltak az országban. Béla trónjára Kálmán király törvénytelen gyermeke, Borisz is pályázott, akit ül. Boleszló lengyel király támogatott. A magyar király hadserege 1132. július 22-én a Sajó mellett szétverte Borisz hadait. A harcra alkalmatlan király azonban inkább diplomáciai sikerekben kereste a kormányzás eredményességét. Jó viszonyban volt II. Ince pápával, s megnyerte a magyar főpapok támogatását is, mivel bőkezűen támogatta az egyházat. Dinasztikus lépésekkel és ügyes külpolitikával megszerezte Magyarország számára Közép- Dalmáciát és Boszniát, később Rámát. Halála után elsőszülött fia, II. Géza követte a trónon. Gályarab prédikátorok 1676. február 12. 320 évvel ezelőtt, 1676-ban szabadították ki a gályarab prédikátorokat, miután a felháborodott Európa protestáns országai összefogtak a szabadulásuk érdekében. A többéves kísérletezés után Hollandiának sikerült jobb belátásra térítenie Bécset. Maga a bécsi holland követ fizette ki a fejenkénti 100 tallér váltságdíjat értük. Az 1671-81 között Magyarországon dúló ellenreformáció idején a pozsonyi vértörvényszék elé idézték a felvidéki protestáns papokat. A megjelent 32 evangélikus és 1 református lelkészre kimondták a halálos ítéletet, melyet I. Lipót úgy változtatott meg, hogy vagy elhagyják az országot, vagy írásban kötelezik magukat, hogy lemondva pályájukról, támogatni fogják a kormányt. Az Harsányi Móricz István rimaszombati és Sellyéi István pápai prédikátor. (Konrad Meyer festménye 1676-ból) újabb felszólítást követően sokan Erdélybe, Törökországba és Németországba menekültek. Háromszázan jelentek meg a bíróság előtt, közülük 50 református. A vértörvényszék valamennyiükre kimondta a halálos ítéletet. 236-an „bűnbánat árán” megmenekültek, a többieket Lipótvár, Eberhard és Be- rencs várbörtöneibe szállították, részint pedig Triesztbe és Nápolyba, ahol eladták őket gályarabnak. Egy részük a kínzásokba belehalt, nagyobb részük Ruyter holland admirális közbenjárására szabadult. A magyarországi protestánsüldözés még a „gyászévtizedet” lezáró, és a protestáns vallásgyakorlatot törvénybe iktató 1681-es soproni országgyűlés után is sokáig foglalkoztatta az európai közvéleményt. A tél szép arcainak egyike BÖNGÉSZŐ Kedves Olvasóink. Ismét a Vasárnap böngészésére invitáljuk Önöket. Múlt heti, 5. számunkban Szőnyegbe szőtt fájdalom címmel olvashatták Pé- terfi Szonya riportját. Kérdésünk: Hány IFOR-ka- tona fogja védeni a békét az egykori Jugoszlávia területén? (Méry Gábor felvétele) 1. Ötvenezer 2. százezer 3. hatvanezer. Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk új címére. (Vasárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A, 6. emelet 820 06 Bratislava, P.O.BOX 46). A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Űj Szó február 14-i száma közli. A múlt heti Böngésző helyes megfejtése: D. Okáli. a Fehér Könyvről Parlamentünk elnöke Strasbourgban „korszakalkotó” javaslatot tett: Dolgozzon ki az Európa Tanács egy Fehér Könyvet földrészünk nemzetiségeinek helyzetéről, amely úgymond iránymutató lehet minden ország nemzetiségi politikájának kialakításában. A világon már számos Fehér Könyv jelent meg különféle problémákról, legutóbb az európai integrációról is, azonban nem tudom elképzelni, hogy a kisebbségek helyzetének rendezését Európában majd eszerint fogják megoldani az egyes országok. Kételyeim fő okai: Földrészünk mindegyik országában más történelmi múltja van a kisebbségeknek. Magyarország az egyetlen európai állam, amelynek határtologatások következtében féltucatnyi szomszédos országban rekedt nemzettestének csaknem a fele. A szomszédos országokban több magyar él, mint a szlovák összlakosság fele. Az anyaország nem mondhat le e többmillió magyarnak a fennmaradásáról, nem hunyhat szemet beolvasztásuk felett. Ezért szeretne alapszerződéseket kötni szomszédaival, politikailag és gazdaságilag is őszinte barátságra törekszik velük, hogy a határok szabad átjárhatóságával minél közvetlenebb legyen a kapcsolat a kisebb-na- gyobb tömbökben és szórványokban élő magyarokkal. Elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség érdekét szolgálja a márciusban, csaknem egy éve megkötött és Budapesten már ratifikált alapszerződés is. Azonban ez alatt az egy év alatt sok minden történt a szlovákiai politikai porondon. A parlamenti jóváhagyás hónapról hónapra történt halogatása után a miniszterelnök által ígért legújabb határidő március. Máris sokan kételkednek benne, hogy a kormány képes lesz addig kidolgozni és áthajszolni a parlamenten azokat a törvényeket, amelyek teljesítésétől függ a koalíciós partnerek és a Meciar-párt nemzeti szárnyának támogatása. Igaz, bonyolult dolognak ígérkezik az alap- szerződést magyarázó „kiegészítés” kidolgozása, amelyet a strasbourgi konzultációk után gyorsan összecsaphatnak, hiszen annak lényege a szerződésben elfogadott 1201-es számú ET-ajánlás elutasítása. Ez is kuriózum lesz a diplomácia történetében. Ráadásul semmi gyakorlati értelme, mivel az alapszerződés nemzetközi dokumentum, amelynek nem lehet csupán egy részét elfogadni. De még bonyolultabbnak ígérkezik a területi és közigazgatási átszervezés törvénye, amelyet a felmérések szerint a lakosságnak alig több mint hét százaléka támogat. A sok ígért gazdasági előny mellett van egy agyonhallgatott nacionalista célja, az ugyanis, hogy a legnagyobb magyar járásokat, a Dunaszerdahelyit és Komáromit felhígítják szlovák környezetben. Úgy, hogy ne legyen egyetlen ötven százaléknál több magyart magába foglaló járás sem. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatnak is nemzetiségellenes éle van. Aki „az európai színvonalat túlszárnyaló nemzetiségi jogokat” kétségbe meri vonni, az államellenes dolgokat művel. Hát még a szlovák sajtóban naponta emlegetett, de senki által nem bizonyított „magyar irredentizmus ” megtorlása! Ilyen helyzetben született meg Strasbourgban a szlovák kezdeményezés, hogy dolgozzanak ki Fehér Könyvet az európai nemzetiségi helyzetről, jogokról, amelyet Szlovákia hajlandó tiszteletben tartani. A szlovák hazafiak ugyanis azt képzelik, hogy az egyes nyugati országokban folyó erős asszimilációt meghonosíthatják nálunk is. De a nyugati példák között vannak olyanok is (Finnország, Dél-Ti- rol), amelyről a jelenlegi politikai vezetés hallani sem akar. Pedig ezek bizonyára bekerülnének egy Fehér Könyvbe. Ezért lényegében nem ellenezzük a szlovák kezdeményezést, azonban azt is tudni kell, hogy egy ilyen nemzetközi dokumentum kidolgozása éveket vesz igénybe. Mire figyelembe vehetik a honatyák és politikusaik, addig identitásunk ellen tovább folyik a nyílt harc, tönkre tehetik iskola- rendszerünket, egy új választási törvénnyel kiszoríthatják képviselőinket a parlamentből, eltávolíthatják a közéletből, hivatalokból a magyarokat. Ezért tartom propagandafogásnak a Fehér Könyv javaslatát. A mai Szlovákiában a magyarok érdekében tett minden apróság ritka, mint a fehér holló. Ezért a javasolt Fehér Könyv semmiképp sem tekinthető a szlovák-magyar megértés Bibliájának. Pláne, ha még az aláírt alapszerződést is ódzkodnak elfogadni. SZŰCS BÉLA
