Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-10 / 10. szám
IiBSűrnap 1996. március 10. RIPORT Mi ndezek tudatában talán jogos a kérdés: ha mindenki mindent jól csinált, s nem történt mulasztás, miért fulladt meg az ép, egészséges magzat és azt követően miért halt meg az édesanya is?! Hogyan lehetséges, hogy a kettős halálért nem felel senki? Netán Justitiát, az igazság bekötött szemű istennőjét kell kérdőre vonni? PÉTERFISZONYA A vádemelés elmaradt, fekete vér öntötte el, 13.10-kor leállt a légzése, a szívműködése, s 13. 50- kor az EKG képernyőjén megjelenő egyenes vonal az exitus letalist jelentette.- Elfogadom, hogy 11.45 óra után az orvosok Marika megmentése érdekében mindent bevetettek, bár a szakértők a friss fagyasztott vérplazma beadásának szükségességére Vlado Gloss illusztrációs felvételei utaltak. Tudom persze, a magzatvíz felszívódását követő' embóliát megállítani szinte lehetetlen, éppen ezért figyelmeztettem arra: hol voltak az orvosok 11.05 és 11.45 között? A bajt meg kellett, lehetett volna előzni! Balogh István tudja, miről beszél. Biológia szakos pedagógus létére több tucat szakkönyvet tanulmányozott át és „magolt be”, összehasonlította az egyes kezelési eljárások eredményességét, a magit panaszomat felülvizsgáló szervek mindent megtesznek az igazság kiderítése érdekében. Naivan azt hittem, hogy a kettős haláleset felderítésében elsősorban a kórház vezetése siet segítségemre, de tapasztalnom kellett a sorozatos félrevezetést, ködösítést, a hazudo- zást - mondja a csalódott Balogh István, majd átnyújtotta a közel 300 oldalas aktát, amely nemcsak a hivatalos iratokat, hanem beadványait, fellebbezéseit, kifogásait tartalmazta. felejtse el ?- Csalódnom kellett a pozsonyi Egyetemi Kórház, a túrócszentmár- toni Egyetemi Kórház Törvényszéki Intézetének és a kassai Pasteur Kórház szakértői bizottságainak döntésében, ugyanis ők sem adtak egyértelmű választ a leglényegesebb kérdésre: a rizikófaktorok ellenére az orvosok a kisfiámat miért nem császármetszéssel segítették a világra? Bár leszögezték, „ha fokozott figyelmet szentelnek néhány ténynek, más szülésvezetési taktikát választhattak volna... nem állapították meg a magzat rendkívüli nagyságát”, mégis úgy látják „az egészség- ügyi dolgozók részéről nem történt súlyos mulasztás, kiindulva a mai orvostudomány ismereteiből a szülés levezetésének módja megengedett és elfogadható volt. ” A járási és a kerületi ügyész figyelmen kívül hagyta mindazt, ami ellentmondásos volt. elvégezték a transzfúzót megelőző keresztpróbát, miközben a szülő nőnek már 11.45 órakor adták be az első vérkonzervet. A vérzésgátló szer mennyisége is kétséges, a doelső gyermekét nehezen (vákuum segítségével) szülte, majd komoly vérveszteség miatt huzamosabb ideig szorult orvosi ellátásra. Eltekintettek annak boncolgatásától is: a halott magzat megszületése után 11.05 órától - az orvosok vajmi keveset törődtek a megkínzott édesanya lelki és testi állapotával. Nem figyelték vérnyomását, szívműködését, illetve már csak akkor, amikor késő volt. Ugyanis 11.45-kor vérnyomása mérhetetlen lett, nyomásra 10.55: a magzat feje a szülőcsatornába kerül vákuummal siettetik világrajövetelét fennakad a válla megfordítják 11.05: megszületik az élettelen magzat Előtte episiotómiára ( a szeméremtest műtéti metszésére) került sor, ám ezután harmadfokú gátrepedés áll be. Felmerül a kérdés: nem azért „tűntek eF a szervek, nehogy bebizonyosodhasson a méhrepedés illetve a placentarepedés is? Kilencvennégy február 12-én az 56 centiméteres és 4650 grammos (fiú) magzat szülés közben megfulladt, édesanyja, Balogh Mária pedig belehalt a szülést követő (embólia) komplikációba. A megözvegyült férj vizsgálatot indíttatott annak megállapítására: a szülést levezető orvosok valóban mindent megtettek-e annak érdekében, hogy megkönnyítsék a gyermek világra jövetelét, illetve megelőzzék felesége halálát? Úgy találta ugyanis, hogy orvosi mulasztás történt. A tragédiát követően 1994. április 10-én A kettős halál oka:? címmel riportban számoltunk be az érsekújvári kórházban történtekről. Ma, több mint két esztendő elteltével azért foglalkozunk az esettel, mert úgy tűnik, Baiogh István szélmalomharca befejeződött. Ugyanis ez év januárjában a járási ügyészség, majd február 16-án a kerületi ügyészség is leállította a vizsgálatot azzal, hogy senki semmi törvényelleneset nem követett el, s így nem emel vádat dr. F. K. és dr. H. szülészek ellen. Annak ellenére, hogy a 38 esztendős Balogh Mária és Tamás nevű kisfia meghaltak. Annak ellenére dönt így, hogy a három szakértői vélemény eltér egymástól, sőt, figyelmeztet néhány mulasztásra is. Holló hollónak, orvos orvosnak..- Bár feltételeztem, hogy egyik orvos a másikat nemigen marasztalja el, mégis bíztam abban, hogy Hiányos dokumentáció, eltűnt szervek Az újvári kórház akkori igazgatója Balogh Istvánnak a tragédiát' követően megígérte, hogy törvényszéki boncolást rendel el. A boncolóorvos - hiszen nála is járt - biztosította arról, hogy ilyen esetben a méhet és a placentát két évig megőrzik, hiszen ezek vizsgálatából sok mindenre következtetni lehet. Ennek ellenére nem került sor a törvényszéki boncolásra, s a két szerv is eltűnt! A túrócszentmártoni szakértők hiányolják, sőt, utalnak a szülési dokumentáció ellentmondásaira is. A kórlapban például az áll, hogy Ba- loghné 300 ml vért veszített, ám dr. F. K. a vizsgálótisztnek már 1000 ml vérveszteséget vall be. Az iratokból kitűnik, hogy 13.05 órakor kumentációban hol 2, hol 2,8 gramm szerepel. Balogh István nem érti, hogy a szakértők az egyértelmű jogi terminológia helyett miért használnak más kifejezéseket.- Az egészségügyi tevékenységben a szülés levezetésének helyes módszeréről kell beszélni, a szakértők viszont írásba adták, hogy az orvosok eljárása megengedett és elfogadható volt. Mert szerintem, és sajnos az események engem igazolnak, nem biztos, hogy az elfogadható egyben helyes is. A valóságban az orvosok döntése a létező legrosszabbat jelentette, hiszen a megengedett és elfogadható eljárás miatt halt meg előbb a kisfiam, majd a feleségem. Elmulasztott 40 perc A szakértők alig foglalkoztak azzal, hogy Balogh Mária kórlapjában nincs írásos nyoma annak, hogy az zatmérések technikáját, a császár- metszés jogosultságának körülményeit stb. Erkölcsi mulasztás Épp ezért vallja: nemcsak a szülészeket terheli a felelősség, hanem a felesége nőgyógyászát is. G. I. ugyanis, s erre utalnak a szakértők, a magzat súlyának ultrahangos megállapításánál több mint 1000 grammot tévedett. Ha jól számolt volna, vagy ha a szülés előtt az orvosok tapintással (legalább hozzávetőlegesen) megállapították volna a magzat nagyságát, a természetes szülés helyett automatikusan a császármetszés jött volna számításba. Annál is inkább, mert a szülő nő 38 éves volt, ami magába véve is rizikófaktor.- Arra gondolok, ha G. I. állta volna a szavát, s ígéretéhez híven jelen lett volna a szülésnél, talán megemlítette volna az első szülés után fellépő problémákat, s ajánlotta volna a műtétet. Azért, mert valaki visszaél páciense bizalmával, jogilag nem vonható felelősségre, erkölcsileg viszont elmarasztalható. Persze, nem tudom, megtette-e valaki. Az orvosnő szóba sem állt velem! Reménytvesztve Ügy tűnik, Balogh István két esztendős küzdelme véget ért. Ügy tűnik, csatát vesztett. ‘ Miért? Talán azért, mert úgy gondolta: aki igaz ügyért harcol, nincs szüksége ügyvédre. Talán azért, mert úgy gondolta: jogállamban a vétkesek nem kerülhetik az igazságszolgáltatást. A vizsgálat lezárult, s bár a szakértők megtették kifogásaikat, a zárszóban mégsem marasztalták el az orvosokat. Érthetetlen persze, hogy az ügyészek miért nem kötöttek bele éppen a felsorolt hiányosságokba!
