Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-09 / 210. szám, hétfő

1996. szeptember 9 PANORÁM A ÚJ SZÓ [TJ Angol Francia | Olasz I Spanyol | Hollan dtaE j Svéd Ülj ^ Portugá g Görögg Dáng. j, Flnnjj Másg , Forrás: EU-Bizottság, APA/grafikon összesen 49 g-W.:; Oroszország Egyesült Államok Magyarország Ciprus Ml TÖRTÉNT A VILÁGBAN? Lenin titkos szerelme Vlagyimir Iljics Leninnek volt egy titkos szerelme, akit 1910­ben ismert meg Párizsban, s aki még ma is a Kreml falában, a nagy forradalmárok között nyugszik, alig néhány méterre Lenin mauzóleumától - írta a L'Express című francia napilap, levéltári anyagokra és egykorú szemtanúk beszámolójára hi­vatkozva. A francia származású Inessza Armandot a szovjet párttörténet ugyan csak Lenin egyik „harcostársának" állította be, de valójában sokkal több volt közöttük. Eredeti nevén Ines színész családban szüle­tett, majd apja halála után any­ja nevelőnőként egy gazdag orosz családhoz, Armand textil­gyároshoz került. A fiatal Inesszát Armandék saját lá­nyukként szerették, s 1893-ban el is vette őt a család nagyobbik fia, de néhány év múlva tönkre­ment a házasság. A nő Stock­holmban a feminista mozga­lommal ismerkedett, s az 1905­ös orosz forradalomban már a szentpétervári munkások olda­lán állt. Inessza és Lenin Párizs­ban, az ott élő orosz forradal­márok körében ismerkedett meg 1910-ben: a nő ekkor 35 éves volt. Lenin már 40 volt, ne­je, Nagyezsda Krupszkaja pedig 41, de „10 évvel öregebbnek tűnt". A nő és Lenin együtt sé­táltak a sugárutakon, órákat ül­dögéltek kávéházakban: a lap szerint korábban „senki sem látta Lenint ilyen állapotban". Kapcsolatukról az ekkor kez­dett és sokáig folytatott levele­zésük is tanúskodik. Lenin 1917-ben, az orosz for­radalom győzelmével hazaköl­tözött. Inessza a Kreml közelé­ben kapott lakást, s Lenin más gesztusokat is tett: például a nő bekerült abba a csoportba, amelynek tagjai elsőként kap­tak telefont. Am Lenin a magán­életben prűd volt, kispolgári és konzervatív: úgy döntött, hogy mégis felesége, Krupszkaja mellett marad, noha ez utóbbi többször is felajánlotta a válás lehetőségét - írta a lap, hozzá­téve: Inessza a helyzettől szen­vedett. „Lenin a maga módján volt szerelmes lnesszá-ba: a csókolózásra csak az imperia­lizmust és a kapitalista cápákat bíráló eszmecserék között sza­kítottak időt" - idézett a lap egy korabeli bolsevikot. A francia nő végül a polgárhá­ború idején, 1920-ban kolerá­ban meghalt a Kaukázusban, ahova Lenin gyógyulni küldte. Temetésére Moszkvában nem­zeti gyászszertartást rendeztek: a Vörös téren páncélosok ha­ladtak, díszsortűz dördült, s na­gyon sok koszorú volt. Ezek a té­li időszak miatt művirágból ké­szültek, kivéve azt az egyet, amelyen Lenin neve szerepelt: ezt fehér jácintokból állították össze. Panoráma Nagyköveti rezidencia, bagóért... Huszonkét dollár 56 centtel manapság az ember nem sokra megy Moszkvában. Ez az összeg azonban mégis fedezi a hatalmas méretű, elegáns Szpaszo-háznak, az USA moszkvai nagyköveti rezi­denciájának a teljes évi bérleti dí­ját. A helyzet bizarr, s érthető, hogy az orosz hatóságok berzen­kednek: újra akarják tárgyalni a bérleti szerződést. Csakhogy az amerikai nagykövetnek, Thomas Pickeringnek esze ágában sincs engedni, mert meggyőződése: az oroszok saját magukkal szúrtak ki. Moszkva és Washington 1985-ben kötötte 20 évre a jelen­leg is érvényes szerződését az épület bérbeadásáról. Az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy a díjat rubelben rögzítsék. Az amerikai­ak fogcsikorgatva beleegyeztek az évi 75 ezer rubeles bérleti díj­ba, amely pár esztendő múlva 120 ezerre emelkedett. A 90-es években fordult a kocka, és a vágtató infláció felfalta a bérleti díj rubelértékét. Pickering szerint a szerződés az szerződés, a jelen­legi 2005-ig szól, és változtatás­nak helye nincs. MTI Milyen gazdag a pápa? A pontos választ a Vatikán titkai rej­tik. Ezért becslések és találgatások lát­nak napvilágot, mint ahogy Szent Péter 263. utóda, II. János Pál esetében is történt. Ezúttal egy pénzügyi szaklap ­Milano Finanza - keresett és talált he­lyet Karol Wojtylának az olasz tőzsde toplistáján. Eszerint a Berlusconi-vezet­te listán (5.894 milliárd líra, értékpapír­ban), II. János Pál az 51. helyet foglalja el, 93 milliárdra becsült részvényekkel. Ez a pakett azonban nem személyes tu­lajdona a pápának, sőt a kezelője is az I0R, a Vallási Ügyek Intézete, melyet XI­II. Leo azért létesített, hogy a vallási cé­lokra összegyűjtött pénzt ez az intéz­mény kezelje. Az I0R, közismertebb ne­vén a Vatikán bankja, öt bíboros fel­ügyelete alatt működik, köztük a min­denkori államtitkárral. Ám a pápának közvetlen beleszólása van a Vatikán pénzügyeibe. II. János Pálnak vagyona nincs, sőt pénzt sem hord magával, jóllehet a Va­tikán érméin rajta van a portréja. Gaz­dagsága nem a földijavakban nyilvánul meg, bár maga is hozhat nagy horde­rejű pénzügyi döntéseket. A pápa sze­gény, de gazdag az öröksége, mondják az olaszok. S olykor, a vatikánvárosi au­tók rendszámtábláját idézik, cinikus fordításban: SCV, Se Cristo Vedesse... Ha ezt Krisztus látná... A pápa szegény, de gazdag az öröksége, mondják az olaszok MTI-Press Focus-fotó Kiállított emberpár Szokatlan látványosság várja a dán főváros állatkertjének lá­togatóit: a Homo sapiens két példányát is megtekinthetik. Három hétig a majomház egyik ketrecében élnek. A „főemlőspár", a 35 éves Henrik Lehmann és a 29 éves Malene Botoft egy plexiüveggel védett ketrecben kapott helyet, igaz, a majmokénál komfortosabb kö­rülmények között. A bútorozott, telefonnal, faxszal és számító­géppel felszerelt helyiségben szeptember közepéig mutatják be mindennapi életüket, (pan) Háziasszony az elnöki palotában Az amerikai elnökné magán­életéről többet tud a világ, mint számos politikus közszereplé­séről. First lady csak egy van, el­nöknék azonban másutt is létez­nek, ha csendesebben is élnek, mint kolléganőjük. A francia rá­dió ezt a csendet törte meg, vallo­másra késztetve Chirac elnök fe­leségét arról, milyen is az Elysée­palota háziasszonyának élete, vi­szonya az elnök-férjjel? „Eleinte még az volt a szokásom, hogy megmondtam, én hogyan látom a dolgokat. Ma már letettem erről. Ha mégis van fontos közöl­nivalóm, azt mindig reggel mon­dom el, a fürdőszobában, miután már megborotválkozott... Jacqu­es Chirac szívesen ad tanácso­kat nekem. És meglehetősen ön­kényes módon. Vagyis ezek a ta­nácsok elsősorban annak tetsze­nek, aki adja őket. Az elnökről nem lehet elmondani, hogy há­zastársi bókokkal halmozna el. Ha minden rendben van, nem mond semmit. Ha problémák adódnak, azokról beszél." ­mondja Bernadett asszony, aki szerint az elnök mindenkit tegez a környezetében. Csak a felesé­gét magázza...MTI-Press Chirac, „a tanácsadó" EPA-fotó I anyanyelv | idegen nyelv (adatok százalékban) II. János Pál pápa kétnapos látogatást tett Pannonhalmán és Győrben. A szigetországot kettéosztó ütközőzónánál ismeretelen t ettesek agyonlőttek egy helyi A múlt hónapban a Ciprus egyesétését < török katonák távozását követelő görögök többször is tüntettek, akkor két ízben is összecsapás robbant ki, s két görög életét vesztette. Az elmúlt hét eseményei Jelcin elnök beleegyezett ab­ba, hogy szívműtétet hajtsa­nak végre rajta. Az operációt végére tervezik. Legalább 100 hutu lázadó és három kormánykatona vesztette életét a főváros közelében indított tisztogatási akcióban. Bili Clinton elnök befejezettnek nyilvánította az Irak elleni légitámadásokat. Kenyér dobozban Egy 43 esztendős japán pgk, Akimoto Josihiko olyan kenyeret gyártott, mely kon­zervdobozban tartva egy esz­tendeig megőrzi ízét és fris­sességét. „Garantálom, hogy ez a kenyér nagyon finom. Ezt egy négyhónapos teszt bizonyítja" - mondta Akimo­to. A leleményes péknek a köbei pusztító földrengés idején, 1995 januárjában ju­tott eszébe a konzervdoboz­ban tartott kenyér ötlete, amikor a túlélőknek renge­teg kenyeret sütött. Akkori­ban nagyon sajnálta, hogy a kenyeret nem lehet sokáig tárolni. Találmánya receptjét Akimoto egyelőre nem akar­ja közzétenni. A 100 gramm súlyú konzervdoboz átszá­molva kb. 130 koronába ke­rül, és már július óta kapható a pékségben. MTI Amit tudni illik... és amit nem Modern idők Nem Hitler ötlete volt az au­tópályák építése, a Bastillé-t soha nem vették be rohammal és a „Made in Germany" nem mindig szolgált a kiváló minőség jelölésére. Németor­szágban jelenleg bestseller két egyetemi tanár, Walter Kraemer és Goetz Trenkler könyve, amely ötszáz tévedé­sen alapuló meggyőződésről bizonyítja be, hogy ... az ellen­kezője sem igaz. A témák ská­lája igen széles - a történe­lemtől, politikától a technikáig és az orvostudományoktól az egészségig terjed. A náci propaganda által ter­jesztett állítás szerint Adolf Hitler agyában született meg az útkeresztezések nélküli au­tópálya gondolata, ' amikor 1924-ben börtönbüntetését töltötte. Nem igaz. A világ első autópályáját ugyanis már 1921-ben megépítették Ber­linben, a következőt pedig két évre rá Olaszországban. És magában Németországban is több autópálya építése folyt már, amikor Hitler 1933-ban hatalomra került. A nyaktilót (guillotine) a hie­delemmel ellentétben nem Jo­seph Ignace Guillotin francia orvos találta fel, a „vasfüg­göny" kifejezést nem Winston Churchill használta először 1946-ban, mintahogyan a ket­chup és a chewing-gum (rágó­gumi) sem kizárólagos ameri­kai találmány. A nyaktilót a XVIII. század végén rendszere­sítették Franciaországban egy Antoine Louis de Metz nevű or­vos ajánlására, s ezért kezdet­ben „Louisette" vagy „Petit Lo­uison" volt a neve. Az elneve­zés csak néhány évvel később, a francia forradalom idején változott meg, amikor Guillotin polgártárs meggyőzte a nem­zetgyűlést, hogy a nyaktiló a leghumánusabb eszköz a ha­lálbüntetés végrehajtására. A „ vasfüggöny" kifejezést már az első világháború idején ismer­ték. „Németország és köztem örökre leereszkedett egy vas­függöny" - jelentette ki Erzsé­bet belga királyné 1914-ben, miután a németek elözönlöt­ték hazáját. Kínai emigránsok honosították meg az Egyesült Államokban a ketchupot (ke­tsiap), majd egy bizonyos Henry John Heinz árasztotta el vele a piacot. Ami pedig a rá­gógumit (chewing-gum) illeti, már az ókori görögök is ismer­ték és élvezettel „rágták" an­nak ősét, a mazsolát. A Bastille bevételéről maka­csul tartja magát ma is a le­genda, amely szerint a forra­dalmárok rohammal foglalták el 1789. július 14-én. A való­ságban azonban az őrség né­hány pusklalövés után megad­ta magát és a nép csak azután tódult be a hírhedt párizsi bör­tönbe. (Az AFP alapján-Pan.) Hogy bebizonyítsa a világ­nak, tud haladni a korral, II. Er­zsébet brit királynő elhatározta: „modernizálja a monarchiát". Többek közt el akarja törölni a több milliós évi járadékot, vala­mint a 11 század óta érvény­ben levő, trónfoglalással kap­csolatos törvényt, amely a kirá­lyi család férfi tagjait részesíti előnyben. A tervek szerint a jövőben a trónörökösök katoli­kusokkal is házasságot köthet­nek. A királynő legutóbb 1992 ve­zetett be változtatásokat: ak­kor határozta el, hogy adót fog fizetni, s akkor nyitotta meg a nagyközönség előtt a Bucking­ham-palotát is. Focus II. Erzsébet ( felvételünkön az anyakirálynővel) változtatásokat tervez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents