Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-06 / 208. szám, péntek

_2J ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. szeptember 4. A világjáró pápa II. János Pál pápa egy szempontból mindenképpen kiemelkedik elődei sorából. A katolikus egyház eddigi 264 pápája közül ő az, aki a legtöbbet utazott, aki fáradhatatlanul járja a világot, hogy személyesen Is hirdesse az evangéliumot az öt földrész majd minden országában. II. János Pál ugyan hangsúlyozza, hogy ő csak a VI. Pál által megkezdett úton halad tovább, de ő az első Igazi világjáró pápa. Ma kezdődő magyarországi látogatása mára 73. Olaszországon kívül tett külföldi útja lesz azóta, hogy 1978-ban elfoglalta Szent Péter trónusát. Hivatalosan külföldi pásztori látogatásnak számít a 125 Itáliában tett utazása is. Róma püspökeként pedig egyházmegyéjét látogatja szorgalmasan: a 331 itteni parókiából már 249-et felkeresett. A pápa látogatásai mindig lelkipásztori, és sohasem politikai természetűek. Ugyanakkor a pápa a vatikáni állam feje is, tehát a felkeresett országokban nemcsak a katolikus egyházfőt, hanem az államfőt is fogadják. Ezért a helyi katolikus egyház mellett az adott állam részéről is meghívás, legalábbis támogató beleegyezés szükséges ahhoz, hogy a látogatásra sor kerülhessen. Ugyanakkor utazásai során a pápa kizárólag egyházi épületekben, nunciatúrákon, püspöki rezidenciákon, kolostorokban száll meg. Az is szabály, hogy nem utazik együtt államfőkkel, nem vesz részt kormányfogadásokon. A katolikus egyházfő csak meghívásra utazik, a Vatikán pápai utakat hivatalosan nem kezdeményez. Az egyházi és állami fogadókészség együttes követelménye miatt nem valósulhat meg olyan út, ahol a kettő közül valamelyik hiányzik. Egyes különleges megfontolások módosíthatják a látogatás eredetileg.tervbe vett időpontját is. Ez történt a mostani, második magyarországi úttal is: az első elképzelések szerint júniusban került volna rá sor - a németországi látogatással egybekötve -, de később szeptemberre halasztották, hogy ezzel is nagyobb esélyt adjanak arra, hogy Pannonhalmán létrejöhessen II. János Pál és II. Alekszij moszkvai pátriárka egyháztörténeti jelentőségű találkozója. Az ortodox egyház vezetésének elutasítása miatt azonban ez a találkozó egyelőre elmarad. Talán majd Jeruzsálemben kerül rá sor, a Szentföldöi i, ahová a pápa-még nem látogatott el, bár közismert, hogy ez az út „az egyik legfőbb vágya". Az izraeli kormány már többször meghívta II. János Pált, de a szent város, Jeruzsálem státusza miatti vita, valamint a palesztinokkal kapcsolatos álláspontok eltérése eddig ezt az utat sem tette lehetővé. Nyílt titok azonban, hogy legkésőbb 2000-ben, Jézus születésének nagy jubileumán a pápa mindenképpen szeretné megtenni a szentföldi zarándoklatot. A pápai utak fő szervezője immár 1982 óta Roberto Tucci olasz jezsuita páter. A vezetésével dolgozó, összeszokott, tapasztalt stábot meglepetés már aligha éri, őket és a Vatikánt inkább az aggasztja, hogy II. János Pál nem akar tudomást venni az idő múlásáról, s most 76évesen is ugyanolyan töretlen kitartással akarja járni a világot katolikus egyházfőként, mint amilyen lendülettel több mint 17 éwel ezelőtt elkezdte. Panoráma IZRAEL Elégedetlen telepesek Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tegnap, Jasszer Arafat palesztin vezetővel való találkozása másnapján Tel-Avivban újságírók előtt kijelentette, hogy ki fogják alakítani a végleges izraeli-palesztin megállapodást. A cél „a palesztinok maximális szabadsága és Izrael maximális biztonsága" - jelentette ki Netanjahu, majd vázolta, hogyan képzeli el a jövőbeni palesztin entitást, amely nem lenne azonos a PFSZ által létrehozni kívánt állammal, de valószínűleg függetlenebb lesz, mint amennyire néhány radikális Likud párti szavazó engedné. A Netanjahu vezette Likud sok tagját feldühítette, hogy a kormányfő a találkozón kezet fogott Arafattal, akire továbbra is mint terroristára tekintenek. Rehavam Zeévi, a szélsőjobboldali Moledet párt vezetője azt mondta, szeretne CSECSENFÖLD Lebegy újabb sikere A csecsenföldi koalíciós kormány létrehozásáról, illetve Groznij teljes demllltarlzálásáról állapodott meg tegnap NoviJe Ataglban Alekszandr Lebegy, az orosz elnök csecsenföldi megbízottja és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök. közül senkinek sem lesz üldöztetésben része. A találkozón egyezség született arról is, hogy folytatják a hadifoglyok és eltűntek felkutatását, illetve cseréjét. Közben Moszkvában „Az igazságért és rendért!" elnevezéssel demokratikus és hazafias szövetséget alapítottak a Lebegyet támogató erők, amelyek a Nemzetbiztonsági Tanács jelenlegi titkárának politikai bázisát jelentették az elnökválasztási kampány idején. E szövetség ugyan jelenleg kifejezetten Lebegy csecsenföldi missziójának elősegítését, a békefolyamat megszilárdítását tűzte ki célul, de sokan vélik úgy, hogy e politikai blok valójában Lebegynek az elnöki bársonyszékbe vezető útját hivatott egyengetni. MTI-hírek A tárgyalások után tartott sajtóértekezletén Lebegy bejelentette, hogy a közeljövőben az összes fegyverest kivonják a csecsen fővárosból. A rendet kiegészítve a jelenlegi közös járőröket - megfelelő jogvédő szervek fogják fenntartani. A szakadár tárgyalóküldöttség tagja, Icskéria köztársaság alelnöke, Szaid-Hasszán Abumusziimov viszont arról is beszámolt, hogy megállapodást kötöttek az átmeneti kormányról. E koalícióba - Janderbijev csecsen politikai vezető utasítására - már be is vették a Moszkva-barát Doku Zavgajev vezette kormány két tagját. Aszlan Maszhadov arra is ígéretet tett, hogy Zavgajev hívei RMDSZ-HONATYAK NYÍLT LEVELE A SZÉKELYFÖLDI AUTONÓMIÁRÓL bocsánatot kérni pártja támogatóitól, amiért májusban arra biztatta őket: szavazzanak Netanjahura. Netanjahu, még mint ellenzéki vezető, hevesen bírálta Jichak Rabin néhai miniszterelnököt az Arafattal 1993-ban békemegállapodás miatt. Rabin özvegye, Lea Rabin keserűen nyilatkozott tegnap az izraeli hadsereg rádiójának: Férjemet „hosszú időn át átkozták, megvetették, elítélték, majd meggyilkolták, s most ők állnak oda, hogy kezet rázzanak". Bili Clinton amerikai elnök még szerdán üdvözölt Netanjahu és Arafat találkozóját. A Fehér Ház által közzétett nyilatkozatában az elnök úgy vélekedett, hogy a megbeszélés ténye tükrözi a két fél elkötelezettségét a tartós béke biztosítása és a problémák tárgyalásos úton való megoldása mellett. MTI Washington sürgette az alapszerződést Románia és Magyarország végül Is szerencsésebb megoldást talált az 1201-es ajánlás kezelésére, mint annak Idején Magyarország és Szlovákia - jelentette ki Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet a nagy példányszámú bukaresti napilap, az Adevarul tegnapi számában. Az amerikai diplomácia bukaresti képviselője elmondta: a közösen elfogadott lábjegyzet jó megoldás. Ugyanakkor beismerte, hogy az amerikai kormány mind a román, mind a magyar külügyminisztériumnak felemlegette, hogy ideje véglegesíteni az alapszerződést. Egyben úgy véli: a dokumentum aláírása lendületet ad mindkét ország NATO- és EU-csatlakozásának. A Románia integrációs esélyeire vonatkozó kérdésre Moses nagykövet megjegyezte: bízik benne, hogy a novemberi választások után kiegyensúlyozott, a szélsőségeket mellőző, egészséges kormányzat jön létre Bukarestben, ugyanakkor Románia nagyobb figyelmetszentel gazdasági reformjának, ami a NATO-belépés esetén nem elhanyagolható. Szerinte csak a privatizáció hozhatja meg a haladáshoz szükséges tőkét és technológiát. Meg kell találni a gyors és átvilágítható intézkedések rendszerét, hogy az országnak a Ceausescu idejéből meggyökeresedett nyugati érzékelése megváltozzon - mondotta a nagykövet. Két Bihar megyei RMDSZ-honatya - Csapó József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő - nyílt levelet intézett a román és a magyar államfőhöz, illetve a kormányokhoz. A levél szövegét szerdán a román parlament két házában és a sajtónak is átadták. A levél egyrészt annak az álláspontnak a bírálata, amelyet mind a román, mind a magyar kormány elfogadott az 1201-es ajánlással kapcsolatban, lemondva lábjegyzetükkel a kollektív kisebbségi jogokról és az etnikai alapú autonómiáról. A nyílt levél, miután kimerítő részletességgel elsorolja a kisebbségi kérdés nemzetközi kezelésében érvényes dokumentumokat és azok főbb előírásait, rámutat: míg a magyar alkotmány lehetővé teszi a kisebbségek széleskörű autonómiáját, államalkotó tényezőknek tekintve őket, addig a romániai magyarsággal szemben a román állam hallani sem akar e jogokról. így a szerződésbeli lábjegyzet - állítják a levélírók - tulajdonképpen a romániai kisebbségek felé diszkriminatív hatású, s kimutatják, hogy az 1201-es ET ajánlás 12. cikkelye szószerint is kimondja, hogy a kisebbségek kollektívjogokat is élveznek. A továbbiakban Csapó József és Szilágyi Zsolt azt bizonygatják, hogy a Székelyföldön többségben élő romániai magyarság óhajtott autonómiája egyáltalán nem etnikai, hanem regionális jellegű, ezért - a spanyolországi és a déltiroli példák nyomán - ez az igény természetes kellene, hogy legyen. A Székelyföldi Egyeztető Tanács révén pedig a székely vidékek a közelmúltban határozottan kifejezték autonómia-óhajukat. Az RMDSZ-honatyák szerint az alapszerződést megkötő felek egyike sem vállalja a nemzetközi normákból rá háruló kötelezettségeket, hogy a romániai magyarság - vállalt szerepéhez híven - államalkotó tényezővé válhasson szülőföldjén. MTI Ö a Zlaté stránkyban hirdet! És ön? Kereskedelmi- vállalkozói telefonjegyzék Zlaté stránky NYUGAT-SZLOVÁKIA ÉS BRATISLAVA 1997-98 Kapcsolatfelvétel: Zlaté stránky MEDIATEL, spol. s Pri starej prachárni 14 P.O.BOX 91, 830 00 Bratislava 3 tel.: 07/215 025, fax: 07/526 4454 r.o. VK-786/A