Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-10 / 237. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 6. SporT/Tévé és Rádió szombAt g] MOZI SZÍNHÁZ Száz éve halt meg Anton Bruckner osztrák zeneszerző, aki élete során nem örülhetett igazán a sikernek HVIEZDA: A Függetlenség Napja (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Twister (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Multiplicity (am.) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Mission: Impossible (am.) 18.30, 20.30 Kábelbarát (am.) 17.00, Suzanne (szlov.-cseh) 20 Mr. Holland opusza 17.30 A szertartásmester (cseh) 19 Signum laudis (szlov.) 19.15 TATRA: Twister (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOUS: Fehér vihar (am.) 15.30, 18, 20.30 KASSA SLOVAN: Őrült komédia (ol..) 15.30, 17.45, 20 DRUŽBA: Drágám, add az életed (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: Multiplicity (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Fehér vihar (am.) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: A Függetlenség Napja (am.) 16. 18.15, 20.30 IMPULZ: Mrs. Parker és az elvarázsolt kör (am.) 16.15,19.15 A békéscsabai Szlovák Kutatóintézet kiadványa Szlovák néprajzi atlasz MTHHlR A magyarországi nemzetiségek közül elsőként, s Európában is élenjáró vállalkozásként megjelent a magyarországi szlovákok néprajzi atlasza, amelyet a Békéscsabán működő Szlovák Kutatóintézet adott közre - tájékoztatta az MTI munkatársát Krupa András néprajztudós, a kötet egyik megalkotója. A kétnyelvű munkát Gyivicsán Annának a magyarországi szlovákok hagyományos népi műveltségéről, Mojmír Brezának az atlasz rendeltetéséről és szemléletéről, valamint Krupa Andrásnak a kutatott települések főbb jellemzőiről írott tanulmánya vezeti be. Huszonhárom magyarországi szlovák településről származnak az adatok, amelyeket 436 térképen dolgoztak fel a kutatók. A 23 település átfogja valamennyi jellegzetes magyarországi, szlovákok által is lakott tájat. A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza című kötet jelentőségét növeli, hogy sem a magyar, sem a szlovák néprajzi atlasz nem tartalmazza a magyarországi szlovákok népi műveltségének adatait. Emiatt összekötő kapcsot képez a két népi műveltség kutatása között. A kötet feldolgozza a tárgyi, a szellemi és a társadalomkultúrát, tájékoztat a szokások, a hagyományok, az eszközök felhasználási módjairól, alkalmazásuk idejéről s elteijedéséról. SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Notre Dame (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Az aranyember (10.30) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Semmi és végtelen (19) POZSONY A tökéletesség megszállottja Könyvtárosok tanácskozása A jelenkori, határon túli magyar irodalomról rendezett tanácskozáson vesznek részt keddtől máig Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban a szomszédos országokban élő magyar könyvtárosok. A csabai könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete immár a haťmadik alkalommal szervezte meg a külhoni magyar könyvtárosok szakmai továbbképzését. A négynapos előadás-sorozaton és irodalmi fórumon neves magyarországi és külföldi magyar irodalomtörténészek, kritikusok, írók, költők és egyetemi tanárok adnak helyzetképet az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai, a felvidéki és a nyugati magyar irodalomról. (MTI) Pozsonyi Zenei Ünnepségek Lassan befejeződik az őszi szezon legjelentősebb komolyzenei rendezvénysorozata a szlovák fővárosban. Ma és holnap látogathatják még az érdeklődők a Pozsonyi Zenei Ünnepségek koncertjeit. Ma 17.00-kor a Prímás palota Tükörtermében Mozart, Ravel és Sosztakovics műveit hallhatja a közönség a Moszkvai Zongoratrió előadásában. A Szlovák Filharmónia koncerttermében pedig a Prágai Szimfonikus Zenekart Gaetano Delogu olasz karmester vezényli. A 19.30kor kezdődő hangverseny műsorán Rahmanyinov és Schubert művei szerepelnek. Holnap, azaz október 11-én a Szlovák Rádió koncertstúdiójában 19.30-kor kezdődik a Pozsonyi Zenei Ünnepségek záróhangversenye, melyen Weber, Beethoven és Moyzes művei hangzanak fel. A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarát Róbert Stankovský vezényli. (ú) Kövesd i Károly új verseskötete Sorrendben negyedik verseskötetével jelentkezik Kövesdi Károly. Válogatott és új verseket tartalmazó könyve Az utolsó szoba címmel jelent meg a Méry ratio kiadó gondozásában. „Kövesdi Károly mára besorakozott, méltó helyet kérve magának, a szlovákiai magyar líra középnemzedékének azon képviselői közé, akik »lélektől lélekig« szólva a Vers nyelvén, odafigyelést és rábólintást várva, okkal és joggal kémek bennünket arra: »Mondjátok el majd, írtunk verset is« - úja a költőről egy korábbi tanulmányában Zalabai Zsigmond. (ú) Indul a Polip MTI-HlR Néhány évtizeddel ezelőtt Anton Bruckiier még úgy élt a zenei köztudatban, mint a későromantika nagy mestereinek egyike. VOJTEK KATALIN Manapság egyre többen vallják, hogy ő a Beethoven és Mahler közti időszak legkiemelkedőbb szimfonikusa. Halála óta száz évnek kellett eltelnie, hogy felismetjék igazi jelentőségét. A megkésett elismerés egész életére jellemző. Hatvanéves volt, amikor elsó igazi sikerének örülhetett. Ezt VII. szimfóniája hozta meg számára, amelyet a kor egyik ragyogó karmestere, a magyar származású Nikisch Artúr mutatott be 1884-ben Lipcsében. Előző hat szimfóniájával Brucknernak nem volt szerencséje, a másodikat a bécsi filharmonikusok egyenesen előadhatatlannak minősítették. A harmadik bemutatása alatt a közönség hangosan nevetgélt, és még a záróakkordok fölcsendülése előtt elhagyta a termet. Egyetlen kitartó hallgatója akadt, az is szinte még gyerek a fiatal Gustáv Mahler, aki akkor még nem sejtette, hogy bécsi egyetemi évei alatt Bruckner tanítja majd zeneelméletre. Hatodik szimfóniájának előadására egyetlen zenekar sem vállalkozott, így szerzője soha életében nem hallhatta. A zenekritikusok műveit „zenei szörnyszülötteknek" titulálták, a harmóniát és a dallamot kérték rajtuk számon. Mesteri orgonajátékát azonban elismerték. Brucknernak volt ideje tüneményes orgonistává fejlődni, hisz már gyerekként orgonált és 32 éves koráig kántortanítóként és orgonistaként tartotta fenn magát. A zenekritikusok műveit „zenei szörnyszülötteknek" titulálták Dac, bizonyítási kényszer, csillapíthatatlan sikervágy? Bizonyára ezek is közrejátszottak, habár kortársai szerint Bruckner visszahúzódó, félszeg ember volt, aki Linzből Bécsbe költözve is megmaradt egyszerű vidékinek. Jámbor volt, mélyen vallásos, de hogy az az egyszerű lélek lett volna, amilyennek környezete ismerni vélte, erősen vitatFelélesztik a már korábban többször is kimúltnak nyilvánított Polipot, az olasz televízió maffiás sikersorozatát. Tizenöt esztendős léte során a hét széria minden hazai elmarasztaló kritika mellett a legsikeresebb olasz tévéfilmnek számított, melyet a világ számos televíziója műsorra tűzött. A nyolcadik sorozatot is viták előzték meg mind a témát, mind a cselekmény helyszínét illetően. A legfrissebb információ szerint immár bizonyos: kérszer száz percet felvesznek az olasz-német közös produkcióban készülő sorozatból. A helyszín: Szicília. Vagyis oda térnek vissza, ahonnan a Polip sikerszériája elindult. Januárban kezdik a forgatást, teljesen új stábbal. A cselekmény főhőse egy aszony, aki fellázad a maffia titkos törvényei és kegyetlensége ellen. Ezt a szerepet az olasz film új csillagára, „a mai Sophia Lorenre", a 26 esztendős és származása szerint is szicíliai színésznőre, Maria Grazia Cucinottára bízta a film rendezője. ható. Zenéje, ez a monumentalitásában lenyűgöző, hangulatait szeszélyesen váltogató, hol fenyegetően komor, hol fájdalmasan borongó muzsika magányos belső vívódásokra, viharos lelki életre enged következtetni. Tény, hogy életéről korántsem tudunk eleget, a Bruckner-életrajz kutatása még csak kezdeteinél tart. Talán sokat elárul, hogy gyermekéveit énekesfiúként egy apátság komor falai között töltötte. Tizenhárom évesen, a kamaszkor kezdetén került el a szülői háztól, amikor kántortanító édesapja, akitől zenei tehetségén kívül egyebet nem örökölt, meghalt. Elhagyatottnak és magányosnak érezte magát egykorú társai között, és ilyen is maradt mindig. Nem házasodott meg, bár még idős korában is gyakran volt szerelmes, mindig nála jóval fiatalabb lányokba, akik egytől egyig kikosarazták. Talán maga Bruckner sem kívánta igazán a házasságot, mert az egyetlen nőtől, aki hajlandó volt feleségül menni hozzá, és akivel már az esküvő napját is kitűzték, hirtelen haladékot kért, hogy befejezhesse szimfóniáját. A befejezés elhúzódott, mert Bruckner megszállott perfekcionista volt, aki számtalanszor javította, átírta műveit, mire a menyasszony megunta a várakozást, és szakított a zeneszerzővel. Barátokat sem nagyon lelt. Rajongott Wagnerért, egyik szimfóniáját is neki ajánlotta, de Wagnert túlságosan elfoglalták saját művei ahhoz, hogy mélyebb barátságot kössön, főleg, ha tudta, hogy a kapcsolatból nem sok haszna származhat. Vonzódott a Wagner-ellentábor vezérének tekintett Brahmshoz is, de mint zeneszerzőt Brahms nem vette ót komolyan, szerencsétlen, habókos különcnek tartotta, tehetségtelen autodidaktának. Ilyen körülmények között óriási elégtétel lehetett Bruckner számára a kéElhagyatottnak és magányosnak érezte magát egykorú társai között... sei siker, a bécsi egyetem díszdoktori címe. Azok a kevesek, akik szerették, és idejében felismerték nagyságát, ezt is kevesellték. Halálakor Hugo Wolf így írt róla barátjának: „Holnap lesz a temetése. Ma még az embereknek fogalmuk sincs, ki is volt az, akit holnap kísérnek utolsó útjára." Nyolcadszor is Ebből az imaházból, Isten oltalma alól is elhurcoltak embereket. Sem Istent, sem embert nem tisztelve, ordas eszméknek meghajolva, a faji felsőbbrendűség gondolatának jegyében raktak fel istenfélő embereket olyan vonatokra, amelyeket „nem jelölt a menetrend". Installációjával a somorjai At Home Galleryben Németh Ilona visszahozza a múltat. Hogy emlékezzünk, és ne felejtsünk. Ne felejtsük el azokat sem, akik nem tértek haza. Mert visszafelé nem vezettek sínek. De nemcsak emlékeztet, figyelmeztet is Németh Ilona installációja a somorjai zsidó imaházban. A mának felmutatva a múlt tanulságát. S a követkéztetéseket levonva, a másság toleranciájára szólít, (t-si) (Somogyi Tibor felvétele) Szinte felfoghatatlan, mi volt az, ami a rengeteg kudarc után is újabb és újabb nagyszabású müvek komponálására ösztökélte. (Fotó: archív)