Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-31 / 303. szám, kedd

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 20. John Major az esélyeiről London. Győzelmet ígért a brit miniszterelnök a kpr­mányzó konzervatív párt­nak a közelgő - legkésőbb május végén esedékes - ál­talános választások előtti utolsó újévi üzenetében. Major kijelentése a nép­szerűségi mérleg jelenlegi állása szerint meglehetősen merésznek tűnik: a toryk húsz százalékpontnál is messzebb járnak a támoga­tottsági listákon az ellenzék vezető ereje, a Munkáspárt mögött. A Labour - amely 17 évi folyamatos ellenzéki politizálás után most már minden erővel kormányra tör - azonnal „kétségbee­sett kapaszkodásnak" minősítette Major kiáltvá­nyát, amely, úgymond, „ugyanúgy a semmibe vész majd, mint az eddigi pró­bálkozások, mert brit vá­lasztópolgár friss erőt akar látni a hatalomban." (MTI) Lucinschi villámvizitje Bukarest. A hivatalába még be nem iktatott moldo­vai államfő, Petra Lucinschi egy napos, nem hivatalos villámlátogatásra érkezett tegnap Bukarestbe, hogy Emil Constantinescu román elnökkel megbeszélje a két román állam kapcsolatai ja­vításának alapvető problé­máit. Dumitru Diacov, a moldovai parlament alelnö­ke, aki a megválasztott el­nök helyett látja el a házel­nöki teendőket elmondot­ta, hogy az új moldovai ál­lamfő szeretné szorosabbra voni a kétoldalú kapcsola­tokat, amiket ideig-óráig zavartak bizonyos román politikusok felelőtlen, elsie­tett kijelentései. (MTI) Jevgenyij Jevtusenko orosz költő és író vasárnap Prá­gában dedikálta műveit. El­szavalta azt a versét is, amelyben 1968-ban a Var­sói Szerződés „internacio­nalista segítsége" ellen tilta­kozott. (ČTK) Volgográd a baloldalé Volgográd. Az Oroszor­szági Föderációhoz tartozó Volgográdi területen va­sárnap megtartott második fordulóban az előzetes adatok szerint a kommu­nista párt körül szer­, veződött nemzeti-hazafias erők jelöltjét, Nyikolaj Makszjutát választották kormányzóvá. Makszjutra szavazott a választók 50,95 százaléka, míg ellen­felére, a jelenlegi kor­mányzóra, Ivan Sabunyin­ra 44,17 százalék adta voksát. A második forduló­ban a választásra jogosul­taknak mindössze 46,13 százaléka vett részt. Az első fordulóban az öt jelölt egyike sem kapta meg a szavazatok több mint felét. Akkor a hivatalban lévő kormányzó még fölénye­sen, csaknem 10 százalék­kal vezetett a kommunista jelölttel szemben. (MTI) Guatemala 36 év után megbékélés Guatemalaváros. Békemegáll­apodást írt alá vasárnap Álvaro Arzú guatemalai elnök kormá­nya a Guatemalai Nemzeti For­radalmi Egység (URNG) gerillái­val, hivatalosan is véget vetve a 36 éve tartó polgárháborúnak a közép-amerikai országban. A Guatemalaváros központjá­ban, a Nemzeti Palotában aláírt béke Közép-Amerika utolsó - s egyben leghosszabb - polgárhá­borújának befejezését jelenti: az ötmilliós Guatemalában az el­múlt csaknem négy évtizedben mintegy 140 ezer ember vesztet­te életét, csaknem 50 ezren tűntek el a harcok következté­ben, s másfél millióan kénysze­rültek elhagyni lakóhelyüket. A hat évig tartó tárgyalások után, az ENSZ közvetítésével Mexikó­városban létrejött guatemalai bé­kemegállapodás aláírásánál jelen volt Butrosz Gáli, a világszervezet távozó főtitkára és több latin-ame­rikai ország vezetője is. A főváros utcáin több tízezres tömeg ünne­pelte a polgárháború végét és az általános amnesztiát. (MTI) Tízezrek ünnepelték a 36 évig tartó polgárháború végét Guatemala fővárosának utcáin. (ČTK/AP) Román prefektusok Sorozatos kifogások Bukarest. Alig jelentették be Bu­karestben a 42 prefektus és az alprefektusok kinevezését, a ro­mán sajtó máris kifogásolta, hogy Buchwald Pétert, az RMDSZ je­löltjét a kormány alprefektusnak nevezte ki Kolozsvárra annak el­lenére, hogy jelölésének véglege­sítése előtt a romániai magyar nyelvhasználattal kapcsolatos ki­jelentéseivel magára haragította a többségi beidegzettségű média és politikusok egy részét. A Croni­ca Romana tegnapi száma egye- " nesen az „RMDSZ késhegyének" nevezi Buchwaldot, aki tudta, hogy kijelentései hergelni fogják Kolozsvár szélsőnacionalista be­állítottságú embereit, főleg Ghe­orghe Funar polgármestert. Ugyanakkor Puskás Bálint Zoltán, a Kovászna megyei RMDSZ elnö­ke a román prefektus kinevezése alkalmából kijelentette: előzőleg a megye többségi magyar lakos­sága feltételeket szabott a kor­mánymegbízottnak. Amennyiben csak a románság érdekeit fogja képviselni, minden követ meg­mozgatnak, hogy lecserélését ki­eszközöljék. (MTI) A gerillák és a kormány egyaránt lemondtak maximális követeléseikről Dél-Korea kész béketárgyalásokat kezdeni Phenjannal Halványul a remény Szöul megbocsát Tokió/Lima. Peruban hal­ványulni látszanak a túsz­dráma gyors megoldásával kapcsolatos remények, no­ha létrejött az első közvet­len tárgyalásos kapcsolat a japán nagyköveti rezidencia elfoglalói és a perui kor­mány között. MTI-HlREK Midiéi Minnig nemzetközi vörös­keresztes közvetítő úgy nyilatko­zott, hogy a közeledés ellenére mélyreható véleménykülönbsé­gek vannak a két fél között. „Még hosszú út áll előttünk" - nyilatko­zott a perui televízióban. Tömegtájékoztató eszközök va­sárnapi beszámolói szerint a Tu­pac Amarú gerillái és a kormány limmár lemondtak maximális kö­veteléseikről. A rezidencia de­cember 17-én történt elfoglalását követően a lázadók Peruban be­börtönzött 400 harcostársuk mindegyikének szabadon bocsá­tását követelték, majd később ­egy időre - követeléseik enyhéb­bek lettek. Egy szabadon engedett túsz be­számolója szerint a túszszedő ge­rillák aknákat helyeztek el a nagyköveti rezidencia épületé­nek belsejében. Alejandro Toledo volt perui elnökjelölt az America Television műsorában elmondta: a legtöbb aknát egy felső emeleti szoba falaira és ablakaira erősí­tették. Ott magas rangú katoná­kat és biztosági tisztségviselőket tartanak fogva. Köztük van Maxi­mo Rivera tábornok, a terrorelle­nes hatóság főnöke. A szemtanú beszámolója szerint ezeket a tú­szokat folyamatosan két gerilla ... a legtöbb aknát egy felső emeleti szoba falaira és ablakaira erősítették. őrzi. Toledo a lázadókat minden­re kész, „futó bombaként" jelle­mezte. A baloldali lázadók és a kormányt képviselő Domingo Palermo először szombaton tárgyaltak egymással a japán nagyköveti re­zidencián. A háromórás tárgyalás után a lázadók 20 túszt szabadon engedtek. Palermo úgy nyilatko­zott, hogy félhivatalos megbeszé­lést folytatott Nestor Cerpa Car­tolinivel lázadóvezérrel, és ennek során lényeges haladás történt a válság békés megoldása irányá­ban. Hasimoto Rjutaro japán kor­mányfő üdvözölte a közvetlen kapcsolatfelvételt a perui kor­mány és a limai japán nagykövet­séget megszállva tartó gerillák kö­zött. Tokió nevében köszönetét fejezte ki Alberto Fujimori perui elnöknek azért, hogy békés eszkö­zökkel próbálják megoldani az immár két hete tartó túszdrámát. Tegnap Japán nyomatékosan cá­folta azokat a híreszteléseket, melyek szerint kész váltságdíjat fizetni a baloldali gerilláknak a ja­pán túszok elengedéséért. A szó­vivő teljesen alaptalannak minősítette és cáfolta az EFE spa­nyol hírügynökség és egy mérté­kadó perui napilap erről szóló hí­radását. A még mindig fogva tartott 83 túsz közül mintegy 30 japán. A diplomatákból és üzletembe­rekből álló japán csoport a perui után a legnépesebb a rezidencián tartózkodó foglyok között. MTI-HlREK Szöul. Dél-Korea kész béketár­gyalásokat kezdeni Észak-Kore­ával, miután Phenjan hivatalo­san bocsánatot kért egy északi tengeralattjáró déli vizekre tör­tént behatolása miatt. Ezt közöl­te tegnapa szöuli külügyminisz­térium szóvivője. „Készek vagyunk részt venni az előkészítő megbeszéléseken, amelyek a tengeralattjáró-inci­dens miatt késedelmet szenved­tek" - idézte a szóvivő és el­mondta, hogy a tárgyalások részleteit még nem rögzítették. Nem volt hajlandó megerősíteni a dél-koreai sajtónak azokat az értesüléseit, melyek szerint Szö­ul, Washington és Peking meg­egyeztek abban, hogy a jövő hó­napban megtartják az előké­szítő megbeszéléseket. A Yon­hap dél-koreai hírügynökség úgy tudja, hogy ezeken véglege­sítik a négyoldalú tárgyalások napirendjét és helyszínét, nem­különben azt, hogy milyen szin­ten tartják meg őket. A négyoldalú tárgyalásokat Bili Clinton amerikai és Kim Jung Szam dél-koreai elnök együtte­sen javasolták. A két érintett fé­len és az Egyesült Államokon kí­vül a tervek szerint Kína venne részt rajtuk, de még nem nyilvá­nított erről véleményt. A pekingi külügyi szóvivő egyébként tegnap üdvözölte az észak-koreai bocsánatkérést, és reményét fejezte ki, hogy a jövő évben a helyzet tovább javul a Koreai-félszigeten. Kína reméli, hogy az érintett felek haladást érnek el a párbeszédben és a kétoldalú konzultációkban - je­lentette ki a kínai szóvivő. Dél-Korea jóakarata jeleként és a kiengesztelődés jegyében úgy döntött, hogy átadja Phenjan­nak annak a 24 észak-koreai ügynöknek a földi maradványa­it, akiket a tengeralattjárójuk idén szeptember 18-án történt zátonyra futása utáni hetekben öltek meg részint saját társaik, részint a dél-koreai katonák. A szöuli védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy a beha­tolók földi maradványait tartal­mazó koporsókat a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet­ben fekvő Panmindzson határ­településen fogják átadni Phen­jan képviselőinek. Benjamin Netanjahu kormányfő bírósággal fenyegette a sztrájkolókat, Dan Meridor pénzügyminiszter békülékenyebbnek mutatkozott Behívók békeidőben MTI-HlR Jeruzsálem. A gazdaság más területeire is átterjedve folyta­tódott tegnap Izraelben a Hisz­tadrut szakszervezeti szövetség által vasárnap meghirdetett ál­talános sztrájk. A szövetség tag­szervezeteinek vezetői úgy dön­töttek, hogy hétfőn - közép-eu­rópai idő szerint -15 óráig nem veszik fel a munkát, s ezen időpontig megadják a sztrájkra vonatkozó újabb utasításokat. Benjamin Netanjahu kor­mányfő bejelentette: bíróság­hoz fordul, hogy vizsgálják meg a sztrájk jogszerűségét. A kor­mányfő vasárnap felelőtlennek és a munkapárti ellenzék által megrendezett politikai indítta­tású akciónak minősítette a munkabeszüntetést. Dan Meri­dor pénzügyminiszter békülé­kenyebbnek mutatkozott, s le­hetségesnek mondta, hogy ta­lálkozzon a Hisztadrat ve­zetőivel, akiket egyébként kért, hogy vessenek véget a sztrájk­nak. Közölte, hogy bevíhópa­rancsot küldenek a Bezek álla­mi távközlési vállalat mintegy 400 alkalmazottjának, s megle­het más, alapvető fontosságú közszolgálati intézmények dol­gozóinak is. A sztrájk már érintette a felsőoktatási és az egészségügyi intézményeket, a postát, a tűzoltóságot, a legtöbb minisz­tériumot, a vízműveket, a hadi­üzemeket, az önkormányzato­kat és a tel-avivi tőzsdét is. Az állami kincstár becslése szerint a sztrájk naponta 33 millió dol­lár kárt okoz az országnak. A Hisztadrut azért hirdette meg a szájkot, mert vasárnap őrizet­be vették egyik vezetőjét, Slo­mo Sanit. Utóbbi ugyanis nem volt hajlandó megjelenni egy tel-avivi munkaügyi bíróság előtt. Ott válaszolnia kellett vol­na olyan kérdésekre, amelyek a csütörtökön kezdődött munkás­tiltakozásokra vonatkoznak. Csendélet Tel Aviv repülőterén: a járatok a sztrájk miatt nem indulnak, a körömlakkozásra is van idő. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents