Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám, szerda

[ 8 1 ÚJ SZÓ PUBLICISZTIKA - HIRDETES 1996. szeptember 25. INAM Felújított középületek Alig 600 lakosú Ipoly menti település a Nagykürtösi járásban található Inám. Á legutóbbi népszámláláskor az emberek 98 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Említést érdemel még, hogy a falu kisiskolája túlélte a korábbi évtizedek körzetesítési viharait. Köztudott, hogy a járás többi magyar tannyelvű kisiskolája a lukanényei kivételével mind megszűnt. Buris Lajos polgármester már a második megbízatási időszakot tölti a község élén. Elmondta, hogy érdekes közjátékra került sor az elmúlt tanév végén. Szavai szerint, úgymond, leszóltak a volt járási tanügyi hivatalból, hogy „ha sürgősen nem modernizálják az iskola szociális helyiségeit, megtörténhet, hogy közegészségügyi okok miatt bezárják az iskolát". Kétségtelen, hogy manapság már nem divatosak az úgynevezett száraz illemhelyek, ezért a nyár folyamán hozzáláttunk a szociális helyiségek átalakításához. És úgy gondoltuk, ha már egyszer építőanyagot viszünk az iskola udvarára, a tantermet is felújítjuk, kifestjük. Sőt még egy szertár kialakítására is futotta pénzünkből. Gyermekeink az idei tanév kezdetén egy megszépült, korszerű szociális helyiségekkel ellátott iskolában találták magukat - újságolta a polgármester. ' Amint azt a továbbiakban megtudtuk, az előző megbízatási időszakban előbb az ötvenes években épült művelődési házat, majd az óvodát alakították át. . - Terveznek-e újabb beruházásokat? - Mivel kedvező ajánlatot kaptunk a gáz bevezetésére, most ennek az előkészítésére összpontosítjuk figyelmünket. S ha hihetünk a kivitelező ígéretének, egy év múlva elkészül a 3,5 millió koronás beruházással. (bodzsár) Cserkészversenyek A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség szeptember 19-22-én rendezte meg a II. országos akadályversenyt és métabajnokságot. A rendezvényen 170 cserkész vett részt. A métabajnokság első helyezettje a kassai cserkészcsapat lett, a második helyen a várkonyi, a harmadikon pedig a bősi cserkészcsapat végzett. Az akadályversenyt a Képes Krónikára alapozott keretmese alapján rendezték meg. Ezt a komáromi cserkészek nyerték meg, a második a szepsi, harmadik pedig az ipolysági cserkészcsapat lett. Meg kell még jegyezni, hogy a szlovákiai magyar cserkészszövetségnek ez volt az eddigi legnagyobb országos rendezvénye. SPIŠÁK ZSUZSA MUZSLA Víz áll a kertekben és pincékben A Párkány melletti Muzslán az idősebbektől azt hallottam, hogy 1948-ban pontytenyésztésre létesítették a faluban levő halastavat. A tó a stomfai állami halgazdasághoz tartozott. Helyben egy halőr ügyelt arra, hogy mindig meglegyen a tenyésztéshez szükséges vízszint. A vizet rendszeresen leengedték, tisztították. A környéken lakók sohasem panaszkodtak arra, hogy a magas vízszint miatt kertjükben, pincéjükben feljött volna a talajvíz. A helyzet 1983ban megváltozott. Akkor a zsiliprendszert felújították, s a halőr helyett attól kezdve elzárószerkezet szabályozta a tó vízszintjét. Ezután már néha előfordult, hogy a környéket elöntötte a víz. Ám ez csak kiadós esőzések után, viszonylag ritkán fordult elő. Az utóbbi években azonban több család is megfordult a helyi polgármesteri hivatalban, ahol amiatt panaszkodtak, hogy a kertjüket, pincéjüket elárasztja a víz. Szerintük mindez azért van, mert a halastóban túl magasan áll a víz. 1995. április 12-én Cibula Géza párkányi magánvállalkozó a stomfai halgazdasággal adásvételi szerződést kötött, s így most ő a muzslai halastó tulajdonosa. A panaszosoknak tehát vele kellene tárgyalniuk. Egyelőre várni kell Drapák Károly, Muzsla polgármestere jól ismeri a halastó környékén élők ügyét. Együtt is érez velük, minden tőle telhetőt megtesz, hogy a jelenlegi áldatlan állapot megszűnjön, de egyelőre tehetetlen. - Legutóbb májusban tanácskoztunk az ügyben. A megbeszéléseken az akkori Érsekújvári Körzeti Hivatal környezetvédelmi osztályának a munkatársa is jelen volt. A halastó tulajdonosa azzal érvelt, hogy ő a tóban halakat tenyészt, s ehhez meg kell lenni a megfelelő vízszintnek. A vízmagasságot 1986-ban a pozsonyi Hydroconsult állapította meg, és az érsekújvári vízügyi szervek hagyták jóvá 1990-ben. Ezek szerint tehát a tulajdonos teljesen jogosan ragaszkodik a vízszinthez. A tanácskozáson döntés született, hogy az önkormányzat a saját költségén felülvizsgáltatja a haltenyésztéshez szükséges víz magasságát a tóban - állítja a polgármester. - Viszont esetleg évekbe is telhet, amíg a vizsgálatok eredményeit értékelik, és meghatároznak egy alacsonyabb vízszintet. Közben a tó környékén lakók kertjei, pincéi teljesen használhatatlanná válnak. Elvitte a víz az üzletet Nem túlzás: a víz valóban egyik percről a másikra tönkretette Mészárosék üzletét. - 1990-ben nyitottunk élelmiszer- és vegyesáru-boltot a házunk alatt épült garázsban - kezdi Mészáros Judit. - Idén a sok esőnek és annak „köszönhetően", hogy a halastóban soha nem látott mennyiségű víz gyülemlett össze, a víz egyik pillanatról a másikra elöntötte az üzletet. Azóta sem tudok napirendre térni fölötte. Mészárosék több mint százezer koronára becsülik a kárukat. Ráadásul az üzlet nem volt biztosítva, így még csak nem is reménykedhetnek abban, hogy a kárukat megtérítik. Mészáros András, a fiatalasszony férje szerint egyértelmű, hogy a halastó miatt vannak gondjaik a vízzel. - A szomszédban valamikor tízméteres kutat ástak. Ez azt jelenti, hogy ott volt a talajvíz, most meg vödörrel lehet meríteni vizet a kútból. Mindez azért van, mert az utóbbi néhány évben nem engedték le rendszeresen a halastó vizét - véli a fiatalember. - Ha tűz van, azt az ember eloltja, de a vízzel nem tud mit kezdeni. Egy ideig ki lehet szivattyúzni, de amikor állandóan jön az utánpótlás, az ember csak azt veszi észre, hogy repedeznek a falak, süllyed a ház. A legszomorúbb az, hogy nem tudunk kihez fordulni. A házaspárhoz hasonló cipőben járnak többen is Muzslán. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt épült házakban vált használhatatlanná a pince. Dobsony Irén azért méltatlankodik, mert szép, tágas emeletes házában nem tudja hová rakni a bort, a zöldséget. - Az ember kemény munkával házat épít magának, hogy kényelmes körülmények között éljen, aztán nincs egy nyugodt perce sem, mert használhatatlan a pince, nem lehet semmit sem tárolni benne. A ház egyik sarka is állandóan nedves - mutatja. Forduljanak bírósághoz? Egy másik panaszos, Palik Ferenc javasolta az egyik falugyűlésen, hogy adják bíróságra az ügyet. - Szerintem ebben az esetben az volna a legjobb megoldás, ha összefogna az a körülbelül harmincöt család, amelyet érint a halastó ügye, s közösen fogadnánk egy jó ügyvédet, és bíróságra adnánk az ügyet állítja. Az elgondolás nem rossz, csak hát a gyakorlati megvalósítása kissé időigényes. A pereskedés akár évekig is elhúzódhat. Hiszen a halastó tulajdonosa eddig csak a törvény adta jogához ragaszkodott, nevezetesen ahhoz, hogy a tulajdonában lévő tóban meglegyen a haltenyésztéshez szükséges vízszint. Az egy másik kérdés, hogy a panaszosok szerint a tóban alacsonyabb vízszint is elegendő a haltenyésztéshez. Ezt majd az önkormányzat által végeztetett vizsgálatok eredményei bizonyítják, esetleg cáfolják. Palik Ferencnek két kertje is van a halastó közelében, de a zöldséget mégis vásárolnia kell. Ugyanis a kertek az év nagy részében víz alatt állnak. A kár - a panaszos szerint - felbecsülhetetlen. - Az egyik kertben kukoricát termesztettem az állatoknak, a másikban zöldséget, burgonyát ültettünt. Három éve azonban a sár miatt még a gazt sem tudom lekaszálni mondja szomorúan. Állítja: helyzetét, helyzetüket csak az tudja megérteni, aki saját maga is élt hasonló körülmények között. - Én a tavasszal már le is akartam engedni a tó vizét - közli a polgármester. Jóformán bele sem fogtunk, amikor rendőri kísérettel megjelent a tó tulajdonosa. Tudom, neki van igaza, de azt is tudom, hogy több családi ház, kert tönkremegy addig, amíg megszületik a határozat az alacsonyabb vízszintről. Ezt az érintett családok is jól tudják. Az idő ellenük dolgozik, és még sincs más választásuk, csak várni. Közben pedig családi házak mennek tönkre, kertek válnak használhatatlanná. KAMONCZA MÁRTA Rozsnyó Pozsony Galánta D.szerdahely. Nagykürtös o Léva sInam ' Lontó • Muzsla LONTO Okleveles mérnök is él a fogyatékosok intézetében A Zselíz mellett fekvő Lontó községet a század elején kastélyos falunak nevezték, ugyanis az akkoriban körülbelül 800 lakosú településen 12 kastély, Illetve úrilak állt. Ezek többsége századunk második felére tönkrement. Ma már a faluban lévő kastélyok közül mindössze egynek vannak lakói: az egykori Jekelfalussy-kastély ad otthont negyven szellemi fogyatékos férfinak. Tóth László igazgató másfél éve áll az intézet élén. Rajta kívül huszonegy tagú személyzet gondoskodik a kastély lakóiról. Orvos, pszichiáter rendszeresen jár a gondozottakhoz. - Az intézet 1956 novemberében nyílt meg, tehát idén lesz negyven éve annak, hogy működik - mondja az igazgató. - Korábban nyugdíjasoknak adott otthont, később átalakították szellemileg sérült férfiak szociális intézetévé. A betegek huszonhat éves kortól jönnek ide, és életük végéig itt laknak. Az alkalmazottak zöme nő. Éjszakánként egy ápolónő ügyel a negyven szellemi fogyatékos férfira. Bár eddig még semmilyen kellemetlenség nem történt az éjszakai ügyelet alatt, az igazgató, mint mondta, nagyon szeretné, ha idővel sikerülne növelni az alkalmazottak számát, s akkor éjszakánként legalább két ápolónő vállalhatna ügyeletet. S hogy milyenek az intézet lakói? Közvetlenek és nagyon őszinték. Jóval érzékenyebbek, mint egészséges társaik, nem mentesek az emberi gyarlóságtól, a jellemhibáktól, viszont képtelenek az alattomosságra, a képmutatásra. Őszintén elmondják gondolataikat, félreérthetetlenül kimutatják, kit méltatnak a szeretetükre, s kit nem. A lontói szociális intézet negyven lakója általában négy-ötágyas szobákban lakik. Vannak közöttük olyanok, akik születésüktől fogva fogyatékosok, néhányan pedig a túlzott alkohol-, illetve kábítószer-fogyasztás következtében szenvedtek maradandó agyi sérüléseket, s nem képesek egyedül gondoskodni magukról. Az intézet több lakójának vannak gyermekei, akik rendszeresen látogatják őket. Jelenleg egy olyan beteg is él az egykori kastély falai között, aki mérnöki diplomával rendelkezik. A szociális létesítmény három és fél hektár területen fekszik. A már említett kastély mellett tavaly elkészült az az épület, ahol társalgó, különböző munkákra alkalmas műhelyek vannak. Néhány lakó rendkívüli kézügyességről tesz tanúbizonyságot. Van, aki remekül bánik a fával, fűrésszel. Az egyik lakó pedig kimondottan szeret hímezni. Munkáit éppen a napokban viszik Pozsonyba egy kiállításra. Egyébként az igazgató irodájának a falát is díszíti egy általa készített kézimunka, s amikor Lontó község első írásos említésének 760. évfordulóját ünnepelték, az ügyes kezű férfi a vendégek számára térítőkét hímzett ajándékba. Az intézetben élők gondosan művelik a kertet, van fóliasátruk, amelyben főleg zöldséget termesztenek. Seréseket is nevelnek, és becsületesen gondozzák a virágágyásokat. Rendszeresen járnak a faluba. Arra a kérdésünkre, hogy a községben élők hogyan viszonyulnak az intézet lakóihoz, Tóth László a következőket válaszolja: - Úgy érzem, a faluban az emberek zöme elfogadta őket. Tavaly egy lakónk váratlanul eltűnt. Azonnal a keresésére indultunk, s ami nagyon kellemesen meglepett, a községben élők közül többen felajánlották segítségüket. Azt hiszem, a helybéliek már megszokták és elfogadták az intézetet és lakóit. Hogy ez mennyire igaz, azt egyebek mellett alátámasztja az is, hogy a Lontón szervezett kulturális eseményeken rendszeresen szerepelnek a szociális intézet lakói is. K. M. KASSA Mint helikopternek egy távoli bolygó... Találkoztam néhány nézelődő agrárszakemberrel a múlt héten Kassán rendezett mezőgazdasági kiállításon, aki nem volt nagyon elragadtatva a látottaktól. Általában azt nyilatkozták, ők többet vártak a termékbemutatótól. - Én történetesen nem azért jöttem az Agrofórumra, hogy szalámit vásároljak. A gépek érdekeltek volna, de belőlük kicsi a választék. Kisebb, mint az elmúlt években volt jegyezte meg egy Kanyapta menti mezőgazdasági szövetkezet elnöke. Egy magángazda alig időzött a közel hatmillió koronába kerülő gabonakombájnnál. - Nem érdemes itt nézegetésre fecsérelni az időmet, hiszen úgysem veszem meg. Nekem ez olyan elérhetetlen, mint egy helikopternek egy távoli bolygó - mondta. Nem tudom, a két agrártermelő sopánkodását az illetékesek közül hallotta-e valaki. Mondjuk, a gépgyártók vagy a mezőgazdasági termékek árát megállapító hivatalnokok... Mert talán nem elsősorban a kiállításszervezők a ludasok abban, hogy a gépkínálattal jó néhány látogató nem volt megelégedve. (gazdag) ZSELY Vásár akart lenni Egy-egy vásár előkészítése rengeteg szervezőmunkát és nagy körültekintést igényel, kiváltképp ott, ahol első alkalommal próbálkoznak ilyesmivel. Nos, a Nagykürtösi járás egyik legnagyobb településén, az 1300 lakosú Zsélyben a DSZM és a rokkantszövetség községi szervezete vállalkozott az első vásár megrendezésére, s erre természetesen plakátokon hívták fel az érdeklődők figyelmét járásszerte. Az elmúlt szombaton érdeklődőkből nem is volt hiány, főleg a környékbeli településekről érkeztek szép számban vásárolni, nézelődni óhajtó emberek. Csakhogy a vásár színhelyén, a Pázsit utcában egy fia árust sem találtak. Mindössze a szervezők sátra árválkodott egymagában. Az érkezők csalódottan, bosszúsan fordultak vissza, s vajmi kevés vigaszt jelentett számukra, hogy legalább megmaradt a pénzük. Egyelőre nem sikerült kapcsolatba lépnünk a vásár szervezőivel, hogy megtudjuk, mi volt az oka az árusok távolmaradásának. Bár sejtjük. Az elmúlt hét végén ugyanis a Zsélytől mintegy hatvan kilométerre fekvő Zólyomban is vásárt tartottak, amelynek viszont már neve és rangja van. Erről illett volna tudniuk a zsélyi vásár szervezőinek is. B. GY. Lapunkban annak idején beszámoltunk a Fülek első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából tartott ünnepségekről. Mint akkor megírtuk, a városban kopjafát is avattak. Ennek tervezője és elkészítője a képen látható Nagyferenc Katalin volt. (Farkas Ottó felvétele)