Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-14 / 15. szám

Vasárnap 1996. április 14. nagyvilág A b rit marhakór nagyon sokba, több tízmilliárd frankba kerül majd az Eu­rópai Unió számára, nyi­latkozta a Le Monde utol­só márciusi számában a francia mezőgazdasági miniszter. Az EU torinói csúcstalálkozóján megerősí­tették, hogy Brüsszel hajlandó vi­selni a brit kényszervágások okozta költségek felét. Azoknak a marha- tenyésztőknek, akik hajlandók ál­latállományuk harmadának a leölé­sére, a tervek szerint a bevételkie­sés 50-100 százalékát megtérítik az EU- támogatásból. Tömeges marhairtás A legvalószínűbb londoni forga­tókönyvvé lépett elő a brit szarvas­marha-állomány több mint egyhar- madának, vagyis mintegy 4,5 millió állatnak a kényszervágása. Ez a drasztikus intézkedés a jelek szerint a legelfogadhatóbb kompro­misszum a kormány számára, bár ekkora állományritkítás nagyon megnövelheti a kereskedelmi hi­ányt. Az egyharmados levágás azért is szükségesnek látszik, mert az Eu­rópai Unió állatorvosi szakbizottsá­ga szintén a fél évesnél idősebb egyedek leölését indítványozta. A brit kormány egyes szakértői azon­ban elegendőnek tartanák a 30 hó­naposnál öregebb állomány kiirtá­sát, mivel az ennél fiatalabb példá­nyokban eddig nem fedezték fel az agyi idegrostkészeletet szivacsos kötőszövetté silányító betegség kór­okozóját. Londoni értékelés szerint legalább az egyharmados kényszer- vágás a záloga annak, hogy a brit marhahús iránti bizalom helyreáll­jon, s enélkül nem várható az sem, hogy az EU-importtilalom valaha is megszűnjék. A több mint négymil­lió állat leölése tízszeresen haladná meg a brit marhatenyésztés eddigi legnagyobb ilyen kényszervágását: 1968-ban a pusztító száj- és köröm­fájás miatt csaknem félmillió állatot küldtek vágóhídra és égettek el. Nem kell felülni a rémhíreknek Miközben eldöntött tény a brit marhák tömeges kiirtása, a brit egészségügyi miniszter meg­kérdőjelezte ennek szükségességét. Stephen Dorrell szerint elképesztő pazarlás lenne a szarvasmarhák tö­meges leölése. A miniszter szeretné elérni, hogy az öt-húszmilliárd font közötti költségvetési teherrel fenye­gető ritkítási program lekerüljön a napirendről. Nyilatkozata szerint felesleges a pánik, mert 1989 óta szivacsos agysorvadással fertőzött marhahús nem került be a fogyasz­tói láncolatba. Felszólította a köz­véleményt, hogy ne a rémhíreknek Brit kergekór Milyen a kerge marha? Azok a tehenek, amelyek juhcsont- lisztből készült tápkeveréket kap­tak és megbetegedtek, úgy visel­kednek, mintha részegek lenné­nek. A vírus a hátsó végtagokat tá­madja meg, és a szarvasmarha vi­selkedése agresszív lesz - innen származik a kergemarha elneve­zés. Szlovákiában szakemberek közlése szerint nem fordult elő kergemarhakór. üljön fel, hanem a bizonyítékokból induljon ki, amelyek tanúsítják, hogy a brit marhahús veszélytelen étel. Hamburgerstop A rendkívül kiterjedt brit hálózat­tal rendelkező McDonald’s gyorsét­keztetési hálózat március harmadik hetében felfüggesztette minden olyan termékének árusítását, amely brit marhahúst tartalmaz. A világ­cég tehát egyelőre a szigetország­ban nem kínálja alapvető termékét, a hamburgert. A gyorsbüféhálózat vezérigazgatója szerint „hiába hisz a vállalat vezetése rendíthetetlenül a brit marhahús veszélytelenségé­ben, a fogyasztók félelme nem hagyható figyelmen kívül. ” Marhakrematóriumok A Nagy-Britanniában meglévő tíz mezőgazdasági krematórium kapa­citása még a kórtól leginkább ve­szélyeztetett, a fejési ciklus végére ért idős tejelőállomány fokozatos és folyamatos megsemmisítéséhez sem lenne elegendő. A mintegy 12 milliós marhaállomány harmadát érintő hatalmas arányú vágást a brit tenyésztők szövetsége is szorgal­mazta a fogyasztói bizalom mi­előbbi helyreállítása végett. Új ál- lathulladék-égetők építése számítá­sok szerint hozzávetőleg 2 milliárd fontba kerülne. Jó a hús, ha olcsó? A brit fogyasztók többsége több­napos bénultság után mégis úgy döntött: most sem jelent nagyobb kockázatot a marhahúsevés, mint eddig és az utolsó márciusi hétvé­gén szinte kifosztották a nagyáruhá­zak marhahúskészleteit. A fogyasz­tás fő ösztönzői az esetenként 80 százalékot is elérő árengedmények voltak. A második legnagyobb brit országos lánc, a Sainsbury’s közöl­te: az említett hétvégén annyi mar­hahúson adott túl, amennyin két nap alatt még soha 125 éves fennál­lása óta. A többi szupermarket-há­lózat is hasonló rohamról adott hírt: a marhahús iránti kereslet szombat­ról vasárnapra ugrásszerűen növe­kedett. A váratlan fordulat re­ménnyel töltötte el a marhakór kö­rüli zajos világbotrány által a tönk szélére sodort brit tenyésztőket. Felvirrad a biohús napja A brit marhahússal kapcsolatos pánik kezdete óta Németországban fellendült a forgalma azoknak a henteseknek, akik garantálni tudják, hogy árujuk tiszta forrásból szárma­zik. Az egyik hamburgi mészáros például 25 százalékkal több biohúst értékesít azóta, hogy a brit kormány elismerte az összefüggés lehetősé­gét a kergemarhakór és az emberi idegrendszert súlyosan károsító be­tegség között. A németek, akik fe­jenként évi száz kilogramm húst esznek, közismerten nagyon aggá­lyosak, hogy az általuk fogyasztott hús mentes legyen hormontól vagy bármilyen más vegyszeres keze­léstől. Ez is magyarázza, hogy a bonni hatóságok miért nem voltak hajlandók elbagatellizálni a marha­vésztől való félelmet, annak elle­nére, hogy a Németországban elfo­gyasztott húsnak csak 0,003 száza­léka származik brit importból. A né­metországi mészárszékekben a vevők aggódva faggatják az eladó­kat a hús eredetéről. Sok hentes ki­írja az ajtajára, hogy kizárólag kör­nyékbeli farmerektől származó húst árusít. Akad olyan hentes is, aki származási bizonyítványt tud felmu­tatni minden egyes, nála feldarabolt állatról. Menekülés a vegetáriánusokhoz A rejtélyes marhakórtól pánikba esett ijedt vásárlók ostromolták a napokban a Brit Vegetáriánus Tár­saság telefonvonalait, hogy tanácsot kérjenek a húsos étrend abbahagyá­sához. Közben a Harrods londoni luxusáruház húsáruosztálya élénk forgalmat bonyolít le emu- és ken- gurusteakból, strucc- és alligátorfi- léből. A marhahústól való félelem fellendítette a krokodil, a strucc és más egzotikus állatok húsából ké­szített ételek iránti keresletet. Az említett áruház húsosztályának ve­zetője megerősítette: többször is ki­fogytak a kenguruhúsból, pedig két és félszer drágább a marhahúsnál. A strucchús egy iskola étlapjára is felkerült. Soha nem látott üzletet bonyolított le a Barrow Boar nevű cég, amely megrendelésre olyan kü­lönlegességet szállít házhoz, mint a panírozott sáska, vagy a roston sült páva. A cég különösen sokat ad el bölényhúsból, amelyet azelőtt az angol ember semmi pénzért meg nem kóstolt volna. Szlovákiai éves marhahúsfogyasztás: fejenként llkg Tavalyi statisztikai adatok szerint Szlovákiában az egy főre eső átlagos éves marhahúsfogyasztás 11 kg-os volt. A szakemberek által ajánlott mennyiség 19 kg. A marhahúsból készült ételek aránya 1989 óta foko­zatosan csökkent, az említett évben 21 kg-ot ért el. Tavaly megállt a szarvasmarha-állomány utóbbi évek­ben tapasztalt fokozatos csökkenése: 1996 végén 920 000 főt számlált, ebből 350 000 volt a fejős tehén. Szlovákia tavaly 3 100 tonna marha­húst exportált, ugyanakkor 5 500 tonnányit hozott be. Elenyészően ke­vés élőállatot vásároltunk Hollandiá­tól és Franciaországtól. Nagy-Bri- tanniából 1993-tól nem hoztunk be marhahúst. Az állami állategészség­ügyi felügyelet szakembere szerint a szlovák fél olyan szigorú feltételek­hez köti a behozatalt, hogy ezért külföldön számos bírálat érte. Mi­közben Nyugat-Európában a lakos­ság pánikszerűen menekült a marha­hústól, a honi hentesek tapasztalata szerint a vásárlók nem kérdezősköd­nek afelől, hogy húsárujuk honnan származik. Vannak olyan húsboltok, amelyek egyáltalán nem rendelnek marhahúst, de nem a kergemarhakór miatt, hanem azért, mert az emberek a magas árak miatt eddig sem keres­ték. P. VONYIK ERZSÉBET A brit marhahús ¡ importját / leállító országok / Svédország Finnország Belgium Franciaország Spanyolország Portugália Olaszország Németorszá Ausztria Görögország EURÓPÁN KÍVÜLI ORSZÁGOK Üj-Zéland, Szingapúr, Dél-Afrika: valamennyien leállították az importot Japán: Tokió az 1951-ben Nagy-Britanniával kötött egyezmény értelmében állította le a húsimportot Amerikai Egyesült Államok: nincs azonnali reakció, a szakértők nem tartanak saját húsiparuk érintettségétől A brit fogyasztókat valósággal meg­döbbentette az egészségügyi szak­értők jelentése, miszerint nem lehet teljesen kizárni, hogy bizonyos összefüggés áll fenn a BSE rövidítésű marha­vész és az emberek agyát sújtó Creutzfeld Já­kob szindróma között. A BSE rövidítés mögött a szarvasmarhák szivacsos agykárosodásának elnevezése rejlik. A brit kormány által kineve­zett független szakértői bizottság ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a Creutzfeld Jákob betegségben nemrég elhunyt 10 fiatal brit halá­lára a legvalószínűbb magyarázat az, hogy 1989 előtt marhaveszettséggel fertőzött húst fo­gyasztottak. Ehhez tudni kell, hogy a megbete­gedést egy prion nevű proteinmulekulának tu­lajdonítják és ugyanilyen prion alapú kór a BSE is, illetve egy másik a juhok között pusztí­tó betegség is. És hogy még pontosabb legyen a magyarázat: 1989 előtt a brit szarvasmarhák ta­karmánya juh-koncentrátumot is tartalmazott, így fertőződhetett meg a szarvasmarha-állo­mány Nagy-Britanniában. Mindeddig a tudósok azt állították: a BSE állatbetegség nem képes - ahogy fogalmaztak - átugrani a fajok közötti korlátokat, ám most kiderült, az emberi Creutz­feld Jákob kór változata és a BSE az agynak ugyanazokat a részeit teszi tönkre. Az itteni ssajtó részletesen beszámolt a betegség lesújtó tüneteiről: a fiatal betegek hangulata állandóan változott, gyakran hallucináltak, reszkettek, ha­láluk előtt szinte teljesen megbénultak. Nem véletlen, hogy a riasztó tudományos je­lentés közzététele után teljesen megrendült a bizalom a brit marhahús iránt, és az Európai Unió ideiglenes tilalmat rendlet el a brit marha­hús exportjára. Hiába próbálkozott menteni a brit kormány a menthetetlent, hiába sorakozta­tott fel olyan szakértői véleményeket, melyek azt bizonygatták, hogy az egész kampány nem más, mint vaklárma, a tényeket nem volt képes cáfolni. Már-már odáig fajult a dolog, hogy a sajtót tették felelőssé hisztriakeltés miatt. A tét ugyanis nagy: az óriási üzletet jelentő brit mar­hahúsipar jövője. Az itteni lapok öles címekben közölték: az évi négy milliárd fontot érő brit szarvasmarha-ipar teljesen romokban hever. A tv naponta közöl olyan felvételeket, melyeken az egyébként nagy forgalmat lebonyolító kö­zép- és észak-angliai vágóhidak az ürességtől konganak. Közben a farmergazdákat - akik egész életükben szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak - anyagi csőd fenyegeti. Hiába ígér a kormány kárpótlást, és hiába vár Brüsszelből segítséget, a számítások szerint nyilvánvaló, a marhavész vesztesei a termelők lesznek. Mint az Independentben olvashattuk, a brit szarvasmarhaipar csaknem félmillió embert foglalkoztat, beleértve a húsfeldolgozást is. A kormány - mely rájött, hogy a marhavész könnyen hatalma elvesztését okozhatja - kam­pányt indított a fogyasztók bizalmának vissza­szerzésére. John Major kormányfő, a szarvas­marhaválság alsóházi vitája előtt a tv kamerái előtt mosolyogva fogyasztotta ebédjét, a ha­gyományos angol rost-beefet, tehát marhasül­tet. A cinikus angol sajtó figyelmét ugyanakkor nem kerülte el, hogy az egészségügyi miniszté­rium üzemi konyhájának étlapjáról pont aznap vették le a marhahúsételt, amikor a miniszter hivatalos nyilatkozatban hangoztatta a marha­hús fogyasztásának ártalmatlanságát. Közben a legnagyobb gyorsétterem-hálózat, a McDo­nald’s kirakatain plakát hirdeti, hogy a hambur­ger biztonsággal fogyasztható, mivel nem brit, hanem a kontinensről szállított marhahúsból készül.... És hogy a baj teljes legyen: e sorok írásakor közölte az Observer, hogy a brit sertések között vészesen elszaporodott a tüdőbaj, amit arra ve­zetnek vissza, hogy a takarmányukba fertőzött madárürülék került. Úgy tűnik - írta az újság szakértőkre hivatkozva, hogy új virulens és az eddig ismert gyógyszereknek ellenálló tuberku­lózis-baktériumtörzs támadta meg a sertéseket. Ha ez valóban így van, a hús lassan kikerül a brit emberek étrendjéről - kommentálta az újonnan előállt helyzetet a brit fogyasztók szö­vetségének képviselője. Ügy tűnik, bosszantó hús válság elé néz a szigetország... prÖtics János London John Major és a rost-beef

Next

/
Thumbnails
Contents