Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-05 / 18. szám

Az átültetés előtt a cserepet „le kell veregetni” a növényről. Ez úgy törté­nik, hogy kézbe véve a cserepet ol­dalról tenyerünkkel megütögetjük - így a föld a falánál meglazul majd az asztalon, oldalára fordítva a csere­pet, lehúzzuk a növényről. Az elhalt gyökérágakat, vagy ha azok túlságosan behálózták a talajt, egy részüket éles késsel levágjuk. Az elhalt hajtásokkal, elszáradt virágok­kal ugyanígy teszünk. Ha a felső ta­lajréteg moszatos (zöld), akkor azt eltávolítjuk. Az új, nagyobb cserépbe a növényt a földlabdánál fogva óvatosan belee­resztjük. Ügyeljünk rá, hogy a nö­vény középen legyen és egyenesen álljon. Az új virágföldet kézzel tölt­jük az edénybe. Ne használjunk kü­lönféle szerszámokat (lapátot), mert megsérthetik a gyökeret. A földet egyenletesen rakjuk körbe, s közben 2-3 cmnyi rétegenként óvatosan tö- mörítsük. Ügyeljünk rá, hogy a nö­vény az átültetés után is olyan maga­san álljon, mint ahogyan korábban volt. A föld viszont a cserép pere­métől 4-5 mm-rel lejjebb legyen, ne­hogy az öntözővíz kimossa. Az átültetést a beöntözéssel zárjuk, mikor is a cserép földjét teljesen át kell áztatni, ha a cserép alján lévő lyukból már csepeg a víz, akkor a be- öntözést befejezhetjük. Újra csak 2-3 nap múlva kell öntöznünk, de csak annyi vízzel, hogy a föld nyirkos le­gyen. A frissen átültetett növényt ne tegyük a napra, vagy túl huzatos helyre. Ha a virágágyból cserépbe akarjuk átültetni a növényt, akkor használ­junk ásót. Jó tudni, hogy a gyökérzet átmérője általában megegyezik a vi­rág lombozatának átmérőjével. En­nek ellenére mindig nagyobb földlab­dával együtt emeljük ki, így a gyöke­rek sérülése elkerülhető. A felesleges földet utána leválaszthatjuk. Van úgy, hogy az egész növényt cserepestül ültetjük át, ezt nevezzük kisüllyesztésnek. A kiszemelt helyen ássunk gödröt; aljára tegyünk egy tetőfedő cserepet, falemezt vagy mást, megakadályozandó á növény legyökerezését. A gödör falát locsol­juk be. A cserepet olyan mélyre sül­lyesszük, hogy pereme ne látszon ki a talajból. Az így kihelyezett növényt cserepesnövényként kell öntözni. A kisüllyesztést akkor alkalmazzuk, ha a növényt (pl. egyes örökzöldeket, cserepes fenyőt) télen zárt helyen kell teleltetni. MIKLÓS DÉNES kertészmérnök A FALUSI és kisvárosi porták elma­radhatatlan része a kerítés. A kerítés­nek többféle funkciót kell betöltenie: egyrészt biztonságot kell nyújtania, meg kell szűrnie az utca zajait, vissza kell tartania az utca porát, másrészt esztétikusnak kell lennie, s fenn kell tartania az udvar, a ház kapcsolatát a degben a levelei károsodhatnak, sőt meg is fagy. Tavasszal azonban gyö­kereiből újra sarjad. A kereklevelű fagyai (Ligustrum ova- lifolium) sövényként gyakorta nevelt faj. A félámyékos fekvést kedveli. Télen ennek a levele gyakorta lefagy, s na­gyobb hidegben a vesszői is károsodhat­A gyertyán (Carpinus betulus) an­nak ellenére, hogy tövisei, tüskéi nin­csenek, mégis áthatolhatatlan sövényt alkot. Az árnyékot jól tűri, jól metsz­hető, viszonylag igénytelen faj. Ned­ves, mészben gazdag talajon akár 3 méter magasra is nevelhető. Közismert sövénycseije a puszpáng Barokk kertekből falusi portákra SÖVÉNYEK NÖVÉNYEI külvilággal. Ezeknek a követelmények­nek bizony nem könnyű eleget tenni. Sikeres megoldásokkal viszonylag csak ritkán találkozhatunk. A legsike­resebb megoldásnak valószínűleg az élősövény tekinthető, amely, ha megfe­lelő cserjéből kellő módon telepített, megállítja a betolakodókat, távol tartja az utca porát s a közlekedés zaját. Egyúttal esztétikus is, s némi gyakor­lattal könnyen karbantartható, nyírható. Az élősövény telepítésének egyik fontos feltétele a megfelelő faj kivá­lasztása. Ehhez szeretnénk most né­hány tippet adni. A bükk (Fagus sylvatica) viszonylag igényes faj, amely nehezebb, nedves talajokon alkalmas élősövénynek. így nevelve, nyírva 3 méteresre is megnő. Levelei az ősszel sárgásbarnára szí- neződnek. A babérmeggy (Laurocerasus offici­nalis) nagy, fényes örökzöld leveleivel szépen díszít. Olyan helyre ültessük, ahol télen védett, ugyanis nagyobb hi­nak, ezért inkább a melegebb vidékeken telepítsük. Két méter magas sövénnyé formálható, gazdagon virágzik. A Lonicera nitida nevű loncfaj általá­ban nagyon buján tenyészik, ezért gyakrabban kell nyírni. Kicsi, 6-12 mm-es tojásdad levelei örökzöldek. (Buxus). Sűrű ágú, tömött növekedésű, örökzöld bokor. Kedveli a félárnyékos helyet, jól tűri a nyírást, formálást. Száraz, napos helyen egy rovarfaj, a buxuslégy károsítja. A puszpángot ré­gebben gyakran ültették kastélypar­kokba, temetőkbe, ezért manapság ­mivel úgymond „temetői hangulatot” áraszt - kissé idegenkednek tőle. Meg­felelő helyre ültetve már csak azért is több figyelmet igényelhet, mivel jól bírja a szennyezett elvegőt. A sóskaborbolya nem (Berberis) több faja is alkalmas arra. hogy sövénnyé for­máljuk. A közönséges sóskaborbolya (B. vulgáris) árnyék- és szárazságtűrő, de eléggé érzékeny a lisztharmatra. A B. thubergii jól tűri a légszennyezést, s lisztharmatra kevésbé érzékeny. A B. julianae örökzöld, szárazság és „várostűrő” faj. Napon és árnyékban egyaránt szépen díszlik. Levelei ősszel először sárgára, majd pirosra szí- neződnek. A sövényként való hasznosí­tása mellett kiválóan alkalmas arra, hogy a füves területek szélét lezárva megakadályozza a taposást. A tiszafa (Taxus baccata) még az erős nyírást, alakítást is nagyon jól tűri. Tűző napon és árnyékban is jól érzi magát. Korábban a barokk kertek egyik kedvelt növénye volt. Manapság is több figyel­met érdemel. Ne feledjük azonban, hogy a tiszafa szinte minden része - ki­véve a piros magköpenyt - mérgező, s ha a háziállatok fogyasztanak belőle, akkor az pusztulásukat okozhatja. A TŰZTÖVIS (Pyracantha coccí­nea) 2 méterre megnő, edzett, nagy díszértékű bokor. Elviseli még a nagy­városok szennyezett levegőjét is. Napos és árnyékos helyre egyaránt telepíthető. Nagyobb teleken, mint például az idei, erősen károsodhat, de tőről tavasszal újra kihajt. Örökzöld leveleivel, na­rancsvörös bogyóival télen is díszít.-r­Az üvegházi rózsa szaporítása A DALMÁT ROVARPORVIRÁG Ahhoz, hogy a rózsaállomány hiányta­lan legyen, nagyon fontos a helyben történő szaporítás. Ez négyféleképpen történhet: pótlásra tartott egyéves bok­rokkal, nyári alvórügyekkel való ol­tással, vagy dugványok gyökerezteté- sével, illetve téli oltással. Az egy­szerűsége miatt a dugványok gyöke- reztetését ajánlom, mivel nem túl munkaigényes, olcsón kivitelezhető, a dugványok az anyanövényről egész évben szedhetők és sok van belőlük. A dugványokkal történő szaporítás­nál ismernünk kell az egyes fajták tu­lajdonságait, azt, hogy melyik terem jól saját gyökérzetén, tehát alany nél­kül. Jó eredmény várható például a So­ma változattól, amely viszonylag gyor­san gyökereztethető. Tudni kell azt is, hogy a sárga változatok dugványokkal csak nagyon nehezen szaporíthatok. A dugványok készítéséhez olyan fé­lig elfásodott hajtásokat választunk ki, amelyek csúcsán már színes bimbó ta­lálható. Ezt a hajtást daraboljuk fel egyleveles részekre, majd szaporítólá­dákba (tőzeg és perlit keverékébe) egy­mástól 8-10 cm távolságra elültetjük. Szaporítás célját szolgálhatják a vakhajtások is, amelyeket óvatosan kézzel válasszunk le a szárról. A gyö- kereztetés 22 C-fokon történjen. Az is fontos, hogy a magas páratartalom mellett elegendő fényt kapjanak. Ha a páratartalmat másképp nem tudjuk biztosítani, ajánlatos a gyökereztetés első hetében ködösítő öntözéssel na­ponta többször megnedvesíteni a dug­ványokat, illetve a helyiség légterét. Erős napsütésnél pedig árnyékolással védjük a dugványokat. Sikeres munka esetén a gyökerezte­tés három hét alatt befejeződik. A műveletet az egész év folyamán vé­gezhetjük. A meggyökeresedett dug­ványokat cserépben vagy fóliazacskó­ban tovább nevelhetjük, vagy állandó helyükre ültethetjük ki. A meggyökeresedést különféle ser­kentőanyagokkal (stimulátorokkal) meggyorsíthatjuk. Erre a célra nagyon jól megfelel a (S-indolil vajsav 0,05-0,1%-os vizes oldata, amit öntö­zéssel juttatunk ki a táptalajba. A leírt módszerrel gyakorlat hiányá­ban és kevés szakismeret mellett is aránylag gyorsan olcsó ültetőanyag­hoz juthatunk. OLGYAY EDE agrármérnök A krizantémokkal és a margitvirággal együtt a fészkesek családjába tartozik. Tu­dományos neve (Chrysanthemum cinerari- aefolium) a görög chrüszosz = arany és anthemon = virágocska szóból eerd. Melegvérűekre nem mérgező A 19. században fedezték fel a Dalmát- parton vadon előforduló növény rovarölő hatását. A századforduló táján Dalmáciában, később Japánban, majd Afrika egyes orszá­gaiban termesztették. Az ötvenes években a DDT erősen visszaszorította, de az a tény, hogy a melegvérű állatokra nem mérgező és a rovarok nem válnak ellenállóvá vele szem­ben, nem engedte feledésbe merülni. Évelő, rövid, vastag gyökértörzséből számtalan gyökér ered. Levelei 2-3-szo- rosan szeldeltek, cimpái vékonyak, foná- kukon ezüstösen selymesek. A mintegy félméteres szárvégén magányosan állnak a virágok. A megerősödött töveken 200-300 virágzat is lehet. Nyelves virá­gai fehérek, sugárvirágai sárgák, a kinyílt virágzat átmérője 4-5 cm. Nálunk is termeszthető Sőt a termesztésből kivadulva tisztáso­kon, erdőszéleken már vadon is megtalálha­tó. Vékony termőrétegű, lepusztult köves ta­lajokon is megél, sőt sótűrő képessége révén a szikeseken is megkísérelhető a termeszté­se. Fagyzugos hely kivételével bárhová tele­píthető. Fényigényes! Árnyékban hatóa­nyagtartalma akár a felére is csökkenhet! Ősszel vagy tavasszal tőosztással sza­porítják. Magról is vethető, de lassú fejlődése miatt célszerű tavasszal elvetni. A magok kettő-négy évig őrzik meg csi- rázóképességüket. A megerősödött palántákat nyár végén, ősszel ültessük végleges helyükre, 30x40 cm-es kötésben. Teljes virágzására csak a második évtől számíthatunk. Júniusban virágzik Ilyenkor kézzel vagy géppel levágják, megszárítják, majd porrá őrlik. A por ön­magában is jó rovarirtó. Az őrleményből benzines desztillációval piretrin olajat vonnak ki, amelyből 1-2 csepp is elég az aeroszolos palackba. A növény minden része tartalmaz rova­rölő anyagot: piretrint, cinerint, jázminok. A legtöbb hatóanyag (2,5%) a virágzat­ban és (4,5%) a magházban található. Szezaminnal keverve megnő a hatása és a bomlása is lelassul. A belőle készített rovarirtószerekkel biz­tonságosan fertőtleníthetők az élelmiszer- raktárak, istállók. A lakásban bolhák, sváb­bogarak, bőrélősködők, valamint levéltet- vek ellen is hatásos. Szúnyogok, legyek és molyok ellen is sikerrel alkalmazzák. Előnyös rovarölő tulajdonságai miatt minden kertben helye lenne, annál is in­kább, mert szép dísznövény. Sziklakertek­be, gyepek, utak szegélyére ültethetjük. Kertészet és Szőlészet Helyreigazítás Kedves olvasó­ink! A Vasárnap 15. számában, a Házunk tája olda­lán, az Olvasói le­vél című rova­tunkban sajnála­tos tévedés tör­tént. A levél író­jának, Borsiczky Irénnek lakhelyét tévesen Me- gyercsként jelöl­tük meg. Bor­siczky Irén őszi- rózsa-nemesítő lakhelye Keszeg- falva. Olvasóink, s le- vélírónk szíves elnézését kérjük. Szerkeszti: Pomichal Richárd Nitrátok a zöldségben II. Az egyes zöldségekben a nitrátok különböző mennyiségben fordulnak elő. Legtöbbet tar­talmaznak az ún. leveles zöldségek, a saláta, spenót, sóska, illetve azok a zöldségfélék, amelyeknek a gyökerét, vagy a gumóját fo­gyasztjuk; ezek a retek, cékla, karalábé, ki­sebb mértékben a répa és a petrezselyem. A legkevesebb nitrátot a zöldségfélék gyümöl­cse tartalmaz. Ilyen gyümölcstermő fajok a paradicsom, az uborka, a paprika, illetve a bab és a borsó. Ez tehát a magyarázata, hogy az egészségügyi minisztérium által kiadott előírásban a megengedett legmagasabb nitrát­mennyiség zöldségfajonként változik. Az előírt, a megengedett értéket nem meg­haladó nitrát- és nitrittartalom káros hatása a felnőtteknél alig nyilvánul meg, mivel a zöld­ségben található C-vitamin ezt a káros hatást semlegesíti. Természetesen, ha nagyon sok nitrátot tartalmaz a zöldség, akkor már a C-vi­tamin sem tudja annak hatását semlegesíteni. Az első fontos lépés, amellyel a zöldségek magas nitrát-, illetve nitrittartalmának kialaku­lását megelőzhetjük, a talaj ásványianyag­összetételének kivizsgálása. Ezt - megfelelő felszereltséggel rendelkező agrolaboratórium- ban - érdemes évente egyszer elvégeztetni. Ennek eredményei alapján gazdaságosan tu­dunk trágyázni, s így egy jelentős pénzmegta­karítás mellett növényeink is egészségesebben fejlődnek, s nem utolsósorán nitrit- és nitrát­tartalmuk sem lesz magas. Fokozottan érvé­nyes ez a téli, kora tavaszi hónapokban a fóliá­ban termesztett zöldségnél, mivel a gyors haj­tatás során a kedveződen fényviszonyok miatt több nitrogénvegyület halmozódhat fel. A zöldségekben ugyanis egy nitrátreduktáz nevű enzim található, amely a napfény hatására ak­tivizálódik és lebontja a növényekbe került nitrátok jelentős részét; ha kevés napfény éri a zöldséget, akkor ez az enzim nem tudja hatását kifejteni, s így a nitrátok mennyisége állandó­an növekszik. Ugyanaz a zöldség, ugyanabban az ágyúsban ezért a reggeli órákban több nitrá­tot tartalmaz, mint délután, amikor 4-5 órás napsütés érte. Ha este öntözünk, akkor még több nitrogénvegyületet szívnak fel a növé­nyek, s mivel éjjel az enzim nem működhet, a mennyiségük állandóan növekszik. Reggeli öntözésnél mindez kedvezően alakul. Összefoglalva az ismert tényeket: a magas nitráttartalom megelőzésének az alapja a talaj összetételének szakszerű kivizsgálása, az op­timális tápanyagutánpótlás és a megfelelő ön­tözés. Így érhetjük el, hogy zöldségeink nit­rát-, illetve nitrittartalma az előírt mennyisé­get ne haladja meg. NAGY LÁSZLÓ A Transit FI féldeterminált, korai, gömb alakú gyümölcsöt termő paradi­csom. Szabadföldi, friss fogyasztásra al­kalmas fajta. Ellenálló a dohánymozaik- vírussal, a barnapenészes levélfoltosság­gal, a fuzáriumos hervadással, valamint a verticillumos hervadással szemben. A Mohikán FI uborka túlnyomóan nővirágú, hosszú tenyészidejű, közép­erős növésű fajta. Támrendszerrel, síkműveléssel egyaránt termeszthető. Ellenálló az álperenoszpóra, a liszthar­mat és az uborkamozaik-vírussal szem­ben UANLAT; HÁZUNK TÁJA _______ ____ _____ _____ 1996. május 5. I/Bsámap

Next

/
Thumbnails
Contents