Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-03-10 / 10. szám

OLIMPIAI SZTÁROK 1908, LONDON Fuchs Jenő Egyetlen találattal indult útjára a magyar kardví­vás több mint ötven esztendeig tartó olimpiai si­kersorozata. A londoni ötkarikás játékok kardví­vó egyéni számának döntőjében az utolsó, az aranyérmet eldöntő tusra készülődött két magyar sportoló. Idegeket ölő ütemkereséssel telt az idő. Egyszerre mintha Fuchs Jenő elhatározásra jutott volna, pengéje veszedelme­sen közelített ellenfele felé. Zulavszky is megindult, fej­vágásra készülődött. Fuchs pengéje azonban villám­gyorsan lendült magasba, védte a támadást és visszavágása Zulavszky vállán ült. A két vívó si­sakját lekapva várakozóan tekintett a mérkőzést vezető elnökre. Zulavszky biztos találatának érze­tével, Fuchs kezében a törött pengével, mert az ellenfele vállán eltörött. Az oldalbírák határozat­lanok voltak, az elnök mind a védést, mind a visszavágást tisztának ítélte. Zulavszky sport­szerűen gratulált a győztesnek. Nem így a magyar vívósport akkori vezetői, ők továbbra is vitatták Fuchs találatának jogosságát. Később oroszlán- részt vállalt a csapat elsőségének kiharcolásában: 16 mérkőzéséből tizenötöt megnyert. Pedig a csa­patverseny a monarchia hadügyminiszterének rendelete miatt igencsak bizonytalan kimene­telűnek látszott. A miniszter hosszú ideig tartó visszautasítás után csak az egyéniben engedélyez­te a katonatiszteknek a nemzeti színekben való indulását. Így azután „civilekre”, köztük Fuchsra (tiszti alügyészként, majd tőzsdeügynökként dol­gozott) hárult az aranyérem kivívásának nehéz terhe. Talán a kirobbanó vita szülte, hogy London kétszeres bajnoka az olimpiát követően visszahú­zódott, alig indult versenyen. Azonban a stock­holmi játékok (1912) előtt ismét kitűnő formába lendült. Svédországban is kétszer állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Csattanós választ adott a kétkedőknek! A legendás olasz Sanielli mester ilyennek látta Fuchsot a páston: „Idegek nélküli vívó, mestere a pengejátéknak, az egyenes vágásnak, a védés visszavágásának, no meg a kedvenc elővágásnak A mérkőzéseken mindig messze állt ellenfelétől, és szinte lopta a távolságot, míg villámgyorsan meg­lepte riválisát. ” Még az 1928-as amszterdami olimpia előtt, 46 évesen elindult a selejtezőn. Nevezése az egyik legnagyobb szenzációnak számított. Bízott magá­ban, mert a sportolást egy percig sem hagyta ab­ba. Fuchs régi vetélytársával, Mészáros Ervinnel került össze az előmérkőzések során. Mint annyi­szor, a két kiváló vívó percekig állt egymással szemben, szinte mozdulatlanul, csak a pengék he­gye csillogott. Mészáros feszültséggel telt percek után felhúzta a sisakját és megszólalt: „Kedves Jenő! Nem gondolja, hogy ez már nem nekünk való? Hagyjuk abba!” Fuchs bólintott és mind­ketten visszaléptek. Ez volt a négyszeres olimpiai bajnok utolsó nyilvános fellépése. Hatvan évig megszakítás nélkül magyar sporto­ló nyerte a kard egyéni olimpiai bajnokságát, ő volt az első. SZABÓ ZOLTÁN ng UILMLiUl gen is l el bőgnek a motorok— föoet ér a FËRRAR1 böjtje? Szinte minden megváltozott a téli szünetben, hogy szinte semmi se változzon a gyorsasági autós világbajnokságban, vagy ahogyan mindenki ismeri, a Forma-l-ben. Az elmúlt idényhez képest istállót cserélt Michael Schumacher, az. ügyeletes világbajnok, új páros kormányozza a Ferrari tűzpiros járgá­nyait, új gépeket kaptak a sztárpilóták, és né­mileg megváltozott a száguldó cirkusz ver­senynaptára is. Hogy azért egy állandó, visszatérő' eseményt is említsünk: az idén is lesz Magyar Nagydíj, mégpedig augusztus 11-én. A sok változás eredményeivel elsőként március 10-én Melbourne-ben, az 1996-os szezon első helyszínén szembesülhetünk. Egész télen lázasan bütyköltek a műszakiak az új autó­kon, hogy aztán januártól, februártól Le Castellet-ben, Estorilban, Fiaronóban teszteljék, kóstolgassák a pilóták. Az autós berkekben minden tekintet a négy kulcsfontos­ságú csapat, a Ferrari, a Benetton, a McLaren és a Willi­ams rakétáira tapad. Nem véletlenül, hiszen mindannyian új motort, új karosszériát és új pilótákat vonultatnak fel. Kezdjük talán a Ferrarival, valamennyi istálló közül a legpatinásabbal. A maranellói gárda 1979 óta nem nyerte el a világbajnoki címet. írd és mondd: böjtjük 16 év óta tart, utoljára 1979-ben Jody Scheckter révén arattak si­kert. A hét szűk esztendő számukra már kétszeresen is le­telt, sőt időközben az a szégyen is megtörtént velük, vesz a csapat irányításában és a pilóták felkészítésében. Az idén már futamgyőzelmet várnak el az új felállású is­tállótól, de ez a gép hátsó részében duruzsoló Mercedes­motor megbízhatóságától is fúgg. A korábbi évek második számú gárdája, a Willi­ams-Renault csupán február derekán ismertette új fegy­verét, az FW 18 számozású versenyautóját. Lehet, hogy a szerénység, lehet, hogy a titokzatosság vezérelte őket, el­lenben, ami a pilótáikat illeti, azoknak már nagyobb nyil­vánosságot adtak. Első számú versenyzőjüket talán nem kell bemutatni, Damon Hill évek óta Schumacher legko­molyabb ellenfele. Annál izgalmasabb az új szerzemény, Jacques Villeneuve portréjának felvillantása. Egyrészt Technikusok tömkelegé Schumacher kocsija körül. Idén már más autóba ül az ügyeletes világbajnok. VILÁGBAJNOKOK 1950: Farina (olasz, Alfa Romeo), 1951: Fangio (argentin, Alfa Romeo), 1952-53: Asean (olasz, Ferrari), 1954: Fangio (Mercedes/Masera), 1955: Fangio (Mercedes), 1956: Fangio (Lancia/Ferrari), 1957: Fangio (Maserati), 1958: Hawthorn (brit, Ferrari), 1959-60: Brabham (ausztrál, Cooper-Climax), 1961: P. Hill (USA-beli, Ferrari), 1962: G. Hill (brit, BRM), 1963: Clark (brit, Lotus-Climax), 1964: Surtees (brit, Ferrari), 1965: Clark (Lotus-Climax), 1966: Brabham (Brabham-Repco), 1967: Hulme (új-zélandi, Brabham-Repco), 1968: G. Hill (Lotus-Ford), 1969: Stewart (brit, Tÿrell-Ford), 1970: Rindt (osztrák, Lotus-Ford), 1971: Stewart (Matra-Ford), 1972: Fittipaldi (brazil, Lotus-Ford), 1973: Stewart (Tÿrrel-Ford), 1974: Fittipaldi (McLaren-Ford), 1975: Lauda (osztrák, Ferrari), 1976: Hunt (brit, McLaren-Ford), 1977: Lauda (Ferrari), 1978: Andretti (USA-beli, Lotus-Ford), 1979: Scheckter (dél-afrikai, Ferrari), 1980: Jones (ausztrál, Williams-Ford), 1981: Piquet (brazil, Brabham-Ford), 1982: Rosberg (firm, Williams-Ford), 1983: Piquet (Brabham-BMW), 1984: Lauda (McLaren-Porsche), 1985-86: Prost (francia, McLaren-Porsche), 1987: Piquet (Williams-Honda), 1988: Senna (brazil, McLaren-Honda), 1989: Prost (McLaren-Honda), 1990-91: Senna (McLaren-Honda), 1992: Mansell (brit, Williams-Renault), 1993: Prost (Williams-Renault), 1994: Schumacher (német, Benetton-Ford), 1995: Schumacher (Benetton-Renault), 1996: ? hogy már nem számítanak Olaszország legsikeresebb csapatának sem, hiszen a prímet jelenleg a Benetton vi­szi. Az elmúlt években már annyit fogadkoztak, ám a „most megmutatjuk” felkiáltást követően a várt siker el­maradt. Legújabb húzásuk, hogy horribilis összegért - évi 25 millió dollárért - leszerződtették Michael Schuma- chert, az Ayrton Senna utáni korszak kétségkívül legna­gyobb formátumú pilótáját. - Most, hogy láttam az autót, végleg megnyugodtam. Amikor megpillantottam, tiszta li­babőr lettem, olyan gyönyörű. Azért jöttem a Ferrarihoz, hogy nyerjek, világbajnok legyek - mondta Schumacher, amikor megpillantotta az F 310-re keresztelt vadonatúj járgányt, ami a Ferrari eddigi történetének első tízhenge­res autója. A világbajnok csapat, a Benetton B 196 jelzés alatt bo­csátotta ki az újabb járművet, amibe a két exferraris, Jean Alesi és Gerhard Berger ül. A motort szállító Renault sem tétlenkedett, Rs8-ra keresztelt erőforrása több mint 800 lóerőnyi teljesítményt ad ki magából. - Ebben az év­ben már nem számíthatunk a cirkusz legjobb pilótájára, Michael Schumacherre, így kénytelenek voltunk jelentős hangsúlyt fektetni a technikai oldalra - közölte Flavio Briattore, az istálló menedzsere. Persze, emberei ver­senyzői képességét sem becsüli le: - Boldog vagyok, hogy Gerhard Berger ismét a Benetton pilótája lesz. Mindenki emlékezik arra, hogy 1986-ban a mi színeink­ben szerezte az első nagydíjgyőzelmét. Egy érdekesség: hivatalosan csak az 1996-os szezontól kezdve számít olasz együttesnek a Benetton, mivel eddig a brit Toleman jogutódjaként szerepelt a gárda, így minden egyes fu­tamgyőzelmük után a brit himnusz csendült fel az olasz helyett... Már évek óta nincs az elsőségért folyó küzdelem esé­lyesei között a korábbi időszak sikercsapata, a McLaren. Mika Hakkinen, a gárda vezető pilótája tavaly mindössze a 7. helyen végzett. Az 1996-os idénynek gyakorlatilag egy minden ízében megújult versenyautóval indul neki a McLaren; a február elején bemutatott MP4/ll-es csak nevében emlékeztet a korábbi MP4/10-esre, ugyanis sa­ját közléseik szerint az új gépezet a régi alkatrészeinek mindössze alig nyolc százalékát tartalmazza. A külsőleg is megváltoztatott gépbe a tavaly súlyos balesetet szenve­dett, de azóta már felépült finn versenyző mellett a Willi- amstól elcsábított Dávid Coulthard ül be. Versenyezni ugyan nem fog, ennek ellenére mégsem szabad elfeled­kezni Alain Prostról, aki egyfajta mindenesként részt azért, mert az amerikai IndyCar bajnokság tavalyi győzteséről van szó, másrészt azért, mert Gilles Villeneu­ve, a tragikusan elhunyt legendás versenyző fia. A 24 éves Villeneuve-nek nagy jövőt jósolnak, bár néhányan figyelmeztetnek: Michael Andretti, az IndyCarból átrán- dult versenyző korábban csődöt mondott a Forma-l-ben, és mellesleg az ő apja sem volt akárki, elég csupán az 1978-as világbajnoki címét megemlíteni. Bár az ifjabb Vüleneuve szerény fiú, aki szerint apja szintjét soha nem éri el, mégis izgalmas színfoltot hozhat az eddigi versen­gésbe. Szinte minden szezonkezdet előtt kérdéses a magyar helyszín sorsa, tavaly hosszú hónapokig nem tudtuk, vajon benépesül-e a Hungaroring pályája vagy nem. Most valamivel kellemesebb helyzet, a rendkívül erős konkurencia ellenére a Magyar Nagydíj bekerült a ver­senynaptárba. Remélhetőleg az újfent megszigorított biztonsági követelmények elejét veszik a súlyos balese­teknek és október 13-án, a szuzukai Japán Nagydíjat követően minden résztvevő épségben tér a megérdemelt téli pihenőjére. S1DÓ H. ZOLTÁN Zsinórban harmadszor is ő lesz az első? (Archív felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents