Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-23 / 299. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 28. KULTÚR

A - Tanácsadó 3224 A Szlovák Rádió Magyar Adásának A cigányság mitikus vagy kulturális hagyatékai révén találhat vissza önmagához Félistenek bezárva Mítosz címmel láthattuk Dunaszerdahelyen Péli Ildikó budapesti cigány grafikus és festőművész kiállítását. Ebben a Mítoszban a nő virág, a férfi gyökereivel kapaszkodó fa, a pillangó az élet, s az ember a röptét követi. Péli Ildikótól azt kérdeztük, miért fordult a mítoszokhoz.. TAĽLÓSI BÉLA Akármilyen elszigetelten élt is az ember, őstörténetében sok az azonosság. Ezt nagyon fontosnak tartom a mai világunkban, látva, hogy a számítógép milyen közel hozta egymáshoz a legtávolabbi földrészeket, kultúrákat is, és a kisebbség, a másság mégis egyre inkább kiéleződik. Ahelyett, hogy az ember kimondaná: most végre mindent együtt és jól csinálhatnánk, mert nagyon sokat tudunk egymásról, széthúzódás kezdődött NyugatEurópában, Kelet-Európában még inkább. így fogalmazódott meg bennem, hogy az emberiségnek nemcsak azért volt szüksége a mítoszokra, mert azok olyan gyönyörű, igaz mesék, hanem mert az első olyan információk, amelyek fontos esemév v A fehér ló a cigá** nyoknál az abszolút f megbékélés jele. nyékről tájékoztatnak. Kezdtem ezeket a régi, archaikus szimbólumokat, jeleket visszahozni a mai ember képzelet- és gondolatvilágába, hogy általuk is átélhesse azokat a dolgokat, amelyekben, gondolom, volt nagyon sok rossz, de nagyon sok gyönyörű is. Az isteni, félisteni állapotok szerintem nemcsak az Olümposzon voltak lehetségesek, hanem bármelyik emberi közösségben, ha olyan szinten figyelünk egymásra. A panelházak ablakai mögött bezárva valójában ezeknek a mitikus figuráknak, félisteneknek a leszármazottai vagyunk egy kicsit. Lehet, hogy ez így nevetségesnek tűnik, de igaz. Különben miért írtak volna róluk több ezer éwel ezelőtt az akkori krónikások?! A Mítosz visszahozásával szeretném elérni, hogy úgy nyissunk egymásra, azzal az érdeklődéssel, amilyen fontos volt az emberiség kultúrtörténeti őshajnalán az információ, hogy milyenek is vagyunk, milyen is vagy te, milyen az a másik. Ettől csak többek leszünk, azt hiszem. A cigányok mítoszai meglehetősen színesek. A cigányság valójában területet, országot, talajtvesztett, napjaA nagy fa nekem mindig az apaságot szimbolizálja. A nőiességet szabadabb, nyíltabb, mozgékonyabb, nedvesebb közeggel tudom azonosítani. A férfi szilárd, stabil, ő az égig érő fa. Az élet sokasodását viszont a nővel tudom kifejezni. Pillangó. A cigányok ruházatán még ma is sok a pillangó- és a nagy pipacsmotívum. Ha megfigyeli, ezek nagyon rövid életűek, szinte fellobbanásszerűek. Az anyagi létezés annyira tünékeny és múlékony, mint a pillangó röpte, amíg a kis gubóból felrepül, és színeiben megnyilvánul. Ebben a csodát kell látni! A csodát, amelynek nagysága attól függ, milyen magasra repül a pillangó, s mit tud megszerezni magának a Napból. Lehet, hogy a röpte pillanatokig tart csupán, de nem mindegy, hogy ezt miképpen éli meg. A kígyó is vissza-visszatérő szimbólum. Majdnem minden kultúrában jelen van. A cigányoknál mese szól a kis sámánfiúról, akiben ott a fehér kígyó ereje. A fehér kígyó a tudást hordozza a cigányságnál. A beavatott, a sámánfiú irányítani, kezelni tudja a fehér kígyót, tudja a létezését, hol, mint található meg. Nap. A fény szeretete. Számomra ott nincs élet, ahol nincs fény és nincs nap. A cigányságnak a napfény, a táj, a derű, a vidámság ad belső ragyogást bármilyen rossz körülmények között is. Ez nyilvánul meg a zenéjükben és a táncaikban. Ablakok. A fény beáramlása. Ezzel együtt persze a jelennek azt a valóságát is szeretném érzékeltetni, hogy nagyvárosokban, lakótelepeken élünk, be vagyunk zárva kis ablakok mögé. Csumamadár. Mesefigura. A cigánybabonában szerepel egy asszony, aki ördöggé tud átváltozni, és ő a csumamadár. Elég veszélyes a férfiakra nézve. Arról szól a mese, hogy fel kell ismerni a csumamadarat. Mert a rontást, a szerencsétlenséget hozza a férfira. Elveszi az erejét. Galamb. Vagy inkább lélekmadár. Ahogy van testi evolúció, szerintem van szellemi evolúció is. A madár híd a kettő kötött. Sokszor mondják a cigányok: elmegyünk, aztán visszajövünk. Az ősi Egyiptomban ez teljesen természetes dolog volt, és ők is a madárral fejezték ki ennek a megélését. Elmegyünk, aztán visszajövünk, mert a gyökereink fogva tartanak. Jolsvai betlehem a huszadik század első feléből (Fotó: archív) Az Anyanyelvápolók Szövetségének ülése Budapesten átadták a Lőrincze-díjakat UJ SZO-HIR Budapest. Szombaton Budapesten tartotta idei utolsó ülését az Anyanyelvápolók Szövetsége. A tanácskozás keretében megtartott ünnepségen Bánffy György színművész átadta a Szép Magyar Nyelvért Alapítvány Lőrincze-díját. Ketten részesültek az elismerésben: a Komáromban élő dr. Jakab István, nyugalmazott egyetemi docens a határon túli magyar nyelvművelésben elért eredményeiért, valamint Fábián Pál, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsésztudományi karának tanára, (kamoncza) Márai Sándor Füveskönyvéből Az ünnepekről Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek. Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre. Karácsonyi műsorajánlata inkban leginkább olyan kisebbség vagy népcsoport, amely össze-vissza jár-kel a világban, és valahogy nem tudja, hova is tartozik. De talán éppen a mitikus vagy kulturális hagyatékai, emlékei, szimbólumai azok, amelyekkel vissza tud találni önmagához, vagy be tud illeszkedni abba a közegbe, amelyben jelen van. Mint minden kultúrának vagy népnek, nekik is megvannak a jellegzetes formai jeleik. S amikor a Mítosz sorozatot csináltam, felfedeztem, milyen sok az azonos jel a többi kultúrával. Ez arra is utal, hogy valahol mindannyian egy tőről fakadunk. Csak sok minden ért bennünket. A cigányságot oly mértékben, hogy mára nagyon nehéz helyzetbe került. Nem áll rendelkezésére az a tudás, ami a jelen világban szükséges lenne ahhoz, hogy kulturáltan és emberien éljen. Ezért senkit sem lehet felelőssé tenni. Önmaguknak kell megszerezni a tudást, szinte mindenkinek személy szerint. Ehhez szeretnék nekik is segítséget nyújtani, de nagyon nehéz. Menjünk sorba a jeleken, amelyeket használ. Miről is szólnak? Például a ló. A mozgást, a szabadságot, az erőt jelenti. Társ az embernek emberré válásában, mert lóháton nemcsak a fizikai távolságok voltak leküzdhetőek. A mesebeli táltos repülése a gondolati repülést is jelképezi. A fehér ló a cigányoknál az abszolút megbékélésjele. Kapu. Minden nép kultúrájában megvan a legrégibb időktől: a nyitást és a befogadást jelenti. Fák. Ugyancsak minden nép kultúrájában megjelenik a természet szeretete, a természettel való együttélés. A munkáimon azonos értékűnek vélek minden élettel teli megnyilvánulást, legyen az levél, fűszál, madár, pillangó, mosolygó gyerekarc, emberi test. A növényi motívumok vv Számomra ott ** nincs élet, ahol nincs fény és nincs nap. az élővilággal való teljes együttéléstjelentik. Azt, hogy a sejtjeinkben, a testfelépítésünkben, az anyagi létünkben hordozzuk ennek az egésznek az egységét. Én ezt nem tudom különválasztani, s próbálom is minden munkámon megmutatni, hogy ez csak így, együtt létezik. Nálam a természet, a növényzet változatos szín- és formai gazdagsága hozzátartozik a nőiességhez. Az igazi nőnek ezt hordoznia kell magában. A férfi pedig a fa. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ádám, Éva napján a kilenc órai híreket követően Ünnepvárás címmel magazinműsort közvetítünk. Délben híreket mondunk, majd a Kaffka Margit Ünnep című művéből készült hangjáték következik. Az ezt követő karácsonyi dallamok után Otthontalanul címmel sugárzunk riportműsort. Fél kettőkor kezdődik a Karácsony Angliában c. összeállítás. A 14.10-kor kezdődő Kincskeresők elsősorban a gyerekekhez szól, majd huszonöt percig a Benkó Dixielanddel karácsonyozhatunk. A Köszöntőt ezúttal 14.45-korsugározzük." Utána régi falusi karácsonyi szokásokat mutatunk be. Ökumenikus egyházi műsorunk, a Gyertyagyújtás előtt 17 órakor jelentkezik. Nagykarácsony napján a 9 órai hírek után egyházi magazinunkat sugározzuk, azt negyedórás egyházi zene köveü. 10 óráról Boráros Imre színművésszel hallhatunk egy beszélgetést, majd félórás összeállítás következik Sajnovics János nyelvészről Lappföldi utazások címmel. A 11 órakor kezdődő riportműsorunk címe: Öregek ünnepei. A déli harangszó előtti félórában karácsonyi popzenét közvetítünk. Utána Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony c. regényéből készült hangjátékot A cigányságnak a napfény, a táj, a derű, a vidámság ad belső ragyogást bármilyen rossz körülmények között is - mondja Péli Ildikó. (Fotó: Somogyi Tibor) kínáljuk ünnepi desszertként. A Kórusmuzsika után 14.25-kor karácsonyi szokásokról esik szó. 15 órakor kezdődik irodalmi összeállításunk Porhó kavarog címmel, majd a Kaláka együttes néhány szerzeményét közvetítjük. A 16 órai hírek után szétnézünk néhány faluban, hogyan ünneplik manapság a karácsonyt, majd Érintések címmel portréműsort közvetítünk. 17.15-től Schütz Karácsonyi oratóriumát sugározzuk. Karácsony második ünnepén, csütörtökön kilenc órakor hírekkel indul a magyar adás műsora, majd a Világosság jelentkezik. 10 órától Turczel Lajos irodalomtörténész beszél arról, hogy mit jelentenek számára az ünnepek. 10.30-kor kezdődik gyermekeknek szóló félórás összeállításunk, a Mese, mese meskete. 11 órai kezdettel öt dunaszerdahelyi cigányember, valamint a magyarországi Rostás Farkas György cigányköltő emlékezik régi karácsonyokra. Félórás nótacsokrunk után hírek, majd a Randevú különkiadással jelentkezik. 1996 sporteseményeiről szóló ötvenperces összeállításunkat 13.10-től sugározzuk. A kétórás hírek után István napi szokásokról beszélünk, majd filmzene következik. A PAVILON a megszokott időben, 15.05-kor kezdődik, ám ezúttal csupán 18 óráig tart. (me) Ľudovít Gode: Álló angyal (Fotó: Jarmila Učníková) äs .,>. wksämí mm