Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-26 / 26. szám
1996. június 26. Nagyvilág 7 A természetvédelem megsemmisítő vereséget szenvedhet a civilizációtól A Paradicsom maradványai A Tüzes-vízesés a Yosemit Parkban, amelynek jellegzetes tüneményét tízévenként csak néhányszor Idézi elő az esős idő, az alacsonyan fénylő napsugár, a ködpára és a sziklák vastartalma A környezetvédelmet, természetvédelmet nem az ökológusok találták ki. A földgolyó legszebb vidékei felett először a művészek, a vadászok, az újvilág pionírjai méláztak el. A franciaországi Fontainebleau környéke például a festőművészeknek tetszett meg a múlt században annyira, hogy már 1858-ban természetvédelmi területté nyilváníttatták. India és Afrika nemzeti parkjainak nagy része még a gyarmati időkben alakult meg, elsősorban az ott élő állatok védelme okán. Az Egyesült Államok Wyoming államában egy expedíció, amely 1870-ben a YelA Yellowstone Parkban akár bányászat is kezdődhet a geológiai kutatások nyomán lowstone-tó környékének adottságait vizsgálta, a tábortűz mellett döntött arról, hogy itt alakítják meg a világ első nemzeti parkját. Erre nem tudományos meggondolások vagy a flóra és fauna egyedülállóságának ismerete vezette őket, hanem az a puszta felismerés, hogy milyen feltartóztathatatlan gyorsasággal közeledik a civilizáció nyugat felé, s hogy az indiánok és a bölények már szinte áldozatául estek. Európában az összefüggő természeti egységekből megmaradt szigeteket csak e század első évtizedeiben kezdték védetté nyilvánítani és még ez sem volt olyan egyszerű dolog. Az első franciaországi természeti re- zervációt 1912-ben jelölték ki, de nemzeti parkká csak 1963- ban vált. Ma már sokkal könnyebb nemzeti parkot alakítani, vagy egy területet természeti rezervátummá kinevezni, noha nem egyszerűbb. Elvben ugyanis már nem ellenzik a hivatalos szervek, sőt a sok országban működő környezetvédelmi minisztérium útján a hivatalos politika alkotóeleme a természet védelmének doktrínája, de rengeteg adminisztrációval jár és sok előírást, közöttük nemzetközi normákat is figyelembe kell venni. Ennek ellenére sem biztos az ilyen területek jövője, mert például a franciaországi Camargue tőzegmocsaras rezervátumot annak ellenére sem sikerült megmenteni a lecsapo- lástól, hogy hatféle nemzetközi előírás is védte az egyes madarak fészkelőhelyeit. Hogy bizonyos rendszert vigyenek az előírások áttekinthetetlen dzsungelébe és meghatározzák a prioritásokat, az UNESCO 1972-ben kiadta a világ természeti és kulturális örökségéről szóló konvenciót. Ennek alapján bizottság sorolja be az arra érdemes helyeket a hivatalos jegyzékbe és nemcsak egy adott tájegység szempontjából, hanem figyelembe véve azt is, hogy egy-egy természeti jelenség vagy jellemző földta-ni, növénytani vagy állattani lelőhely milyen mértékben magyarázza a földfejlődés, vagy az élet kifejlődésének egyes állomásait. Meg kell azonban jegyezni, hogy a bizottságok a kulturális örökséget tartják dominánsnak a világörökség meghatározásánál, hiszen a 469 védetté nyilvánított helyből csak 120 a természeti rezervátum, s ezek nagy része is csak az elmúlt 15 év alatt került be a jegyzékbe. Az UNESCO-nak nincs elég ereje ahhoz, hogy meg is védje a teljes világörökséget. Ha például a jegyzékben szereplő és megőrzésre méltó helyet, amely egyébként egy adott ország tekintélyét is megnöveli, mégiscsak átalakítja, civilizálja, vagy éppen csak veszni hagyja egy ország, akkor a nemzetközi kulturális szervezet nem bünteti, nem veszi el a világörökséghez való tartozási jogát, s az ezzel járó támogatást sem. A rendszer tehát nem tökéletes és az UNESCO-nak nincs is lehetősége arra, hogy ezen változtatni tudjon. így fordulhat elő, hogy a spanyolországi El Coto de Donana Nemzeti Park lassanként kiszárad, az Egyesült Államokban lévő Yosemit Park a turisták inváziójától szenved, a Guinea és Elefántcsontpart határán lévő Szlovákiában amerikai befektetők ajánlkoztak... Nimba hegyet pedig a vasércbányászat veszélyezteti. Ugyanígy a Nigerben lévő természet- védelmi területek is veszélyben vannak, de ezeket a tuaregek elleni háború teszi tönkre. A legkirívóbb azonban a már említett Yellowstone Park esete, amely a veszélyeztetett körzetek vörös könyvébe került. Az ok nem az erdőtűz, amely végigpusztította, hanem az a széles körű geológiai kutatás, amelynek eredményessége esetén akár bányászat is elkezdődhet a legöregebb nemzeti parkban. Ezzel ellentétes példa lehet a scandolai természetvédelmi terület Korzika szigetén, amely Franciaországból egyedül vált a világörökség részévé s a francia nemzeti büszkeség a biztosítéka a megőrzésének. Szlovákiában szintén sok természetvédelmi terület, amelyek a rendszerváltozást követő időszakban kerültek a figyelem homlokterébe, amikor amerikai befektetők ajánlkoztak a turizmus fejlesztésére és szóba került a téli olimpia megrendezése is. Noha azóta az ügy vesztett aktualitásából, vélhetően nem került le véglegesen a napirendről. (100+1) Ha híres vagy, doktor lehetsz... Orvosok, jogászok évekig robotolnak, míg végre nevük elé írhatják a „dr.” titulust. „Menj el Amerikába, válj híressé” - tanácsolja most a Die Zwei magazin -, s hipp-hopp, fejedre kerül a doktori kalap. így lett doktor Robert de Niro vagy Steven Spielberg. Arnold Schwarzeneggert „dr. halálosztónak” is becézik. De vigyázat, Schwarzenegger nem - csak izomból áll! 1980-ban fejezte be tanulmányait a wis- consini egyetemen, amely később doktori titulussal értékelte drogellenes kampányát, valamint segítségét a mozgás- sérültek olimpiájának megrendezésében. Robert Redfordot, „a környezetvédőt és indiánbarátot” a Claremont Graduate School avatta díszdoktorrá. Születésnapi meglepetés Ki hinné, hogy a hollywoodi sztárok világában még olyasmi is létezik, mint a halálon túli szerelem. Pedig van ilyen, tapasztalhatta Candice Bergen. Amikor 50. születésnapja reggelén felébredt, mezei virágokból kötött hatalmas csokor fogadta lakószobájának asztalán. Csak férje, a tavaly novemberben elhunyt világhírű rendező, Louis Mailé tudta, hogy Candice a mezei virágokat szereti... A csokor mellett megtalálta azt a gyémántokkal és smaragddal kirakott nyakéket is, amelyről a filmsztár egy párizsi ékszerüzletben áradozott férjével tett utolsó francia- országi kirándulása során. Louis Maile súlyos beteg volt, amikor megbízta öccsét, mit vegyen nevében Candicenek 50. születésnapjára. Die Zwei Budapesti levél A szlovák nagykövetről Brogyányi Judit _________ Se nki sem tudhatja, talán maga Éva Mitrová asszony sem, hogy mire e sorok megjelennek, visszatér-e kutató orvosi hivatásához, vagy továbbra is diplomataként szolgálja Szlovákiát. Annyi bizonyos, hogy itt, Budapesten - természetesen szlovák források alapján - találgatások látnak napvilágot. Elgondolkodtató, miért érdekes Magyarországon, ki lesz a szlovák nagykövet. Az átlagos magyarországi újságolvasónak nyilván fogalma sincs róla, vajon a több mint nyolcszázmillió lakosú Indiának ki a budapesti nagykövete, pedig esetleg hallhatott arról, hogy e távoli ország diplomatái negyven évvel ezelőtt (az akkori moszkvai és budapesti nagykövet személyében) sikeresen beavatkoztak a magyar belügyekbe: közbenjárásukra kapott kegyelmet a halálraítélt Göncz Árpád, jelenlegi köztársasági elnök. Az átlagos magyar újságolvasó - ha érdeklődik az efféle hírek iránt - ismeri az amerikai, az orosz nagykövet nevét, de a szomszédos Ausztria hasonló rangú képviselőjéről jóformán sohasem hallott. Ismerték viszont Rudolf Chmelt, aki ugyan a szlovák miniszterelnök személyes ellenszenve miatt sosem lett szlovák nagykövet, ám ő volt az egykori Csehszlovákia utolsó budapesti képviselője. Persze, Chmelnek mindig is jó kapcsolatai voltak a magyar értelmiséggel, már akkor, amikor még Prágából intézte a csehszlovák írószövetség külföldi ügyeit. A tudós Mitrová asszony azonban - tudomásom szerint - korábban soha nem foglalkozott Magyarországgal. Miért vajon ez az érdeklődés a személye iránt? Vagy mi az oka annak, hogy amikor Karol Wlachovskynak távoznia kellett a Szlovák Intézet igazgatói posztjáról, annyi meleghangú cikkben búcsúztatták? Úgy gondolom, egyszerű a magyarázat. Az ádagos magyarországi újságolvasónak mindegy, személy szerint ki képviseli Szlovákiát a Stefánia úton, de egyáltalán nem mindegy: milyenek a szlovák-magyar kapcsolatok. Persze, nem a nagykövetek csinálják a politikát, információiktól, magatartásuktól azonban nagyon sok függ. Ha Mitrová asszony megy, akkor valószínűleg azért kell távoznia, mert nem volt eléggé ráhangolva a szlovák külpolitika magyarellenes irányzatára. Már Chmel is ezért lett kegyvesztett: igyekezett csillapítani az értelmeden vitákat, a tudatos vagy belpolitikai célokat szolgáló hazugságokat. Hát ezért érdekes, ki lesz Budapesten a szlovák nagykövet. A közeledés szolgálója akar-e lenni, vagy saját egyéni karrieije érdekében azt cselekszi majd, amit egyes pozsonyi kormánykörök kívánnak tőle. Felgyorsul a káros sejtek mozgása... Az alkohol és a rák Az alkoholfogyasztás következményeit kutató amerikai és izraeli tudósok kísérleteik során megállapították, hogy ha az alkoholszint a vérben eléri a két promile értéket, akkor a ráksejtek sokkal gyorsabban terjednek a szervezetben és sokkal könnyebben veszik az immun- rendszer állította akadályokat. Az Ohioi Állami Egyetetm onkológusai kísérleti állatokba különleges, a tüdősejtekben megtelepedő ráksejteket implantáltak. Ezeket általában a szervezet immunrendszere megsemmisíti még mielőtt odaérnének. Amikor az ember már jócskán részeg, tüdejébe negyvenszer több ráksejtjut el, mint józan állapotban. kÁRpÓTlÁS - pmVATÍZÁCÍÓ BBS INVEST RT. által üzemeltetett ű£> ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. SZLOVÁKIAI ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁJA- felvilágosítással- szaktanácsadással- a magyarországi privatizációs kínálat bemutatásával- és szakkiadványokkal áll minden érdeklődő rendelkezésére. INFORMÁCIÓ BBS Invest a.s. Letná 22,945 01 Komámo Tel.: 0819/40009, 2789 VK-588
