Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-07 / 14. szám

OLIMPIAI SZTÁROK | 1928, AMSZTERDAM | John Weissmüller A világhírű amerikai gyorsúszó Temes, illetve Szerem megyékből kivándorolt német szülők Pennsylvániában született fia, aki sokáig az Illinois Athletic Club színeiben sikert sikerre halmozott. Már tizennégy évesen felfigyeltek rá a szakemberek, tízhó­napos intenzív edzést követően a világ legjobb úszói között emlegették. Amikor tizenhét éves volt, elhatározta, megjavítja a 100 méteres gyorsúszás világcsúcsát. De nemcsak ezt a feladatot tűzte ki maga elé, hanem egy percen belüli időt szeretett volna elérni. A nagy nap 1922. július 9-én érkezett el, még­pedig Alamedában. John Weissmüller próbálkozása felettébb sikeresnek bizonyult, hiszen célbaérésekor a stopperóra 58,6 másodpercet mutatott. Ez azt jelentette, hogy ő lett a világ első, egy percen belüli százas úszója. Következett az 1924-es olimpia, ahol 100 és 400 gyorson, valamint a 4x200 méteres gyorsváltó tagjaként szerzett aranyérmet. Ötkarikás sikereit négy évvel később Amszterdamban folytatta: újra megnyerte a száz métert és világcsúcsot érő idővel, megint elsőként vitte a célba az amerikai váltót. Négyszázon csak azért nem lett aranyérmes, mert el sem indult... Öt év (1922-1927) alatt 24(!) világrekor­dot állított fel a 100-tól 800 yardig terjedő távokon. Azt az emlékezetes, alamedai százas gyorsúszó csúcsát a későbbiek folyamán 57,4-re javította. Ezt a fantasztikus időt tíz évig senki sem tudta megközelíteni! Még egy érdekesség: hazájában, az Egyesült Államokban 51 országos bajnokságot nyert. Huszonöt évesen gondolt egyet, s befe­jezte az aktív sportolást. Lehet, hogy azért, mert igen kedvező ajánlatokat kapott. Szinte hetente bemutató úszásokat tartott az USA különböző részein. Nem panaszkodhatott, hiszen a népszerűségi listán igen előkelő helyen volt. Csillaga sokáig fényesen ragyo­gott, annál is inkább, mivel nem kevesebb, mint 19 filmben Tarzan szerepét játszotta. Akkor nem ismerte az anyagi prob­lémákat, éveken át a gazdag amerikaiak közé sorolták őt. Aztán egyik napról a másikra elindult azon a bizonyos lejtőn. Rászokott az alkoholra, egyre többet éjjelezett, s amikor elszórakozta, elitta a pénzét, egy kiskocsmában vállalt munkát. Ebben a kiskocsmában teljesen lezüllött, nehezen viselte el, hogy egy népszerű emberből zsákutcába jutott alkoholista lett. Barátai, ismerősei is hátat fordítottak neki, csak a pohár társaságában érezte magát jól. Munkahelyét is elveszítette, majd menhelyre került. Hosszú éveken át betegeskedett, nyolcvan éves korában, kórházban halt meg (1984). ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Bosman esete felkavarta az európai futball állóvizét „Még szerencse, hogy az unió kapuja előtt vagyunk... ” (Somogyi Tibor felvétele) Decembertől Bosmantól hangos az európai fut- hallszíntér. A belga játé­kos a paragrafusok vilá­gában aratott győzelmé­vel szinte napokon belül nagyobb hírnevet szer­zett, mint korábban éve­kig a zöld gyepen. Sérel­meivel egészen a legma­gasabb európai döntés­hozó szervhez fordult, s a bíróság az UEFA-val szembeni perében neki adott igazat. A döntés alapjaiban rengette meg földrészünk „pénzzel kent” futballgépezetét, várható következményei egyelőre heláthatatlanok. S bár teljes mértékben csupán az unió tagálla­maira vonatkozik, nem intézhetik el egy kézle­gyintéssel az oda kopog­tató országok - így Szlo­vákia és Magyarország - szövetségei sem. Első je­leiről és várható hullá­mairól VLADIMÍR WÁNKÉT, a honi foci já­tékosigazoló szervének vezetőjét faggattam. • Közel négy hónap eltel­tével melyik Bosman-hullám érte el a nyugodt szlovákiai futballpartot?- Csak a híre jutott el hoz­zánk. Nem vagyunk tagjai az uniónak, így ránk nem vonatkozik a döntés. Leg­alább is egyelőre. Ha majd egyszer tagállamok leszünk... • Es amikor valamelyik klubcsapatunk bekapcsolódik az európai kupasorozatba?- Az már más tészta. Mi­vel az UEFA az általa irányí­tott kupákban (Bajnokok Li­gája, KEK, UEFA Kupa) tö­rölte a külföldi játékosok szerepeltetési létszámát kor­látozó határozatát, így volta­képpen valamennyi nem unió-tagállam együttese is korlátlan mennyiségű külföl­di állampolgárságú labdarú­góval állhat ki az európai ku­patalálkozóra. • Például a Slovan is akár tizenegy idegenlégióssal lép­het pályára legközelebbi, őszi kupaszereplésekor...- Ennek ezentúl nincs sem­mi akadálya. De az I. ligában ezt nem tehetnék meg a ké­kek, mert ott a versenysza­bályzat szerint egy bajnoki találkozón mindössze három külföldi focista játszhat. Igaz, a klub korlátlan mennyiség­ben igazolhat idegeneket. • Vagyis a hazai pontva­dászaiban maradtak a korlá­tok. Az összhangteremtés ér­dekében nincs szándékukban felszámolni őket?- Nézze, nem olyan jó a szlovákiai klubok anyagi helyzete, hogy megengedhes­sék maguknak hat-hét kiváló külföldi játékos szerződteté­sét. Ezt be kell ismernünk. A megszabott idegenlégiós kvóta jelenleg teljes mérték­ben elegendő. Ráadásul gaz­dag utánpótlás bázisunk van, így nem is vagyunk rászorul­va a külföldiek szolgálataira. Meg aztán ez is pénz kérdé­se. Melyik európai kiválóság jönne el hozzánk játszani? Könnyű rá a válasz... Élvo­nalbeli együtteseinkben összesen kilenc légiós talál­ható. • Ha tehát az anyagiak szabnak határokat, akkor mi értelme van az adminisztratív korlátozásnak ?- Nem én vagyok az illeté­kes erre válaszolni. Lehet a kluboknak is véleménye róla, de egyértelműen a szövetség hatáskörébe tartozik. Szerin­tem egyelőre nincs igény a légióslétszám emelésére. Az igazán jókból úgysem tudnak az egyesületek hatot-hetet megszerezni, a közép­szerűekre meg szerintem nincs igen szükség. Maguk a klubok sem nyújtózkodnak külföldi kiválóságokért, mert idecsalogatásuk anyagi fede­zete valóban túlhaladja le­hetőségeinket. Nem árt tehát az óvatosság, a realitás talá- ján maradás. • Bosman ügyében a má­sik sokat vitatott momentum, hogy a szerződés lejártával a labdarúgó szabaddá válik, és majdani klubja nem köteles fizetni érte korábbi egyesüle­tének. Pillanatnyilag ez ná­lunk szóba sem jöhet?- Hát nem. Az eddig érvé­nyes szabályok vannak ér­vényben. A futball amúgyis társadalmi-gazdasági feno- mén, különleges szabály- szerűségekkel. Nem véletlen tehát, hogy az UEFA kiadott egy óvatos ál­lásfoglalást, melyből kide­rül, hogy elfo­gadja ugyan a hágai nemzet­közi bíróság döntését, ugyanakkor munkálkodik a lépés újraérté- kelésének elősegítésé­ben. Mert az egész kataszt­rofális követ­kezményekkel járhat, a tönk szélére sodor­hatja a nevelő egyesületeket. Igazán kétélű fegyverről van szó. Ezért kell keresni vala­milyen ésszerű megoldást. • Vegyünk egy konkrét példát. Lejár a szerződése Gomesnek, a Slovan brazil idegenlégiósának, és akkor történetesen egy bundesligás klub érdeklődik iránta. Ha leszerződtetné a német klub, kellene érte fizetnie a Slo- vannak?- Ez az egyesületek dolga, nekünk nincs beleszólásunk. Elvileg a németek nem úsz­hatnék meg fizetség nélkül, mert valamennyi Szlovákiá­ban futballozó labdarúgó já­tékengedélyét mi adjuk ki, meghatározatlan időre. S ameddig nálunk tartjuk nyil­ván őket, addig a honi szö­vetség szabályai érvényesek valamennyiükre. • Szlovákia az Európai Unió kapuján kopogtat. Elké- szült-e már a hazai futball ve­zérkarának a forgatókönyve arra vonatkozóan, hogy a belépés ne érje nálunk is föld­rengésszerűén a labdarúgást?- Legutóbbi közgyűlé­sünk elfogadta a sportág 2004-ig terjedő fejlesztésé­nek koncepcióját. Ebben ta­lálhatók bizonyos pontok, amelyek elősegíthetik a za­varmentes váltást. A szövet­ség nem szundikál... Foko­zatos lépésekkel készül az átállásra. • Többen úgy vélik: Bos­man esete nagyon árthat a gazdaságilag gyengébb or­szágok labdarúgásának. Eb­be beletartozik a közép-euró­pai régió is. Ön szerint mi­lyen veszélyek leselkednek országunk fut- balljára?- A legelső, hogy a közép- szerűeknél alig jobb játé­kosok is kül­földre mene­külhetnek. A gyenge anyagi háttérrel ren­delkező klub egyszerűen képtelen lesz visszatartani őket. Egyetlen esélye csak az lesz, hogy hosszabb időre szerződteti va- lamennyiüket. És odafigyel az utánpótlás­ra. Persze eh­hez is pénzre van szüksége. Szövetségünk csakis erre ad támogatást a kluboknak, de még az is ke­vés. • Ügy látszik, a következő években jócskán kell majd védeni a szlovákiai futballt az európai hullámveré­sektől...- Még szerencse, hogy csak az unió kapuja előtt va­gyunk, és nem mögötte. Amíg bejutunk, várhatóan sok minden tisztázódik, ami megkönnyítheti helyzetün­ket. J. MÉSZÁROS KÁROLY 1995. dec. 15.: A hágai nemzetközi bíróság törvénytelennek nyilvánította a labdarúgásban az érvényes átigazolási rendszert és a csapatokban játszó külföldi futballisták számának korlátozását. A döntés Jean-Marc Bosman keresetének benyújtása nyomán született. A belga labdarúgónak kilencvenben lejárt a szerződése az RS Liége-zsel, és szeretett volna a Dunkerque-hez igazolni. Ám ez meghiúsult, mert a flamand klub megfizethetetlenül magas összeget kért érte. Ekkor indította el persorozatát... 19%. márc. 4.: Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) azon­nali hatállyal alárendelte magát a hágai nemzetközi bíróság döntésé­nek, aminek következtében az unió tag- és társult államaiban (18) létező labdarúgó klubok korlátlan számú külföldi futballistát szere­peltethetnek és az érintett országok játékosai szerződésük lejártával ellenszolgáltatás nélkül elhagyhatják addigi egyesületüket 19%. márc. 7.: A Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatá­sáról biztosította az UEFA-t a Bosman-ügy következményeinek rendezésében. Az unió tagállamainak soronkövetkező kormány­közi ülésén a Maastrichti Egyezmény módosítására próbálja majd rávenni a politikusokat. 1996. márc. 13.: Joao Havelange, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke a Francé Football hasábjain nyilatkozta: „Szervezetünknek 193 tagállama van. Elképzelhetetlen, hogy ebből tizenöten - igaz, az Európai Közösség gazdaságilag erős tagjairól van szó - szabják meg a játékszabályokat a többi 176 számára.” A FIFA Végrehajtó Bizottsága május végén, közgyűlése július elején foglal állást az ügyben. Megszűnt... ... a 3+2-es sza­bály, amely sze­rint egy mérkőzé­sen háromnál több idegenlégiós és kettőnél több, az érintett ország állampolgárává vált külföldi lab­darúgó nem sze­repelhet. ... a játékos szerződésének le­jártával az addigi klubjához való kötődése. így új egyesülete nem köteles érte fizet­ni korábbi mun­kaadójának. A (. VSSI, A m i André Agassi egyre izgágább. Az amerikaiak világhírű teniszezőjének az utóbbi időben nem megy a játék, ezért a labda he­lyett a vonalbírókkal meg a közönséggel foglalkozik. Mindinkább kezd hasonlí­tani nagy elődjére, az első számú fenegyerekre, John McEnroe-ra. Egy minapi versenyen annyira kiborult a kopaszra borotvált teniszcsillag, hogy nem tudta elviselni az egyik néző beszólását, és a közönség közé bombázta a labdát. Ám a megcélzott nézőt nem sikerült eltalálnia, s az lekiáltott Andrénak: hát azért szóltam, ha engem sem tud eltalálni, hogyan sikerülne a pályát? S I VDLI R Ezzel a címmel írt könyvet Ambrus Sándor Stadler Jó­zsefről, a kiskőrösi futball klubtulajdonos elnökéről, aki pár év leforgása alatt az ismeretlenségből az NB I-ig vitte az akasztói labdarúgást, stadiont építtetett és ő a lelke a község viharos és egyre sikeresebb futballéletének. Újabb nagy sportlétesítmény ítéltetett megsemmisítésre Atlan­tában: az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban szereplő helyi Hawks csarnokát, az idei ötkarikás röplabda-küzdelmek színhelyét 1997-ben lebontják, hogy az ezredfordulóra helyén újat építsenek. WAV FOG V f )0 I Az egykori Fekete Gyöngyszem, brazil sportminisz­ter a minap a Dél-afrikai Köztársaságban bukkant egy ritka nagy tehetségű lab­darúgóra. Pelé a 21 éves Kennedy Nagolit rögtön a Santosba igazolta, fogadott fiának tekinti s a csak angolul beszélő játékost vér szerinti fia segíti brazíliai ügyes-bajos dolgainak intézésében. I I.MAK \!> Sokak nagy bánatára az idén elmarad a hagyományos linaresi sakktoma. A Spanyolországban tizenhárom éven át rendszeresen megrendezett eseményen mindig a világ legjobb versenyzői találkoztak. Legutóbb Ivancsuk nyert Karpov előtt. A lefújás oka politikai: az ellenzék azzal vádolta a kor­mányzó párt egyik tanácsadójaként tevékenykedő tornaszervezőt, hogy saját személyét helyezi az esemény előterébe.

Next

/
Thumbnails
Contents