Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-10 / 10. szám
Magiszterek. Négy évig készültek. Júliának, Hamletnek, Ot- hellónak. Lágy védőburokként vette őket körül a főiskola, tündököltek a vizsgákon, a diplomaosztáskor már plakátokon szerepelt a nevük. Izgultak és reménykedtek, mint minden pályakezdő. Próbáltak, játszottak, álmodtak. Nem gondolhattak arra, hogy egyszer közbeszól a hatalom. A kassai Thália Színház színészeinek mostanában a politikával is foglalkozniuk kell. Színházuk és igazgatójuk a tét. színművésznő- A kilátások szerintem semmi jóval nem kecsegtetnek. Ha igaz a hír, hogy Kolár Péter hamarosan nem a színházunk igazgatója, hanem a Csemadok főtitkára, rajta kívül nincs még egy ember, aki képes lenne a Tháliát olyan szinten vezetni, mint amilyen színvonalon ő az utóbbi időben tette. A jövőt illetően pillanatnyilag fogalmam sincs, mi lesz. Dolgozni lehet, de nem mindegy, hogy kikkel, hogyan, milyen körülmények között, mit. Ha Kolár Péter marad, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is egyre színvonalasabb, jó produkciók születnének. Ha nem, akkor... Pesszimista vagyok. Egyelőre. PETRIK SZILÁRD színművész- Pesszimista vagyok. Történtek dolgok, amelyek nagy örömmel, mások pedig nagy bosszúsággal töltöttek el. Éppen ezért, részleteiben örömök, összességében zökkenések, több ok miatt történő megingások halmaza jellemzi az idei évadot. Melankolikus vagyok. Nem negatív jelzőként említem, hanem a nyugalmi állapot egyik fajtájaként. Új darabunkat, a MágPetrik Szilárd: - Pesszimistsa vagyok. nás Miskát teljesen nyitottan, s teljes erőbedobással kezdem próbálni. A jövő? Egy idézet Popper Péter Az önmagába térő ösvény című könyvéből: „Jobb dolgod lesz, ha beleegyezel a végzetedbe, mert ha kapálódzol ellene, ugyanoda jutsz, de közben jól összetöröd magad!" BOCSÁRSZKY ATTILA színművész- A kialakult helyzetről sokat beszélgettünk a társulatban az utóbbi pár napban. Feszültség nincs bennem, mert nem tehetek ellene. Csak azzal, hogy játszom, és sokat játszom. Nem vagyok eltelve azzal, hogy ez a helyzet olyan, amilyen. Az idei támogatást megkaptuk, igazgatónk Kolár Péter. Papíron még semmit sem kapott: nem kapott felmondást, nem mondott le. Igaz, kiszivárogtak ijesztő dolgok... Ha a jövőben az kell, hát kosztümöt varrók, díszleDiplomcis színészek: — nteciközelben tét festek! Tudom, hogy nem szabad feladni. Mert ettől a helyzettől csak az lenne rosszabb, ha megszűntetnék a színházat. Ez most a túlélés időszaka. Kettő vagy hat év múlva kell, hogy jöjjön egy politikai fordulat. Mert ez így tovább nem mehet. Bocsárszky Attila: - Ha kell, kosztümöt varrók, díszletet festek. TÓTH TIBOR színművész- Stresszhelyzetben nem lehet alkotómunkát végezni. Mestereim arra tanítottak, hogy a színészi munka teljes összpontosítást igényel, amikor minden gondot félre kell tenni. Ez a mostani helyzet akkora magánéleti és társadalmi probléma, hogy elveszi az ember figyelmét, és a művészi munkára is kihatással van. A színész ilyenkor úgy segít, hogy hitegeti magát, megpróbál bízni. Én már elvesztettem azt a hitemet, hogy ez a színház zökkenőmenetesen, a régi módon fog működni. Most már nyilvánvaló, hogy el akarják sorvasztani, s ha ez a politikai vezetés marad, sajnos meg is teszik. Ha ez bekövetkezik, választani kell: átszerződni más színházhoz, szabadúszásba kezdeni, vagy feladni a pályát. Elenyészően kicsik a lehetőségek. Semmiféleképpen nem hagyom itt a süllyedő hajót, csak amikor valóban nem lehet már érte semmit se tenni. Csak ha a színházat manipuláló felsőbb szervek az utcára tesznek. BOLDOGHY OLIVÉR művészeti vezető- Bár most borzasztóan érzem magam, nem adom fel, míg egy darabban látsz! Fárasztó ellenfél Tóth Tibor: - Stresszhelyzetben nem lehet alkotómunkát végezni. vagyok, mindig felállók a padlóról. Most is fel fogok állni, s továbbmegyek. Folytatom, amit elkezdtem, mint színész, és mint művészeti vezető, míg csak valaki ennek erőszakosan véget nem vet. Ahogy említettem, szenvedek. Borzasztóan fáj, hogy bántanak egy olyan embert, aki az életét, egészségét, a családját áldozta a Tháliának. Ennek ellenére bízom benne, hogy Péter velünk marad, és ennek szellemében úgy kezdjük az új darab próbáit, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Ha belegondolsz, az is van. Rend van. A próbák február huszonharmadi- kán kezdődtek. A Mágnás Miska bemutatója B. Kovács Ildikó, Tóth Tibor, Petrik Szilárd és Bandor Éva főszereplésével, március hu- szonnyolcadikán este hét órakor kezdődik. Mindenkit szeretettel várunk! Most kitüntetett tisztelettel. Sokat segítene... Boldoghy Olivér: - Nem adom fel, míg egy darabban látsz! (Somogyi Tibor felvételei) Melinda, Bánk bán, Tiborc, Liliom, Ádám ilyen a kulisszák mögött. Előadás előtt, egy fáradt nap után. Mi lesz velük, ha tényleg legördül a függöny? Utcára kerülnek? Színészdiplomával? Nem gondolnak erre. Nevetnek. Ám a maszkok mögött, érzem, mindegyikük zokog. BÁRÁNY JÁNOS Kolár Péter: - A színháznak működnie kell! A közeli napokban kezdjük egy vidám, zenés darab próbáit.- Úgy tudom, a sofőr egy óra húsz percet várt önre a minisztérium előtt. Ez idő alatt eldőlt egy ember sorsa. Gyors volt a miniszter úr.- Ez már sokkal korábban eldőlt. A miniszter úr ezen a megbeszélésen nem volt ott. Persze, én erre már vártam két-három hete vagy talán hónapja, hiszen több színészt és rendezőt felkértek már erre a posztra. Ma szerettem volna találkozni a művészeti osztály vezetőjével, Gerbóc úrral, tekintettel arra, hogy van egy-két olyan kérdés, amelyet feltétlenül meg kellett volna vitatni. Nemcsak most, egész évben többször kértem írásban a miniszter urat is, Gerbóc urat is, fogadja/t cUndít&i nak, próbáljuk megbeszélni a nehézségeket. Kilencvenötben erre nem tudtak időt szakítani, ma viszont az első csenakikkel megvitattuk a Thália körüli helyzetet. Nem tudták mire vélni a dolgot. Amikor valakit visszahívnak több embert felkértek erre a posztra, senki sem vállalta, ezért úgy gondolhatták, getésre hajlandó volt fogadni. Teljesen világos volt, hogy más a megbeszélés célja, más lesz a vége, mint amiért igazából odamentem. Két rendezetlen kérdés izgat. Miért csökkentették az elmúlt évhez viszonyítva kilencszáztizenegyezer koronával a kassai Thália Színház költségvetését? A tervezett színházi átszervezésen belül milyen szerepet szánnak a Tháliának? Az elmúlt napokban olyan hír látott napvilágot, hogy a három nemzetiségi színházat, az eperjesi ukrán, a kassai Romatan színházat és a Thália Színházat kívánják összevonni, egy kalap alá venni. Hogy ez igaz vagy nem igaz, ma sem derült ki. Kérdés, hogy van-e erre kidolgozott koncepció? Elképzelhető, hogy nincs, hiszen a kasssai és az eperjesi színház bonyodalmaiból láthatjuk, hogy az sem előre átgondolt terv alapján történt. Vagy pedig van elképzelés, csak még nem akarják nyilvánosságra hozni.- Ki adta át a tízegynéhány soros felmondólevelet?- Jozef Gerbóc, a kulturális minisztérium művészeti osztályának vezér- igazgatója. Voltak ott még néhányan, egy funkcióból, általában nem arról szokott beszélni, hogy mi lesz a Tháli- ával... A Thália Színházzal a jövőben is együtt fogok működni. Hatvanki- lencben ott voltam a megalakulásánál, s akkor is ott leszek a Thália környékén, amikor ezek az úriemberek már régen eltűntek a süllyesztőben.- Látta az arcukat? Milyen arca van a hatalomnak?- Meglehetősen zavarban voltak. A művészeti osztály vezetője a miniszter úrtól kapta az utasítást. Nagyon keveset tudnak arról, mit csinál a Thália. Meg is mondták, hogy a minisztériumhoz tartozik mintegy kétszáz különféle kulturális intézmény, nem tudnak mindennel és mindenkivel foglalkozni. Aki annak idején megértette a gondjainkat, Ladislav Chudík volt, ha tudott volna segíteni, abban a pillanatban segített volna. Sajnos, ő csak néhány hónapig volt miniszter.- Az előttünk lévő felmondólevélben az áll, hogy a szervezet vezetését adja át Fabó Tibor úrnak. Fabó Tibor színművész tud erről?- Úgy érzem, nem tud róla. Nagyon meg fog lepődni. Említettem, hogy hogy a művészeti vezetőt kellene átmenetileg megbízni a vezetéssel. Más kérdés, hogy rossz a minisztérium áttekintése, hiszen Fabó Tibor több, mint egy éve nem művészeti vezető. Megígérték, hogy pályázatot írnak ki az igazgatói helyre, ez egy kicsit megnyugtat. Kérdés, kik bírálják majd el a pályázatot. Abban reménykedem, hogy aki erre a posztra kerül, a magyar kultúra, a magyar színházművészet elkötelezettje lesz.- Mi lesz a társulattal? Miképp fogadják a hírt?- Egy hónappal ezelőtt a társulati ülésen már beszélgettünk erről. Nem tudták elképzelni, hogy ez bekövetkezhet.- Február huszonhetedikén mik a tervei Kolár Péternek?- A színháznak működnie kell! A közeli napokban kezdjük egy új vidám, zenés darab próbáit. Egy fillér sincs rá. A minisztérium szerint ez rossz gazdálkodás eredménye. Mindent megteszek, hogy előterémtsük ezt az összeget és a terv szerint, március huszonnyolcadikán felmenjen a függöny. Legalább abban biztos vagyok, hogy Fabó Tibi, aki sajnos éppen kórházban lesz, s emiatt nem is játszhat a darabban, nem fog ellene semmit tenni. Sokkal rosszabb lett volna, ha olyasvalakit neveznek ki, hacsak átmenetileg is, aki megpróbálja a repertoárt visszafogni, meggátolni egy-egy bemutató létrejöttét. A Csemadok február tizedikén választott főtitkárává. Feltételem volt, hogy akkor lépek e funkcióba főállásban, amikor a Tháliában a kötelezettségeim lejárnak. Április elseje lesz az a nap, amikor ténylegesen belépek. Addig a kassai Thália Színház alkalmazottja maradok. Azt hiszem, ennyi idő szükséges ahhoz, hogy át tudjam adni a dolgokat.- Mit üzen a közönségnek?- A Publikum kegyeibe ajánlom magunkat! Járjanak az előadásainkra, segítsenek mindenben a színházunknak! (bárány) (Az interjút lapzártakor kaptuk, a Thália sorsát, úgy tűnik, az idő írja tovább...) SZÍNHÁZ 1996. március 10. l/BSámap
