Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-15 / 241. szám, kedd

E| HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 2523. Alanyi kárpótoltaknak DÉDÁSZ részvénycsere kárpótlási jegyért • A DÉDÁSZ Rt. részvényeinek megjelenésével az ötödik áramszolgáltató vállalat papíijait kínálja elsősorbán alanyi jogon a kárpótoltaknak az ÁPV Rt. • Á kárpótlási jegyekért cserébe az ÁPV Rt. az 1996. október 7-től október 24-ig tartó akciója során felkínálja a DÉDÁSZ Rt. részvényeinek 8 százalékát megtestesítő, 238 381 db, egyenként tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényét. A részvényigénylést az egyes befektetői csoportokon belüli jegyzések számának függvényében október 18-át követően a Forgalmazók az ÁPV Rt. egyetértésével lezárhatják. • A DÉDÁSZ megjelenésével valószínűsíthető, hogy még idén befejeződhet a hazai áramszolgáltatók privatizációjának kárpótoltakat érintő szakasza. Az ÁPV Rt. tehát még ebben az évben megfelelhet eredeti célkitűzésének, miszerint valódi értéket képviselő áramszolgáltatói részvénytulajdont kínál a kárpótlásijegy-tulajdonosoknak. • Á DÉDÁSZ részvénycsere során is előnyben részesülnek a hazai és a határokon túli alanyi kárpótoltak, a kényszerelfogadó Önkormányzatok és Mezőgazdasági Szövetkezetek, valamint a ezek jegyeit gyűjtő Kárpótlási Jegy HasznosítóTársaságok. • A jegyzési időszak alatt 20 000 forint összcímletértékű kárpótlásijegyért 3 db, egyenként 10 000 forint névértékű, névre szóló törzsrészvény igényelhető. • A részvények ún. allokációs folyamat során kerülnek elosztásra: • az alanyi kárpótolt belföldi magánszemélyek részére 102 382 részvény (43 %), • az alanyi jogon kárpótolt külföldi magénszemélyek részére 50 000 részvény (21 %), • a Kárpótlási Jegy Hasznosító Társaságok részére pedig 25 000 részvény (10,4 %) áll rendelkezésre, • az Önkormányzatok részére 38 000 részvény (I 6 %), • a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek részére 23 000 részvény (9,6 %). • Ámennyiben az egyes befektetői csoportok a számukra elkülönített részvénymennyiségre nem tartanak igényt, úgy lehetőség van azokat más befektetői csoportokhoz áthelyezni. A fennmaradó részvényeket a belföldi magánszemélyek és intézmények jegyezhetik. • A túljegyzés esetén az egyes csoportokon belüli elosztás ún. kártyaleosztásos módszerrel történik, amely során minden igénylő csak egész számú részvényt kaphat. A folyamat kezdetén, a befektetői csoportokon belül, minden befektető kap három részvényt. A következő lépésben minden befektető kap három újabb részvényt. Ez ismétlődik mindaddig, míg a befektető el nem érte az általa igényelt mennyiséget. Újabb részvényeket addig osztanak, amíg a befektetői csoport részére rendelkezésre álló maradék mennyiség lehetőséget biztosít teljes körök leosztására. Az utolsó teljes körre nem elegendő részvénymennyiséget a még kielégítetien igénnyel rendelkezők között véledenszerűen osztják el. • Az elosztás rend je az alanyi jogon kárpótolt külföldi magánszemélyek esetében annyiban tér el, hogy először a teljes allokációs előnyt élvez ő részvényigénylők igényeit elégítik ki. Ezután kerülhet sor az ezt az előnyüket (mennyiségi képviseleti korlátozás miatt) elvesztő, de ebbe a befektetői csoportba tartozók igényeinek teljesítésére. • A Kárpótlási Jegy Hasznosító Társaságok részére elkülönített részvénycsomagból először a Mezőgazdasági Szövetkezeti tulajdonosoktól átvett jegyekkel benyújtott igényeket teljesítik, majd ezután kerülhet sor a maradék igények közötti allokációra, szintén kártyaleosztásos módszerrel. • A DÉDÁSZ Rt. Magyarország délnyugati részén működik, és az ország közel egyötödét látja el villamos energával. A Társaság szakmai felkészültségét és kedvező gazdálkodási kilátásait jelzi, hogy a cég nemrégiben sikeres privatizáción esett át. A pozitívnak értékelhető tranzakció során a német szakmai befektető, a Bayernwerk AG szerzett tulajdonrészt a DÉDÁSZ Rt.-ben. A Bayernwerk AG jelenleg a Társaság részvényeinek 47,25 %-át birtokolja. • E sikeres privatizációban mutatkozó valóságos piaci értékítélet adja a biztosítékot arra, hogy az ÁPV Rt. felelősséggel döntött a kárpóüási jegyekért történő cseréről. A DÉDÁSZ Rt. részvényeivel olyan értékpapírt kínál a kárpótlási jegyekért, amely már bizonyított, s így hosszú távú befektetésnek tekinthető. • A részvényigények bejelentésére - csakúgy, mint az eddigi áramszolgáltatók részvényjegyzése során - az OTP Bank mintegy 200 fiókjában lesz lehetőség. A már kipróbált módszer lényege, hogy a jegyzés a jegyzési helyeken elhelyezett részvényigénylési ívek kitöltésével és leadásával történhet. Az eljárási rend, amely lehetővé teszi az igénylési ívek otthoni kitöltését is, a sorban állás jelentős rövidülését eredményezi. A részvényigénylés beérkezési sorrendje nem befolyásolja az igények teljesítését. Áz igény bejelentésekor az alanyi jogon kárpótoltaknak továbbra sem kell letétbe helyezniük kárpótlási jegyeiket. Az igénylési ívek leadásakor 400 Ft. adminisztrációs költséget kell fizetni. Októberben ismét részvény a jegyekért Külföldi tulajdonosok szándékairól A DÉDÁSZ fejleszteni akar „Szakmai befektetők vagyunk" Októberre hirdette meg az ÁPV Rt. a DÉDÁSZ Rt. részvényeinek 8 ' százalékát megtestesítő 238.381 darab, egyenként tízezer forint névértékű törzsrészvényének kárpódási jegyre való cseréjét. Ez nyüván megmozdítja •majd az alanyi kárpótoltakat, hiszen az ajánlat - húszezer forint összcímletértékű kárpódási jegyért 3 darab, egyenként tízezer forintos névre szólő törzsrészVény - "felértékeli" a kárpótlási jegyeket. Á részvénycserét más áramszolgáltatók papírjainak cseréjéhez hasonlóan több „csomagban" ajánlja az ÁPV RT. Az alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek a kibocsátott részvények 43 százalékát, a Magyarországon kívül élő alanyi jogon kárpótoltak a részvények 21 százalékát vehetik meg. Áz ÁPV Rt. - hűen hagyományaihoz külön csomagot, tehát meghatározott számú részvényt kínál a Kárpótlási Jegy Hasznosító Társaságoknak (10,4 százalék), az önkormányzatoknak (16 százalék) és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek (9,6 százalék). Az elosztást illetően szigorú, de rugalmas szabályok érvényesek. Túljegyzés esetén a meghirdetett részvényeket úgynevezett kártyaleosztásos módszerrel adják az igénylőknek. A szakemberek jelzései szerint nagy az érdeklődés a részvénycsere iránt. Ez szól annak, hogy a áramszolgáltatás a piacon jó befektetésnek tűnik, de annak is, hogy a privatizációs folyamat vége felé a kárpótiásijegy-tulajdonosok biztos értékjegypozíciót keresnek maguknak. S ne feledkezzünk el még egy dologról: míg korábban meglehetősen nehézkes volt a részvénycsere adminisztrációjának lebonyolítása, most ez lényegesen könnnyebb, hiszen az OTP Bank 200 fiókjában szinte sorban állás nélkül lehet bejelenteni a részvénycserére az igényt, s a papírhoz való hozzájutást túljegyzés esetén sem befolyásolja az igénybejelentés sorrendje. Persze a kis- és nagybefektetőt egyaránt érdekli, hogy milyen szakmai és gazdasági garanciái vannak a részvények értéktartásának, sőt értéknövekedésének. A DÉDÁSZ-t megvásárló Bayemwerke AG - a részvények 47,25 százalékával rendelkezik - kinyilvánította, hogy az elkövetkező időkben legfontosabb feladataának tartja a hálózat állapotának javítását, a gépek és műszaki berendezések revitalizációját, korszerűsítését. A DÉDÁSZ, amelynek ellátási területéhez 33 város és 804 község tartozik - ez Magyarország területének közel egyötöde -, nyereségorientált társaságként működik. S e céljának teljesítéséhez 1997. január elsejétől adottak lesznek a feltételek is. A korábbi statisztikák szerint az adott térségben a villamosenergia-felhasználás csökkenése megállt, sőt a várható gazdasági növekedés minden bizonnyal a felhasznált energiamennyiség növekedésével jár majd. A jövő év elején beálló költségarányos árak s az azokba épített tervek szerinti tőkearányos, 8 százalékos nyereség a szükséges fejlesztések mellett is biztonságot jelenthetnek a részvénycserében részt vevő alanyi kárpótoltaknak. Sikeres a határon túliak kárpótlásijegy-cseréje Alanyi jogon külföldről is Megbízhatónak tűnő becslések szerint a külföldön élő - úgynevezett - alanyi kárpótoltak birtokában 20 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van. Azaz pontosítsunk: ma már nincs ennyi, hiszen az év elején, a áramszolgáltató társaságok privatizációja kapcsán meghirdetett kárpótlásijegy-részvény csereakciója nagy sikert aratott a külföldi kárpótoltak körében. "A csereakció lényege: valódi értékpapírrá, részvénnyé „forgatja" a kárpótlási jegyet. Érthető tehát, hogy amikor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. meghirdette a DEMÁSZ, az ÉMÁSZ, a ÉDÁSZ, a TITÁSZ és most legutóbb a DÉDÁSZ részvényeinek a cseréjét kárpótlási jegyre - itthon és határon túl is nagy az érdeklődés. Oly nagy, hogy a kárpótlásijegy-cserére jogosultak számára elkülönített részvényekre - minden csoportban - jelentős volt a túljegyzés, így volt ez a határon túli alanyi kárpótoltak esetében is, ahol például az első részvénycsereakcióban a DÉMÁSZ felajánlott és elkülönített 600 milliós részvénycsomagjára 1,8 milliárdos igény érkezett külföldről. Az ÉMÁSZ-nál és az F.DÁSZ részvények esetében megközelítőleg hasonló volt az igény, míg a TITÁSZ részvényeinél nem mutatkozott túljegyzés. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató most hirdetett részvénycseréje iránt ismét nagy az érdeldődés. A szakemberek véleménye szerint az áramszolgáltatói részvények iránti különböző érdeklődés nem a cégekkel függ össze, hanem sokkal inkább azzal a ténnyel, hogy a részvénycsere révén a kárpótlási jegyek értéke megmozdult, és sokan voltak, akik más privatizációs részvénycserére vártak. Emellett a kárpótlási jegyek piaci értékének növekedése sokak számára, elsősorban Erdélyben, azt sugallta, hogy érdemesebb most viszonylag jó áron, készpénzért értékesíteni a papírokat, mintsem azok hasznát részletekben, a részvényre jutó osztalékból apránként felvenni. Az eddigi részvénycsere-akciók két további tapasztalatot hoztak. Egyrészt azt, hogy a határainkon túl élő alanyi kárpótoltak számára segítséget kell nyújtani a részvénycseréhez, másrészt, hogy a Nyugat-Európában, illetve Amerikában élő kárpótoltak részvételét a részvénycserében nagymértékben befolyásolja, hogy ki lett az áramszolgáltató cégek tulajdonosa. Az általuk ismert és elfogadott új tulajdonosok iránt érzett bizalom ugyanis megnyilvánult a jegyzések nagyságában is. Az első három áramszolgáltató részvénycseréje nyomán százmillió forint értékű jegyzést regisztráltak. A részvénykibocsátók nagy reményeket fűznek a most meghirdetett DÉDÁSZ részvénycseréhez. Ez részben köszönhető az áramszolgáltatói tevékenység folyamatosságának, az ebből adódó anyagi biztonságnak, az állami regulációnak köszönhető megbízhatóságnak, a szakmai befektetőként működő főrészvényesnek, a Bayernwerke AG-nak, s természetesen a jegyzési ajánlatnak is: 20 ezer forint összcímletértékű kárpótlási jegyért 3 darab, egyenként tízezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvény vásárolható. Az alanyi jogon kárpótolt külföldön élő magánszemélyek részére a részvények 20 százalékát különítették el. A magyarországi energiaipar látványos privatizációja még a múlt év őszén kezdődött és 1996-ban intenzíven folytatódott. A pályázatok elbírálása után egyértelművé vált, hogy az ÁPV Rt. a kiírásnak megfelelő pályázók közül azokat a cégeket választotta, amelyek szakmai befektetőként komoly tapasztalattal és múlttal indultak a pályázaton. Hogy milyen lesz az együttműködés az új, nagy tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosok és a velük kapcsolatban álló kormányzat, a korábbi menedzsment munkatársai és mindenekelőtt a fogyasztók között, az nagyrészt azon is múlik, hogy a befektetők milyen szándékokkal, célokkal és elvárásokkal érkeztek Magyarországra. Ezért is volt hasznos az a konferencia, szakmai fórum, amelyet„A privatizált villamosenergia-ipar,, címmel rendeztek még ez év elején. Talán nem árt újból felidézni néhány gondolatot az új tulajdonosok nyilatkozataiból. Az első hosszú távú érdekünk, hogy részt vegyünk a magyar energiaellátó szektorban. Az ELMÜ és az ÉMÁSZ részvényeinek jelentős részével az RWE Energie AG. Essen rendelkezik. A cég képviselője, dr. Andreas Przetak cégük céljait öt pontban fogalmazta meg: „Az első hosszú távú érdekünk, hogy részt vegyünk a magyar energiaellátó szektorban. Második célunk, hogy a társaságoknak - különösn az ELMÜ és az ÉMÁSZ esetében - minél erősebben vevőorientálttá kell válniuk. A jövőben átalakulás következik be: átalakulás áramszolgáltató vállalatból energiaszolgáltató vállalattá. Ez egyben azt is jelenti, hogy erősebb lesz a fogyasztóknak - mind a településeknek, mind az ipari fogyasztóknak nyújtott tanácsadás. Ez az energia-megtakarítás területét, mégpedig az energia hatékony felhasználását célozza meg. Következő célunk teljesen magától értetődő dolog. Szem előtt tartjuk a ellátás biztonságát. Negyedik célunk a termelékenység növelése, ez a hálózatveszteségek minimalizálását, a menedzsmentstruktúra javítását, valamint a költségcsökkentésre irányuló intézkedéseket jelenti. Végül magától értetődő célként szeretném megemlíteni, hogy természetesen pénzt akarunk keresni." A fentiek egyébként valamennyi új tulajdonos véleményét is tükrözik, kiváltképp az utolsó pontot illetően, amely azért kapott különös hangsúlyt a tanácskozáson, és kap még most is, mert az áramszolgáltatók és erőművek működőképességét és nyereségességét alapvetően meghatározza a jelenleg is folyó regularizáció és az 1997. január l-jén életbe lépő új energiaár-meghatározás. Az ÉMÁSZ és ÉDÁSZ privatizációjában főszerepet játszó EDFGDF Párizs képviselője, Jacques Payrusa megfogalmazta, hogy cégük Magyarországra szakmai befektetőként érkezett, azzal az elhatározással, hogy a megszerzett társaságokat fejlesztik, és igyekeznek a legjobb teljesítményeket kihozni azokból. Egyébként a fejlesztés kulcskérdése, fogalmazhatnánk úgy is, alapindítéka volt a privatizációnak, hiszen köztudott, hogy az állami tulajdonban levő energiaipar, különösképpen az áramszolgáltató társaságok likvidálási helyzete olyan volt, hogy nem hogy fejlesztésre és beruházásra, de még a karbantartásra sem rendelkeztek megfelelő anyagiakkal. A párizsi cég képviselője ígéretet tett arra, hogy a tulajdonukba került szervezetet úgy kívánják működtetni, hogy az ne ütközzön a már meglévő és a társaságnál dolgozó kollektíva érdekeivel, és a cég tevékenysége megfeleljen a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásoknak is. Az ÉDASZ és DÉMÁSZ nyereségessége azon is múlik, mennyire tudják modernizálni a hálózatokat és a szolgáltatásokat. „Az Isar-Amperwerke olyan vállalat, amely kb. ugyanannyi fogyasztóval és kb. ugyanolyan létszámmal működik, mint a TITÁSZ, és nagyjából ugyanakkora a kiszolgált terület nagysága is. Vagyis regionális ellátó vállalatként hasonló feladataink vannak" - mondta dr. Heinz Linger, az új tulajdonos képviseletében, majd arról szólt, hogy cégük már elkészítette a rövid és hosszú távú fejlesztés programját. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte: „Hoztunk már alapvető döntéseket arra vonatkozóan is, hogy hol nem érhetők el középvagy rövid távon sikerek. A TITASZ-nak az volt a terve, hogy Debrecenben egy kombinált ciklusú erőművet építsenek A berendezés költsége 120-150 millió DM lett volna, tehát valamivel több, mint 12 milliárd forint. A talált peremfeltételek mellett tekintettel a bizonytalan árhelyzetre -, figyelembe véve az MVM-mel alkotott viszonyt, figyelembe véve, hogy ezen berendezés primer energiája gáz, és a hőeladási árak nehezen prognosztizálhatók, úgy döntöttünk, hogy ezt a beruházást nem erőltetjük tovább." A szakmai befektetők tehát éppen lényegükből és persze érdekeltségükből is adódóan jól ismerik a magyarországi szakmai viszonyokat, a hálózatok és termelőberendezések állapotát, és ismerik azokat a gazdasági anomáliákat is, amelyek nagymértékben befolyásolják befektetéseik nyereségességét, illetve megtérülését. Annak ellenére, hogy a gazdasági-politikai szándék hivatalosan már megfogalmazódott, és e szerint a jövő év január elsejétől életbe lépő energiaárak tartalmazzák a nagy valószínűséggel 8 százalékos nyereséget is, jelentkezhetnek és jelentkeznek is egyéb gondok. E gondokról szólt a belga Tractebel cég vezérigazgatója, prof. Daniel Deroux: „Röviden foglalkozni kell az energia számos formájának beszerzési és eladási árával. Jelenleg a Dunamenti Erőműnek nincs más választása, mint hogy a Dunamenti Finomítótól vásárolják meg a folyékony üzemanyagot. A jelenlegi árak mellett a Dunamenti Erőmű pénzt veszít az energiaszolgáltatással. Más szóval a Dunamenti Erőmű részvénytulajdonosai - a POWERFIN magántulajdonú tárA közeljövőben megoldást kell találnunk a Dunamenti Erőművet érintő ártorzulásokra." saság, az ÁPV Rt. - jelenleg támogatják a magyar áramellátó szektort. Ez a helyzet nem állhat fenn sokáig. Egyetlen árarn- vagy hőszolgáltató cég sem létezhet ilyen szokatlan körülmények között. A közeljövőben megoldást kell találnunk a Dunamenti Erőművet érintő ártorzulásokra." A fenti nyilatkozatok ismeretében bizonyosnak mondható: az új tulajdonosok a helyzet ismeretében és tisztességes fejlesztési szándékokkal szerezték meg tulajdonukat. Ez még akkor is megnyugtató, ha tudjuk, szívós és tartós érdekegyeztetésre, további szakmai vitákra és főként higgadt döntésekre, alapos munkára van szükség ahhoz, hogy fogyasztó, kistulajdonos és nagybefektető egyaránt joggal érezhesse: az energiaprivatáziáció mindegyikük hasznára vált. VK-924