Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-09 / 210. szám, hétfő

6 j ÚJ SZÓ VILÁGPIAC 1996. szeptember 9. CÉGVILÁG OMV Az ÖMV AG, a legnagyobb oszt­rák ipari konszern 1996 első fél évében jövedelmezőségét az előző év szintjén tudta tartani. Szokásos üzleti tevékenységé­nek eredménye 4 százalékkal 1,56 milliárd schillingre nőtt, mi­közben adózás előtti eredménye 6 százalékkal 1,51 milliárd schil­lingre csökkent. Az OMV csoport forgalma az ásványolaj-adót is beleszámítva 47ľ05 milliárd schilling volt, szemben az 1995. első félévi 45,79 milliárd schil­linggel. A konszern mind a hat te­vékenységi ágazatban évek óta először nyereségesen zárta az első félévet, annak ellenére, hogy a kőolajfinomító ágazatban a kis árfolyamkülönbségek, a műanyagágazatban pedig a • csökkenő műanyagárak nagyon hátrányosan érintették a céget. A konszern a jelenlegi 315 külföldi benzinkúthoz (Bajorország 100, Szlovénia 75, Magyarország 66, Csehország 27, Szlovákia 21, Észak-Olaszország 18 és Horvát­ország 8) 1998 végéig további 100-at készül üzembe állítani, mégpedig főként új töltőállomá­sok felépítésével. Microsoft Több mint negyvenmillió pél­dányban kelt el a Windows-95 számítógépes operációs rend­szer a piacradobása óta eltelt egy esztendőben, jelentette be a Windowst kifejlesztő Microsoft cég franciaországi képviselete. A Windows-95-öst tavaly augusz­tusban kezdték forgalmazni, ha­talmas reklámkampány kíséreté­ben. A személyi számítógépeknél a Microsoft operációs rendszerei, a Windows-95, illetve a Windows korábbi, 3,l-es változata uralják a piacot, és sajátos módon a Windows-95 még gyorsabb terje­dését éppen a korábbi változat sikere, túlélése akadályozza: a különböző vállalatok továbbra is jelentős mennyiségben vásárol­ják ezt a programot. Chrysler A Chrysler amerikai autógyár kisebb teherautóüzemet létesít Brazíliában. Az üzemben 1998 közepétől évi 12 ezer Dodge Da­kota márkájú furgont szerelhet­nek össze, de végül évi 40 ezer darab elkészítésére is képes lesz a vállalat. Az építkezés hely­színét még nem jelölték ki, dön­tés az év végére várható. Az anyavállalat azért határozott az új befektetésről, mert a latin­amerikai állam kormánya tavaly 70 százalékos importvámot ve­tett ki a brazíliai kirendeltséggel nem rendelkező külföldi cégek gépjármű-behozatalára. A brazil leányvállalattal rendelkező kül­földi vállalatoknak viszont csak ennek a felét, 35 százalékos ille­téket kell fizetniük. MTI AUTOVASARLASOK CSEHORSZÁGBAN ES SZLOVAKIABAN A legkelendőbb személygépkocsik 10 231 48 814 Szlovákia j|§ Csehország Forrás: TA SR Az idén az év első hét hónapjában mind Csehor­szágban, mind Szlovákiában a Škoda autómárka vezeti a személygépkocsik eladását feltüntető lis­tákat. Ez érthető is; a meglepetést az okozta, hogy a dél-koreai Daewoo mennyire előretört a listán. Az erre vonatkozó cseh adat ugyan nem ismere­tes, ellenben Szlovákiában egyértelmű: biztosan áll a második helyen, például több fogyott el belőle mint a Volkswagen, Fiat és Lada márkákból együttesen. Forrás: TA SR A D ANONE NEMCSAK GYÚMÓLCSJOGHURTOT JELENT Családban marad a birodalom A lyoni palackgyártó családi vállalkozásból világméretű élelmiszeripari birodalmat kovácsoló Danone-elnök nyug­díjba vonulásával a családja nem szorult kl a cég irányításá­ból, a stafétabotot egyik fia vette át. Franciaország egyik meghatározó élelmiszeripari óriása a 77 éves Antoine Riboud kormányzása alatt helyi üvegipari cégből a világ minden fontos országában érdekeltségekkel rendelkező, számtalan terméket előállító birodalommá nőtte ki magát. Apáról fiúra szállt a legna­gyobb francia élelmiszer-ipari konszern, a Danone: a három évtizede családi vállalkozásként indult társaság alapítója, egy­ben elnöke, a 77 éves Antoine Riboud a napokban bejelentet­te, hogy visszavonul az üzleti élettől, és a cég igazgató-taná­csa elnökévé a fiát, a közel két éve vezérigazgatóként tevé­kenykedő Franck Riboud-t ne­vezte ki. „Nem azért esett rá a választásunk, mert Riboudnak hívják, egyszerűen ő a legalkal­masabb a cég vezetésére" ­magyarázta a bizonyítványát az utód személye miatt elfogultság­gal illetett igazgatótanács. A befektetők a jelek szerint a cég igazgatótanácsához hason­lóan értékelték a történteket: a Danone részvényeinek az árfo­lyama a párizsi tőzsdén egy csa­pásra 2,4 százalékkal 800 frankra emelkedett. A ma már alig egy százalékban a Riboud­család tulajdonában lévő cég a hatvanas évek vége felé váltott át hirtelen az üvegiparról az élel­miszeriparra, miután nem sike­rült bekebeleznie legfőbb ver­senytársát, a nálánál három­szorta nagyobb üvegipari Saint­Gobaint. A szocialistákkal szimpatizá­ló, titkon politikai ambíciókat dé­delgető Riboud ezt követően el­kezdett üvegpalackba tölthető termékeket gyártó cégeket fel­vásárolni. Elsőként a legna­gyobb francia sörgyártót, a Kro­nenbourgot szerezte meg, ame­lyet az Evian kristályvízgyártó Gervais és a joghurtgyártó Da­none bekebelezése követett. A keksziparba a világ harmadik legnagyobb gyártójának, a fran­cia Générale Biscuitnek a beke­belezésével tört be, ám e téren az igazi nagy fogást az amerikai élelmiszer-ipari óriás, az RJR Na­bisco európai érdekeltségeinek a felvásárlása jelentette. Étvágya ezután sem csilla­pult: sorra csatolta birodalmá­hoz a kristályvízben, sörben és sajtban, tésztában „utazó" euró­pai cégeket, családi kisvállalko­zásokat. Mindezek nyomán ma már a világ vezető élelmiszer­ipari cégei sorába tartozik a vi­lágszerte 74 vállalatból álló, 74 ezer alkalmazottat foglalkoztató Danone csoport, amely a tavalyi évet 79 milliárd frankos forga­lom mellett 2,1 milliárd frank adózott nyereséggel zárta. HVG AUSZTRIA MIND SZIGORÚBB RENDELKEZESEI Egyre inkább csökken a vendégmunkások száma Júliusban kereken 11400-zal, azaz 4 százalékkal kevesebb kül­földi vendégmunkás dolgozott Ausztriában, mint egy évvel ko­rábban. Bécsben az átlagot meg­haladó a csökkenés: itt 5000-rel, azaz 5,1 százalékkal kevesebb külföldi dolgozik. Ezzel folytató­dik a nem EU-beli országokból va­ló munkavállalók kilenc hónapja tartó leépítése. Az új rendelkezések szerint új munkavállalási engedélyeket csak négy esetben adnak ki: egy­részt menedzserek számára, másrészt Boszniából származó menekülteknek, harmadsorban vendégmunkások gyermekeinek és legvégül szezonális munka­erőknek, utóbbiaknak azonban csak a szociális miniszter külön engedélyével. Ezeken kívül senki más nem számíthat újonnan kia­dott munkavállalási engedélyre, ha úgynevezett harmadik ország­ból származik, függetlenül attól, mennyi ideje él legálisan Ausztri­ában. A lejárt munkavállalási en­gedélyeket csakis akkor újítják meg, ha minden feltétel továbbra is fennáll. Nem újítják meg, ha valaki túl hosszú ideig beteg, gye­rekszülés miatt esett ki a munká­ból, éppen munka nélkül van, vagy nincs tartózkodási enged­élye. Amint az beigazolódni lát­szik, az új rendelkezések éppen azokat érintik hátrányosan, akik már hosszú ideje itt élnek, a nyel­vet is megtanulták, és akiket évti­zedekkel ezelőtt maguk az oszt­rákok csalogattak ide, hogy a maguk jólétét megteremtsék. A rigorózus rendelkezéseket ennél­fogva máris sok bírálat éri. A vendégmunkások számá­nak eddigi csökkenése legin­kább a volt Jugoszláviából és a Törökországból származókat érintette (-13 800, azaz -12,3 százalék, illetve -3600, azaz -6,2 százalék). MTI Kiskorú gyermekmunkások Hetvenhárommillió kis katona, kézműves, napszámos. A vi­lágon 73 millió kisgyermek kezel önmagánál nagyobb mé­retű puskát, gránátokat, gyenge karjuknak túlságosan ne­héz vakolókanalakat, csákányt, ekét és lapátot. helyzet Latin-Amerikában, ahol az 50 millió gyermek közül min­den tizedik kényszerül dolgozni. A felmérés szerint többségük, 4,1 millió fiú, ám a háztartások­ban dolgoztatott lányok számát lehetetlen felmérni. Különösen súlyossá teszi a helyzetet, hogy nagy részük rabszolgaként dol­gozik, akár minimális bérezés nélkül. Különösen Afrikában dí­vik, hogy a népes gyermeksereg így törleszti a család adósságát, viszonoz valamiféle szívességet, vagy teljesít vallási előírást. A vi­lág bordélyai - különösen Ázsiá­ban - tele vannak kiskorúakkal, akiket a kliensek elsősorban azért keresnek, mert minél fiata­labb valaki, annál kisebb AIDS­fertőzöttségének esélye. Az ILO felmérése rámutat, hogy a fejlett világ sem mentes a gyermekmunkások probémájá­tól. A gyakorlat egyre terjed az Egyesült Államokban is, ahol az olcsó munkaerő iránti igény, és főként az a tény játszik szerepet, hogy a gyermekeknek szinte semmiféle szerződéskötési le­hetőségük sincs. A harmadik vi­lágban a gyermekek általában 6 éves korban kezdenek dolgozni, méghozzá a szervezetüket erősen igénybe vevő munkát vé­geznek. így nem ritka, hogy egy 14 éves, megrokkant gyermek arra kényszerül, hogy nyugdíjas­sá váljék, mielőtt elérte volna a nagykorúságot. -M­A Munkaügyi Világszervezet (ILO) szerint a „hivatalosan" 73 millióban megállapított gyermek­korú munkásoknál lényegesen több, sok százmillióra tehető a „bébimunkások" száma. Közü­lük sok tízmillióan rabszolgaként dolgoznak. Lehetetlenség fel­mérni, hány gyermeklány végez háztartási munkát és hány kis­korú fiú dolgozik évek óta a ter­melésben. Epp ezért az ILO mód­szeres felmérésbe kezdett: or­szágonként és mesterségenként megkísérelte összeírni a 10-14 éves gyermekeket. így derült ki, hogy néhány ázsiai és afrikai or­szágban a tizenévesek mintegy 50 százaléka iskola helyett - jó esetben - a földeken, az állatte­nyésztésben, vagy üzemekben dolgozik. De találunk kiskorúa­kat a bányákban, a kaszárnyák­ban és a bordélyokban is. Föl­dünkön az említett korosztály­hoz tartozók közül minden nyol­cadik dolgozik, és ez a jelenség nem csupán a harmadik világra jellemző, hanem a fejlett orszá­gokra is. A legtöbb gyermekmunkás Ázsiában található; de a 44,6 millió „minimunkás" az említett korosztálynak mindössze 13 százalékát képviseli. Sokkal na­gyobb az arány Afrikában: a leg­különbözőbb munkaterületeken foglalkoztatott 23,6 millió gyer­mek a teljes gyermekpopuláció 26 százalékát képviseli. Jobb a Aggasztó külkereskedelmi mérlegek A visegrádi négyek vala­mennyi országa súlyos külke­reskedelmi mérleghiánnyal küzd. Már tavaly is csupán "Szlovákia mutatott ki jelké­pes többletet, azonban az idén már a többiekhez ha­sonlóan komoly deficittel néz szembe. A Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ma­gyarország „négyesfogat" kö­zül csupán Magyarország re­mélheti azt, hogy 1996-ban jobb eredményt ér el e téren mint tavaly. Az elmúlt évhez képest jelentősen romlott Csehország és Lengyelor­szág külkereskedelmi mérle­ge, bár az idegenforgalom­nak köszönhetően a fizetési mérleg azért nem alakul olyan rosszul. Grafikonunk a négy ország külkereskedelmi mérlegét ábrázolja (millió dollárban) 1993-tól napjain­kig; az 1996-os adatok érte­lemszerűen az első félévre vonatkoznak. Forrás: MfD 364 80 60 -716 -3615 JELMAGYARAZAT: B 1993 1994 * 1995 H 1996 első félév -6155 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Átlagfizetések a reformországokban Nemcsak a szerkezetváltás üteme, de az átlagfizetések te­rén is óriási különbségek vannak Közép- és Kelet-Európa átalaku­lófélben lévő országai között. Az éllovas a már korábban is a leg­gazdagabb kelet-európai ország­nak tartott Szlovénia. Esetünk­ben az egyes országok éves át­lagfizetéseit nem úgy számolták ki, hogy a nemzeti valutában me­gadott értéket átszámították amerikai dollárra, hanem a tény­leges vásárlóerőt vették alapul (vásárlóerő-paritás), vagyis azt, hogy az adott fizetésért abban az országban mennyi árut lehet megvenni, mennyi szolgáltatást lehet megfizetni. A paritáson kí­vül érdekes képet ad az is, hogy hány liter ólommentes (95-ös ok­tánszámú) benzinre futotta egy­egy havi átlagbérből. A táblázat adatai az 1995-ös helyzetből in­dultak ki. Összehasonlításul fel­tüntetjük a hozzánk legközeleb­bi fejlett nyugati ország, Ausztria idevágó adatait. Forrás: MfD •• 1606 Szlovénia • — ] ^ I 419 Csehország • , l m 1751 Horvátország P . 729 5 l——i- ' > i 376 1 Szlovakia P n cl:o c. g I I 668 6 5 • 562 1 Lengyelország p— j 627 g f Magyarország M^ , JELMAGYARÁZAT: iviagyarorszag | | ^ m hgvj át| a^ 2etésb ő| . ... vásárolható ólommen­Románia I , , m 7 tes benzin literje I I Eves átlagfizetés • 2g y dollárban Bulgária 4Q n (vásárlóerő-paritás) mm 2439 Ausztria ^ j™

Next

/
Thumbnails
Contents