Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-10 / 211. szám, kedd
Kassa Rozsnyó ° Töketerebes R.szombat Losonc Nagykürtös Lelesz Pozsony Galánta Tornaija Kékkő D.szerdahely Palást TORNAIJA A megbüntetett város Tornaiján nyílt titokként emlegetik, hogy a nemzetlek, enyhén szólva, csöppet sem szimpatizálnak a Sajó-parti várossal. Sőt sokan azt Is tudni vélik, miért nem. Hogy a Jelenlegi vezetés miért zárta ki kegyeiből ezt a hangulatos kis várost? Az egyik ok: mert Šafárlkovóból Tornalát csináltak, pontosabban: a város vezetői, élve az első kínálkozó alkalommal, visszaállították a település eredeti nevét. A Jelenlegi politikai viszonyok között lehetetlenség volna ugyanezt véghezvinni, sőt egyre több próbálkozás folyik a város nevének visszaállítására. Legutóbb pedig a millecentenáriumi emlékmű felállításával szerzett újabb „fekete pontot" magának Tornaija. - Mérhetetlen butaságnak tartjuk, amit a azt jelenti, a város fejlődésében stagnálás várossal csinálnak. Švermovo nevét is meg- áll be. Nagyrőcét kell kiépíteni, új járási közváltoztatták, azt nem emlegeti senki, ben- pontokat kell létrehozni, oda megy majd el a núnket pedig úgy büntetnek, ahogy tudnak - pénz - érvelt az egyik vállalkozó, hallottam egy tanácskozáson felszólalótól, Büntetik a várost, büntetik a tornaljaiakat: és igazat adtam neki. Augusztus 13-át, azt a az itt élő magyarokat és szlovákokat. Mert napot, amikor a kormány véglegesítette naivság volna azt hinni, hogy a szlovák párSzlovákia területi elrendezését, a tornaljaiak tok helyi szinten tapsolnak a kormány ilyen a város fekete napjának nevezik. - A és hasonló döntéseinek. Tornaiján valaNagyrőcei járáshoz csatoltak bennünket, ez mennyi politikai párt és kulturális intézmény - beleértve a Matica slovenskát is - a Rimaszombati járás mellett tette le a voksát. A tavasszal urnák elé járult polgároknak mindössze a 2,9 százaléka szerette volna, illetve örül annak, hogy Tornaija a Nagyrőcei járás részét képezi. Ezeket a polgárokat állítólag zömében rokoni, baráti, illetve egyéb kapcsolatok fűzik Nagyrőcéhez. A Magyar Koalíció munkája a városban akár példaértékű is lehetne. Közösen döntenek minden kérdésben: nem formaságból, hanem szükségből tartanak megbeszéléseket. - Nem nyugszunk bele a döntésbe - nyilatkozta a lapunknak Mészáros Gyula, az MPP városi szervezetének elnöke. - A helyzetünket most tárgyalja a felsőbb politikai fórum: elképzelhetőnek tartjuk, högy a területi elrendezéssel kapcsolatosan alkotmánybírósághoz fordulunk. Választóinknak ígérjük, hogy addig nem nyugszunk, amíg Tornaija járási székhely nem lesz. Annak örülünk, hogy Tornaiján nem született olyan személyiség, aki a jelenlegi hatalom szemében nagy ember volna. Ezeknek a nevét most a múlhatatlanság kövébe vésik. A városnak nem lesz miért szégyenkeznie. (farkas) 1996. szeptember 6. LELESZ Cserkésznyár a Latorca mentén - Először vagyok táborban. Sohasem voltam a szünidőben még kirándulni sem. Nagyon Jól érzem Itt magam - mondta a tizenegy év körüli, rövidre nyírt szőke fiúcska, aki sugárzó arccal szinte hadarta a szavakat örömében, hogy ő is a táborlakók egyike lehet. Rövid párbeszédünk egy augusztus végi táborban zajlott, ott, ahol egyetlen lelkes ember felügyeletével és néhányak összefogásával teremtettek a leleszi cserkészeknek táborozási lehetőséget. A cserkészek a Latorca folyó holtágával övezett szép erdőrész szélén vertek tanyát. A táborozás hagyományos: alvás sátorban, mosás, mosdás a közeli folyóban, világítás petróleumlámpával, tábortűzzel, szükség esetén zseblámpával. Étel bográcsban, a legegyszerűbb, legolcsóbb recept szerint. A tábor parancsnoka Stofka Zsuzsanna negyedikes gimnazista, aki elmondja: a tábor célja az egész évi gyakorlati és elméleti munka összefoglalása. Egyrészt pihenés, kikapcsolódás, játék is, másrészt tanulás, a természetismeret tökéletesítése. Mindehhez a keretet a cserkészet alapszabályainak gyakorlati elsajátítása adja. - Ezért a rövid elméleti programok mellett a gyakorlatiakra helyezzük a fő hangsúlyt, főleg a természetismeretre, a tájékozódásra, a természetben való viselkedésre, alkalmazkodásra. Mindez a kölcsönös segítségnyújtás, a becsületesség, az egymás iránti tiszteletadás szellemében történik. Elsősorban a szülők voltak azok, akik az egészet kezdeményezték, továbbá az MKDM leleszi szervezete meg néhány vállalkozó szponzorálta a táborozást és nem utolsósorban az önkormányzat, élén Papp Barnabás polgármesterrel. - Vele állandó kapcsolatot tartunk. Ő biztosítja, ha valamire szükségünk van. A fiúk a nagy katonai sátorban vidámak, közvetlenek, jó kedélyűek. Mintha mindig itt éltek volna, távol a világ zajától, egymásra utalva, egymást segítve. Szeretünk táborozni, s ha lehet, jövőre is eljövünk. Sok mindent tanultunk, sokat sportoltunk, portyáztunk, és egy kicsit közelebbről is megismenük a természetet. No meg jó nagyokat ettünk Szarvas Bözsike néni ízletes főztjéből - dicsekedtek, miközben a délutáni foglalkozáshoz készülve rendezték cserkészfelszerelésüket. Látszott, hogy az egyhetes együttlét alatt igazi közösséggé kovácsolódott a 10-16 évesekből álló társaság. Bár ez a cserkésznyár ma már csak szép emlék számukra, hiszen az iskolapadban egészen más feladatokkal kell megbirkózniuk, de ha továbbra is a cserkészet szellemében veszik az akadályokat, nem lehetnek komoly gondok, mert amit a Latorca-parti táborban megtanultak, az a tanév során is csak a hasznukra válhat. (kat) 5f PERSE Kopjafajegyek Évekkel ezelőtt honfoglaláskori leletekre bukkantak Perse határában; éppen ez adta az ötletet, hogy a Losonci járásban a Magyar Koalíció ebben a községben állítson millecentenáriumi emlékművet. A kopjafát, amelyet Nagyferenc Katalin készít, október 6-án avatják fel ünnepélyes keretek között. A műsor megszervezésére és az egyéb kiadások megtérítésére a Magyar Koalíció támogatókat keres. Ennek érdekében kopjafajegyeket bocsátott ki, amelyek egyben meghívóként is szolgálnak a rendezvényre. A kopjafajegyeket az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt irodáiban árusítják. (-kas) 12] Ú J SZ Ó MOZAIK KÉKKŐ Konszekrált keresztekre bukkantak Hont és Nógrád találkozásánál, festői szépségű környezetben terül el a maga 1200 lakosával Szlovákia legkisebb városa, Kékkő. A település fölötti magaslaton az egykori vár romjai mögött található az 1730-ban Balassa Gábor építtette barokk stílusú várkastély. Utolsó birtokosa, Almássy grófnő 1923-ban a csehszlovák államnak eladta az épületet, amelyben előbb az államigazgatás járási hivatalai székeltek, majd a hatvanas évek végétől, húsz éven keresztül, a zólyomi Medika raktárként használta a jobb sorsra érdemes épületet. Csak a rendszerváltást követően, azáltal, hogy a Nagykürtösi Járási Honismereti Múzeum tulajdonába került az objektum, állt be lényeges javulás az épület állagának megőrzésében és felújításában. Nemcsak a vár arculata változott az elmúlt évek során, hanem ezzel mintegy arányosan a múzeum megnevezése is. A honismereti múzeumból vármúzeum lett, s jóformán egy év sem telt el azóta, hogy báb- és játékmúzeumra keresztelték, máris új nevet kapott. Ez év júliusától, jogalanyiságát elveszítve, Szénavári Múzeumként a nagykürtösi Szénavári Kulturális Centrum részét képezi. A várkastély építészetileg legértékesebb része a Balassa Pál jóvoltából 1759-ben épült kápolna, amely a Balassák védőszentjéről, Szent Annáról kapta a nevét. Felújítását már évek óta tervezte a múzeum igazgatósága, a A hajdani vár egyik bástyamaradványa Konszekrált keresztek a kápolna falain Nagykürtösi Körzeti Hivataltól viszont csak most, a nyár elején érkezett meg a 180 ezer korona támogatás. Csak ezután láthattak munkához a festők. - Úgy hallottuk, konszekrált színes kereszteket találtak a kápolna oldalfalain. Tulajdonképpen miről is van szó? - kérdeztük dr. Vladimír Siváöek művészettörténészt, a múzeum igazgatóját. - Mostanáig mi sem tudtunk arról, hogy a Balassák egykori házikápolnájának falait konszekrált, azaz megáldott keresztek díszítették. Miután a mesteremberek nekiláttak a régi festés levakarásának, szép sorjában bukkantak elő a kör alakban található keresztek, mind a két oldalon hathat darab. Mivel a katolikus egyházban szokás a felszentelendő személyek vagy tárgyak szent olajjal való megkenése, nos ebben az esetben is így történt. Vagyis a felszentelést végző püspök 12 helyen, ahol keresztek voltak, kente meg olajjal az épüA szerző felvételei let falait. Annak ellenére, hogy már több mint 200 éve történt ezeknek a kereszteknek a megszentelése, aránylag jól megőrizték színanyagukat, ami némileg megkönnyíti majd a restaurátorok munkáját. - Ha befejezik a kápolna felújítását, milyen célokat fog szolgálni? - Ha minden igaz, visszakapjuk a kápolnából annak idején megőrzésre a helyi templomba menekített oltárképeket. Éppen ezért elképzeléseink szerint egyházi szertartásokra, pl. istentiszteletekre, házasságkötésekre is alkalmassá válna a kápolna, de kiállítások, mi több, kitűnő akusztikája lévén hangversenyek is rendezhetők benne. Azt már csak érdekességként tesszük hozzá, hogy a várkastély emeleti részén az egykori lovagterem ma díszteremként szolgál, ahol polgári házasságkötéseket is tartanak. (bodzsár) PALÁST Sínre tenni a csatornahálózat építését „Honnan ered a neved, Palást? Rétjeid üde zöldje, lankáid smaragdszőnyege sugallta az elnevezést? A hegyek m óvó karéja, amely körülöleli a völgyben megbújó falut, elpalástolva, védve ellenségtől, rossz szomszédtól, ahogy Dugonics András írta le históriájában? Tarka szövésű palást... Ráhímezte magát a történelem is. A Kutyahegy oldalában ásító Kőlyuk látta a vad tatár hordákat, s elrejtette előlük a lakosságot. A barlangon átfolyó, kristálytiszta vizű Bábapatak csillapította a félelemtől tikkadt emberek szomját." Szívem szerint az egész szöveget idézném, de helyszűke miatt csak néhány mondatát ragadhattam ki annak a hűségnyilatkozatnak, melynek megírására a szeretett szülőfalu, Palást fennállásának 840. évfordulója ihlette Varsányi Viola dunabogdányi gimnáziumi tanárnőt, akinek édesapja a negyvenes évek derekáig tanítóskodott a községben. Maga Tassy Zoltán polgármester is megilletődve hallgatta a nyugdíjas korú tanárnő iírai hangvételű, múltidéző merengését a községről szóló első írásos emlék 840. évfordulójának ünnepségén. - Maradjunk még egy kicsit a múltnál - ajánlotta Tassy Zoltán, amikor leültünk beszélgetni. - Tény, hogy az okiratok először - 1156-ban - Plast néven említik a települést, ám eredetét homály fedi. Feltehető létezéséről egy hunokkal kapcsolatos V. századbeli utalás tanúskodik. A düsseldorfi Leo Weber professzor a harmincas években a germán hősmondák töredékeinek tanulmányozása alapján jutott arra a következtetésre, hosv Attila hun vezér vezérszállása »az Ipolyság íüBÍÍSÍt 1' Palást község« volt. Hozzáteszem, sem korábbi, sem az ezt követő időkre némi fényt vető adataink nincsenek. Egyébként Palást lakosságának élete századokon át összeforrott a Palásthyakkal. Ma is különös hálával emlékezünk Palásthy Pál püspökre, akinek nevéhez elsősorban a templom építése és felszentelése fűződik, s aki a Palásthy család történetét háromkötetes, terjedelmes művében dolgozza fel, sok-sok palásti vonatkozással. Talán kevesen tudják, hogy a mohácsi csatát követően itt zajlott le a császári seregek és a törökök között az egyik legjelentősebb és legvéresebb ütközet, amely pa lásti csata néven vonult be a történelembe. Egyik hősi halottja, Sbardelatti Ágoston váci püspök is itt, palásti földben alussza örök álmát. Emlékét a sírhelyen kis kápolna és emléktábla őrzi. ő voii az utolsó magyar főpap, aki hazája, hite védelmében karddal a kezében áldozta életét. Egy hatalmasat ugorva az időben ismerkedjünk meg ennek a szlovák etnikum határán fekvő, egykor Palócország északnyugati végvárának tartott, 1800 lélekszámú, túlnyomórészt magyarok lakta településnek a jelenével is. Formálásából, alakításából Tassy Zoltán is jócskán kivette a részét, hiszen megszakítás nélkül másfél évtizede áll a falu élén. Még a rendszerváltás előtt, régi mulasztást pótolva, a falu vezetőségének és a lakosság odaadó munkájának eredményeként olyan művelődési házat emeltek, amelyet sok város is méltán megirigyelhet. Szinte minden igényt kielégítő üzlet-és szolgáltatóhálózatot építettek kÍ. Van orvosi rendelőjük, gyógyszertáruk, óvüdáji.'H, sz l°" vák állami és magyar egyházi alapiskolájuk. Elkészült a vízvezeték, gázzal fűtenek a családi házakban. Tavaly adták át a szeméttelepet, ahová tíz községből szállítják a hulladékot, és itt, a faluban hamarosan beindul a szelektált hulladékgyűjtés is. Vállalkozókból sincs hiány a községben. Itt van például a 40 asszonynak munkát adó varroda, ahol alsóneműt készítenek nyugati megrendelésre. Vállalkozó bérli a mezőgazdasági szövetkezet üzemi konyháját, ahol nemcsak a szövetkezeti dolgozóknak főznek, sok nyugdíjas is onnét hordja a meleg ételt. Anyagi lehetőségeik szerint támogatják a helyi oktatásügyet meg a kultúrát, és segítettek a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségnek a település határában kiszemelt kiképzőközpont kialakításában is. A 60. életévét rövidesen betöltő polgármester a közeljövő terveiről a következőket mondta: - A mostani választási időszakra meghatározott nagyobb berun2Z550 kat már magunk mögött tudjuk. Hátravan még a gázművesítéskor felbontott ÚtSZS^dszok javítása, helyenkénti portalanítása, a zöldterületek létesítése, s szeretnénk végrehajtani a terveinkben szereplő fásítási programot is. A megbízatási időszak végéig szeretnénk sínre tenni a csatornahálózat építésének előkészületeit. Legszívesebben már most hozzálátnánk, csakhogy erre jelenleg nincs pénzünk. BODZSÁR GYULA