Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-24 / 223. szám, kedd

6 ] ÚJ SZÓ RÉGIÓ - PUBLICISZTIKA 1996. szeptember 24. NEM AZ EGYENRUHA TESZI A ZSARUT Rendorököl vasököl...? „Ne feledjék, ml továbbra Is szolgálunk és védünk" ­búcsúzik rendszeresen Ga­ramvölgyi János, az ORFK szóvivője a budapesti tévé nézőitől. Nálunk egyné­hány rendőr ezt a szimpati­kus mottót azzal egészít­hetné még ki, hogy „és ve­rünk". Ki tudja, talán a haj­dani milicisták szlogenje: „Munkásököl vasököl, oda üt ahová köll" tetszett meg nekik. És hogy hová kell üt­ni? Néhány friss eset bizo­nyítja: oda, ahová úri Jó­kedvük tartja. Legyen a ki­szemelt felnőtt vagy fiatal­korú, orvos, cigány, ügyvéd vagy hajléktalan. Nem vitás, a rendőri hivatás ne­héz, felelősségteljes és igencsak veszélyes. A rend őreinek zöme jól, sőt kiválóan végzi gyengén hono­rált munkáját. Emlékezzünk csak a vietnamiak lemészárlásának és több más brutális gyilkosságnak a gyors felderítésére. Sajnos, a „vasöklű" zsaruk boksztudásuk demonstrálásával az egész testületet lejáratják. Pél­da erre is akad akad bővenl. Az ál­taluk elkövetett bűncselekmé­nyek közül a legsúlyosabb, a gyil­kosság sem hiányzik. A korrupció, a hatáskörrel való visszaélés té­nyén pedig már senki sem csodál­kozik. Tavaly nagy port vert fel annak a zsarunak és társainak az esete, akik áldozatukat gépkocsijuk cso­magtartójába tuszkolva egy elha­gyatott helyre vitték, ott agyba­főbe verték, majd közölték a testi­leg-lelkileg megkínzott férfival: ás­sa meg a sírját, mert ütött az utol­só órája. A szerencsétlen végül is életben maradt, és a főbűnöst el­ítélték. (Az ügyről annak idején az Új Szó is beszámolt.) Nem kisebb publicitást kapott az ugyancsak Közép-Szlovákiában történt orvosverés. A kissé izgága dokit alaposan megdádázták, és Az utóbbi években minden kategóriában rohamosan emelkedett a bűncselekmények száma. Sajnos a gép­kocsirobbantások is mindennapossá váltak, s nem egy esetben a tűzoltóknak kell megakadályozniuk a lán­gok továbbterjedését. Somogyi Tibor illusztrációs felvétele szerencsére nem élesben, csupán egy gyakorla­ton készült. hogy ne tegyen kárt az őrszoba be­rendezésében, a radiátorhoz bilin­cselték. Állítólag csak így lehetett megfékezni. A sértett a kórházi ágyból egészen más verziót adott elő. Néhány napja egy másik páci­ens, ezúttal egy pozsonyi jogász, egy taxivállalat vezetője nyilatko­zott a televízió nyilvánossága előtt. Őt éjszaka, miután a feleségével leparkoltak a házuk előtt, igazoltat­ták a rendőrök. Fúvatni akarták, erre ő megkérdezte, hogy milyen szabálysértéssel vádolják. Ezt nem kellett volna. Válasz helyett olyan verést kapott, hogy egy élet­re megemlegeti. A gumibotot a rend őrei túl puhának találhatták, mert egyikük súlyos elemlámpával ütötte fejbe a férfit, aki nyomban összecsuklott. A feleség kétségbe­esett sikoltozása sem hatotta meg az egyenruhásokat. Párszor még belerúgtak magatehetetlen áldo­zatukba, majd a gépkocsiba lök­Az elkövetett és a felderített bűnesetek aránya Szlovákiában 69 033 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 58 421 | bűncselek­mények | felderített bűnesetek 1995.1.-VII. A felderítettség aránya: 40,04 százalék 1996.1.-VII. A felderítettség aránya: 43,32 százalék ték, és a rendőrőrsre hajtottak. Ott a földre dobták, és csak jó egy óra múlva voltak hajlandók orvost hív­ni. A férfi fejét a kórházban bevarr­ták, és több napot töltött a beteg­ágyon. Az illetékes rendőri szervek e kínos ügy kapcsán nem siettek a nyilatkozattal. Később, néhány lap értesülése alapján megtudtuk: ha­tóság elleni erőszakért allítólag ők akarják vádolni az összevert férfit. Fiatalkorúak brutális bántalma­zásáról lapunk két esetben is cik­kezett. A riportokból kiderült, betö­réses lopással gyanúsították a srá­cokat. A vallomást fizikai erőszak alkalmazásával akarták kicsikarni. A gyanú nem igazolódott be. A túl­buzgó rendőrök főnöke riporte­rünknek azt állította, hogy a kama­szok eltúlozták az őrsön történte­ket. Néhány hete a Pravda cikkírója leplezett le egy hasonló esetet. Két fiatalkorút addig „puhítottak", míg be nem vallották, amit el sem kö­vettek. íme, a kárvallottak rövidí­tett visszaemlékezése a történ­tekről. I. S.: „Előbb csak pofoztak, az­tán az egyik rendőr belém rúgott, majd megfogta a dzsekimet, és a szekrényhez verte a fejemet. Később arra kényszerítettek, hogy vegyem le a cipőmet, és térdeljek a székre. Alighogy ezt megtettem, gumibottal kezdték verni a sarka­mat." F. M.: „Az én sarkamat is ütöt­ték, és rugdostak. Azt akarták, vall­jam be, hogy kirámoltunk egy ko­csit. Közben fogalmam sem volt, milyen autóról van szó. Csak később derült ki, hogy egy Volks­wagen Golfot tört fel valaki. »Hogy jutottak be?« - kérdezték. Kínom­ban azt feleltem, hogy betörtem az ablakot. Ezután még jobban ver­tek, mert mint mondották, a tette­sek kulcsot használtak. Később egyikük megkérdezte, nem va­gyok-e HIV-pozitív. Mondtam, hogy nem. Ekkor toalettpapírt csavart az öklére, és addig püfölt, míg az át nem itatódott a véremmel. Ezt követően papírt cserélt, és folytat­ta a verést." A kihallgatás e sajátos módja ­hat civil ruhás és egy egyenruhás volt a vallató - a sértettek szerint mintegy öt órán át tartott. A tortúra végén aláírattak velük egy papírt, amit el sem olvashattak. Azzal en­gedték őket haza, hogy másnap is­mét jelenjenek meg. A fiúk azon­ban több napos orvosi ápolásra szorultak. I. S. édesanyja feljelen­tésttett. A cikk írójának csaknem három hetet kellett várnia a kompetens rendőri szerv nyilatkozatára, ám mindössze annyit tudott meg, hogy I. S. anyjának panaszát meg­kapták, az eset kivizsgálása folyik, ám az inspekciós tisztek egyelőre nem tudnak egyöntetű véleményt nyilvánítani. * * * Tavaly a fővárosi rendőrkapi­tány, Ján Jonis elmondta: állomá­nyukból 17 rendőrt menesztettek. A lakosoknak a rendőrök iránti igencsak mérsékelt bizalmával kapcsolatban megjegyezte, hogy az új egyenruhák bevezetésével az bizonyára növekedne. Mi azt vall­juk, hogy nem a ruha teszi a rendőrt, hanem elsősorban a be­vezetőben említett „szolgálunk és védünk" jelszó szó szerinti értel­mezése és a gyakorlatban való al­kalmazása. ORDÓDY VILMOS Nagymlhály Bátorkeszl Hetény BATORKESZI Az emlékezés ünnepe Vasárnap délután a komáromi járásbeli Bátorkeszin ünnepi műsorral emlékeztek meg a száz évvel ezelőtt, a honfoglalás ezre­dik évfordulójának tiszteletére állí­tott emlékműnél. - Ezen az őszbe boruló szeptemberi délutánon egy közös akarat, egy cél köt bennün­ket össze: a tiszteletadás és a mély főhajtás történelmünk előtt ­üdvözölte a megjelenteket Szabó Edit, Bátorkeszi polgármestere, aki ünnepi beszédében hangsú­lyozta: - Ez az emlékmű emlék, jelképe sorsunknak. Száz évvel ezelőtt nagyanyáink, nagyapáink álltak itt, mikor felszentelték, s most minden eltiprás, minden nemzetmegsemmisítő törekvés ellenére több százan eljöttek, bár az időjárás nem kedvez az ünnep­lésnek. Ezt követően a jelen levő parlamenti képviselők és közéleti személyiségek - Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Duka Zólyomi Árpád, a mozgalom alelnöke, Csáky Pál, az MKDM alelnöke, Bajnok István, a Csemadok Orszá­gos Választmányának alelnöke -, a falu elöljárói és a helyi cserké­szek megkoszorúzták_a millenniu­mi emlékművet. Az ünnepi műsor­ban - amelynek egy részét az eső miatt a helyi művelődési központ­ban tartották - felléptek az izsai huszárok, a helyi óvodák növen­dékei, az alapiskola majorettcso­portja és a Csemadok helyi szer­vezetének énekcsoportja, (km) NAGYMIHALY Fűtőmű helyett az erőmű Létezik egy megoldás, amely bár nem újkeletű, de ha megvaló­sítanák, forradalmi változásokat hozna a Zempléni régióban: ol­csóbb lenne a távfűtés. A területi átszervezés során a Nagymihályi járáshoz csatolt Ung-vidék legna­gyobb ipari létesítményének, a va­jáni hőerőműnek azonfelül, hogy áramot termel, az átszervezett já­rás vezetői más feladatot is szán­nak. Szó van egy úgynevezett blokkfűtéses technika jövőbeli megvalósításáról. Ennek lényege, hogy az áram­fejlesztő blokkrendszer fő feladat­ként továbbra is áramot termelne, és az eközben leadott hő egyfajta melléktermékként a lakások fűté­sére is szolgálna. A járási vezetők szerint a fűtési költségek csök­ketésére való törekvés során csakis ez lehet majd a jövő útja: újra hasznosítani a már elveszett hőenergiát. A tervek szerint nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a közeli Nagykapos, valamint a mintegy 25 km-re levő járási szék­hely lakásait az energiaellátó rendszer fűti majd, néhány nyuga­ti város mintájára. (kat.) HETENY Ruha- és képkiállítás a Lilla Galériában A komáromi járásbeli Heté­nyen 1993-tól működik a Lilla Ga­léria, amelyben fennállása alatt számos kiváló hazai és külföldi művész alkotásait mutatták be. A galériát az önkormányzat alapí­totta és tartja fenn, a kiállításokat pedig Nagy János szob­rászművész és felesége szervezi. A Lilla Galériában októbert 6­áig láthatóak a Debrecenben élő Madarász házaspár munkái ­Madarász Gyula festőművész eredeti színkompozíciós képei és Madarászná Kathi Margit tex­tilművész ruhakölteményei. A ru­hák nem hivalkodóak, ugyanak­kor valami ünnepélyes alkalom­hoz, főként az emberi méltóság­hoz és az egyéniséghez illő karak­tert hordoznak. (kamoncza) TORNA Józsi önvédelemből szúrt Tavasszal röviden beszámoltunk a tragikusan végződött tornai verekedésről. Akkor a rendőrség gyorsan cselekedett, fényt derített a körülményekre, s le­tartóztatta a gyilkost. A minap meg­született a bírósági ítélet Is. A fővádlott nyolcévi börtönbüntetést kapott. A négy roma fiatalem­ber huzakodása a Négy­levelű Lóheréhez címzett italbolt előtt kezdődött. A túlélők szerint a későbbi áldozat indítványozta a „bunyót". - Én nem akar­tam őt megölni - mondta a tárgyaláson a 24 esz­tendős Józsi. Mint később kifejtette, ő csak védekezett, csak akkor lépett közbe, amikor lát­ta, hogy a két testvérét a kötekedő Jani megszúr­ta, egy nagy késsel. Egy seprűnyéllel támadt a szurkálóra. Dulakodás közben eljutottak a pata­kig. Ott Jani elesett, s a kezéből kipottyant a kés. Utánanyúlt, hogy Józsiba márthassa. Igen ám, de a testvérei védelmére kelt fiatalember sem volt rest, elkapta Jani késért nyúló kezét. A helyszínre érkezett rendőrök és mentők a ve­rekedés kezdeményező­jét vérbe fagyva találták a patak partján. Három késszúrás végzett vele. Az egyik a szívét érte. Józsi ugyan tagadja, hogy ő szúrt volna. Azt ál­lítja, hogy ő csak elkapta Jani kezét, megtekerte, s a támadó eközben vélet­lenül önmagát szúrta meg. A két további „talá­latról" nem tud. Nos, a szakértők más­képpen látják a dolgot. Szerintük a késnyomok arra utalnak, hogy a döntő pillanatban nem az áldozat kezében lehetett a kés. A bíróság Józsit nyolc­évi szabadságvesztésre ítélte. Enyhítő körülmény­nek számított ugyanis, hogy a verekedést a későbbi áldozat kezde­ményezte. Józsi eddig büntetlen előéletű volt. (g-f) TÖKETEREBES Még vannak ingyen vért adók Manapság a véradásról beszélni nem könnyű. Ki kell mondani: az utóbbi Időben egyre kevesebb a vér, mármint ott, ahol erre szükség van, viszont a sok vért Igénylő műtétekből, kezelésekből egyre több van. Vagyis a rohamosan csökkenő készleteket kell sokfelé elosztani. Megszűntek azok az üzemek, nagyvállalatok, ahová elég volt betelefo­nálni, hogy sürgősen vérre van szükség, máris meg­szervezték a csoportos véradást. Ma egészen más a helyzet. Hosszas beszélgetésekre, egyezte­tésekre, meggyőző agitáci­óra van szükség ahhoz, hogy néhány véradót sze­rezzen a Vöröskereszt vagy a transzfúziós állo­más. Ebben viszont példa­értékűnek számít a Tőke­terebesi járás, ahol csak augusztusban 330 önkén­tes véradó látogatta meg a tőketerebesi kórház vértranszfúziós állomását, és adott térítésmentesen vért. Amint azt Anna 7a­mášová, a Vöröskereszt járási titkárságának előadója elmondta, a já­rásban ugyan megszűnt a korábban tapasztalt cso­portos véradás, azonban ­annak ellenére, hogy nin­csenek megfizetve érte ­segítő szándéktól vezérel­ve mennek és adnak vért az emberek. Az elmúlt hét péntekén például ötven ilyen véradó kereste fel a vértranszfúziós állomást. A keleti végeken ez az egyedüli járás, ahol még létezik térítésmentes vér­adás, s ahol nemcsak rendkívüli felhívások ese­tén mennek el vért adni az emberek. Bár itt sincs pénz, se lehetőség ahhoz, hogy fizessék, sőt megfi­zessék a szervezőket, az agitátorokat, ők mégis te­szik a dolgukat. Igaz, a tőketerebesi kór­házban sem rendelkeznek túlzottan nagy mennyi­ségű vérkészlettel, az egyes osztályokon, ahol a betegek kezelése vért igé­nyel, a már említett humá­nus hozzáállásnak köszön­hetően úgy-ahogy biztosí­tani tudják a szükséges mennyiséget. (katócs) NEM ÖNGYILKOSSÁG Alkoholt találtak a vérében Amint arról hírt adtunk, szeptember második heté­ben egy kassai villamos is­meretlen körülmények kö­zött elütött egy fiatalem­bert. Az áldozat hajnali fél ötkor valahol a Komenský utca elején került a hátsó kocsi alá, s a villamos több száz méteren vonszolta ma­gával. Hogy hogyan került oda, azt a rendőrségnek még nem sikerült tisztáznia. Azt viszont a boncoláskor meg­állapították a szakértők, hogy vérében ittasságra utaló mennyiségű alkohol volt. Az öngyilkosságról szóló feltevések állítólag alapta­lanok, semmilyen levelet nem találtak nála. (g-f)

Next

/
Thumbnails
Contents