Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-10 / 10. szám
Uasámap 1996. március 10. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1996. március 10. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ILDIKÓ -BRANISLAV, BRÚNÓ valamint Anasztáz, Atalanta, Atos, Édua, Etele, Ipoly, Itala, Melitta, Valér nevű kedves olvasóinkat Ildikó - a germán lldico névből ered. A germán névvel először Jordanes VI. századbeli gót történetíró latin nyelvű műveiben találkozunk. Attila hun uralkodó második feleségének neveként. A Ni- belung-ének ismert középfelnémet hősi eposzban Kriemhilda néven emlegetik. Nálunk ezt a nevet Arany János hun tárgyú eposza, a Buda halála tette Ildikó formában népszerűvé. március 11. Szilárd március 12. Gergely március 13. Krisztián március 14. Matild március 15. Kristóf március 16. Henrietta Amikor a misszionáriusok megérkeztek, az afrikaiaké volt az ország, a misszionáriusoké pedig a Biblia. Aztán megtanítottak minket csukott szemmel imádkozni. Amikor kinyitottuk a szemünket, övék volt az ország és a miénk a Biblia. Jomo Kenyatta kenyai politikus Uasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (® 52-38-318) Megbízott főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (« 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona («■52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyeknek: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 TELEKI SÁMUEL SZÜLETETT: 1845.11.1., Sáromberkén MEGHALT: 1916.3.10., Budapesten 80 évvel ezelőtt halt meg az Afrika-utazó, felfedező, akadémikus. 1886-1889 között mintegy 3000 kilométeres kelet-afrikai utat tett meg, Ludwig v. Höhnel társaságában, Afrika akkor még ismeretlen vidékén. Elsőként érte el a Kenya-hegységben a hóhatár magasságát (4680 m), felfedezte a Rudolf- (ma Turkana-) és Stefánia-tavakat, valamint a róla elnevezett vulkánt. Szép állat- és növénygyűjteménnyel tért haza. 1893-ban Indiában, Jáván és Szumátrán, 1895-ben ismét Kelet-Afrikában járt. Igen sok fényképet készített, ami akkoriban még nem volt mindennapi munka. KEMÁL ATATÜRK (Musztafa Kemál pasa) SZÜLETETT: 1881.3.12., Szalonikiben MEGHALT: 1938.11.10., Isztambulban 115 éve született a török politikus, államférfi, a modem török állam megalapítója. Katona volt, harcolt az I. világháborúban. A háború után, Törökország felosztása ellen tiltakozásul Anatóliában nemzeti felkelést robbantott ki, 1919-től ő vezette a nemzeti forradalmat, újjászervezte a hadsereget, amely azután megverte a görögöket. 1921-ben Ankarában ideiglenes kormányt-alakított. Miután az országban 1922- ben formálisan eltörölték a szultánságot, 1923- ban ő lett az új Török Köztársaság elnöke. Több haladó jellegű polgári reformot valósított meg: bevezette a nyugati szokásokat, a nők emancipációját, az oktatás reformját, az arab írás helyett a latint. Külpolitikájában is a nyugati hatalmak törekvéseihez igazodott. A „törökök atyjá”-nak emlékét máig ápolják hazájában. Az Atatürk Múzeumot 1942-ben nyitották meg Isztambulban, ahol egyébként emlékműve is áll a Taksim téren, amelynek keleti oldalán az Atatürk Kulturális Központ várja a látogatókat. KISS MANYI SZÜLETETT: 1911.3.12., Magyarlónán MEGHALT: 1971.3.29., Budapesten 85 éve született a Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész. 1926-tól Kolozsvárott, majd 1934-től Budapesten szerepelt, s főként operettekben aratott sikert. 1945 után több színházban játszott. 1954-től a Madách Színház tagja volt, ahol drámai és vígjátéki szerepeket alakított nagy sikerrel. Kiemelkedett Brecht Kurázsi mama című drámájának címszerepében nyújtott játéka; népszerűségét több mint száz filmszerepe is növelte. II. JÓZSEF SZÜLETETT: 1741.3.13., Bécsben MEGHALT: 1790.2.20., Bécsben 255 éve született a Habsburg-házi magyar király és német-római császár. Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc legidősebb fia volt. 1764- ben anyja Frankfurtban római királlyá koronáztatta, 1765. szeptember 17-én pedig társuralkodónak maga mellé emelte, majd, mivel apja 1765. augusztus 18-án-elhunyt, ő lett a német-római császár is. A trónra Mária Terézia halála után, 1780-ban lépett. Már uralma kezdetétől a felvilágosult abszolutizmus szellemében, az egységes állam megeremtésén munkálkodott. Reformpolitikáját nevezték jozefinizmusnak. Már 1781-ben két híres rendeletet adott ki: júniusban kivette a cenzúrát az egyház kezéből, októberben pedig kiadta a Türelmi Rendeletet, amellyel biztosította a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását és hivatalviselését. Szintén 1781-ben feloszlatta a szerzetes- rendeket, rendeletileg megszüntette az örökös jobbágyságot Csehországban, Morvaországban és Galíciában, s rendelete később Magyarországra is kiterjedt. Tervbe vette a nemesek megadóztatását, kimondta a törvény előtti egyenlőség elvét, és számos más reformértékű döntést is hozott. Országgyűlést azonban nem hívott össze, rendeleti úton kormányzott, s ezzel rengeteg ellenséget szerzett. Uralkodásának 3000 napja alatt 6000 rendeletet adott ki. Óriási munkabírású ember volt, csak az államügyeknek élt, és a környezetétől is ezt követelte meg. Mivel nem koronáztatta meg magát, „kalapos királyinak nevezték. Nagy formátumú uralkodóként, jó királyként maradt meg sokak emlékezetében. Főként a szegények kedvelték, a nemesség viszont jogainak csorbítóját látta személyében. Ellenségei végül is célt értek: József halálos ágyán kénytelen volt - a türelmi rendelet és jobbágyrendelet kivételével - reformintézkedéseit visszavonni. Joggal szerkesztette tehát magának a sírfeliratát: „Itt nyugszik egy fejedelem, akinek a szándékai tiszták voltak, aki azonban olyan szerencsétlen volt, hogy láthatta zátonyra futni minden tervét.” Méry Gábor felve'tele Pályázat A Vox Nova R. t. pályázatot hirdet a VASÁRNAP családi magazin fotós állásának betöltésére, április l.-i belépéssel. Jelentkezni postán és személyesen lehet a kiadónál (Cím: Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 820 06 Bratislava). Feltételek: Rövid életrajz, szakmai tevékenység leírása, fekete-fehér és színes felvételek mellékelése. Pályázati határidő: 1996. március 20. BÖNGÉSZŐ Kedves olvasóink. Ismét a Vasárnap böngészésére invitáljuk Önöket. Múlt heti, 9. számunkban olvashatták Bu- kovszky László Tallós-Prohászka István vallomása című írását. Kérdésünk: Melyik magyarországi városba készült áttelepülni a festő? 1. Miskolc 2. Debrecen 3. Nyíregyháza Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére: Vasárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. A beküldők közül kisorsolt szerencsés üppelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó március 13-i számában közöljük. A múlt heti Böngésző helyes megfejtése: Miroslav Kusy. a jószomszédságról Rossz szomszédság török átok - tartja a magyar közmondás és ezt ezernyi történelmi példa bizonyítja. Egyes régiók országainak jószomszédi kapcsolatai a békés együttélés alappillérét Az európai struktúrák nem véletlenül szögezik le alapelvként, a posztkommunista országok belépésének feltételeként a jószomszédi kapcsolatok megteremtését, az ellenségeskedés, az örökös gyanúsúgatás megszüntetését. Ez nem elméleti kérdés, hanem élettapasztalat. Napjainkban épp két NATO-ország között robbant ki konfliktus a part menti tengerek hovatartozásának ügyében, a tengerek mélyén felfedezett állítólagos olajkincsek birtoklása miatt. Az ilyen viták is igazolják az európai intézmények azon elvét, hogy nem óhajtanak olyan országokat felvenni, amelyek egymással civakodnak, képtelenek maguk között rendezni vitás kérdéseiket. Hogyan is áll ifjú köztársaságunk a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésével? öt szomszédja közül a legnagyobb ellentétek Magyarországgal kapcsolatban mutatkoznak. A közös történelmi múlt évszázados méltánytalanságait, a nemzetállammá alakuló Szlovákia radikálisan a maga javára szeretné fordítani. A hazafiak jelentős része úgy képzeli, hogy itt az alkalom a csaknem hatszázezres magyar kisebbség beolvasztására, az egyöntetű nemzeti állam megteremtésére. Ezzel azonban minden tizedik magyar állampolgár a tőle telhető demokratikus eszközökkel igyekszik szembeszállni A primitív nacionalisták a szülőföldjükhöz és anyanyelvükhöz ragaszkodó magyarok kitartását és fennmaradásukért vívott küzdelmét egyszerűen irredentizmusnak kiáltják ki és olyan törvényeket fontolgatnak, amelyek köztársaságellenes bűncselekménynek akarják minősíteni a magyar politikusok önvédelmi harcát. Az csak természetes, hogy az anyaország támogatja fennmaradásunkért folyó küzdelmünket. Ennek egyik szép megnyilvánulása volt a magyar miniszterelnök pápának tett javaslata, hogy az egyház törődjék többet a kisebbségek anyanyelvi vallásgyakorlásával. Persze ezt is a Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősítették a nacionalisták. Pozsonyban már háromnegyed éve halogatják az alapszerződés ratifikálását, amely bizonyos alapot teremt a kisebbségi politika gyakorlásához. De még a halogatásnál is bántóbb, hogy nem a számtalanszor megígért kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény kidolgozásán munkálkodnak, hanem a magyarság politikai tevékenységét korlátozó, mgnyirbáló rendelkezéseket tákolják össze. Elérkezett a március, Meciar szerint az alapszerződés jóváhagyásának hónapja. Kérdés, milyen magyarellenes törvényekkel egészítik ki, hogyan darabolják szét az egy tömbben élő magyarlakta területeket? Magyarország ugyanakkor csupán egyik szomszédunk, akivel az európai struktúrákba igyekvő Szlovákiának a legfontosabb szót érteni Azonban a többiekkel sem állunk valami rózsásan. Legutóbb külügyminisztériumunk másik szomszédunknak, Ausztriának küldött szigorú kioktató hangú jegyzéket, amelyben figyelmeztette, hogy az ifjabb Kovác ügyében hozott bírósági végzéssel nem ért egyet és követeti, hogy a kormány határolja el magát tőle és korrigálja. A világsajtó otrombaságnak minősítette a szlovák lépést, amit a bécsi visszautasítás után a megszeppent külügyminiszter úgy értékelt, hogy „tulajdonképpen nem történt semmi”. Ha a kormánynak az nem jelent semmit, hogy Bécsből a szemére vetik, „nem tartja tiszteletben az alapevető emberi jogokat", mivel „nem követeüe elrabok állampolgára hazaengedését”, el kell gondolkodni az egyik bécsi lap megállapításán, hogy „Szlovákia a banánköztársaságok felé halad”. De már harmadik baráti szomszédunkat haragítjuk magunkra! Egy másik jegyzék a lengyel elnök azon kijelentése ellen tiltakozott, mely szerint nem biztos, hogy Szlovákia bekerül az első fordulóban a nyugati struktúrákba. Pedig Varsó csak azt isméteké meg, ami a demarsok- ban is benne vök és számos nyugati politikus szájából is elhangzott. így állunk tehát a szomszédainkkal Tikakozunk, megsértődünk, visszautasítunk. Szerencsére keleti szomszédunkkal Ukrajnával nincs semmi baj. Ott ugyanis „csak” azt mondták, hogy helytelenítik Szlovákia belépését a nyugati struktúrákba. Hát ez ellen csak nem fognak tiltakozni? SZŰCS BÉLA