Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-07 / 14. szám

l/BSŰrnap 1996. április 7. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1996. április 7. A NAP kel 06.19 - nyugszik 19.29 órakor A HOLD kel 23.36 - nyugszik 08.20 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük HERMAN-ZOLTÁN, valamint Armand, Armandina, Kreszcencia, Lotár, Manna, Urzulina nevű kedves olvasóinkat Hermán - a germán Hermann, Heriman, Hariman névből ered. Jelentése: hadi férfi, április 8. Dénes április 9. Erhard április 10. Zsolt április 11. Leó, Szaniszló április 12. Gyula április 13. Ida Diplomata az, aki úgy tud el­küldeni a fenébe, hogy szin­te várod, hogy indulhass. Caskie Stinnett amerikai író ilasúrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 52-38-318) Megbízott főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (* 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona («52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komá­romi Nyomda Kft. Szerkesz­tőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyek­nek: 820 06 Bratislava, Prie­vozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszolgá­lat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megren­delések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladá­sát engedélyezte: RPP Bratis­lava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. Igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető Igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 >4 Tférí éV?0ie!DtU&} CHARLES BAUDELAIRE Született: 1821. április 9-én, Párizsban Meghalt: 1867. augusztus 31-én, Párizsban 175 éve született a francia és az európai költészet ki­emelkedő alakja. Igazi bohém volt, apai örökségét is elköltötte, ezért nehezen élt. Kevés verset írt, s azo­kat is általában elutasítás fogadta. 1857-ben megje­lent főművét, A romlás virágai című kötetét heves támadás fogadta: istengyalázónak, erkölcstelennek tartották, a kiadót perbe is fogták miatta. Képzőművészeti munkái és irodalomkritikái na­gyobb megbecsülésnek örvendtek. A hivatalos bírá­latok ellenére fiatal költőtársai igen nagyra becsül­ték. A romlás virágainak megjelenését sokan egy új költői korszak nyitányának tekintették, Rimbaud pe­dig „a költők királyaként, igazi istenként” tekintett személyére. Magyarországon halála után húsz évvel jelent meg az első Baudelaire-fordítás. MUHI CSATA 1241. április 11-én 755 éve zajlott le a Tisza és a Sajó torkolatához kö­zeli Muhi pusztán'az az ütközet, amely csaknem a végromlásba döntötte Magyarországot. 1241-ben IV. Béla király általános hadkészültséget rendelt el, miután a tatárok az előző év decemberében elfoglal­ták Kijevet, s várható volt, hogy benyomulnak a Kárpát-medencébe. A tatár sereg fő ága 1241. már­cius 12-én zúdult az országra. A döntő csatára 755 évvel ezelőtt, április 11-én került sor, ahol a tatárok döntő vereséget mértek a magyarokra. A csatában elesett az esztergomi érsek, a győri püspök, több más előkelőség, s az itt szerzett sebekbe halt bele Kálmán herceg is. Maga a király is alig tudott elme­nekülni. A történelem során kevés olyan pusztítás érte a magyarságot, mint ebben az évben. AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ 1861. április 12-én 135 éve kezdődött Észak-Amerikában az Abraham Lincoln által vezetett Észak (az Unió 23 állama) és a rabszolgatartó déli államok (a Konföderáció 11 álla­ma) közti polgárháború, amikor április 12-én a déli­ek ágyútűz alá vették a dél-carolinai Sumter-erődöt, amelyet el is foglaltak. A négy évig tartó háború a déliek vereségével, a rabszolgaság felszámolásával végződött. Ettől kezdve Amerika rohamos fejlődés­nek indult, s úgy vált a világ vezető hatalmává, hogy földjén azóta sem volt háború. fOOJfo a parlamenti hengerről A szlovák parlament jelenlegi ülése is arról tanúskodik, hogy a győztes párt gőzhengere tovább tiporja el az ellenzéki pártok minden kísérletét az alternatív javaslatok érvényesíté­sére, a demokratikus játékszabályok szerinti új törvények megalkotására, Szlovákia arcu­latának kialakítására. Nem kell kutatni a parlamenti viták jegyzőkönyveiben, az ember fejből is tudja, hogy az emlékezetes hatalomátvétel éjszaká­ján beindult hengerlés óta hány ellenzéki ja­vaslatot, módosítást hagyott jóvá a koalíció. Hiába, ma ez van Szlovákiában. Legutóbb például az új területi-közigazga­tási beosztásról szóló törvénytervezet vitájában söpörték le az asztalról az ellenzék minden módosító javaslatát és hagyták jóvá. (Hogy gyalázat ne essék a hírnéven, három saját mó­dosítással!) 82 képviselő igenjével 52 nem sza­vazat (7 tartózkodás) áll szemben. így egészen leegyszerűsítve csupán 23 képviselő döntötte el a még beláthatatlan következményekkel, gondokkal járó területi átszervezés bonyolult problémáját. Mindenki tudja, hogy a demok­ráciában a többségi szavazat dönt. Azonban egy ilyen évtizedekre szóló kérdést miért nem lehetett országos vita és az ellenzékkel kialakí­tott konszenzus alapján megoldani? Ennek elutasítása is az uralkodó párt gőgjének a bi­zonyítéka. A kormány ezzel a lépésével akarja hatal­mát megerősíteni minden szinten, így szeretné bebetonozni a jelenlegi hatalom struktúráját, minden hivatalban, intézményben Meciar- párti politikusokat juttatva a vezető posztokra, akik aztán a következő választásokon biztosít­hatják a párt győzelmét. De az sem elhanya­golható érve a pártvezérnek, hogy az átszerve­zéssel, a magyar községek szétszórásával lehe­tetlenné teszik az autonómia-törekvéseinket is. Miért hengerel ilyen magabiztosan a kor­mánypárt? Azért, mert a lakosság jelentős ré­szének támogatását élvezi. Igaz, hogy ez nem abszolút többség, de elgondokoztató, hogy a legutóbbi felmérések szerint is a megkérdezet­tek több mint 30 százaléka a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomra adná szavazatát, amit még félelmetesebbé tesz az az adat, mely szerint a lakosság 47 százaléka elégedett a kormány politikájával. Ha ehhez hozzászámítjuk a bejelentett vá­lasztási törvénymódosítást, melynek lényege, hogy az arányos képviselet helyett a többségi rendszert vezeti be, akkor senkinek sem lehet kétsége, hogy Meciar harmadszor is megnyeri a választásokat és a kisebb pártokat kibuktatja a parlamentből. Igaz, hogy kormányalakítás­hoz egyszerű többség nem elegendő, az abszo­lút többség megszerzéséhez pedig a lakosság igen jelentős támogatására lenne szükség, amely a mai megítélés szerint még való­színűtlen. Sokunkban felvetődik a kérdés: semmi sem állíthatja meg Meciar évtizedes uralmát? Hogy a jelenlegi gazdasági mutatók (alacsony infláció, termelésnövekedés, devizatartalékok, nyugdíjemelés, stb.) további támogatókat sze­reznek a kormányfő pártjának? Bizony, az ellenzéknek szemléletváltásra van szüksége. Ha nem sikerül országosan összefogni, tömöríteni a nyugati típusú de­mokráciáért küzdő erőket, egy széles platform alapján félretenni az ellentéteket, a többségi választási rendszer még jobban eltávolítja őket a hatalomtól. Az összefogást már most kellene építeni, egyeztetni egy jövő kormánykoalíció útját, amely méltó ellenfele lehet Meciarnak. Különben a DSZM lehengerli az ellenzéki pártok 4-14 százalékos eredményeit. A demokratizálásért és a kormányváltásért folyó küzdelemben a Magyar Koalícióban lévő pártoknak is szót kell érteniük a szlovák ellenzékkel, amely nem mindig olyan készsé­ges és megértő, ahogy azt elvárnánk. De nekik is kell látniuk, hogy a magyarok nélkül nem­igen sikerül többséget összeverbuválni. Az el­következő hónapokban kiderül, hogy megpró­bál-e az ellenzék komolyan küzdeni a hatalom megszerzéséért, vagy a következő parlament­ben is az örökké leszavazott, lehengerelt sta­tiszta szerepét fogja betölteni. Úgy, mint jelen­leg. SZŰCS BÉLA A KÖLTÉSZET NAPJA április I I -fii 91 évvel ezelőtt, ezen a napon született József Attila, a magyar költé­szet óriása. 1964-től minden évben ezen a napon ünnepük Magyaror­szágon a költészet napját. HÓNAPSOROLÓ: ÁPRILIS A rómaiak ünnepi kalendáriuma a család, a rendek és szövetségek ma­gánünnepein kívül magában foglal­ja az állami ünnepeket, mégpedig rögzített vagy évenként változó ter­minusokkal. Az augusztusi korszak vége felé évenként 132 állami ün­nepet ültek meg, melyek közül 45 rögzített dátumú és 87 mozgó ün­nepnap. Az istenek és istennők tisz­teletére szánt ünnepek közül említ­hető: a Pariba április 21-én ült olyan templomszentelő ünnepnap, melyet a pásztorok tartanak Pales, a pásztorok és nyájak védelmezőjé­nek tiszteletére. Ez az a nap, ami­kor a jószágot kihajtják a tavaszi le­gelőre, és a nyájaknak meg a pász­toroknak tisztálkodás végett rőzse- és szalmatűzön kell átugraniuk. Mi­vel az április hónap nevének kelet­kezése bizonytalan, a rómaiak ezt a hónapot a tavasz nyitányának tar­tották. Logikus értelmezés így az, hogy „apriere” - megnyitni, kezde­ni szóból ered. Szent György havaként ismeretes nálunk. Főbb ünnepei: 4. Virágvasárnap - Ilyenkor ke­rül sor - Jézus jeruzsálemi bevonu­lásának emlékére - a pálma-, illetve nálunk a barkaszentelésre, rendsze­rint még a körmenet előtt. A szen­telt fűzfabarkát bajelhárításra hasz­nálták. E naphoz fűződik a kisze- hajtás szokása is, a falu fiatalsága énekelve kivitte a határba a beteg­séget, a bajt jelképező szalmabábut, a kiszét. 8. Zöldcsütörtök - Az esti ke­resztjárás ideje, melyet a délelőtti csonka mise előz meg. E napnak délelőttjén némulnak el a harangok is. Ha ilyenkor megszólal a béka, hamar jön a tavasz. 9. Nagypéntek - A legnagyobb böjti ünnep, az emberek ilyenkor általában csak délben ettek, s tilos volt a mezőgazdasági munkák vég­zése is. A kereszthalálnapi tízórás misén a nagypénteki passiót mond­ják. 10. Nagyszombat - A föltámadá- si mise előtt kerül sor a tűz és a víz megszentelésére, melyet a feltáma­dást jelképező körmenet követ. A menet elején a feszületet viszik, utána halad a pap az oltári szent­séggel, s végül a harangok is meg­szólalnak. Ezzel a szertartással ér véget a böjt. 11. Húsvétvasárnap - Jézus fel­támadásának a napja. Az asszonyok a templomban ezen a napon néhol megszentelték az ebédre szánt son­kát, kolbászt, s ezt fogyasztották el odahaza. 24. György - Ősi tavaszkezdő pásztorünnep, az állatok kihajtásá­nak ideje, a nevezetes sárkányölő szent napja. A boszorkányok állító­lag e nap hajnalán szedték a harma­tot. Szent György-virág ha bőven nő, bőven terem az esztendő, s ha szót ád a fülemüle, kamrád duplán lesz majd tele. Ha április fénylik, tiszta, Fagyját május adja vissza. De ha esik, dörög az ég, Széna, búza lesz majd elég. S ha eső nincs György nap előtt, Sár lepi be a legelőt. HEGEDŰS VALÉRIA BÖNGÉSZŐ Kedves Olvasóink. Ismét a Vasárnap böngészésére invitáljuk önöket. Múlt heti, 13. számunkban ol­vashatták Nem kell a pénze... címmel P. Vonyik Erzsébet írását. Kérdésünk: Mekkora összeget költ Soros György évente a posztkommunista országok segélyezésére? Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szer­kesztőségünk címére: Vasárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó április 10-i számában közöljük. A múlt heti böngésző helyes megfejtése: a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Intézete, Pozsony.

Next

/
Thumbnails
Contents