Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-19 / 20. szám

Hiány betegségek MÉSZ NÉLKÜL II. A növényeken kalciumhiány tapasztalható, ha kevés mész van a talajban, de akkor is, ha a gyökérzónából a növény nem tudja felven­ni. Relatív és tényleges 'Az esetek többségében az utóbbival, az ún. relatív tápanyaghiánnyal találkozunk. Leggyakrabban a környezeti tényezők okoz­zák:- a talaj nedvességtartalma alacsony, kevés az öntözés;- elszikesedés kezdődött a talajban, magas a sótartalom.- túl sok műtrá­gyát, elsősorban káli­umot és ammónia-nit­rogént adagoltunk;- nagyon magas a termesztőberendezés páratartalma, a nö­vény nem lélegzik;- a hideg, le­vegőtlen talaj, akadá­lyozott a gyökértevé­kenység;- asszimilációt za­varó hormonok, pl. gyomirtó szerek ma­radtak a talajban. Mind gyakrabban okoz hiánytüneteket a talaj alacsony, 0,1-0,2 %-nál kisebb mésztartalma. A mész mennyiségének csökkenését egyoldalú műtrágyázás (nem használunk kalciumot tartalmazó trágyát), túlzott öntözés (a mész kimosódik a gyökérzónából) okozza. Idősebb, 8-10 éves fóliaházakban elképzelhető, hogy a meszet a növények vonták ki a talajból. Mielőtt döntenénk a Ca-hiány megszűnte­tésének módjáról, győződjünk meg róla, hogy a talaj alacsony mésztartalmúval vagy a kalci­A paprikabogyókon, főleg a fehér termésűeken látható gyak ran a csúsrothadás, amely mészhiányt jelez A mészhiányos salátalevelek széle elhal. Hason­ló tünet tapasztalható a fejes- és a kelkáposzta levelén is umfel vétel zava­rával van-e dol­gunk. A helytelen diagnózis végze­tes lehet. Relatív mész- hiány esetén ne metszünk, mert a termés mennyi­sége és minősé­ge nem javul, a hiánytünetek sem csökkennek és vas-, bőr-, cink-, mangán-, súlyos esetekben magnéziumhiány alakulhat ki. Csak a labora­tóriumban végzett mészvizsgálat ad biztos eredményt. Meszezők A hajtatásban használható meszezőanya- gok kiválasztásánál a talaj tulajdonságait (magnéziumtartalmát), a beszerezhetőséget és az árát vegyük figyelembe. A hajtatott zöldségfélék meszezésénél előnyben részesülnek a magnéziumot is tar­talmazó talajjavító anyagok. A Kalcifer Mg az intenzív zöldségkultúrák talajjavítására al­kalmas. Mésztartalma 27%; 18%-nyi magné­ziumtartalmának több mint egy tizede vízben jól oldódó, a növények számára könnyen fel­vehető. A mész a hajtatásban nemcsak tápanyag, hanem talajjavító is, ezért az alkalmanként ki­szórt mennyiség (20-40 dkg/m~) körülbelül 50-100 szorosa a növény mészigényének. A kijuttatott mennyiséget a talaj mésztartalma és más kémiai tulajdonságai alapján határozzuk meg. Az uborka, a paradicsom, a sárgarépa, a petrezselyem, a bab, a zeller, a borsó és a tök érzékenyebbek a meszezésre. Ne csak az egy­szerre kiszórt mész mennyiségét mérsékeljük: a meszezés időpontját is tervezzük az ültetés­hez vagy a vetéshez viszonyítva korábbra. Kertészet és Szőlészet A klorózis Hiányos vasfelvétel, szakszerűtlen trágyázás A klorózis leggyakrabban a ritkán trágyázott, elhanya­golt szőlőben lép fel. Tünetei a levélen jelentkeznek, amelyek megsárgulnak, majd a szélük elhal, barnán beszárad; a növények gyengén fejlődnek, a termés pe­dig jelentősen csökken. A kórt a vashiány idézi elő. A vas leginkább a klo- rofilképzésben (levelek zöld színe) játszik szerepet. A vas hiánya gátolja az asszimilációt, a cukor képződé­sét, a levelek pedig sárgulnak. Az utóbbi biztos jele annak, hogy a mikroelemek felvételével gond van! Ha a folyamatot nem tudjuk megállítani, akkor a lombozat egyre sárgább lesz, csupán az erezet mentén marad zöld csík. Súlyosabb esetben a levelek lehullanak és a tőkék elpusztulnak. A sárgaság (vagy klorózis) főleg a kötöttebb, le­vegőtlen, hiányosan trágyázott, meszes domb- és hegyvidéki talajokon lép fel, de jelentkezik az alacso­nyabb koloidtartalmú homoktalajokon is. Esős időben a tünetek erősödnek, szárazabb időjárásnál csökken­nek. A hiányos vasfelvétel elsősorban a magas mészkon- centráció következménye; ugyanis a mészben gazdag talajokon a vasvegyületek kevésbé, a mészben sze­gény talajokon jól oldódnak. A 7 pH feletti talajokon a vasfelvétel zavart, 8 pH-nál pedig súlyos vashiány lép fel. Vashiányt okozhat a túlzott, szakszerűtlen trágyázás is, ha például a talajban nagyobb foszfát-, mangán- és rézfelesleg halmozódik fel. Minél hamarább kezdjük el a klorózis gyógyítását, az annál könnyebben megszüntethető. Ne feledjük, hogy a betegség a szőlő gyökerét is károsítja! Kisebb mértékű vashiány a Wuxal, Fitohorm és más lombtrá­gya rendszeres használatával megszüntethető. Szélsőségesebb esetben jó szolgálatot tehet a Seqest- ren 138 Fe vaskellát is. Egy kezelés 2-3 évig érezteti hatását. A gyorsabb gyógyítás érdekében a lomb- és a gyökér­kezelést együtt is alkalmazhatjuk. Leghatásosabb a kora tavaszi talajkezelés. A Seqestren 138 Fe-ből egy-egy tőkének 15-20 grammot adjunk. A szert egy ásónyom- nyira, 15-20 cm mélységbe dolgozzuk be a talajba. JAKAB ANDRÁS AZ ÜVEGHÁZI RÓZSA TERMESZTÉSE IV. A nyugalmi időszak és a metszés Az üvegházban termesztett ró­zsa vegetációs ideje hosszabb, mint a szabadföldön termesz­tetté. Elnyúlhat januártól (feb­ruártól) novemberig (decem­berig). Télen a légtér hőmér­sékletét 2-3 C-fokra kell le­csökkenteni és minimumra kell korlátozni az öntözést is. Közben pedig, ha a külső hőmérséklet nem süllyed a fagypont alá, rendszeresen szellőztetnünk is kell. A nyugalmi időszak 4-6 hé­tig tart, s közben az „öreg” le­velek lehullanak; a fiatal leve­lek viszont az egész tél folya­mán megmaradnak. A nyugal­mi időben a növekedés telje­sen leáll, s a növény készül az új vegetációs időszakra. Ha fagyos a november, akkor a nyugalmi időszakot már ko­rábban kiválthatjuk, s így már január 10-e körül elvégezhet­jük a visszametszést. Ha vi­szont a január eleje nagyon hideg, akkor ajánlatos a visszametszést 1-2 héttel el­halasztani. A nyugalmi időszakban végzett metszést alapozó met­szésnek tekintjük. Ilyenkor el­távolítjuk a gyenge és a vak­hajtásokat, az elöregedett vesszőket, s így a rózsatöve­ket megfelelő méretűre tudjuk alakítani. A jól elvégzett téli metszés egész évre biztosítja a jó minőségű virágképzést. A mély metszés késlelteti a virá­gok kifejlődését és a hajtások száma is kevesebb lesz. Az ültetést követő első nyugalmi időszakban a met­szést a talajtól kb. 30 cm-re végezzük. A következő évek­ben ezt a mgasságot 20 cm- rel emeljük, vagyis 2-3 rügy­re metszük vissza a tövet. A rózsabokrok így minden év­ben magasabbak lesznek. Az első évben csak egy hajtást hagyjunk meg és azt metszük vissza kb. 30 cm-re, a további években 2-3 hajtást hagyjunk meg és azokat metszük vissza 2-3 szemre. így a tő szép bo­korrá nevelhető és évről-évre nagyobb lesz. Az 5.-6. évben elérheti az 1,20-1,40 métert is. Az ültetvényt a vegetációs időszakban állandóan figyel­jük, s távolítsuk el a gyenge és az erősen beárnyékol® haj­tásokat, mert azokon nem fejlődik szép virág, vagy vak­hajtásokká alakulnak. A met­szést mindig 5-10 mm-rel a rügy (szem) fölött végezzük. Jó tudni, hogy a magasabb csonk hamar meggombásodik, a mélyebbnél viszont elszá­radhat a rügy. A levágott haj­tásokat és a lehulló leveleket az új hajtások védelme érde­kében távolítsuk el. A metszés befejeztével tőzeges trágyával fedjük le a talajt, majd vízzel bőven árasszuk el. OLAGYAY EDE agrármérnök Szerkeszti: Pomichal Richard H. J. peredi olvasónk három almafajta, a Doris, Melodie és a Melrose fajták tulajdonságaira volt kíváncsi; azonkívül azt is szeretné tudni, hogyan lehetne a már kiültetett fák növekedését lelassítani, visszafogni, akár azon az áron, hogy kevesebb termést hoznak. Kérdéseire Miklós Dénes kertészmérnök válaszol. Háztájiba, gyümölcsösbe mennyiségének csökkentése. A gyü­mölcsfák növekedése elsősorban a nitrogénellátástól függ, ezért az ilyen tartalmú műtrágya használatát egy időre mellőzni kell. A hiedelemmel ellentétben nem szabad túl erős metszést alkalmazni, de metszéskor a hajtásokat, ágakat teljesen, tőből kell eltávolítani. Következő módszer az erőteljes su­dár levágása. Doris Csehszlovákiában nemesítették ki. Fajtajegyzékünkben 1968-tól szere­pel. Középerős növekedésű, levelei nagyok, virágai fehéresrózsaszínűek, nagyok. Gyümölcsei közepesek vagy nagyok. Héja sárga, nagyrészt vilá­gospirossal fedve. Húsa lédús, ízle­tes. Gyümölcsét szeptember köze­pétől október elejéig szedjük. A szü­ret idejét a termőhely szerint vá­lasszuk meg. A nyomódásra érzéke­nyek, ezért elsősorban friss fogyasz­tásra alkalmasak. Perspektivikus fajta; háztájiba, ül­tetvénybe - akár sövényként is - egyaránt alkalmas. Melodie Szintén a volt Csehszlovákiában nemesítették ki. Fája középerős növe­kedésű. Hajtásai barnáspirosak. Leve­li középnagyok, sötétzöldek. Virágai szintén középnagyok, a tavaszi fa­gyokkal szemben eléggé ellenállóak. Korán, rendszeresen és gazdagon te­rem. Gyümölcsei nagyok, majdnem gömb alakúak. Héjuk színe sárgás­zöld, nagyrészt élénkpirossal fedve. Húsa sárgás, lédús, finom, kicsit aro- matikus. Október első felében szed­hető, novemberben fogyasztható, s megfelelő tárolás esetén márciusig el­tartható. Gyümölcse jól bírja a szállí­tást. Mind közvetlen fogyasztásra, mind feldolgozásra alkalmas. Telepítése háztájiba és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Melrose A fák nö­vekedését többféle mó­don is lelas­síthatjuk. Ilyen módszer a tápanyagután­pótlás visszafogása, az egyes tápanyagok Alkalmazom az ágak gyűrűzését is. Ilyenkor az ág kérgét a kambiumig bevágom, de egy keskeny hidat meg­hagyok. A kéreg kimetszése után a gyűrűt kenjük be oltóviasszal. Van szorítós gyűrűzés is, melyhez vasta­gabb drótot használjunk. E utóbbi két módszernek az a célja, hogy csökkentse az asszimilátumok (a növény által megtermelt szerves anyagok) áramlását. A gyűrűzést rendszerint májusban végezzük a váz­ágak csatlakozásánál, majd június vé- gén-július elején vegyük le, így a seb őszig beforr. Alkalmazni lehet az ágak meghaj- lítását is. A függőlegesen álló vesszők erőteljesen hajtanak ki. Mi­nél inkább megkö­zelíti a vessző hely­zete a vízszintet, annál gyengébb hajtások nőnek raj­tuk. MIKLÓS DÉNES kertészmérnök A melodie almafajta Az USA-ból származik. Fája mérsé­kelt növekedésű. Későn fordul termőre, termőképesége jó. Szeptember végén szüretelhető, de akár májusig is eltart­ható. Igyekezzünk eltalálni az optimális szüreti időt, mert előtte vagy utána szedve tárolhatósága jelentősen romlik. Gyümölcse nagy; húsa sárgásfehér, il­latos, kicsit savanykás. Fényigényes gyümölcse csak megfelelő megvilágí­tásnál színeződik szépen. Kitűnő áruér­téke és jó tárolhatósága miatt telepítése ajánlható. Megjegyzendő, hogy varasodásra fo­gékony fajta. Nitrogén­elvonás, gyűrűzés HÁZUNK TÁJA 1996. május 19. IiBSÚmBp

Next

/
Thumbnails
Contents