Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-25 / 275. szám, hétfő

10 Tévé és RáDió - VASÁRNAP ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 23. Kártyaleosztásos módszer Részvény sorbaállás nélkül A korábbi részvényjegyzések, illetve az első részvénycserék meghirdetésekor a kijelölt bankok előtt hatalmas sorok kígyóztak, valóságos versenyfutás folyt - olykor megbízottak vagy spekulánsok főszereplésével - a részvényekért. Az egyszerűsítés lényege: az alanyi kárpótoltnak, aki kárpótlási jegyét részvényre kívánja cserélni, elegendő egy kétpéldányos részvényigénylési ívet kitöltenie s azt a részvénycsere meghirdetett időpontjában a kijelölt bankba beadni. Az ív otthon is kitölthető, s a beadás sorrendje nem befolyásolja az elbírálást. Fontos és a korábbi eljáráshoz képest új momentum, hogy az igénylés beadásakor nem kell a kárpótlási jegyet letétbe helyezniük az alanyi kárpótoltaknak. Amennyiben az igénylések meghaladják a jegyzésre felajánlott összeget, úgy az allokáció az úgynevezett kártyaleosztásos módszerrel történik. Lényege, hogy először minden befektető kap három részvényt (mivel húszezer forint összcímlet értékű kárpótlási jegyért három darab tízezer forint névértékű részvény igényelhető). A következő lépésben ismét három részvényt kap minden befektető. Ez ismétlődik mindaddig, amíg a befektető el nem érte az általa igényelt mennyiséget. Újabb részvényeket addig osztanak, amíg a rendelkezésre álló részvények a még igénylők között egész számú részvényként oszthatók. A részvényigénylőket a részvények elosztása, az úgynevezett allokációs folyamat lezajlása után értesítik arról, hogy számukra hány részvény jutott, s azok átvételéhez összesen milyen címletértékű kárpótlási jegy szükséges. Az energiaprivatizáció következő szakasza Äralc és befektetők A villamosenergia-ipar 1995 végén megkezdett privatizációját az ÁPV Rt. több lépcsőben kívánta lebonyolítani. Az első feladat az év elején, február-márciusban - az áramszolgáltatók értékesítési pályázatának kiírásával és egy részük értékesítésével - teljesült. Akkor Künsztler Béla, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatójajelezte: a privatizáció második fázisa 1996 végére befejeződik. „Ez azt jelenti, hogy a maradék öt erőmű társaság és a Magyar Villamos Művek Rt. vonatkozásában a pályázatokat kiírjuk és reményeink szerint az értékesítéseket befejezzük." A jelek szerint a privatizáció a tervek szerint halad, ugyanakkor a kiírt pályázatokra beérkező ajánlatokban némi bizonytalanság érezhető, olykor a pályázók feltételekhez kötik ajánlatukat. Ezt a bizonytalanságot a korábban októberre hirdetett energiaár-emelés elmaradása okozza, illetve az, hogy a jelentkező befektetők még nem tudják, mekkora lesz az 1977 január l-jén életbe lépő új energiaár. Künsztler Béla úgy vélte, hogy amennyiben még az ősz folyamán a közvélemény elé tárják az új árat, úgy az nagyot lendíthet a privatizáción, hiszen a befektetők ajánlatukat a várható ár ismeretében teszik majd meg. A villamosenergia-ipar privatizációjában október végén járt le az ajánlatok beadási határideje három felkínált erőmű részvényeire. A Bakonyi Erőműből 8,1 milliárd, a pécsiből 9 milliárd, míg a vértesiből 19 milliárd forint névértékű részvényt kínált fel az ÁPV Rt. eladásra. A korábban meghirdetett tiszai erőmű és a Budapesti Erőmű Rt. részvényeinek eladása ügyében már érdemi - de az energiaártól függő - tárgyalások folynak amerikai, illetve finn-japán befektetőkkel. Külföldön is sikeres az áramszolgáltatók részvénycseréje Szlovákiában is kelendők a kárpótlási jegyek A napokban újabb állomáshoz érkezett a hazai áramszolgáltatók részvénycseréje: lezárult a TITÁSZ jegyzés. Az előzetes számítások szerint a debreceni székhelyű társaság részvényeiből 1,9 milliárd forintért jegyeztek a preferált befektetők. A 2,7 milliárd forint értékű részvénycsomagból így 800 millió forintnyi maradt, s erre 936 jegyzés történt, ami azt jelenti, hogy áüagosan 400 részvényjuthat egy-egy jegyzőnek. A elsődleges allokáció után lévő elszámolásra augusztus 14-e és 23a között került sor. Határainkon túl is érdekeltek voltak az alanyi kárpótoltak az áramszolgáltató vállalatok részvénycseréjében, így legutóbb a TITÁSZ papírokból például 71 ezer részvényt igényelhettek. Szlovákiában a magyar nyelvű sajtó rendszeresen hírt adott a kárpótlási jegyek cseréjéről, sőt az UJ SZÓ napilap az ÁPV Rt. és a pozsonyi magyar konzulátus segítségével folyamatosan követi az eseményeket, a jegyzési híreket. Pálinkás Andrea, a komáromi BBS Invest munkatársa elmondta, hogy eddig 8 millió forint értékben közvetítettek kárpótlási jegyeket, és így a kézben lévő jegyek többségét le is kötötték. Ügyfeleik többsége természetesen inkább áramszolgáltató részvényt vett, s nem készpénzért adta el jegyeit. Nyitra járásban és a Bodrogközben viszont már jóval kevesebb szabad kárpótlási jegyük van az embereknek. Úgy tűnik, ők már vagy készpénzre váltották azokat, Privatizáció és nemzetgazdaság Mindenki jól jár A magyar energiatermelés, -szállítás és -elosztás privatizációjának alapvető kérdése, hogy a magánosításnak milyen következményei lehetnek és lesznek a különböző érdekekre. Az állami vállalatok privatizációjánál természetesen meghatározó a nemzetgazdaság érdeke, ugyanakkor felvetődik a leendő tulajdonos és a fogyasztó érdeke is. A szükséges összhang megteremtése nem kis feladat, kiváltképp úgy, hogy a privatizátornak az érdekek teljesülését illetően garanciális kötelezettségei is vannak. Nem véletlen tehát - amint azt a Magyar Energia Hivatal főigazgatója, dr. Szabó Imre professzor a közelmúltban az energiaárak emelésével kapcsolatban kifejtette -, hogy az 1997. január elsejétől életbe lépő árak meghatározása stratégiai döntés lesz. Vagyis az új áraknak úgy kell fedezniük a költségeket, hogy azok a további fejlesztésekhez is nyereséget hozzanak az új tulajdonosoknak. Ahhoz azonban, hogy ez a bevevagy magasabb eladási árfolyamra várnak. Romániában több szervezet is foglalkozik a kárpódási jegyek átváltásával. Közülük a két legnagyobb a magyarországi Alanyi Kárpótlási Jegy Kezelő Kft.-vei együttműködő Trinveszt és a Stabil Service. Az RMDSZ gazdasági főosztályának adatai szerint eddig 150 millió forint értékű részvényt jegyeztek, ami különösen kedvező, főleg annak tükrében, hogy sokan már korábban áron alul adtak túl jegyeiken, vagy jobb esetben magyarországi rokonaikon, ismerőseiken keresztül értékesítették azokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érdeklődők a korábbihoz képest jóval nagyobb kárpóüásijegy-csomagokat váltanak be. Maros mezetendő ár és annak szabályozásáról szóló törvény működőképes legyen, szükség volt - a privatizációtól függetlenül is - az energiaszektor regulációjára.Olyan szabályozásra és hatáspálya-kijelölésre, amely hosszú távra kijelöli az átalakított villamosenergia-ipari szervezet működési területét. A reguláció olyan automatizmusokat tartalmaz, amelyek meghatározzák az állam és a tulajdonosok, a tulajdonosok és a fogyasztók egymáshoz való viszonyát is. A szakemberek megállapításai szerint a privatizáció a nemzetgazdaság szempontjából akkor nevezhető sikeresnek és hasznosnak, ha nyomában nő az ország GDP-je, csökken a veszteséges vállalatok száma, illetve az állami támogatás mértéke, következésképpen a költségvetési hiány nagysága. Úgy tűnik, a magyar villamosipar privatizációja megfelel ezeknek a céloknak. Természetesen csak akkor, ha az új tulajdonosok megfelelő, a költségekkel arányos árakkal dolgozhatgyében például 78 jelentkezővel összesen nem kevesebb, mint 21,5 millió forint értékben kötöttek szerződést. A korábban privatizált áramszolgáltatókkal kapcsolatban azt az információt kaptuk, hogy a tulajdonosok megkapták új részvényeiket. Kárpátalján a legtöbb igénylő a városokban jelentkezett, de sokan átjöttek Magyarországra, és OTP fiókokban igényeltek részvényt. A falvakban élő kárpótoltak tájékoztatását a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége munkatársai végezték, akik naprakész információkat kaptak az Alanyi Kárpódási Jegy Kezelő Kft.-tői. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy sikeresen zárult az áramszolgáltató papírok kárpátaljaijegyzése is. nak. Tulajdonképpen a reguláció - szabályozás - része volt az a vizsgálat, amely arra kereste a választ: a ráfordítások tükrében milyen induló árat használhatnak (8 százalékos nyereségüket is beszámítva) az áramszolgáltatók. Az 1995-ös helyzetet figyelembe véve, január 1-től 2040 százalékos áremelkedés várható. Természetesen a reguláció és árszabályozás - éppen lényegéből fakadóan - különböző hatással lesz a különböző áramszolgáltatókra. Ez a szabályozás azt tételezi fel, hogy van egy minimális nyereséggel működő energetikai társaság, s ennek folyamatos létét és működését kell biztosítani. A reguláció az állam hosszú távú - mégis egyszeri - beleszólási jogát testesíti meg, ugyanakkor biztonságos és kiszámítható jövőt kínál a társaságoknak. Valamennyi új nagytulajdonos szakmai befektető, így ez számukra garanciát jelent. Ez a garancia azonban nemcsak a nagyrészvényesek számára nyújt biztonságot, hanem a kisrészvényeseknek is. A kárpótlásijegy-csere révén részvényhez jutók tudhatják: a január l-jétől érvényesülő árban szereplő nyereség kiindulási alapja az osztaléknak. Az osztalék nagysága természetesen azon is múlik, hogy a részvénytársaság közgyűlése milyen mértékű fejlesztést kíván a nyereségből megvalósítani. Az így visszaforgatott pénz azonban a társaság erejét és hatékonyságát növelheti. Mégis, a részvénycsere iránti érdeklődés azt bizonyítja, hogy az új részvényesek egyértelműen bíznak hosszú távú befektetésükben. Tulajdonost és fogyasztót egyaránt érdekli: vajon hogyan alakul majd az áremelések után a fogyasztás, Az utóbbi évek tapasztalatai szerint néhány éves csökkenés után 1995-re ismét az emelkedés volt a jellemző. Hogy az áremelés után mi lesz a piac, a nagy- és kisfogyasztók reagálása, az azon is múlik, hogy az új tulajdonosok, a szakmai vezetés mennyire tud megfelelni az elvárásoknak. ÁPV Rt. ügyfélszolgálatai Me -gy

e Budapest Ügyfélszolgálati hely Cím 1133 Budapest, Újpesti rkp. 31-33 ik( Személ

y Telefo

n Telefax Zsigmond Eva, dr. Schiff Ervinné, Oláh Ervinn

é 269 8990 269 8991 Bács-Kiskun Baranya Békés APVRt. Konzumbank Rt. fiók Konzumbank Rt. fiók 6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3 6400 Kiskunhalas, Semmelweis tér 28. Bányai Agnes Kocsis József Konzumbank Rt. fiók ~ Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Kft. Konzumbank Rt. fiók Brányi Endre Hegedűs Enikő Németh Sándorné 76/481 883 77/422 963 76/483 224 77//423 411 7621 Pécs, Rákóczi u. 4

6 5601 Békéscsaba, Alsó-Körös sor 2. 5900 Orosháza, Könd u. 38 72/232 188 72/225 161 Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Konzumbank Rt. fiók Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. Konzumbank Rt. fiók 3525 Miskolc, Széchenyi u. 99. 6700 Szeged, Széchenyi tér 3 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 2. Matiscsák Ernő Lenti Szilvia dr. Ocsák Miklósné 66/447 468 68/312 933 66/444 695 68/413 554 46/411 095 46/329 045 Fejér Közép-Pannon Regionális Kockázati Tőkebefektetési Kft

. Konzumbank Rt. fiók Konzumbank Rt. fiók Konzumbank Rt. fiók 62/486 965 62/342 004 62/486 965 62/342 004 Győr-Moson-Sopron 8000 Székesfehérvár, Bástya u.8

. 9022 Győr, Bajcsy-Zsilinszky út 13. 9200 Mosonmagyaróvár, Szt.István kir. útja 113. 9400, Sopron, Várkerület 67. Nagymihály Kálmán Takács Zoltán Földes Sándor Bereczné Api i Edit 22/315 102 22/315102 Hajdú-Bihar 96/316 127 96/212 588 99/340 789 96/316 966 96/216 277 99/340 790 Konzumbank Rt. fiók Közép-Magyarországi Regionális Feji. Kft. Konzumbank Rt. fiók Konzumbank Rt. fiók 4024 Debrecen, Battyány u. 12. Szabóné Kovács Ildikó 3300 Eger, Dobó tér 6/Ä 3300 Eger, Dobó tér 3. 3200 Gyöngyös, Szt. Bertalan u. 2. Hantos Zoltán Simon Zoltán Kiss Elek 52/430 866 52/417 079 Heves Jász-Nagykun-Szolnok Konzumbank Rt. fiók Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rt. 5100 Jászberény, Lehel vezer tér 29 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 11. 36/418 300 36/412 501 37/312 334 36/410 011 36/411 568 37/312 334 Tuzáné Czanka Valéria Magyar Béla Komárom-Esztergom Konzumbank Rt. fiók 2890 Tata, Ady Endre u.18 Vlagy; Fölkí Ottóné 57/411246 56/371 761 57/411 620 56/371 761 Nógrád Közép-Magyarországi Regionális Feji. Kft. Konzumbank Rt. fió

k Konzumbank Rt. fiók Konzumbank Rt. fiók 3100 Salgótarján, Alkotmány u. 9. 3100 Salgótarján, Fő tér 6

. 1132 Budapest, novemberig: Nyugati tér 5. 1051 Budapest novembertől: Nándor u. 31 34/384 255 34/383 376 Papp Jenő dr. Hlinkáné Farkas Mária Németh Károlyné Németh Károlyné 32/422 901 32/316 6/7 32/422 903 32/316 677 Pest Balatoni Regionális Fejlesztési Kft. Konzumbank Rt. fiók Eszak-Kelet-Magyaror. Regionális Feji. Rt. Konzumbank Rt. fiók Konzumbank Rt. fiók 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 8. 7400 Kaposvár, Teleki ut.7. 269 3840 153 0222 269 3859 Somogy Szabolcs-Szatmár Bereg Schablauer Péter Pintér Györg

y Sörényiné Koleszár Anna Amászta Miklós Szabolcsi Lászl

ó Granovitter Gábor 82/315 055 82/312 856 82/315 055 82/310 208 Tolna Konzumbank Rt. fiók Konzumbank Rt. fiók 4400 Nyíregyháza,Szarvas u.1-3. 4600 Kisvárda,Szt. László u. 51. 4400 Nyíregyháza, Szarvas u.l 1 7100 Szekszárd, Garay tér 8 42/420 645 51/415 178 42/313 922 42/420 641 51/415 179 42/313 061 9700 Szombathely, Kisfaludy u. 17ľ 8200 Veszprém,Óváros tér 10, 8230 Balatonfüred, Zsigmond u. 2. 8900 Zalaegerszeg,Petőfi u. 21-25. Németh László Papp Jánosné Bálint László Béres László 74/412 086 74/416 944 Vas Veszprém Konzumbank Rt. fiók Balatoni Regionális Fejlesztési Kft. 94/325 666 94/324 365 Zala Balatoni Regionális Fejlesztési Kft. 88/425 678 87/340 005 88/426 600 87/340 400 92/330 015 92/330 015