Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám, péntek

Í 2 \ ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. szeptember 20. NEMZETKÖZI FESZTIVÁLLAL NYIT AZ ARENA Európa egyetlen pantomimszínháza Pozsonyban Október 5-étől 12-éig rende­zik meg Pozsonyban a Duna li­getfalui oldalán álló felújított Aréna Színházban a Kaukliar '96 I. Nemzetközi Pantomim Fesztivált. Milan Sládek igazga­tó tájékoztatása szerint a feszti­vál nyitóelőadása egyben a felú­jított műemlékszínház avatása is lesz. Az új társulat az eddig a Szlovák Nemzeti Színház Opera­társulatával közösen játszott Fi­garo házassága című darabot játssza ott először.­A nyolc nap alatt három hely­színen - a Fő téren szabadtéri bemutatókat, az Istropolis művelődési központban és az új Aréna Színházban - látható mindaz, ami a szervezők véle­ménye szerint progresszíven ér­dekes a pantomim és a moz­gásszínház műfajában. Ezt kü­lön a nézők figyelmébe ajánlják, mert szinte már kivételesnek Milan Sládek, a nemzetközi pantomimközpont és fesztivál atyja számít a klasszikusnak mondott pantomimes játék. A két francia együttes, a brit és a japán pan­tomimusnők, a két német, a spanyol, osztrák, román, len­gyel, cseh társulatok mellett fel­lép a pozsonyi Stoka Színház, valamint Vlado Kulíšek és Miros­lav Kasprzyk szlovák mímusok. A rendezvény fővédnöke Ivan Hudec kulturális miniszter. Bár az Aréna Színház olyan műszaki állapotba került, hogy fesztivált is rendezhetnek ben­ne, de a teljesen kész színpa­don, a nézőtéren és az eredeti állapotában helyreállított hon­lokzaton kívül még mintegy 20 millió korona értékű munkát kell elvégezni. Továbbra is folyik a téglajegy-akció, amelynek so­rán ezer koronáért vehet bárki egy jelképes téglát, s nevét megörökítik a színház előcsar­nokában. (d-n) FERRARI VIOLETTA VALL: A színjátszásról, az emigrációról és álmairól A legünnepeltebb szí­nésznők közé tartozott az ötve­nes években. 1956-ban emig­rált Magyarországról, ma Ausztria, Németország, Olasz­ország és Magyarország között ingázik. Ferch Magda interjúja Ferrari Violettával a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg. Ennek rövidített változatát kí­náljuk most olvasóinknak. • Hol érzi igazán otthon ma­gát? - Ma már sehol. De minden emigráns így van vele, már aki vitte valamire. Kitépődtek a gyökereink, de mégis maradt belőlük. Azt szoktam mondani, nem magyar, hanem hód­mezővásárhelyi vagyok. Meg olasz, apai ágon. A nagyapám­ra azt mondták, tót. Apai nagy­anyám állítólag Angliából szár­mazott. Apám hadifogolyként jött Magyarországra, és bele­szeretett az édesanyámba, aki gyönyörű volt. Anyámnak már az is emigrációnak számított, hogy Budapestre költöztünk. Itt mi voltunk a digók, fájt ki­csit, de aztán megszoktam. Né­metországban Pusztai csirke, Paprika, az Ungarin voltam, Olaszországban a Deutsche, osztrák az útlevelem. Ha itthon vagyok, honvágyam támad Né­metország iránt, mert ott élnek a gyerekeim. Ha ott vagyok, jönnék ide. De itt meg gyűlö­löm a pletykát, mert az egyre nagyobbra építi a hazugságo­kat. Rólam is minden elképzel­hető zagyvaságot összeírtak már. • Bántja? - Dehogy, nem érdekel. Le­het, hogy a kisebbik fiamnak van igaza, aki mindig azt mondja: Anyu, nem értelek, ahelyett, hogy belátnád, úgy élsz, mint Jaqueline Onassis, panaszkodsz. Leszaladsz Olaszországba, átugrasz Buda­pestre, hazajössz Németor­szágba. Miért nem úgy fogod • fel, hogy nemzetközi vagy? Csakhogy ő még fiatal. Nem látja, milyen gondokkal jár, hogy itt is szeretnék lenni meg ott, és közben a problémákat mindenhol nekem kell megol­danom. Egyszer Gobbi Hilda azt kérdezte tőlem, mit jelent nekem a haza. Azt hiszem, ma már meg tudom fogalmazni: a félelem nélküli életet. Azt a he­lyet, ahol nem kell féltenem a gyerekeimet, ahol meg tudom keresni a kenyeremet, ahol nem kell félnem, ha kinyitom a számat. És persze azt a helyet, ahova az első, meghatározó emlékeim kötnek. Ehhez a helyhez hozzátartozik a nyelv, az édesanya, a család. > • Nehezen szokta meg kül­földön az életet? - Ott eleinte senki nem törődött velem. Talpra kellett állnom, fel kellett végre nőnöm, ami nagyon nehezen ment. Meg kellett küzdenem a nyelv­vel, a színpaddal, és később fel kellett nevelnem két kamasz­korú gyereket. Én nem szidok semmit és senkit, de egyvala­miért azért neheztelek a kom­munistákra. Azért, hogy nem nevelték életre az embereket, nem tanították meg őket arra, hogy mindenért meg kell küz­deni. Kinn valóságos átjáróház volt a lakásunk, amikor megin­dult Magyarországról a külföld­re járás, amit ott csak Kádár bosszújának hívtak. Mindenki sírt, hogy milyen szegény. Az­után amikor 1970-ben újra ha­zajöttem, elájultam. Mindenki jókedvű volt, a presszók, ven­déglők zsúfolva, turistáktól zöl­dült a Balaton. ban, amiért ezer forintot kap­tam. Akkor az nagy pénz volt, édesanyámnak szüksége is volt rá... • Hogyan emlékszik vissza a Nemzeti Színházra? - Most soroljam a hajdani, óriási gárdát? Bajor Gizi, Básti Lajos, Gábor Miklós, Ladányi Ferenc, Makiári Zoltán, Mészá­ros Ági, Somlay Artúr, Tőkés Anna... Ilyen ma már sehol a vi­lágon nincs. • A színészek, rendezők kö­zül kik voltak igazán fonto­sak Ferrari Violettának? - Gábor Miklós és Mészáros Ági. Gábor Miklósba olyan sze­relmes voltam, hogy ez az ér­zés valamilyen módon végigkí­sérte az egész életemet. Neki erről nyilván fogalma sincs. A pályafutásunk alatt három mondatot se beszéltünk ma­Ferrari Violetta Schiller Ármány és szerelem című drámájában • Itthon szinte gyerekkorá­tól nagyon népszerű volt. - Tizenöt évesen jelentkez­tem a főiskolára, és a hosszú copfommal látszottam vagy ti­zenkettőnek. Te mit keresel itt? - kérdezte a titkár. Shaw Caesar és Kleopátrájából mondtam egy részletet. Felvet­tek. Bódult álomban csináltam végig a főiskolát, akkor voltam a legsúlyosabb kamaszkorban. Játszottam a Fiúk, lányok, ku­tyákban, aztán a Kisunokám­gánéletről. A könyvében amo­lyan vampnak ír le, holott meg­szólalni is alig mertem mellet­te. Olyan volt ez az egész, mint egy romantikus álom. De a me­sebeli herceg szóba sem jöhe­tett. Ő házas volt, én meg a Básti felesége. Amikor az Ár­mány és szerelemben haldo­koltam, és rám borult, azt hit­tem, tényleg meghalok... • Hogyan alakult külföldön a pályája? - Bécsben zenés ^arabok­ban játszottam, a Kabaré ban is, később a Theater an der Wi­enben én lettem Rolf Kutsche­ra „kabalája". De az hosszú történet. Németországban a hatvanas évek elején egy tévé­játékban süketnéma lányt ját­szottam. Néhány nap múlva táviratot kaptam a berlini szín­ház igazgatójától, hogy hívjam fel. Megkérdezte, volna-e ked­vem eljátszani az Irma, te édes címszerepét. Kiesett a kagyló a kezemből. Ez is olyan volt, mint egy álom. Meglátnak egy sü­ketnémát a televízióban, és fel­kérik, hogy játssza el egy musi­cal főszerepét! Elmentem Ber­linbe. Várt a korrepetitor, meg­tanultam egy részt a darabból. Azután megnézett a rendező, egy fiatal, elég arrogáns em­ber: Harry Meyen. Nem volt jó ruhám, nem volt pénzem fod­rászra, a nagy kontyommal olyan lehettem, akár egy Wil­helm Busch-figura. Rögtön lát­tam, hogy baj lesz. Meyen meg­kérdezte: Tanult énekelni? Nem - válaszoltam. És táncol­ni? Tulajdonképpen azt sem. Erre sarkon fordult, és hallot­tam, amikor azt mondta az igazgatónak, hogy rémes ez a nő, vele nem vállalja a rende­zést. így jutott hozzá Rolf Kuts­chera, akit addig csak Susan­ne von Almassy férjeként emle­gettek. A darab hatalmas si­kert aratott, Kutscherát kine­vezték a Theater an der Wien intendánsának. Harry Meyen a premier után bejött az öl­tözőmbe, és térden állva kért bocsánatot. Jó barátok lettünk. • Külföldön valósult meg élete legnagyobb szere­pálma... - Igen. Az, hogy eljátszhat­tam a Caesar és Kleopátra női főszerepét, amihez itthon nem jutottam hozzá, mert a Ma­dáchiban ment. Berlin a hatva­nas években igazi világváros volt, ott ismerkedtem meg egy nagyon nagy német színésszel, O. E. Hasséval. Ő emlegette, hogy nekünk egyszer együtt kellene eljátszani ezt a dara­bot. Később tényleg ő lett a partnerem a Bad Hersfeld-i szabadtéri fesztiválon. De előbb, 1970-ben, még A mak­rancos hölgy címszerepére hív­tak erre a csodálatos helyre, ahol azon a nyáron folyton zu­hogott. Egyszer sem tudtuk vé­gigjátszani a készülő előadást, még a főpróbát is elmosta az eső. A premieren az összes csillag kinn volt az égen, és a nagy feszültségben fantaszti­kus előadás kerekedett. A nézők majdnem szétverték a padokat. A következő évben új­ra műsorra tűzték A makran­cost, és akkor játszhattam el a Caesar és Kleopátrát is Hassé­val. Helyszín: Somorja Kér figyelemreméltó kulturális eseményt is tartogat a város e hét végén az érdeklődők számára. Ma délután 16.30 órakor a Honismereti Ház kiállítótermé­ben kerül sor Andrásy Tibor festőművész tárlatának ünnepélyes megnyitójára. A kiállítás rendezője a somorjai Városi Honisme­reti Ház és a Csallóközi Múzeum. Szeptember 21-én, szombaton 19.00 órakor ünnepi kórus­hangverseny kezdődik a somorjai református műemlék-temp­lomban, melyen a székelyudvarhelyi Cantiléna Kamarakórus és a somorjai Híd Vegyeskar lép fel. Á Csemadok Somorjai Városi Szervezete rendezésében sorra kerülő koncert a Honfoglalás 1100. évfordulójának jegyében zajlik. (aye) Magyar nyelvtanfolyam A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete magyar nyelv­tanfolyamot indít kezdőknek és haladóknak az 1996-97-es tanévben. Beiratkozás: 1996. szeptember 2&-án 15.30 és 16.30 óra között a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének épületében: Somolického l/a, 81103 Pozsony. További Információkat az alábbi telefonszámon nyúj­tunk: 07/394 200. Torockó Pintér Tamás grafikája Schönbrunn is a világörökség része lesz A bécsi Schönbrunn-kastély és Salzburg történelmi város­központja is a világörökség részévé válik 1997-től - adta hí­rül az EFE az osztrák kormánytól származó információk alapján. Ezen kívül a Bécstől délre talál­ható semmeringi vasútvonal, mint ipartörténeti emlék szintén része lehet a világörökségnek. Az UNES­CO bizottsága decemberben Me­xikóban tartja soron következő ülését, amelyen a vasútvonal fel­vételéről is döntés születhet. A Schönbrunn-kastély barokk stílusban épült a XVII. század vé­gén J. B. Fischer von Erlach épí­tész tervei alapján. Egyike az osztrák főváros azon épületei­nek, amelyet a turisták előszere­tettel látogatnak. Salzburg központja szintén barokk stílusban épült, egyebek között ott található Wofgang Amadeus Mozart szülőháza és a Szenthá romság-tem plom. Ami a Semmering-hágó va­sútvonalát illeti, 1848-1854 kö­zött építtette Kari Ritter von Ghega, s a múlt századi ipari, mérnöki tevékenység egyik leg­érdekesebb alkotása. A világörökség részeit tartal­mazó UNESCO-listán jelenleg 105 ország összesen 469 kultu­rális, természeti „csodája" sze­repel, míg további 250 van „vá­rólistán". (MTI) BEATLES-DAL SZÖVEGET ÁRVEREZTEK Hogy jobb kedve legyen, Mr. Kite Szép pénzért, 66 400 fontért kelt el szerdán Londonban a Be­ing for The Benefit of Mr. Kite című Beatles-dal szövege - John Lennon kézírásával. A Sotheby's jótékonysági célból rendezett ár­verésén nyolcezer fontos kikiáltá­si áron kezdték kínálni az eredeti dalszöveget, amely végül a rock­ritkaságok két elvakult gyűjtőjé­nek versengése nyomán az ere­deti ár sokszorosára szökött fel. A vetélkedés a Lennon-versért tele­fonon folyt. A Beatles együttes egyik leg­színvonalasabb albumának, az 1967-ben megjelent Sgt. Pep­per's Lonely Hearts Club Band (Bors őrmester Magányos Szívek Klubjának zenekara) egyik dala került ezúttal árverésre. A címadó dal mellett volt néhány kiemel­kedő slágere ennek a lemeznek: a With a Little Help from My Fri­ens, a Lovely Rita, a sokáigfekete báránynak számító Lucy in The Sky with Diamonds, a When I'm Sixty-Four, valamint a Day in The Life a lemez egészén belül is ki­emelkedett. A Mr. Kite - mit szé­pítsük - nem tartozott ezek közé, pedig ez is jó kis nóta volt. Keve­sen tudják talán, hogy Lennon ezt a dalt 1966-ban egy század eleji cirkuszi akrobatáról és családjá­ról írta. A szerencsés új tulajdonos nem kívánta kilétét felfedni, s el­hallgatták az áruba bocsátó ne­vét is. Az AP úgy tudja, hogy a tel­jes befolyt összeget egy eddig meg nem határozott jótékonysági célra fordítják majd. John Lennon verseinek aukciós csúcsát eddig az 1967-ben kelet­kezett I'm The Walrus tartotta 45 400 fonttal. A Beatles-dalok auk­ciós árát tekintve Paul McCartney „Getting Better" című, ugyanezen az albumon hallható dala a rekor­der: 161 ezer fontért kelt el. Az aukción hetven olyan tétel került a kalapács alá, amely vala­milyen módon kapcsolódott a li­verpooli zenészekhez. A szerdai árverésen kínálták volna a Bors őrmester-album egyik sikerdalá­nak, a With The Little Help of My Friends-nek a szövegét is. Ez a dalszöveg az előzetes becslések szerint elérte volna a nyolcvane­zer fontot is, de tulajdonosa órák­kal az árverés előtt ajánlatát visszavonta. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents