Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-03-03 / 9. szám

OLIMPIAI SZTÁROK | 1904, SX. LOUIS~ Halmay Zoltán Gyorsúszóként az 1900-as olimpián robbant be az világ élvonalába: 200 méteren második lett, 1000 méteren harmadik, a 4000 méteres maratoni távon pedig egy újabb ezüstérmet nyert. Négy évvel később, az amerikai St. Lo- uis-ban rendezett ötkarikás játé­kokon már két ízben is felállha­tott a dobogó legfelső fokára. A 100 yardos sprint fináléjában a táv háromnegyed részétől ve­zetve lett első. Kétszer is meg kellett küzdenie az 50 yardos verseny aranyér­méért. Először az amerikai Learyvel vívott fej­fej melletti küzdelmet, és hajrájának köszönve tiszta karcsapással megelőzte ellenfelét. Azon­ban mindkét célbíró mást látott győztesnek, s nem sokon múlott, hogy a házigazda ország üdvöskéjét sorolják az első helyre. Magyar til­takozás után a vezető verenybíró holtversenyt állapított meg, és újraúszást rendelt el, csak Halmay és Learey között. Feszült amerikai vá­rakozás ellenére a megismételt döntőben a ma­gyar sportoló végig vezetve, vitathatatlan előnnyel lett olimpiai bajnok. Halmay Zoltán rajtkőre állt az 1908-as olim­pián is, ahol 100 méteren „csak” ezüstérmet tudott kiharcolni. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az edzéseken kívül más komoly feladatot is rábízott a szakvezetés. A Magyar Úszó Szö­vetség nem sokkal az olimpia kezdete előtt ki­nevezte őt a válogatott vezetőedzőjévé. Erre az időre így emlékezett vissza:- Alig volt időm tréningezni, eléggé belefá­radtam az ügyintézésbe. Én sejtettem, hogy baj lesz, ám az illetékesek azt mondogatták, félgőzzel is legyőzöm ellenfeleimet. Sajnos, ne­kem lett igazam. Nemcsak én veszítettem, ha­nem a 4x200-as gyorsváltónkat is lassítottam. Utolsó stafétatagként hiába indultam nagy előnnyel, a végére teljesen bekeményedtem, és megelőztek. Nagyon bántott a dolog... Az olimpiai második helyezések kissé letör­ték őt, figyelmét ezután az utánpótlás-nevelés­re fordította. Annak ellenére, hogy az 1908-as olimpiát követően befejezte az aktív sportolást, 1910-ben még indult (rábeszélték!) az általa létrehozott I. magyar-német úszóviadal mind a négy váltószámában. Versenyzői pályafutása alatt többnyire yar­dos távokon ért el csúcsokat. Méteres távokon hat rekordot állított föl (100 és 200 m-en egya­ránt hármat). A 100 méteren 1905-ben úszott 1:05,8 perces, valamint a 220 yardon 1908-ban elért 2:26,8 perces ideje volt e távok első hiva­talos világcsúcsa. Összesen 14 magyar bajnoki címet szerzett (100 yardon hetet, 220 yardon hármat, 440 yardon kettőt, 1 mérföldön ugyancsak kettőt). De más sportág(ak)ban is otthonosan moz­gott. Ezt bizonyítja az is, hogy 1900-ban indult az országos gyorskorcsolyázó bajnokságon, s nem kis meglepetésre megnyerte az 5000 mé­teres összetett versenyt. Halmay Zoltán több­ször volt a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Tékvandólesen az első szlovákiai nemzetközi viadalon tjlní mm szabad =* usak imUálni Sokan felkapták a fejüket, amikor az olimpiai műsorok összeállítói bejelentet­ték: 2000-ben Sydneyben már a kétezer éves ázsiai harci művészet, a koreai nem­zeti sportnak számító tékvandó hódolói is versenyeznek majd az érmekért. Nehez­teltek is ezért a világszerte elterjedtebb karate hívei, de azt el kellett ismerniük: ellenlábasaik fürgébben összefogtak, hogy minél hamarabb szalonképesek legyenek az ötkarikás családba való befogadásra. A döntés óta gyakrabban hallunk a ték­vandóról, népszerűsége ugrásszerűen emelkedik, több mint százharminc or­szágban vannak már megszállottjai. Nálunk is termó'talajra találhatott, vél­tem a minap, amikor megláttam Po­zsonyban az első szlovákiai nemzetközi versenyre csalogató plakátot. Párharc: ki ököllel, ki lábbal gyűjti a pontokat Kezdéskor már a BCT- csarnok színültig megtelt lelátóján szorongtam. Úgy látszik, akárcsak a többi tá­vol-keleti küzdősportnak, a tékvandónak is népes, s mint a fülembe jutott meg­jegyzésekből észleltem, hozzáértő tábora van a fővárosban. Már öt alapis­kolában folyik a sportág oktatása, állandó a toborzás a férfiak, a nők és a gyere­kek számára egyaránt, s a jelentkező kora is szinte korlátlan lehet. Maga a verseny a kevés­bé izgalmas egyéni gyakor­latokkal indul. Egymás után szólítják a bírók maguk elé a párokat. Egyszerre ketten mutatják be, mit tudnak az előírt, de szabadon bemutat­ható mozgássorból. Közben egy-egy lendítő mozdulat során a kipréselt levegő hal­latán olyan hangokat adnak ki a versenyzők, mintha kis gőzmozdonyok lennének. Sokkal érdekfeszítőbb, a közönséget jobban lázba hozó a közvetlen párharc, amely különböző súlycso­portokban folyik. Ehhez már külön lábbelit, kesztyűt és sisakot húznak a ver­senyzők, hogy aztán egy­másnak essenek. De nem úgy mint a kick box-ban, ahol az ütés és a rúgás egyaránt megengedett. Itt nem. Ha valaki eltalálja el­lenfelét, kizárják a további küzdelemből. A ringben vi- askodók a rúgások és üté­sek, valamint védekezés és a támadás különböző tech­nikáit próbálják keresztül­vinni. A bíró és a négy sa­rokban ülő segítői figyelik árgus szemmel, mi zajlik a kijelölt porondon. A végén összedugják a fejüket, majd győztest hirdetnek. Ugyanúgy, mint az ökölvívásban. Elejétől kezdve egy ázsiai külsejű, szlovákul meg­lepően jól beszélő fiatalem­ber vezényli a történéseket. Hol műsorközlő, hol a fel­bukkanó gondokat orvosol­ja, de a szünetekben látható bemutatóból sem húzza ki magát. Hafiz Karwandgar a pihenő perceiben kérdéseim­re is készségesen válaszol.- A globális tékvandónak négy versenyszáma létezik - kalauzol a sportág rejtelme­ibe. - A szabad párharc, a technikabemutató gyakorla­tok, a speciális technikai kí­sérletek, amikor a le­vegőben repülve kell a rög­zített deszkát kettétörni. Itt elsősorban a tárgy hossza és elhelyezésének magassá­ga a mérvadó. Az utolsó szám a két és fél centi vas­tagságú, harmincszor har­minc centis deszkák áttöré­se. Világversenyeken ennél vastagabb lapokat is egy­másra helyeznek, attól függően, milyen minősítésű kísérletező következik. *** Szlovákiában az első s egyben főiskolai klubot Deszkatörés - egyszerre két lábbal még 1990-ben a pozsonyi Malom-völgyben éppen a négy dános Hafiz Karwand­gar alapította. Két évvel később szervezetüket, a Szlovák Tékvandó Szövet­séget már bejegyezték a Belügyminisztériumban. Annak is ő az elnöke. Azóta országszerte tizenhét klub született, többek között Szencen, Galántán és Kas­sán, és továbbiak létrehozá­sától sem zárkóznak el. Há­rom csoportba sorolják az érdeklődőket: tizenkét, majd húszéves korig, és kü­lön gyakorolnak a felnőttek, akik lehetnek akár kezdők is. — Élversenyzőink, öt fiú és öt lány szeptemberben mutatkoznak be először az Európa-bajnokságon. Ang­lia után jövőre a Fülöp-szi- geteki világbajnokságra ugyancsak tíztagú csapattal utazunk. Jobbára csak a ta­pasztalatszerzés szándéká­val. Már ez a nemzetközi torna is erre szolgál: fel­venni a versenyt a cseh és a lengyel ellenfelekkel. Össze­sen hetvenöten-nyolcvanan indultak. Hafiz Afganisztánból ér­kezett Szlovákiába egye­temistának. Fivérei, Mati és Shafik éppen akkoriban jár­tak nála látogatóban, ami­kor megalapította az első klubot. Mikor látták, hogy a toborzásra tucatjával ér­keznek az érdeklődők, elha­tározták: besegítenek. Test­vérük nagyon hálás ezért a közreműködésért. Tehát a koreaiak nemzeti sportja hozzánk Kabulon keresztül érkezett. Oda pedig egy, az afgán fővárosban oktató amerikai professzor jóvol­tából jutott. Jó két évtize­de... Világméretekben sem ho­nol teljes béke a tékvandó­sok táborában. Pillanatnyi­lag három nemzetközi szer­vezet létezik: az egyik a né­pi Korea (ITF), a másik po­litikai ellenlábasa, Dél-Ko- rea pártfogója (WTF). Ám a harmadik (GTF) juttatta be a sportágat az olimpia műsorába.- Ebbe a szervezetbe azok jelentkeztek, akiknek nincs szándékukban a politikai el­lentétek szítása. Mi is tagjai vagyunk - jegyzi meg a szlovák szövetség afgán el­nöke. - Megalakítója a ko­reai kilenc dános Park Jung Tae. Mindig mondom a di­ákjaimnak: mi Szlovákiában tékvandót tanítunk, engem nem érdekel, milyen ellenté­tek vannak köztük. Amit csak tehetek, meg is teszek azért, hogy ez a harci művé­szet olyan színvonalú le­gyen ebben az országban, amilyennek elképzeltem. Sajnos, nemegyszer komoly akadályokba ütközők. Egye­sek már a tartózkodási en­gedélyem megszüntetésén munkálkodtak... Az ázsiai harci művészetek, így a ték­vandó is, nem csak a látvá­nyos rúgásokból, védé­sekből vagy ütésekből áll, mindegyikben mély füozófia rejlik. Aki műveli, annak tisztességesnek kell lennie, mindig az igazság oldalára kell állnia. Aki nem él esze­rint, mit várhatnak tőle a tanítványai? Szinte valamennyi ver­seny bemutatóval kezdődik. Ezzel még közelebb kerül­het a sportág a nézőhöz, megismerheti a koreai kara­iéként emlegetett tékvan­dót.- Személy szerint mélyen tisztelem az összes harci művészetet. A tékvandó ezekből származtatható: a karate különböző kiválasz­tott iskoláiból és a kétezer éves tajkiong nevű koreai sportból. Én azért hódolok neki, mert tudom, hogy ha­tékonyabb, hatásosabb, ér­dekesebb, mint a többi. De rengeteg ilyen érvet felhoz­hatnék. Ugyanakkor, ha bármelyiket is ócsárolnám, az egyenlő lenne a múltja megtagadásával. J. MÉSZÁROS KÁROLY A cserepek sem bírták ki a hatalmas ütést (Viado Gloss felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents