Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-26 / 276. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 26. Egy felhívás háttere VOJTEK KATALIN Taktikát változtatott a hatalom. Ez az új alapállás a szülőknek az oktatásba való beleszólását kiiktató 542/1990 sz. törvény módosításával kezdődött, és minden jel arra vall, hogy az új közoktatási törvénnyel tetőzik. A kormányzat belátta, hogy a szülő nem váltható le, nem fosztható meg prémiumától, nem bocsátható el. A pedagógus ellenben igen, vele szemben mindez a restrikció vidáman alkalmazható. A nemrég elkészült közoktatási törvénytervezet tesz arról, hogy a szlovákiai magyar szülők által egyhangúlag elutasított kétnyelvű oktatás akadálymentesen megvalósulhasson a magyar jskolákban. A törvény végrehajtója egyelőre - a magyar pedagógus lesz, rá vár a feladat, hogy mukkanás nélkül valóra váltsa a magyar nyelvű oktatás fokozatos leépítését célzó rendelkezéseket. A pedagógusok látják a veszélyt, naponta érzik a hatalom gerincropogtató szorítását, nyomását. Eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a maroknyi kisebbségi pedagógusközösség elleni államhatalmi offenzívával szemben csakis a közös fellépés jelenthet védelmet, mert a magányos hősökkel egykönnyen elbánnak. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének IV. országos közgyűlése ezért felhívással fordult minden pedagógushoz:: „Az iskola jövőnk záloga. Az anyanyelvű oktatás megmaradásunk feltétele. Napjainkban mindez egyre nagyobb veszélybe kerül. Legfelsőbb szinten hozott utasítások, rendeletek és törvények korlátozzák alkotmányos emberi jogainkat, anyanyelvünk használatát az iskolában is. A legújabb közoktatási törvénytervezet pedig már több tantárgy szlovák nyelven történő oktatását tenné kötelezővé. Miután a szülők helytállásának köszönhetően a hatalom eddigi kísérletei nem jártak sikerrel, most a pedagógusok megalázására, megosztására és meghátrálására számítanak. Ebben a súlyos helyzetben felhívással fordulunk minden magyar pedagógushoz: ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni! Mutassuk meg, hogy becsületünk, tisztességünk, emberségünk és hivatástudatunk nem eladó! Csak összefogással és színvonalas munkával érhetünk el célt, őrizhetjük meg önbecsülésünket, hagyományainkat, kultúránkat, iskoláinkat, anyanyelvünket! Jövőnk a tét! Akár a lehetetlenre is vállalkozzunk, hogy a lehetséges megvalósulhasson!" Drámai a felhívás? A helyzet még drámaibb, különösen, ha tudatosítjuk, hogy nem bízhatunk semmiféle külső erőben, amely segítségünkre lehetne. Csak magunkra vagyunk utalva. Egyedül rajtunk áll vagy bukik, szentnek és sérthetetlennek tekintjük-e azt a törvényt, amely jogainkat nem tartja szentnek és sérthetetlennek. S az, hogy tudjuk, csak magunkban bízhatunk, erőt is ad. KOMMENTÁR JEGYZET Mégsem vesztett GÁGYOR ALÍZ Ján Carnogurskýnak 2:1 arányban sikerült megnyernie a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöki posztjáért folyó harcot a fiatalabb Mikuláš Dzurindával szemben. A régi-új elnök és hívei azonban nem igazán lélegezhetnek fel. Mindannyian tudják, hogy a versenyfutásnak még koránt sincs vége. Dzurinda fő erénye, hogy közérthetően fogalmaz, ért az utca emberének nyelvén. Nem veti meg a populista módszereket sem, ami Szlovákiában ma nagyon fontos. Főként a fiatalok körében népszerű, ami hosszú távon pontokat hozhat neki. Most ugyan alulmaradt, ám mégsem veszített. Sőt ha azt vesszük, hogy csak májusban határozta el, hogy jelölteti magát, a szavazatok 39 százalékának megkaparintása akár győzelemmel is felér. A jövő évi közgyűlésen akár fordíthat is az arányon. Megoszlanak a vélemények arról, vajon Čarnogurský vagy Dzurinda lenne-e jobb elnök. Azaz melyikük tudná gyarapítani a KDM választóinak táborát. Az eddigi parlamenti választások eredményeiből kitűnik, hogy a mozgalomnak stabil 10-12 százalékos a támogatottsága. Nagy kérdőjel, hogy vajon Dzurinda tudná-e növelni, s egyáltalán milyen lenne a KDM, ha ő irányítaná. Egyes vélemények szerint most ideális alkalom lett volna a próbára. És ha a kísérlet rosszul sült volna el, még mindig lett volna elég idő a cserére az 1998-as választásokig. Lehet, hogy a küldöttek a kísérlet lehetőségétől riadtak vissza. De talán attól is, hogy Čarnogurský ebben az esetben szimpla sorkatonává vált volna abban a politikai tömörülésben, amelynek éppen ő volt az életre hívója. A verseny felpezsdítette az életet a KDM-ben. A párviadal kemény, de mindvégig korrekt, személyeskedésektől mentes volt. • \ I Cwi Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPR1NT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. NOVÝ ČAS A PHARE program 5 millió ECU-vel támogatja a Mária Valéria híd újjáépítését, amenynyiben a jövő év júniusáig elkezdődnek a munkálatok Párkány és Esztergom között. Ellenkező esetben „elúszik" a támogatás. Párkány polgármestere az elmúlt hat év során több magas rangú tisztviselővel, például a két ország közlekedési miniszterével is tárgyalt, a híd ügye azonban nem mozdult el a holtpontról. Júniusig legalább a szlovák kormány beleegyezését és az építkezési engedélyt kellene megszereznie a városnak, amagyar fél geológusok bevonásával már elkészítette az építkezés projektjét. Bárcsak a minisztériumok tudnák ilyen nehezen emelni az árakat! Esetem az Elektrosvittel: az igazgató megválogatja, hogy kivel áll szóba? Megint próbálkozom Érsekújvárott az 1490 embert foglalkoztató Elektrosvit Rt. már hónapok óta „foglalkoztatja" a helybelieket is. KAMONCZA MÁRTA Több ott dolgozótól hallottam: a lámpatesteket és hűtőszekrényeket gyártó üzemben alig van munka, s nagy a valószínűsége annak, hogy a munkásokat karácsony előtt kényszerszabadságra küldik. Persze mindezt suttogva, bizalmasan közölték, mert félnek. Nem szeretnék, ha esetleg kitudódna, hogy az információkat kitől szereztem. Minap egyik ismerősöm arról számolt be, hogy az Elsvit alkalmazotti részvénytársasághoz felvették az egyik parlamenti képviselő fiát, aki korábban valamilyen szakmunkásképzőt végzett. Senki sem tudja, mi a munkaköre az Elsvitnél, csak azt tudják róla, hogy érettségi nélkül a 15-ös fizetési osztályba sorolták, és akkor, amikor a vállalat anyagi gondokkal küszködik, a fiatalember az üzem gépkocsijával jár munkába és furikázik a városban. Hangsúlyozom: ezt az egyik alkalmazott állította. Gondoltam, mindenképpen helyénvaló, ha körülnézek az Elektrosvitben. Aznap, amikor időpontot akartam kérni a vezérigazgatótól, olvastam az újságban, hogy az Elektrosvitet az Elsvit privatizálta. Ami egyrészt jó, mert így legalább az alkalmazottak zöme részvényessé válik. Viszont ha igaz az, amit az Elsvitben uralkodó viszonyokról állítanak, nem tudom, kinek van oka az örömre. Aznap délben a Szlovák Rádió hírműsorában hallottam a gyár magánosításával kapcsolatban az Elektrosvit vezérigazgatójának nyilatkozatát. A szerkesztő egyik mondatára lettem figyelmes, nevezetesen: „Az itt jelen lévő újságírók előtt elmondta..." Nocsak, ezek szerint volt mégis sajtótájékoztató, amelyre az Új Szót nem hívták meg. Gondoltam, sebaj, felhívom a vezérigazgatót, és megkérem, hogy tájékoztassa a szlovákiai magyarok egyeden napilapját is. Legnagyobb meglepetésemre a vezérigazgató titkárnője semmilyen sajtótájékoztatóról nem tudott. Azt mondta, hogy az igazgató úr tárgyal, hívjam fel körülbelül fél óra múlva, vagy majd másnap olvassam el a Pravdát, mert a napilap szerkesztőnőjét délelőtt fogadta az igazgató úr. Kíváncsiságból felhívtam a szóban forgó szerkesztőnőt, aki szintén megerősítette, hogy nem volt sajtótájékoztató, ő éppen akkor tartózkodott az igazgatónál, amikor a Szlovák Rádió szerkesztője telefonált, de ha en... mindezt suttogva, bizalmasan közölték, mert félnek. gem is érdekelnek azok az adatok, amelyekkel neki az igazgató és a szakszervezeti vezető szolgált, akkor ő szívesen elfaxolja nekem. Ebben maradtunk. Pár perc múlva telefonált, és elnézést kért, mert nem küldheti el az adatokat, ugyanis az Elektrosvit vezérigazgatója akkor, amikor autorizáltatta vele a szöveget, nyomatékosan megkérte, hogy „az Új Szónak ne adjon át semmilyen információt, ugyanis azokat ő kizárólag a Pravdának adta". A hölgy megadta a vezérigazgató telefonszámát, és azt tanácsolta, hogy hívjam fel. „Egész biztosan ott van, mert én az imént beszéltem vele ezen a száígy nem marad más hátra, mint holnap is próbálkozni. mon" - állította. Gyorsan feltárcsáztam a megadott számot, jelentkezett is egy női hang. De amikor közöltem, hogy az Új Szótól vagyok, csak annyit mondott: „Sajnos, az igazgató úr szolgálati úton van." Akadékoskodtam egy kicsit, hogy ez nem lehet, hiszen a kolléganőm a Pravdából néhány perce még beszélt vele. „Lehet, hogy mobiltelefonon" - válaszolta a hölgy. Elgondolkodtató, hogy egy rádiós szerkesztőnek bármikor telefonon is nyújtanak tájékoztatást, viszont másnak számtalanszor kell telefonálnia csak azért, hogy egyáltalán időpontot kapjon. Azt sem értem igazán, hogy egy vállalat vezérigazgatója miért tiltja meg egy újságírónak, hogy az a már autorizált adatokat közölje egy másik lap munkatársával. Arra gondolni sem merek, hogy a vezérigazgató esetleg megválogatja, hogy kivel áll szóba. így nem marad más hátra, mint holnap is próbálkozni. Én még nem adtam föl a reményt... Az INTERNET információs világhálózatban is olvasható Sme című napilap szombati száma nem került a számítógépek képernyőjére. A lap olvasói Vladimír Mečiar miniszterelnök fotóját találták a Sme számára fenntartott oldalon „Ha-ha-ha, megint kibabráltam veletek!" szöveg kíséretében. Számítógépes szakértők szerint az eddig ismeretlen számítógépes kalóz megszerezte a Sme napilap által használt jelszót, blokkolta a szombati írások megjelenését, és az említett fényképet, illetve a kormányhoz közel álló Slovenská Republika című lap írásait helyezte el a Sme írásainak a helyén. SLOVENSKÁ R E PUB LIKA - Mečiar kormányfő után én vagyok a második legtöbbet rágalmazott ember Szlovákiában nyilatkozza a lapnak Gyimesi György, a Magyar Népi Mozgalom elnöke. Gyimesi szerint amióta mozgalma megalakult, az Új Szó, valmint a Magyar Koalíció pártjai rágalomhadjáratot kezdtek az általa vezetett politikai eő ellen. „A támadások útszéli hangneme egyre erősödik" mondta. Gyimesi György szerint ez azért következett be, „mert a Magyar Népi Mozgalom a megbékélés útjára lépett, nem folytat szlovákellenes kampányt, és támogatja a jelenlegi kormány politikáját". PRÁCA A malackai székhelyű Vins de France szlovák-francia kft. forgalmazásában Milan Rastislav Stefánikról elnevezett vodka jelent meg a piacon. A cég valószínűleg engedély nélkül nevezte el termékét Stefánikról, akit sokan a legjelentősebb szlovák történelmi személyiségnek tartanak. A tábornok egyik leszármazottja és a Milan Rastislav Štefánik Alapítvány tiltakozott a vállalatnál, eddig kevés sikerrel. - Štefánik a francia hadsereg tábornoka volt, nincsenek egyenes ági leszármazottjai. De önök is biztosan tudják, hogy nagyon szerette a nőket és az alkoholt - olvasható a Vins de France válaszlevelében. Besztercebányai dicséret A VTV televízió jóvoltából volt szerencsém látni a Banská Bystrica-Győri ETO női City Kupa kézilabda-mérkőzést. A mérkőzés végén kellemes meglepetésben volt részem. A besztercebányai csapat edzője (nagyon szimpatikusán) elismerte, hogy a magyar együttes minden tekintetben jobb volt náluk, és egyben gratulált a győriek továbbjutásához. Az ünneplő győri szurkolókat nem háborgatta senki, ami manapság nagy dolognak számít idegenben. Én így képzelem el a szlovák-magyar barátságot, mert csak így juthatunk el Európába. Turcsányi Tibor Rimaszécs Szlovéniai példa A magyar tévé Panoráma című műsorában nemrég foglalkozott a szlovéniai választásokkal. Az ország 1991-ben a voltjugoszláv hadsereggel vívott rövid háború után nyerte el függetlenségét. Szlovénia a független országépítést hasonló körülmények között kezdte el, mint Szlovákia. A riportot nézve az ember akaratlanul is összehasonlította a két államban uralkodó viszonyokat. Szlovéniáról elmondható, hogy gazdasága stabil, tehát nincs szüksége szélsőségekre (például ellenségkép kialakítására, bűnbak keresésére). A havi átlagjövedelem 1000 márka körül mozog, ez a legmagasabb a volt szocialista országok mezőnyében. Erős középosztály és gazdag parasztság van kialakulóban, míg nálunk középosztály úgyszólván nem létezik, viszont van egy nagyon szűk, ám nagyon gazdag réteg, másrészt folyamatosan növekszik az elszegényedők tábora. Szlovéniában senkit sem küldenek a Murán túlra, a magyar és az olasz kisebbséget államalkotóként könyvelik el, parlamenti képviseletük biztosított. Szerintem nincs igazuk azoknak a politikusoknak, akik Svájc nemzetiségi politikáját egyedi esetnek tekintik Európában, hiszen Szlovéniát (fájdalom, de nem Szlovákiát) sokan kelet Svájcaként emlegetik. Igazán megszívlelendő a példa. Szlovénia ráadásul közelebb is áll hozzánk, mint Svájc. Szabó Sándor Királyrév