Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-05 / 18. szám
Az átültetés előtt a cserepet „le kell veregetni” a növényről. Ez úgy történik, hogy kézbe véve a cserepet oldalról tenyerünkkel megütögetjük - így a föld a falánál meglazul majd az asztalon, oldalára fordítva a cserepet, lehúzzuk a növényről. Az elhalt gyökérágakat, vagy ha azok túlságosan behálózták a talajt, egy részüket éles késsel levágjuk. Az elhalt hajtásokkal, elszáradt virágokkal ugyanígy teszünk. Ha a felső talajréteg moszatos (zöld), akkor azt eltávolítjuk. Az új, nagyobb cserépbe a növényt a földlabdánál fogva óvatosan beleeresztjük. Ügyeljünk rá, hogy a növény középen legyen és egyenesen álljon. Az új virágföldet kézzel töltjük az edénybe. Ne használjunk különféle szerszámokat (lapátot), mert megsérthetik a gyökeret. A földet egyenletesen rakjuk körbe, s közben 2-3 cmnyi rétegenként óvatosan tö- mörítsük. Ügyeljünk rá, hogy a növény az átültetés után is olyan magasan álljon, mint ahogyan korábban volt. A föld viszont a cserép peremétől 4-5 mm-rel lejjebb legyen, nehogy az öntözővíz kimossa. Az átültetést a beöntözéssel zárjuk, mikor is a cserép földjét teljesen át kell áztatni, ha a cserép alján lévő lyukból már csepeg a víz, akkor a be- öntözést befejezhetjük. Újra csak 2-3 nap múlva kell öntöznünk, de csak annyi vízzel, hogy a föld nyirkos legyen. A frissen átültetett növényt ne tegyük a napra, vagy túl huzatos helyre. Ha a virágágyból cserépbe akarjuk átültetni a növényt, akkor használjunk ásót. Jó tudni, hogy a gyökérzet átmérője általában megegyezik a virág lombozatának átmérőjével. Ennek ellenére mindig nagyobb földlabdával együtt emeljük ki, így a gyökerek sérülése elkerülhető. A felesleges földet utána leválaszthatjuk. Van úgy, hogy az egész növényt cserepestül ültetjük át, ezt nevezzük kisüllyesztésnek. A kiszemelt helyen ássunk gödröt; aljára tegyünk egy tetőfedő cserepet, falemezt vagy mást, megakadályozandó á növény legyökerezését. A gödör falát locsoljuk be. A cserepet olyan mélyre süllyesszük, hogy pereme ne látszon ki a talajból. Az így kihelyezett növényt cserepesnövényként kell öntözni. A kisüllyesztést akkor alkalmazzuk, ha a növényt (pl. egyes örökzöldeket, cserepes fenyőt) télen zárt helyen kell teleltetni. MIKLÓS DÉNES kertészmérnök A FALUSI és kisvárosi porták elmaradhatatlan része a kerítés. A kerítésnek többféle funkciót kell betöltenie: egyrészt biztonságot kell nyújtania, meg kell szűrnie az utca zajait, vissza kell tartania az utca porát, másrészt esztétikusnak kell lennie, s fenn kell tartania az udvar, a ház kapcsolatát a degben a levelei károsodhatnak, sőt meg is fagy. Tavasszal azonban gyökereiből újra sarjad. A kereklevelű fagyai (Ligustrum ova- lifolium) sövényként gyakorta nevelt faj. A félámyékos fekvést kedveli. Télen ennek a levele gyakorta lefagy, s nagyobb hidegben a vesszői is károsodhatA gyertyán (Carpinus betulus) annak ellenére, hogy tövisei, tüskéi nincsenek, mégis áthatolhatatlan sövényt alkot. Az árnyékot jól tűri, jól metszhető, viszonylag igénytelen faj. Nedves, mészben gazdag talajon akár 3 méter magasra is nevelhető. Közismert sövénycseije a puszpáng Barokk kertekből falusi portákra SÖVÉNYEK NÖVÉNYEI külvilággal. Ezeknek a követelményeknek bizony nem könnyű eleget tenni. Sikeres megoldásokkal viszonylag csak ritkán találkozhatunk. A legsikeresebb megoldásnak valószínűleg az élősövény tekinthető, amely, ha megfelelő cserjéből kellő módon telepített, megállítja a betolakodókat, távol tartja az utca porát s a közlekedés zaját. Egyúttal esztétikus is, s némi gyakorlattal könnyen karbantartható, nyírható. Az élősövény telepítésének egyik fontos feltétele a megfelelő faj kiválasztása. Ehhez szeretnénk most néhány tippet adni. A bükk (Fagus sylvatica) viszonylag igényes faj, amely nehezebb, nedves talajokon alkalmas élősövénynek. így nevelve, nyírva 3 méteresre is megnő. Levelei az ősszel sárgásbarnára szí- neződnek. A babérmeggy (Laurocerasus officinalis) nagy, fényes örökzöld leveleivel szépen díszít. Olyan helyre ültessük, ahol télen védett, ugyanis nagyobb hinak, ezért inkább a melegebb vidékeken telepítsük. Két méter magas sövénnyé formálható, gazdagon virágzik. A Lonicera nitida nevű loncfaj általában nagyon buján tenyészik, ezért gyakrabban kell nyírni. Kicsi, 6-12 mm-es tojásdad levelei örökzöldek. (Buxus). Sűrű ágú, tömött növekedésű, örökzöld bokor. Kedveli a félárnyékos helyet, jól tűri a nyírást, formálást. Száraz, napos helyen egy rovarfaj, a buxuslégy károsítja. A puszpángot régebben gyakran ültették kastélyparkokba, temetőkbe, ezért manapság mivel úgymond „temetői hangulatot” áraszt - kissé idegenkednek tőle. Megfelelő helyre ültetve már csak azért is több figyelmet igényelhet, mivel jól bírja a szennyezett elvegőt. A sóskaborbolya nem (Berberis) több faja is alkalmas arra. hogy sövénnyé formáljuk. A közönséges sóskaborbolya (B. vulgáris) árnyék- és szárazságtűrő, de eléggé érzékeny a lisztharmatra. A B. thubergii jól tűri a légszennyezést, s lisztharmatra kevésbé érzékeny. A B. julianae örökzöld, szárazság és „várostűrő” faj. Napon és árnyékban egyaránt szépen díszlik. Levelei ősszel először sárgára, majd pirosra szí- neződnek. A sövényként való hasznosítása mellett kiválóan alkalmas arra, hogy a füves területek szélét lezárva megakadályozza a taposást. A tiszafa (Taxus baccata) még az erős nyírást, alakítást is nagyon jól tűri. Tűző napon és árnyékban is jól érzi magát. Korábban a barokk kertek egyik kedvelt növénye volt. Manapság is több figyelmet érdemel. Ne feledjük azonban, hogy a tiszafa szinte minden része - kivéve a piros magköpenyt - mérgező, s ha a háziállatok fogyasztanak belőle, akkor az pusztulásukat okozhatja. A TŰZTÖVIS (Pyracantha coccínea) 2 méterre megnő, edzett, nagy díszértékű bokor. Elviseli még a nagyvárosok szennyezett levegőjét is. Napos és árnyékos helyre egyaránt telepíthető. Nagyobb teleken, mint például az idei, erősen károsodhat, de tőről tavasszal újra kihajt. Örökzöld leveleivel, narancsvörös bogyóival télen is díszít.-rAz üvegházi rózsa szaporítása A DALMÁT ROVARPORVIRÁG Ahhoz, hogy a rózsaállomány hiánytalan legyen, nagyon fontos a helyben történő szaporítás. Ez négyféleképpen történhet: pótlásra tartott egyéves bokrokkal, nyári alvórügyekkel való oltással, vagy dugványok gyökerezteté- sével, illetve téli oltással. Az egyszerűsége miatt a dugványok gyöke- reztetését ajánlom, mivel nem túl munkaigényes, olcsón kivitelezhető, a dugványok az anyanövényről egész évben szedhetők és sok van belőlük. A dugványokkal történő szaporításnál ismernünk kell az egyes fajták tulajdonságait, azt, hogy melyik terem jól saját gyökérzetén, tehát alany nélkül. Jó eredmény várható például a Soma változattól, amely viszonylag gyorsan gyökereztethető. Tudni kell azt is, hogy a sárga változatok dugványokkal csak nagyon nehezen szaporíthatok. A dugványok készítéséhez olyan félig elfásodott hajtásokat választunk ki, amelyek csúcsán már színes bimbó található. Ezt a hajtást daraboljuk fel egyleveles részekre, majd szaporítóládákba (tőzeg és perlit keverékébe) egymástól 8-10 cm távolságra elültetjük. Szaporítás célját szolgálhatják a vakhajtások is, amelyeket óvatosan kézzel válasszunk le a szárról. A gyö- kereztetés 22 C-fokon történjen. Az is fontos, hogy a magas páratartalom mellett elegendő fényt kapjanak. Ha a páratartalmat másképp nem tudjuk biztosítani, ajánlatos a gyökereztetés első hetében ködösítő öntözéssel naponta többször megnedvesíteni a dugványokat, illetve a helyiség légterét. Erős napsütésnél pedig árnyékolással védjük a dugványokat. Sikeres munka esetén a gyökereztetés három hét alatt befejeződik. A műveletet az egész év folyamán végezhetjük. A meggyökeresedett dugványokat cserépben vagy fóliazacskóban tovább nevelhetjük, vagy állandó helyükre ültethetjük ki. A meggyökeresedést különféle serkentőanyagokkal (stimulátorokkal) meggyorsíthatjuk. Erre a célra nagyon jól megfelel a (S-indolil vajsav 0,05-0,1%-os vizes oldata, amit öntözéssel juttatunk ki a táptalajba. A leírt módszerrel gyakorlat hiányában és kevés szakismeret mellett is aránylag gyorsan olcsó ültetőanyaghoz juthatunk. OLGYAY EDE agrármérnök A krizantémokkal és a margitvirággal együtt a fészkesek családjába tartozik. Tudományos neve (Chrysanthemum cinerari- aefolium) a görög chrüszosz = arany és anthemon = virágocska szóból eerd. Melegvérűekre nem mérgező A 19. században fedezték fel a Dalmát- parton vadon előforduló növény rovarölő hatását. A századforduló táján Dalmáciában, később Japánban, majd Afrika egyes országaiban termesztették. Az ötvenes években a DDT erősen visszaszorította, de az a tény, hogy a melegvérű állatokra nem mérgező és a rovarok nem válnak ellenállóvá vele szemben, nem engedte feledésbe merülni. Évelő, rövid, vastag gyökértörzséből számtalan gyökér ered. Levelei 2-3-szo- rosan szeldeltek, cimpái vékonyak, foná- kukon ezüstösen selymesek. A mintegy félméteres szárvégén magányosan állnak a virágok. A megerősödött töveken 200-300 virágzat is lehet. Nyelves virágai fehérek, sugárvirágai sárgák, a kinyílt virágzat átmérője 4-5 cm. Nálunk is termeszthető Sőt a termesztésből kivadulva tisztásokon, erdőszéleken már vadon is megtalálható. Vékony termőrétegű, lepusztult köves talajokon is megél, sőt sótűrő képessége révén a szikeseken is megkísérelhető a termesztése. Fagyzugos hely kivételével bárhová telepíthető. Fényigényes! Árnyékban hatóanyagtartalma akár a felére is csökkenhet! Ősszel vagy tavasszal tőosztással szaporítják. Magról is vethető, de lassú fejlődése miatt célszerű tavasszal elvetni. A magok kettő-négy évig őrzik meg csi- rázóképességüket. A megerősödött palántákat nyár végén, ősszel ültessük végleges helyükre, 30x40 cm-es kötésben. Teljes virágzására csak a második évtől számíthatunk. Júniusban virágzik Ilyenkor kézzel vagy géppel levágják, megszárítják, majd porrá őrlik. A por önmagában is jó rovarirtó. Az őrleményből benzines desztillációval piretrin olajat vonnak ki, amelyből 1-2 csepp is elég az aeroszolos palackba. A növény minden része tartalmaz rovarölő anyagot: piretrint, cinerint, jázminok. A legtöbb hatóanyag (2,5%) a virágzatban és (4,5%) a magházban található. Szezaminnal keverve megnő a hatása és a bomlása is lelassul. A belőle készített rovarirtószerekkel biztonságosan fertőtleníthetők az élelmiszer- raktárak, istállók. A lakásban bolhák, svábbogarak, bőrélősködők, valamint levéltet- vek ellen is hatásos. Szúnyogok, legyek és molyok ellen is sikerrel alkalmazzák. Előnyös rovarölő tulajdonságai miatt minden kertben helye lenne, annál is inkább, mert szép dísznövény. Sziklakertekbe, gyepek, utak szegélyére ültethetjük. Kertészet és Szőlészet Helyreigazítás Kedves olvasóink! A Vasárnap 15. számában, a Házunk tája oldalán, az Olvasói levél című rovatunkban sajnálatos tévedés történt. A levél írójának, Borsiczky Irénnek lakhelyét tévesen Me- gyercsként jelöltük meg. Borsiczky Irén őszi- rózsa-nemesítő lakhelye Keszeg- falva. Olvasóink, s le- vélírónk szíves elnézését kérjük. Szerkeszti: Pomichal Richárd Nitrátok a zöldségben II. Az egyes zöldségekben a nitrátok különböző mennyiségben fordulnak elő. Legtöbbet tartalmaznak az ún. leveles zöldségek, a saláta, spenót, sóska, illetve azok a zöldségfélék, amelyeknek a gyökerét, vagy a gumóját fogyasztjuk; ezek a retek, cékla, karalábé, kisebb mértékben a répa és a petrezselyem. A legkevesebb nitrátot a zöldségfélék gyümölcse tartalmaz. Ilyen gyümölcstermő fajok a paradicsom, az uborka, a paprika, illetve a bab és a borsó. Ez tehát a magyarázata, hogy az egészségügyi minisztérium által kiadott előírásban a megengedett legmagasabb nitrátmennyiség zöldségfajonként változik. Az előírt, a megengedett értéket nem meghaladó nitrát- és nitrittartalom káros hatása a felnőtteknél alig nyilvánul meg, mivel a zöldségben található C-vitamin ezt a káros hatást semlegesíti. Természetesen, ha nagyon sok nitrátot tartalmaz a zöldség, akkor már a C-vitamin sem tudja annak hatását semlegesíteni. Az első fontos lépés, amellyel a zöldségek magas nitrát-, illetve nitrittartalmának kialakulását megelőzhetjük, a talaj ásványianyagösszetételének kivizsgálása. Ezt - megfelelő felszereltséggel rendelkező agrolaboratórium- ban - érdemes évente egyszer elvégeztetni. Ennek eredményei alapján gazdaságosan tudunk trágyázni, s így egy jelentős pénzmegtakarítás mellett növényeink is egészségesebben fejlődnek, s nem utolsósorán nitrit- és nitráttartalmuk sem lesz magas. Fokozottan érvényes ez a téli, kora tavaszi hónapokban a fóliában termesztett zöldségnél, mivel a gyors hajtatás során a kedveződen fényviszonyok miatt több nitrogénvegyület halmozódhat fel. A zöldségekben ugyanis egy nitrátreduktáz nevű enzim található, amely a napfény hatására aktivizálódik és lebontja a növényekbe került nitrátok jelentős részét; ha kevés napfény éri a zöldséget, akkor ez az enzim nem tudja hatását kifejteni, s így a nitrátok mennyisége állandóan növekszik. Ugyanaz a zöldség, ugyanabban az ágyúsban ezért a reggeli órákban több nitrátot tartalmaz, mint délután, amikor 4-5 órás napsütés érte. Ha este öntözünk, akkor még több nitrogénvegyületet szívnak fel a növények, s mivel éjjel az enzim nem működhet, a mennyiségük állandóan növekszik. Reggeli öntözésnél mindez kedvezően alakul. Összefoglalva az ismert tényeket: a magas nitráttartalom megelőzésének az alapja a talaj összetételének szakszerű kivizsgálása, az optimális tápanyagutánpótlás és a megfelelő öntözés. Így érhetjük el, hogy zöldségeink nitrát-, illetve nitrittartalma az előírt mennyiséget ne haladja meg. NAGY LÁSZLÓ A Transit FI féldeterminált, korai, gömb alakú gyümölcsöt termő paradicsom. Szabadföldi, friss fogyasztásra alkalmas fajta. Ellenálló a dohánymozaik- vírussal, a barnapenészes levélfoltossággal, a fuzáriumos hervadással, valamint a verticillumos hervadással szemben. A Mohikán FI uborka túlnyomóan nővirágú, hosszú tenyészidejű, középerős növésű fajta. Támrendszerrel, síkműveléssel egyaránt termeszthető. Ellenálló az álperenoszpóra, a lisztharmat és az uborkamozaik-vírussal szemben UANLAT; HÁZUNK TÁJA _______ ____ _____ _____ 1996. május 5. I/Bsámap
