Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám, hétfő

I 6 ) ÚJ SZÓ VI LAG PIAC 1996. szeptember 30. McDonald's A McDonald's hozzálátott nagyratörő oroszországi terjeszkedési tervének végrehajtásához: az amerikai gyorsétkeztető a napokban nyitotta, meg szentpétervári éttermét, az első Moszkván kívüli McDonald's gyorsbüfét. A hárommillió dolláros befektetéssel épített étterem az első abból a legalább nyolctagúra tervezett láncból, melyet az ötmillió lakosú Néva-parti városban még idén létrehoznak. Az amerikai gyorsétkeztető már több mint öt éve jelen van az orosz fővárosBan, Moszkvában, ahol hat éttermet működtet. Legalább egy tucat új étkezde megnyitásáról ís döntés született, s közülük több építése már el is kezdődött. Korábbi adatok szerint a legfontosabb moszkvai McDonald's étterem, a Puskin-téri étkezde fennállásának első öt éve alatt 73 millió vengédet fogadott. Kassai Vasmű A kassai Kelet-szlovákiai Vasműre (VSŽ) esett a választás, hogy közvetítsen a világ nagy vas- és acélgyártóit tömörítő IISI és a kelet-közép-európai kohászati vállalatok között. A Nemzetközi Vas- és Acélintézet a kassai vasmű regionális jelentőségét ismerte el azzal, hogy közvetítőnek választotta a világ vezető acélgyártói és a volt keleti tömb acélipari vállalatai között - mondta Ján Lacko, a cég alelnöke, aki részt vett az IISI Gazdasági Tanulmányok Bizottságának közelmúltbeli brüsszeli ülésén. A VSŽ-t bízták meg Brüsszelben azzal is, hogy szervezze meg Kassán a bizottság következő, 1997. márciusi ülését. A brüsszeli fórumon egyébként a világ 30 legjelentősebb acélgyártójának képviselői megállapították, hogy megszilárdulóban van a vas- és acéláruk globális piaca. Cofinec Jelenleg 29-30 dollár körül mozog Londonban a Cofinec-papír napi árfolyama - közölték az MTI kérdésére a francia bejegyzésű, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban tevékenykedő csomagolóipari cég kibocsátásának londoni főszervezőjénél. Az ING Barings bankház illetékese elmondta: a jelenlegi árat annak ismeretében kell értékelni, hogy a mélypont 25 dollár környékén volt a szeptember eleji zuhanás után. Arra a kérdésre, hogy még mindig tömegesen adják-e el a papírt, a szakértő kijelentette: a kibocsátást első körben lejegyző brit és amerikai befektetők közül azok, akik kiábrándultak az első félévi adatok miatt, már megszabadultak a Cofinec-részvénytől, és azt most új befektetői kör vásárolja; ennek köszönhető az elmozdulás a mélypontról. MTI Nyomasztó adósságterhek Nemcsak a volt szocialista országok, hanem a legfejlettebb nyugat-európai államok és az Egyesült Államok vállát is komoly adósságteher nyomja. Emlékezetes, hogy Bili Clinton amerikai elnök megválasztásakor egyik fő célként az ország adósságállományának lefaragását tűzte ki. Az Európai Unió tagállamainak szorosabb együttműködését célzó ún. konvergenciakritériumok szintén fontosnak tartják az államadósság mértékének lefaragását, a konkrét célkitűzés az, hogy az adósság nem lehet több mint a bruttó hazai össztermék 60 százaléka. Egyes fejlett országokban már odáig fajult a helyzet, hogy az állam minden egyes polgárára több mint 10 ezer dollár államadósság jut. Grafikonunk néhány ország egy főre jutó államadósságát szemlélteti (1000 schillingben). Forrás: Die Presse Belgium 358 Japán 317 Olaszország 247 Dánia 243 Svédország 224 Hollandia 204 Ausztria 204 Németország 174 USA 166 Finnország 148 Franciaország 142 Nagy-Britannia 101 Spanyolország 97 Luxemburg 25 GAZDÁT CSERELT AZ OSZTRÁK NEMZETI KINCS, A THONET VALLALAT Német ült a patinás székbe Hatalmas port vert fel Ausztriában, hogy a nemzeti büszkeségként nyilvántartott, a századfordulós Bécsnek székeivel és bútoraival világhírnevet szerzett Thonet céget felvásárolta egy német vállalkozó. „A Thonet osztrák, és az is marad" - tett hitet az ereklyeszámba menő bútorok ausztriai gyártása mellett a cég új többségi tulajdonosa, a német Wolfgang C. Mellinghoff, aki pár nappal azt követően, hogy az immár ötödik generációs családi vállalkozás megünnepelte az alapító, Michael Thonet születésének 200. évfordulóját, titkosan kezelt vételárért megvette a „Germany Thonet Vienna GmbH" 75 százalékát. Az osztrák sajtó manapság a német gazdasági gyarmatosítás rémének emlegetésétől hangos. Júliusban nyelte le ugyanis a 15 milliárdos schilling forgalmú Billa-birodalmat a német Rewe kereskedelmi lánc, az abroncsgyártó hannoveri Continental cég pedig hónapok óta úgy játszik a hozzá tartozó traiskircheni Semperit vállalattal, mint macska az egérrel, most pedig még a „családi ezüstöt", a Thonetet is elviszik. Mellinghoff azonban más eset. Először is szenvedélyes Thonet-rajongó, másodszor is odavan Áusztriáért, harmadszor pedig gazdag ember, aki nem kivenni akarja a pénzt a híres-neves bútorgyárból, hanem inkább betenni oda. A modern művészetekért rajongó, szabadidejében a lovaglásnak és a golfozásnak is hódoló új tulajdonos a következő másfél évben mintegy 60 millió schillinget akar belenyomni a stájerországi Friedbergben működő Thonet-gyárba. S mert a fejlesztések munkahelyteremtéssel is járnak, a jelenlegi ottani 80 fős termelői létszám 100-ra emelkedhet, ráadásul a grazi tartományi kormány szubvenciót is folyósít. HVG KOZVELEMENY-KUTATAS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Elégedetlen nyugat-európaiak Az Európai Unió országaiban élőknek több mint a fele elégedetlen az Európai Unióval - tudatta az Európai Bizottság egy szeptember derekán ismertetett felmérésével. A lakosság hangulatáról készülő felmérést évente háromszor készítik el. A mostaninak a tanúsága szerint az EU-ban élő 370 millió lakosnak mindössze 35 százaléka elégedett a Közösséggel. A megkérdezettek 58 százaléka derűlátóan tekint ugyan az EU-ra, de 46 százalékuk nem bízik abban, hogy az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve az állampolgárok érdekeinek megfelelő döntéseket hozna. Az emberek egy része határozottan nem ért egyet az EU azzal kapcsolatos tervével, hogy lebontsa a határokat az utazók előtt. A briteknek 67 százaléka foglalt állást a határok felszámolása ellen az EUállamok között, a spanyoloknak viszont a 62 százaléka sürgette. Az EU-intézmények és az EU-célok legelszántabb támogatóinak az írek bizonyultak: 67 százalékuk elégedett a demokrácia állapotával a Közösségben. Ausztriában viszont 31 százalékos az elégedettség. A megkérdezetteknek több mint a fele úgy vélte, hogy az EU versenyképessége anélkül is megőrizhető, hogy csökkentenék a szociális kiadásokat. Országonként lényeges ellentétet tapasztaltak a felmérők a nemzeti intézmények, illetve az EU-intézményei iránti bizalom tekintetében. Az EUval szemben Svédországban a legnagyobb a szkepticizmus: a lakosság 70 százaléka csalódott benne, amióta csatlakoztak a Közösséghez, őket követik a britek 68 százalékos kiábrándultsággal. Az írek viszont hasonló arányban kedvezően nyilatkoztak róla. A felmérésből az is kitűnik, hogy az átlagpolgár egyre elvontabbnak, élete szempontjából pedig mind lényegtelenebbnek tartja a közösségen belüli vitákat. A megkérdezetteknek a fele támogatja az EU kibővítését, és a legesélyesebb jelöltnek Ciprust, Máltát, Lengyelországot, Magyarországot és a Cseh Köztársaságot tartja. MTI CEGREKLAM AZ ANGOLSZASZ ISKOLAKBAN Agymosási tanterv A cégek Jó ideje felismerték: a gyerekeknek döntő szerepük lehet a család vásárlási szokásainak kialakításában, így az Iskola Is eszményi reklámterép. Már csak idő kérdése, és általánossá válik a tanórai reklám - Jósolják brit fogyás ztóvédemi szervezetek. A világszerte terjedő iskolai cégreklám egyik legenyhébb változata a „beetetés", vagyis az ajándékcsomag-osztogatás. Az Ethical Consumer című brit fogyasztóvédelmi lap szerint tavaly a Kellogg élelmiszer-ipari óriásvállalat 800 ezer csomag Coca-Pops reggelit küldött a brit iskolákba, a McDonald's ingyenes hamburgerutalványokkal tömte a gyerekeket, 100 ezren pedig ingyen Coca-Colát vagy Schweppest kortyolgathattak. Az efféle kóstolókat gyakran különféle versenyekkel, például rajzpályázattal kötik egybe, s az értékelésnél természetesen az lesz a legsikeresebb mű, amelyik az ajándékozó üzleti szempontjainak a leginkább megfelel. A marketingstratégiák szerint az ajándékcsomag-osztás igen hatásos eszköze a márkahűség kialakításának, hiszen idejekorán meg lehet vele hódítani a jövő vevőkörét. A „diákmarketing" egy másik hatásos módja a felnőtteknek meghatározott feltétellel adott vásárlási kedvezmény. Ilyenre példa az a „levélklisé", amilyet cégek küldetnek gyerekekkel felnőtteknek. Az amerikai Advice folyóirat nemrég közölt egy ilyet: „Kedves Nagymama! Iskolánknak több számítógépre van szüksége. Te úgy segíthetsz nekünk, ha megrendeled az alábbi, kedvezményes áron kínált magazinokat. Te pénzt takaríthatsz meg, és a lapbevételből a mi iskolánknak is jut számítógére. Ha a fenti határidőig befizeted a pénzt, én még egy iskolatrikót is kapok ingyen. Kérlek, segíts, ha tudsz. Csókol unokád: X. Y." Az ilyen akciók persze az iskolavezetés jóváhagyásával történnek. Ám a cégreklámok igazi trójai falovait az oktatási kiadványok jelentik, amelyeket maguk a cégek készíttetnek a saját szájízük szerint, majd azokat ingyen adják az iskoláknak. A brit atomerőműveket fűtőanyaggal ellátó Nuclear Fuels például Energia és környezet című könyvében „tájékoztatja" a tanulókat az atomenergia előnyeiről, gondosan elhallgatva vagy kisebbítve a baleseti kockázatot és a hulladéktárolás problémáit. A brit Food Commission nevű intézmény egy vizsgálata megállapította, hogy az e cégek által szponzorált tankönyvekben csak a szöveg 40 százaléka igazi oktatási anyag, a többi elsősorban a cégek üzleti érdekeit tükröző iromány, amelyben egyáltalán nem különül el az információ és a reklám. A Council for Economic Priorities (CEP) nevű amerikai szervezet szerint az USA-ban főként azok a vállalatok buzgólkodnak a gyerekek ilyen felvilágosításán, amelyek tevékenységét környezetvédelmi szempontból meglehetősen ellentmondásosan ítélik meg. A CEP szerint az USA 41 államában a gyerekek ilyetén mód a hulladékhasznosításról olyan kiadványokból szereznek értesülést, amelyeket a nagy hulladéktermelők - például a Procter and Gamble vagy a Dow Chemical pénzelnek. HVG NEMETORSZAG UJ TARTOMANYAI Lassú a keleti felzárkózás Legalább 15-20 évbe telik, míg Németország keleti fele felzárkózik a nyugatihoz - ez a véleménye a Német Gyáriparosok Szövetségének (BDI). Mivel a gazdasági növekedés a keleti országrészben az idén 3 százalékra lassul a tavalyi 6 százalékról, s az 1994ben feljegyzett 8 százalékról, a lakosságnak Németország mindkét felén türelmesnek kell lennie, s szerényebbre fognia a várakozásokat - állítja a BDI jelentése. A keleti területeken a reálbérek egyes szektorokban már a nyugatiakhoz közelítenek, ám a hazai össztermék egy főre vetítve csupán az 53 százalékát éri el a nyugatinak. Az ipari termelést tekintve az arány még rosszabb, mindössze 33 százalék körüli. A magas bérköltségek és az alacsony termelékenység veszteségessé tesz sok keleti vállalatot, ugyanakkor a cégeknek az új beruházásokhoz profitra lenne szükségük. Németország keleti felén a termelési érték 200 milliárd márkával elmarad a fogyasztástól, ez a fajta deficit csak a keleti országrészt tekintve a GDP 40 százalékával egyenértékű, a nyugati esetében pedig az 5 százalékával. A különbséget a nyugati oldalnak kell finanszíroznia, s ettől súlyosbodik az adóteher, nő az állami szektor adóssága - hangoztatja az BDI, hozzátéve, hogy a nyugatnémet vállalatok ki akarják venni részüket a keletnémet újjáépítésből, ám üzleti lehetőségeik nem határtalanok. MTI Pénztárca helyett hitelkártya Egyre több munkaadónak a fizetések napján eszébe sem jut a munkatársaknak átadni a fizetési borítékot. Nem kell megijedni, nem átverésről van szó, hanem arról, hogy a munkatársak folyószámláira utalják át a fizetést. A munkatársak aztán vagy kiveszik egyszerre a pénzösszeget, vagy hitelkártyáik segítségével a pénzautomatákból fokozatosan „csipegetnek" a befolyt pénzből. Nálunk is egyre gyorsabban terjed a plasztikpénz, azaz a hitelkártya használata. Persze, még korántsem tartunk ott, ahol például Ausztria, ahol a lakosság 70 százaléka rendelkezik hitelkártyával. Az egyik grafikonunk azt szemlélteti, hogy a nemzetközi autójelzések szerint megnevezett országok lakosságának hány százaléka birtokol hitelkártyát, míg a másik grafikon a hitelkártya segítségével kivett havi pénz mennyiségét szemlélteti (schillingben). Forrás: Die Presse A hitelkártyával rendelkezők aránya (%-ban) 61 ,-ir. 57 SS tm Ä Süf its • s. űtí 23 l S.... yj Havi átlagos pénzkivétel (schillingben) 5570 4400 4320 3800 3770 3560 mm I j. L A 4 usy UU UL 3090 o Lanyhulóban az idegenforgalom Idén meglehetősen lanyha forgalmat bonyolítottak le az idegenforgalmi központok és az utazási irodák. Valószínűleg ez a rossz időjárás következménye. Például Ausztria idegenforgalomból származó bevételei az idén 1995 megfelelő időszakához viszonyítva 5 százalékkal csökkentek. Pesszimista előrejelzések szerint az év végéig akár 25 százalékos visszaesést is elkönyvelhetnek. Görögország még súlyosabb bevételkieséssel számolhat; míg a rekordévnek számító 1994-ben Ausztria Csehország Lengyelország Thaiföld Magyarország Törökország Olaszország Franciaország USA Németország 11 millió turista kereste fel az országot, addig az idén mindössze 9 milliót prognosztizálnak, a bevételek pedig a tavalyi 4,2 milliárd dollártól legalább 10 százalékkal maradnak el. Ennek ellenére az idegenforgalomból származó bevételek még mindig komoly tételeket jelentenek az államháztartásnak. Grafikonunk azt tükrözi, hogy az idegenforgalmi bevételek hány százalékkal részesednek a bruttó hazai össztermékből (1995-ös adatok százalékban). Forrás: MfD