Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám, szerda

1996. szeptember 24 . KULTÚR A ÚJ SZÓ [Tj tásáról is beszámolt a magányos faun. Megírta róla, hogy gyerekfej­jel tévébemondónak készült. Azt akarta, hogy minden este, minden családban őt nézzék, mert ő nem­csak a nagyvilág híreit közölte vol­na, hanem azt is, hogy szeressük egymást és legyünk tisztelettel embertársaink iránt. „Aztán ahogy elnökké választották és beszédet intézett a tömeghez az erkélyről, mosolygott, az emberek pedig örömkönnyeket hullattak... és amikor kilépett a Várból, nem tud­ta megállni, hogy cigarettára ne gyújtson, mert ha valaki öt évet le­húz a börtönben, annak a cigaret­ta válik a mindenévé... majd a ka­tolikus egyház fogadta szertartá­sán Havel elnököt a cseh királyok székesegyházában, és mennydör­gött az orgona, és szólt a zene." És ugyanott, a Nyolc és fé/ben azt is megörökíti Hrabal, hogy „a nadrá­got, amelyet a díszszemlére varr­tak az elnök úrnak, alaposan elfu­serálták, mert egy egész felhajtás­sal kurtább lett... És Václav Havel, amikor megpillantotta magát a tévéhíradóban, meg is jegyezte: „Na, jól megjártam ezzel a nad­rággal.... Havelről kérdeztek az amerikai­ak. Az egyetemistáknak azt mondtam, hogy Václav Havel élet­re keltett két mítoszt. Szókraté­szét azzal, hogy az emigráció he­lyett a börtönt választotta, és Pro­méteusz mítoszát, aki ellopta a tüzet az istenektől, és ezért szik­lához láncolták, és mindennap odarepült egy sas, és marcangol­ta a máját - és hogy Václav Havel tulajdonképpen ellopta a kommu­nisták tüzét, és ezért vetették bör­tönbe..." Hrabal szereti Havelt. Olyannyi­ra, hogy legkedvesebb macskája, a szép Cassius arcában is olykor az ő arcvonásait látta. És mind a mai napig azon izgul, nehogy az elnök úr is úgy járjon, mint Cassi­us, akit saját macskatársai kar­moltak össze a kerskói kertben. Havel szereti Hrabalt. Emberi magatartását, finom poétikáját, totális realizmusát ugyanazzal a meghatottsággal szemléli, mint erős gyöngeségét vagy győzelmes vereségeit. Amikor 1994-ben Bili Clinton Prágába látogatott, Havel asztaltársaságában H raba Ina k is helye volt az Arany Tigris sö­rözőben. Partnerség a békéért... rel a fejében hozzátette: „Bizo­nyos részegség nélkül nem lehet Közép-Európában élni." Két nappal később, amikor Clinton és Havel ott „veprokned­lozelíztek" és pilzenit ittak a sö­rözőben, Hrabal pár percre magá­ra hagyta Julinkáját, a kalapos dá­mát, aki a Tigris „tartozéka", és játszva kiiszik hat krigli sört; átült a két elnök közé és eltitkolt prá­gai infarktusokról, könnyűvérű varrónőkről és mérhetetlen ro­konszenvről beszélt. Bili Clinton mosolyát egy nicosiai Apollo-szo­bor mosolyához hasonlította, be­csületességét pedig Gary Coope­réhez a Délidőben című amerikai filmben. Aztán visszaült Julinkájá­hoz, a szomszédos asztalhoz, hogy Václav Havel büszkén közöl­hesse Clintonnal: a világ egyik leg­nagyobb írójával társalgott. Václav Havel hatvanéves. Most. Ezekben a napokban. Hra­bal huszonkettővel több. Március­ban lesz nyolcvanhárom. Tisztelik és rajongva szeretik egymást. Gyémánton csak gyémánt hagy nyomot. SZABÓ. G. LÁSZLÓ VÁCLAV HAVEL HATVANÉVES V. NEMZETKÖZI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL - NYITRA TRANSART COMMUNICATON 4 Stúdió erté fesztivál Érsekújvárott Gyémánt a gyémántot A szakma önteltsége 17.00 órától zajlanak a költé­szeti műsorok, ahol hazai és kül­földi írók, költők mutatják be legújabb műveiket, betekintést nyújtva ezzel a költészetre is jel­lemző megújulási törekvésekbe. Szombaton 18.00 órától kezdődnek a performance műsorok. Többek között fellép a lett Artis Dzerve Rigából, aki több multimédia projektet készí­tett és mutatott be számos euró­pai fesztiválon, továbbá Anna Daučíková, aki videó- és perfor­mance művészettel foglalkozik, valamint a fesztivál részét alko­tó „feminista blokk" szervezője. Ebben a programrészben mutat­kozik be Pascale Grau, a JOKO performance csoport és Marian­ne Schuppe Svájcból. Újra talál­kozhatunk Kovács Istvánnal is Budapestről, akinek előadásait már az előző fesztiválokról jól is­meri a közönség. A szombati előadók között szerepel Eliza­beth Morcellet, Franciaország­ból, Rengeteg szeretet című előadásával. 22.00 órától a szervezők újra várják a közönsé­get a kommunikációs gyakorla­tokra. A fesztivál műsora Szeptember 27. - péntek 16.00 - megnyitó 17.00 - in memoriam Mar­cos Kurtycz 18.00 - performance 22.00 - kommunikációs gya­korlatok Szeptember 28. - szombat 10.00 - videóvetítés 14.00 - szimpózium 16.00 - „Szabad tér" 17.00 - költészeti műsorok 18.00 - performance - az ASPEKT feminista fo­lyóirat vendégei 22.00 - kommunikációs gya­korlatok Audiencia, Largo desolato, Kol­dusopera. Václav Havel külföldön is játszott színpadi darabjai. Az elsőt Jirí Menzel is megrendezte a Činoherní klubban, az utóbbit filmre vitte 1991-ben. Házimurik, Vita nuova, Foghí­jak. Bohumil Hrabal trilógiája, amelyért a nymburki sörgyár és a kerskói macskák koronázatlan ki­rálya, a „szent őrület" megteste­sítője 1993-ban Jaroslav Seifert­díjat kapott. Hrabal „ötágú csillaga"; Franz Kafka, Jakub Deml, Jaroslav Hašek, Richard Weiner és Ladis­lav Klíma. Ők a nagy kedvencei. Václav Havelhoz régi barátság fűzi. A Seifert-díjat is tőle vette át. Vašek, Vašík, ahogy Hrabal becé­zi, hasonlóképpen érez. Barátsá­guk finom akkordjait nem egy Hrabal-mű őrzi. Áprilkának cím­zett kerskói levelei egyikében an­nak idején Havel elnökké válasz­Hrabal szereti Havelt. Beszéde­it boldogan hallgatja. „Ma este, Áprilka kisasszony - írja 1990. ja­nuár 26-án, Feketepéntek napján - a szövetségi parlament előtt mondott beszédet. Igazi telitalá­lat volt ez, az államférfi, a politi­kus, de főleg a költő briliáns be­széde. Barátai már régebben is azt állították róla, hogy kiberneti­kus, pedáns ember, főleg a szín­házban, a Na zábradlí próbáin, de attól, amit mondott, bár a nemzet küldötteinek címezte, mégis min­den képviselő lebénult, úgy ültek ott, mintha tolókocsiban érkeztek volna... Bizony Áprilka, a gyé­mántba a barázdát magának a gyémántnak kell vésnie..." Hrabal szereti Havelt. Boldog, hogy „az utolsó Pŕemysl, V. Ven­cel" a Várban van. „Amikor kint jártam az Egyesült Államokban - meséli Az aranyág­ban - a leggyakrabban Václav avagy Julinkára várva. Hrabal ugyanis gyakran mutatkozott ab­ban az időben egy dús keblű, öt­ven év körüli, meglehetősen szí­nesen öltözködő, bohém hölggyel. Tomáš Mazal fotói bizo­nyítják: jókedvében a hölgy, hogy Hrabal úrnak örömet szerezzen, ott a sörözőben kigombolta pár­szor hófehér blúzát. Hrabal pedig ott puszilgatta őt, ahol Julinka oly nagyon szereti. Meg is rettentek a biztonsági testület tagjai, amikor meglátták a fényképsorozatot: mi lesz, ha majd az Öreg ugyanezt te­szi Clinton és Havel jelenlétében? Nem lesz itt sem provokáció, sem merénylet, nyugtatta az őröket Hrabal, Julinkát meg legfeljebb feleségül veszem. Clinton elnök úr lesz az egyik tanúnk, Hrabal el­nök úr pedig a másik, hogy a sza­badság és a testvériség, vagyis a Partnerség a békéért jól kezdődjék. És ki tudja, hány sör­Egyre inkább meggyőződhe­tünk róla, hogy a műholdas csa­tornák sugározta nonstop rajz­filmműsorok, a videózás és a számítógépes multimédia korá­ban a gyerekeknek játszó szín­házak és bábszínházak igyekez­nek felelni az ilyen kihívásokra. Erre általában kétféle módot vá­lasztanak: az egyikkel a színhá­zak kommersz, felszínes életér­zést és zenés látványosságot kí­nálnak, a másikkal a világos és tiszta erkölcsi és esztétikai érté­kekre alapozva a varázslat, a színpadi csoda és a kreatív kö­zös játék gyermeki lelket felsza­badító, érzelmekben gazdagító előadásokat kultiválják. Ez utóbbiakra láthattunk két kiváló példát tegnap délelőtt. A fiatal szlovák rendező, Ondrej S pišák Álmodjatok velünk című játékát a Nyitrai Bábszínház művészei és a nézőgyerekek kö­zösen adták elő. Van, aki sport­sikerekről álmodik, van, aki úsz­ni szeretne megtanulni, hogy tengerész lehessen, sokan a lá­nyok közül főzni szeretnének, mások bátrak szeretnének len­ni. Ezek valóra váltását élhették meg egy szabad, líraian varázs­latos játékban elfeledve az ott­honi, az iskolai szorongásokat, sikertelenségeket. Olykor min­denki a bálna hasába kerül, s a sötétben észre sem vesszük, nem is egyedül tapogatódzunk a sötétben. És az egymásra talá­lás után megtörténik a csoda: ki­csiklandozzuk magunkat a sö­tétből... Az Amikor nincs ottľ.nn a ma­ma című bábjátékban és a való­ságban is fura dolgok esnek meg az apukákkal és a fokoza­tosan felcseperedő gyerekek­kel. A bazini PIKI magánbábszín­házat egy házaspár - Katarína A Stúdió erté művészeti társu­lás az idén is megrendezi Nem­zetközi Kortárs Művészeti Fesz­tiválját, TRANSART COMMUNI­CATION 4 címmel, amelyre 1996. szeptember 27-től 29-ig kerül sor Érsekújvárott a Béke moziban (Széchenyi tér 9.). A nyolcadik alkalommal megren­dezésre kerülő fesztivál témája a kommunikáció. Egyrészt kom­munikáció a volt szocialista országok művészei között, vala­mint Kelet és Nyugat között, új médiumok segítségével. A megnyitóra szeptember 27­én, pénteken 16.00 órakor ke­rül sor. A háromnapos fesztivál gerincét a performance művé­szet alkotja. A nemzetközi talál­kozó programja 17.00 órakor kezdődik a Marco s Kurtycz me­xikói performer művésznek szentelt megemlékezéssel és ki­állítással. Marcos Kurtycz 1993­ban mutatkozott be az érsekúj­vári közönség előtt, és az idén márciusban hunyt el. 18.00 órától kezdődnek a performance-ok. Az előadók kö­zött van Roddy Hunter, akivel a tavalyi fesztiválon már találkoz­hattunk; a fiatal skót származá­sú művész rövid idő alatt a műfaj élvonalába került, minde­nekelőtt ún. nyilvános perfor­mance-ivel, amelyeket sokszor órákon, esetleg napokon ke­resztül folytat. Ezen a napon lesz látható egy fiatal koreai művésznő is, Kyung-Ja Na, aki a performance és videóművészet ötvözésével egy érdekes és ha­tásos kommunikációs nyelveze­tet hozott létre. Hazai művésze­ink közül Peter Kalmus is pénte­ken kezdi el és a fesztivál továb­bi két napján folytatja előadá­sát. Kb. 22.00 óra után kezdődnek a kommunikációs gyakorlatok, melyen előadó és közönség egyaránt részt vehet. Szombaton a délelőtt folya­mán kezdődnek a videóvetíté­sek különböző fesztiválok anya­gából, valamint a pozsonyi képzőművészeti főiskola videó tanszékének felvételeiből. Emel­lett teret kapnak a pályakezdő fiatal alkotók is. A performance múltjával, jele­nével, jövőjével foglalkozó kon­ferencia 14.00 órakor kezdődik. Közelebb kerülhet a közönség­hez ez a viszonylag új művészeti ág. A délután folyamán „szabad teret" kapnak a fiatal, pálya­kezdő művészek is. Ütő Gusztáv és Kónya Réka (Románia) Václav Havel és Bohumil Hrabal a Seifert-díj átadásán Aulitisová és Ľubomír Piktor ­alapította, s a férj által bemuta­tottjáték az apa-gyerek viszony, s ezen belül is az apa és lánya közötti érzelmi kapcsolat egy­személyes bánszínpadra vitt tör­ténete volt. A mindennapok tör­ténéseiből felépülő kalandozás érzelmi sokszínűsége nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is lenyűgözte... Már azokat, akik színházi szakemberként prezentálva ma­gukat a fe'sztiválon igencsak gyér számban ültek a nézőté­ren. Pedig e két fesztiválproduk­ciót látva számomra egyér­telműen kiderült: színházi ínyen­ceknek is fontos és érdekes le­het az; amit a magukra valamit még adó társulatok a gyerekek­nekjátszanak. (dusza) A bazini PIKI magánbábszínház az apa-gyerek kapcsolatról mesélt lenyűgözően Tomáš Mazal felvételei Kézszorítás Clinton elnökkel Hrabal törzshelyén, az Arany Tigris sörözőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents