Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám, hétfő

Egyesült Államok A világszervezet New York-i központ­jában elsőként Bili Clinton amerikai el­nök látta el kézje­gyével az atomkí­sérletek összes faj­táját betiltó, száztíz cikkből álló atom­csendszerződést. Az elmúlt hét eseményei Görögország Kosztasz Szimitisz miniszterei' nők megalakította az új görög kor­mányt, miután pártja, a Pánhellén Szocialista Mozgalom győzelmet aratott az előrehozott parlamenti választásokon. Pakisztan Oroszország A nemzetközi or­vosi konzílium úgy döntött, hogy Bo­risz Jelcinen végre­hajtják a szívműté­tet, de csak 6-10 hét múlva. Örményország Jerevánban be­tiltották a tünteté­seket és a felvonu­lásokat, miután el­lenzéklek a parla­ment épületénél összecsaptak a rendőrökkel. A Multán városba n történt vérengzesben 20-an meghaltak, amikor merénylők tüzet nyitottak a síiták lakta negyedben egy me­csetben. Ml TÖRTÉNT A VILÁGBAN? Rosine kitölti az iratokat: Jean-Bal Senki sem tudja pontosan, min is ment keresztül a kis Jean­Babtiste az afrikai véres orgia során. Erről sosem beszél. Most az örömtől sugárzik a szeme. Megtalálta a családját. Rosine elbúcsúzik, folytatja munkáját. „Néha egy egész he­tet vesz igénybe, amíg egyetlen iste nagybátyjánál marad gyerek hozzátartozóit megtalál­juk", mondja, majd saját család­jára gondol. Anyja tuszi volt, s hutu gyilkosok kapták el. Ben­zinnel leöntötték, elevenen elé­gették. „A mi családunkból összesen 90 halálos áldozatot követelt a háború". (A Focus alapján) Fotó: Focus-Magazin 300 000 gyerek halt meg a ruandai háborúban 800 000 gyerek menekülés­re kényszerült 100 000 gyerek árván maradt 2000 gyereket börtönbe zártak, mert gyilkol­tak 1996. szeptember 28 . ÉR DE K ES S É G ÚJ SZÓ 7 | KALIFORNIA Büntetés helyett drogot? Soros György, a magyar szár­mazású amerikai pénzügyi zse­ni 450 ezer dollárt „szabadított fel" arra a célra, hogy a kalifor­niai marihuána lobby aláíráso­kat gyűjthessen, s ily módon egy törvénymódosítást eszkö­zöljön ki. Amennyiben a kezdeménye­zés sikeres lesz, törvény ren­delkezik majd arról, hogy AIDS­ben szenvedő páciensek és rákbetegek legálisan, orvosi engedéllyel termeszthetnek és fogyaszthatnak marihuánát. Soros érvelése szerint meg lehetne takarítani a bűnüldö­zésre kiadott pénzt, amelyet betegek gyógyítására kellene fordítani. Eddig 433 ezer aláírás gyűlt össze. (F-s) ........ Y vett e előrefurakodott, abban bízva, hogy a herceg majd észreveszi. Die Zwei-fotó EGY AMERIKAI TINI ALMA: „Királynő akarok lenni" Egy szőke Las Vegas-i tini Anglia ki­rálynője akar lenni. A 13 éves Yvette i, Merriman eltökélte, hogy meghódítja s . Vilmos herceget, Diana és Károly idősebb fiát. Yvett, egy amerikai show­girl lánya, tavaly próbálkozott először az­t zal, hogy felhívja a 14 éves herceg figyel­mét. Egy alkalommal a királyi családot fotózták, s a nyilvános eseményen jelen volt Yvette is, aki előrefurakodott, abban bízva, hogy a herceg majd észreveszi... Ez a kí­sérlet sikertelenül végződött, Vilmos egy pil­lantásra sem méltatta hódolóját. No, majd másodszor - szőtte terveit Yvette. A követ­kező alkalomkor, egy fogadáson nem tétová­zott: odarohant a herceghez, és megcsókolta. „Ha a lányom meg akarja szerezni Vilmos herceget, akkor majd meg is szerzi" - nyilat­kozta a magabiztos anyuka. dz Csavargók csúcsa Mar del Platában egyhetes „csövescsúcsot" tartanak. A csa­vargók első világkonferenciájá­nak homlokterében „a munka­morál elleni lázadás áll" - írta a Reuter. Az argentin tengerparti fürdőhelyen rendezett fórumra háromszáz világcsavargót vártak, köztük a Nemzetközi Munkaaller­giás Alapítvány küldötteit. „Ha a tetemes erőforrásokkal gazdálkodó nagyhatalmú elnö­kök csúcsértekezletet tarthatnak, miért ne tarthatnánk csúcsot mi, vándorok is?" - tette föl a költői kérdést a Szabad Csavargók Mozgalmának alapítója. Pedro Ri­beira ismertette a Reuterral, mi­lyen problémák megvitatására hívta össze a világ restjeit: „az ember materializmus alóli felsza­badítása; olcsó étkezés útfélen". A résztvevők egyéb kérdéseket is boncolgatnak, például „A világ nagy titka: a naplopás", illetve „A pihenéshez való jog" címmel. Ri­beira idézett a mozgalma által megfogalmazott „vagabundus ki­áltványból" is: „a csöves mara­déktalan szolidaritást tanúsít, megosztja ételét, tudását és java­it, önzetlenül ad vért és áldozza szerveit". A görög, uruguayi és ka­nadai tespedők delegációval kép­viseltetik magukat a tengerparti csúcson, amely végül hatalmas lakomával zárul. Munkamániá­sok megfigyelőként követhetik nyomon a világkonferencia ese­ményeit... MTI J HÍRBAZÁR Gépuralom vár ránk Az „okos" hűtőszekrény, amely megtagadja az egészségtelen éte­leket a fogyni vágyóktól, talán az első példánya az „intelligens" gé­pek új nemzedékének, amelyek zsarnoki módon elnyomják majd az emberiséget - figyelmeztettek egy nagy-britanniai tudományos ta­nácskozáson. Története során az emberiség most először lett ké­pes „intelligens" gépek előállítására, amelyek gondolkodni és dön­teni is tudnak. A világ feletti uralom fokozatos átvétele viszont in­kább a konyhában, nem pedig egy Jupiter körül keringő űrhajó fed­élzetén kezdődhet meg. A rosszkedvűek jobban dolgoznak Rosszkedvű, lehangolt? - főnöke csak örülhet ennek. Egy norvég tanulmány szerint ugyanis a depressziós munkatársak jobb teljesít­ményt nyújtanak. A felmérés készítője maga is meglepődött az eredményen. A vidám, feldobódott emberek hajlamosak túlértékel­ni saját képességeiket és alulértékelni a problémák összetettségét. Ebből kifolyólag hajlamosak egészen kézenfekvő vagy könnyű vála­szokkal „elintézni" azokat. A rosszkedvűek ezzel szemben bizalmat­lanabbak, a problémák gyökeréig ásnak és ötletgazdagabb megol­dásokkal állnak elö. Sok anekdota is kering arról, hogy híres felfe­dezők rosszkedvükben bukkantak rá a világraszóló megoldásra. Einstein maga is - mint elmondta - éppen szomorú volt, amikor rá­jött a relativitáselmélet alapjaira. (pan) Perui amazonok „Bosszúálló méheknek" vagy „nősténymacskáknak" nevezik magukat, rablásra szakosodtak és valamennyien fiatalabbak 18 évnél. Legkevesebb 150 nő verődött bandákba Peru déli ré­szén és veszélyezteti a közbiz­tonságot Ayacucho környékén. A város legszegényebb negyede­iből valók és a környező hegyek­ben rejtőznek. Többnyire hétvé­geken támadnak, gyakran turis­ták az áldozataik. Valamennyien a 80-as években nőttek fel, ami­kor Peruban tombolt a gerillahá­ború és Ayacucho volt a lázadók fellegvára. Nyolc-tíz ilyen „ama­zonbanda" járja a hegyeket. Először a város bárjaiban jelen­nek meg a lányok. Ott leisszák magukat, azután irány a diszkó, ahol táncversenyt rendeznek más bandákkal és időnként „el­rabolnak" egy-egy férfit, akit egyszerűen csak „szemétnek" vagy „egy éjszakára valónak" ne­veznek. „Tizenkét évesen meglógtam hazulról. A mostohaapám meg akart erőszakolni. A rendőrség el­csípett és visszavitt" - meséli az AFP tudósítójának Judith. A most 14 éves lány édesanyjával, mos­tohaapjával és hét fivérével a San Juan Bautista szegénynegyedben nőtt fel. „Aztán csatlakoztam egy bandához. Amikor mostohaapám újból rámtámadt, hogy meg­erőszakoljon, a kezébe szúrtam. Ma már fél tőlem, és nem mer a közelembe jönni" - meséli szem­rebbenés nélkül a lány. Filomeno Peralta Pizarra antro­pológus a Fényes Ösvény terrorját teszi felelőssé a bandák megjele­néséért. A bandatagok legtöbbike együtt nőtt fel az erőszakkal. Gyer­mekként végig kellett nézniük, ho­gyan ölik meg a gerillák fivéreiket és apáikat. Panoráma SZÁZEZER ÁRVA GYEREK MARADT RUANDÁBAN Jean-Babtiste megtalálta a családját Pár lépésnyire a háztól Jean­Babtiste nem bírja tovább türe­lemmel. Kitépi magát kísérője kezéből, nekilódul, fut az udvar közepéig. Átöleli, szorítja a vára­kozó férfi térdét - csaknem el­vész a lábai között. A férfi fel­emeli, megsimogatja arcocská­ját, s valamit a fülébe súg... „A 6 éves kisfiúnak két évig kellett várnia erre a pillanatra" - meséli a gondozónő, Rosine Uwagaba, a Save the Children segélyszervezet munkatársa, aki sokszor élt át az utóbbi időben hasonló megrázó pillanatokat. Az 1994-es polgárháború és népirtás után mintegy 100 ezer gyerek maradt magára: a szülőket, családtagokat megöl­ték vagy menekülésre kénysze­rítették, a gyerekek az elképzel­hetetlen háborús káoszban el­vesztek. Az árvák közül most so­kan ismét otthonra találnak, s ez többek közt épp az elmített segélyszervezetnek, valamint a vörös keresztnek köszönhető. „A vörös kereszt által szerve­zett egyik falusi gyűlésen felol­vasták az unokaöcsém nevét. Rögtön jelentkeztem" - meséli Isidore ~Ruhumuliza, Jean-Bab­tiste nagybátyja. „Egészen ter­mészetes dolog Ruandában, hogy a rokonok gyerekeiről gon­doskodunk és úgy bánunk ve­lük, mint a sajátjainkkal" - ma­gyarázza Rosine. Jean-Babtiste anyja „a macheték háborújá­ban" vesztette életét, apja a szomszédos Zaire-ba menekült, két testvérének nyoma veszett. „A negyedik gyereket, a 9 éves Hagenimanát már hónapokkal ezelőtt befogadtuk" - mondja Isidore.

Next

/
Thumbnails
Contents